HÍREK
A Rovatból

Vitézy Dávid a kormány fejlesztési terveiről: Siralmas, lesújtó

A közlekedési szakértő és fővárosi képviselő átolvasta a kormány 2035-ig szóló átfogó fejlesztési tervét. Ez alapján szerinte a kabinet lemondott a magyar vasút fejlesztéséről, viszont amíg a költségvetés bírja, leaszfaltoznák az egész országot.


A következő tíz évben a kormány nulla vasútfejlesztéssel tervez, a HÉV-fejlesztés törölve, Budapest összes közlekedési beruházása törölve, egyetlen típusú közlekedési fejlesztés van tervben: autópályák mindenhova, ami csak az orrán-száján kifér - írta Vitézy Dávid szombaton a Facebook-oldalán a kormány 2035-ig szóló átfogó fejlesztési tervét.

A Magyar Közlönyben is megjelent dokumentum alapján Vitézy szerint

a kormány 9000 milliárd forint értékben köteleződik el autópályák fejlesztésére, és további 6700 milliárd forint értékben főutak fejlesztésére. Miközben vasúti pályafejlesztésre egy forint sem jutna, csak a meglévő pályák kisebb felújítására,

de semmilyen érdemi fejlesztésre.

„Nagy bajban vagyok, hogy egy teljesen komolytalan dokumentumról mennyire írjak komolyan. Ez ugyanis egy új műfaj: Lázár János a gyakorlatban már megbukott, teljesen alkalmazhatatlan beruházási törvénye írja elő a kormánynak, hogy alkosson 2035-ig szóló fejlesztési koncepciót minden ágazatra, így a közlekedésre is. Ez egy új műfaj, ez az első ilyen átfogó, Magyarország fejlesztéséről szóló távlatos stratégia tehát - sokat elmond, hogy egy szót nem kommunikált róla a kormány” - írta a bejegyzésében Vitézy.

A fővárosi közgyűlés képviselője szerint „a feladatot egy középiskolás dolgozat szintjén abszolválták”, számos ágazat letudta feladatot a ChatGPT színvonalán általánoskodó szövegekkel, a közlekedési rész azonban meglehetősen konkrét.

Vitézy arra is felhívta a figyelmet, hogy

a dokumentumnak van közjogi jelentősége, mert a törvény szerint csak azokat a beruházásokat lehet 2035-ig megvalósítani hazai vagy uniós forrásból, amelyek ebből az anyagból következnek.

Ez pedig szerinte óriási probléma lenne, ha így lenne.

„A vasútfejlesztési rész siralmas, lesújtó. Kizárólag építési engedély nélküli pályafelújításokat tervez a kormány a dokumentum szerint 2035-ig.

Ez azt jelenti, hogy egyetlen magyar vasútvonalon sem épülnek akadálymentes peronok, új biztonsági berendezések, egyetlen vonalon sem emelik a pályasebességet, vagy bővítik a pályakapacitást

- hisz ezek az úgynevezett vasútfejlesztések, amikhez terv, koncepció, vízió és építési engedély is kell. Ilyenek azonban nem szerepelnek a fejlesztési tervekben, se vidéken, se Budapesten.”

Vitézy úgy látja, hogy ezen a területen mindössze annyi a vállalás és az ambíció 2035-ig, hogy a meglévő vonalakat valahogy karbantartják, de fejlesztést sehol nem vállal a kormány.

„Ez a leírt tartalom kizárja egytől egyig az összes Budapest-környéki vasútfejlesztés megvalósulását (hisz azok mindegyike kapacitásbővítést céloz), de kizárja az összes többi nagyobb vasúti fejlesztés megvalósulását a reptéri vasúti bekötéstől, a fővonalak sebességemelésén és a nagysebességű álmokon keresztül az egyszerű vonalvillamosításokig, például a Balaton északi partján” - sorolta a bejegyzésben Vitézy.

Szerinte két lehetőség van:

  • vagy gyakorlatilag lemondott a magyar Kormány 2035-ig a magyar vasút fejlesztéséről és a megmaradt egyetlen ambíció tényleg a pályák kalapálása,
  • vagy „Lázár Jánoséknál már annyi vasúthoz értő szellemi kapacitás sincs, hogy a Facebookon gyakran elhangzó nagy ígéreteiket egy ágazati koncepcióba foglalják.

    Vitézy kitér arra a szokatlanul indulatos Facebook-bejegyzésre is, amit a HÉV-ek ügyében neki címzett Lázár János, és amiben azt írta, hogy a HÉV-ek fejlesztését majd ők megcsinálják.

    „Ehhez képest érdemes rögzíteni: a HÉV-ek fejlesztése, felújítása vagy járműcseréje a Kormány által éppen most elfogadott 2035-ig szóló koncepcióban nincs benne” - írta a képviselő, aki azt is kifogásolta, hogy a városi közlekedés teljesen kimaradt a dokumentumból, „pedig, ha állami vagy európai uniós forrást szeretnének a városok erre használni 2035-ig, a törvény szerint itt lenne a helye”. A BKK villamosfejlesztései, a rakpart megújítása, de a vidéki városok kötöttpályás tervei sem szerepelnek a stratégiai dokumentumban.

    „Sikerült tehát a 2035-ig szóló kormányzati stratégiában rögzíteni: a kormány lemondott a magyar vasút fejlesztéséről, viszont amíg a költségvetés bírja, vagy még azon is túl, leaszfaltoznák az egész országot. Siralmas”

    - összegzett Vitézy Dávid.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Videón a százhalombattai olajfinomítónál történt robbanás és a felcsapó lángok
    Az Időkép webkamerája rögzítette a robbanást, ami után tűz ütött ki az olajfinomító területén, az egyik alapanyag-feldolgozókban. A tűzoltók jelenleg is küzdenek a lángokkal.


    Tűz ütött ki hétfő este a Mol százhalombattai olajfinomítójánál. A katasztrófavédelem szerint egy alapanyag-feldolgozó üzem gyulladt ki. A helyszínre elsőként a létesítmény tűzoltói értek ki, majd az érdi, törökbálinti, budapesti, szigetszentmiklósi tűzoltókat is riasztották. A Pest és a Komárom-Esztergom vármegyei mobillabort is a helyszínre küldték.

    A tűz oltásához hab- és vízágyúkat is bevetnek.

    A Mol a Telex kérdésére azt írta: „Hétfő éjjel tűz ütött ki a Dunai Finomító AV3-as üzemében. A tüzet lokalizálták a tűzoltó és jelenleg is dolgoznak a területen. Személyi sérülés nem történt, a baleset pontos okát vizsgálják.”

    Az Időkép tököli webkamerájának felvétele

    Egy kommentelő azt írta, egy helyen csaptak fel a lángok, felvételen látható a többi láng a biztonsági fáklya fénye volt.

    Mások is posztoltak videókat, amin a hanghatás hallható. A közeli településeken sokan hallották a robbanást, és a tűz fényét kilométerekről is látni lehet.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    HÍREK
    A Rovatból
    „Olyan szorongása van az embernek, hogy a WC-re sem mer kimenni” – Kitálalt egy ápoló, aki a létszámhiány miatt gyakran egyedül küzd az osztályán
    Rossz mentális állapotban vannak az ápolók. Az Egészségügyi Világszervezet friss tanulmánya szerint minden harmadik orvos és ápoló depresszióval küzd a vizsgált országokban.


    Az Egészségügyi Világszervezet friss tanulmánya szerint a vizsgált Európai országokban minden harmadik orvos és ápoló depresszióval küzd és több mint tizedének megfordult már a fejében az öngyilkosság gondolata.

    Egy 37 éve pályán lévő ápoló számolt be az RTL Híradónak arról, hogy milyen rossz mentális állapotban vannak kollégáival.

    Elmondta, hogy szorong, és az is előfordul, hogy a vécére se mer kimenni. Nem tagadja, néha alkoholhoz és nyugtatóhoz nyúl munka után - árulta el az ápoló, aki egy fővárosi kórházban dolgozik.

    "Fáradtak vagyunk, ki vagyunk égve, öregek vagyunk, nincs utánpótlás. magánélete mindenkinek romokban".

    "Nagyon sokszor van az, hogy szorongok, mert tudom, hogy milyen napra megyek be. Hogy a létszámhiány miatt egyedül vagyok. Van olyan szorongása az embernek, hogy nem mer kimenni wc-re mert tudja, hogy van olyan a beteg az osztályon, akinek bármikor csippanhat a monitorja, bármikor lehet valami baja".

    Úgy vélte, hogy: "Ha épeszű akarsz maradni, nem akarsz az alkoholhoz nyúlni, nem akarsz időnként bevenni egy altatót, akkor nem fogod bírni, akkor eljössz. Sajnos jellemző, hogy vagy lehúz az ember egy felest vagy bevesz egy altatót, ne adj Isten a kettőt egyben".

    A WHO felmérése szerint minden harmadik egészségügyi szakember depresszióval küzd. Inkább a nők, és nagyobb arányban az ápolók, összesen 32 százalékuk. A szorongással 24 százalékuk küzd. Az alkoholizmus inkább a férfiak betegsége a szakmában, és több orvost érint, 4 százalékukat.

    Az RTL Híradónak nyilatkozó pszichiáter, Werning Róbert - aki részt vett a tanulmány elkészítésében - azt mondta: az adatok aggasztóak. "Az egészségügyi dolgozók körében ötször akkora a mentális egészségügyi problémák kockázata, mint az átlag lakosságnak. A legmegrázóbb adat az az, hogy az egészségügyi dolgozók 10 százalékának volt a vizsgálatot megelőző közvetlen időszakban is, öngyilkosságra vagy önkárosításra irányuló gondolatai".

    A Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője, Soós Adriána szerint: "egy-egy embernek sokkal több feladatot el kell látnia, mint ami ésszerűen, normálisan egy adott időben lehetséges volna. Az hogy 72 órát dolgozhasson egy dolgozó és elég gyakran, ha nem 72-őt. De 60-at dolgozik egy héten, ez kimerültséget feszültséghez szorongáshoz vezet."

    Az is kiderült, hogy a vizsgált országok közül a legjobb mentális állapotban a skandináv országok egészségügyi dolgozói vannak. A lettek küzdenek a leginkább a depresszióval, Magyarország ebben a negyedik legrosszabb helyen áll.

    VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    „Vörös az ég a lángoktól" - Tűz van a MOL százhalombattai olajfinomítójánál
    Hétfő éjjel tűz ütött ki a Dunai Finomító AV3-as üzemében - írta a MOL. Hozzátették, senki sem sérült meg. A lángok kilométerekről is látszanak, többen egy robbanásról számoltak be.


    Tűz ütött ki hétfő este a Mol százhalombattai olajfinomítójánál – közölte Csőzik László, Érd polgármestere a Facebook-oldalán.

    „Rengetegen kérdeznek, mi történt Százhalombattán a finomítóban. Az imént beszéltem a katasztrófavédelem helyi vezetőjével, aki éppen oda tart. Egyelőre nem sokat tudunk. Az egyik üzemben ütött ki tűz, azt sikerült lokalizálni”- írta a polgármester.

    „Az AV3 üzemben van baj, a finomítás első állomásán” - tette hozzá egy kommentelő a poszt alatt. Ezt később a MOL is megerősítette.

    A katasztrófavédelem szerint egy alapanyag-feldolgozó üzem gyulladt ki. A helyszínre elsőként a létesítmény tűzoltói értek ki, majd az érdi, törökbálinti, budapesti, szigetszentmiklósi tűzoltókat is riasztották. A Pest és a Komárom-Esztergom vármegyei mobillabort is a helyszínre küldték.

    A tűz oltásához hab- és vízágyúkat is bevetnek.

    A Mol a Telex kérdésére azt írta: „Hétfő éjjel tűz ütött ki a Dunai Finomító AV3-as üzemében. A tüzet lokalizálták a tűzoltó és jelenleg is dolgoznak a területen. Személyi sérülés nem történt, a baleset pontos okát vizsgálják.”

    Többen egy robbanásról számoltak be. „Negyed órája arra ébredtünk, hogy felrobbant mellettünk a Mol egyik üzeme. Vörös az ég a lángoktól” - írta a Borsonline egyik olvasója.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Kiderült, hogy érkezhet Vlagyimir Putyin Magyarországra, a Trumppal való csúcstalálkozóra
    Az orosz elnök tanácsadója szerint a találkozó helyszínét Trump vetette fel, és Moszkva elfogadta. Az útvonal még kétséges, mert jelenleg tiltott terület is szóba jöhet.


    Bulgária kérésre átengedné Vlagyimir Putyin elnöki gépét a saját légterén, ha a tervezett budapesti csúcstalálkozóra repülne. Georg Georgiev külügyminiszter 2025. október 20-án, Luxemburgban beszélt erről az EU Általános Ügyek Tanácsának ülésén.

    „Ha a béke érdekében van hajlandóság erőfeszítésre, és ennek feltétele egy találkozó, akkor a legészszerűbb, ha ennek a találkozónak a megrendezését minden lehetséges eszközzel támogatják”

    – mondta Georg Georgiev, Bulgária külügyminisztere.

    „Mégis mi módon tarthatnák meg a találkozót, ha az egyik résztvevő nem tud eljutni oda? Nagyon reméljük, hogy közelebb kerültünk a tartós ukrajnai békéhez, bár az orosz fél egyértelműen nem ilyen irányú erőfeszítéseket tett a közelmúltban, amikor még intenzívebbé tette drón- és rakétatámadásait, és ezzel tovább erősödött az ellenséges hangulat.” – tette hozzá a bolgár külügyminiszter.

    A miniszter szerint Bulgária támogatja az újabb, Oroszországgal szembeni szankciókat, és kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.

    Donald Trump amerikai elnök múlt csütörtökön, október 16-án jelentette be, hogy Budapesten találkozna Vlagyimir Putyinnal az orosz–ukrán háború ügyében. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója közölte: a helyszínt Trump javasolta, Putyin pedig támogatta az ötletet.

    Nyitott kérdés marad az útvonal. Az orosz repülőgépek 2022 óta nem repülhetnek be az EU légterébe, Magyarországot pedig Szerbia és Ukrajna kivételével EU-tagállamok veszik körbe. Ukrajna valószínűleg semmilyen körülmények között sem engedné át Putyin átalakított Il–96-os gépét.

    Az egyik lehetséges útvonal Moszkvából a Fekete-tengeren át vezetne, Bulgária és Szerbia érintésével. A bolgár légteret ugyan lezárták az orosz gépek előtt, de kérésre most az egyedi engedéllyel felülírhatnák a tiltást. Alternatívaként hosszabb, északibb irányok jöhetnek szóba: Belaruszon és Lengyelországon át, vagy a Balti-tengeren keresztül Németország és Csehország érintésével - írja a Telex.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: