TUDOMÁNY

Visszatérünk a Holdra, most már biztos, indul az Artemis-program

Bár a küldetést péntekre halasztották, érdemes megismerkedni a programmal egy kicsit. Szeptember másodikán Orion űrhajó még csak megkerüli a Holdat, egyelőre személyzet nélkül, azonban hamarosan leszáll az első nő és az első színesbőrű asztronauta is. Mindezt nemzetközi együttműködéssel. De ki Helga és Zohar?

Fischer Gábor, kép NASA/James Cawley - szmo.hu
2022. augusztus 27.

A bolygón élő emberek több mint fele még sosem láthatott élő adásban embert sétálni a Holdon. Bizony, bár odamentünk, és hat alkalommal le is szálltunk, a legutóbbi ilyen küldetésnek is decemberben ünnepeljük az ötvenedik évfordulóját. Az első ember, aki kilépett a Hold felszínére, már nem is él, ahogy kortársai jelentős része sem. Az Apolló-program már a történelem része. Könyvek, filmek születtek róla, jók, rosszak. Helyet kapott az emberiség nagy közös mitológiájában, s persze ennek részei az örök szkeptikusok, akik hol a vírusokat, hol a Föld gömb alakját, hol meg a technika történetének legnagyobb eseményét tagadják, az emberes holdutazást.

Az első vállalkozás, az Apollo bizony koraszülött volt, sok tekintetben. A hatalmas technológiai diadal mellett, mai szemmel nézve a korabeli eszközöket sokszor jut eszünkbe, hogy vakmerőek voltak, akik az akkori szerkezetekkel elmerészkedtek a Holdig és vissza.

A hidegháború sajátos terméke volt az Apollo-program. Kennedy akkor jelölte ki az amerikai űrkutatás céljaként a Holdat, amikor még egyetlen egyszer sem kerülte meg amerikai űrhajós a Földet sem. Pár perces űrugrás, ez volt minden tapasztalatuk. De az évtized vége előtt eljutottak a Holdra, amit a hidegháború nélkül akkor még nem tettek volna meg. De győzni kellett, és ők győztek.

Óriási tudományos eredménye volt mégis a programnak.

Tisztázta a Hold keletkezésének eredetét, a kőzetminták segítségével. Megállapították ugyanis, hogy a Hold anyaga szinte megegyezik a Földével, így az az elmélet nyert igazolást, miszerint a Hold és a Föld egykoron egyazon égitest voltak.

Amit most már minden művelt iskolás tud, miszerint a korai Föld egy vele azonos pályán haladó Mars-méretű bolygóval ütközött, s ennek a kozmikus karambolnak a mellékterméke a Hold, azt annak a tizenkét asztronautának köszönhetjük, akik a hatvanas-hetvenes évek fordulóján a Holdon dolgoztak.

Azt is tudjuk most már, hogy a Hold távolodik tőlünk. Nem gyorsan, csupán kb. három centimétert évente.

Azt, hogy centiméter pontossággal meg tudjuk mérni az égitest távolságát azok a lézertükrök teszik lehetővé, melyeket a Hold felszínére telepítettek.

Csillagászok százai célozzák meg ezeket a tükröket minden évben.

Miért kell visszamennünk a Holdra?

Az, hogy visszatérünk a Holdra, sosem volt kérdés. A sok ok közül a kettő legfontosabb: a Hold önmagában is kiváló nyersanyagforrás, továbbá kaput jelenthet elsősorban a Mars felé. Vegyük sorra. Miért kell nekünk a Holdon nyersanyagokat bányászni? Elsősorban a második ok miatt, tehát, hogy a további missziókhoz szükséges anyagszükséglet minél nagyobb részét helyben teremtsük elő. Ez sokkal olcsóbbá teszi az űrkutatást, hiszen nem kell mindent a Föld hatszoros gravitációs teréből kijuttatni.

Amit elsősorban keresünk most, az nem más, mint a vízjég. Az abból kinyerhető hidrogént a rakéták üzemanyagaként tudjuk majd felhasználni.

De további ásványok kitermelését is remélhetjük a továbbiakban.

Az, hogy miért megyünk tovább a Marsra, az már egy sokkal nagyobb léptékű tervnek a része. Nemcsak Elon Musk fejében fordult meg az, hogy az emberiségnek más bolygókon is meg kell vetnie a lábát és állandó, lakott településeket kell létrehoznia. Stephen Hawkingról igazán nem mondhatjuk, hogy egy fantaszta üzletember lett volna, amivel esetleg Muskot illetik időnként. Nos, Hawking többször és határozottan kiállt amellett, hogy minél hamarabb le kell telepednünk a Marson. És nem azért, mert nem férünk el a Földön. Hanem azért, mert például azt tudjuk, hogy a Föld rendszeresen ismétlődő kihalási eseményi közül néhányat bizonyíthatóan aszteroidabecsapódás okozott. Nem nehéz belátni, hogy amennyiben az emberiség több bolygón létezik, sokkal kisebb az esély arra, hogy kihaljon egy kozmikus katasztrófa következményeként. Michael D. Griffin volt NASA-adminisztrátor szavaival élve:

„A cél nem csak a tudományos kutatás.... hanem az is, hogy az emberi élőhelyek tartományát kiterjesszük a Földről a Naprendszerre, ahogy haladunk előre. Hosszú távon egy egybolygós faj nem fog túlélni. Ha mi, emberek több százezer vagy millió évig akarunk túlélni, akkor végül más bolygókat kell benépesítenünk, kolonizálnunk kell a Naprendszert és egy nap túllépni.”

Mindebből következik az is, hogy nem elég néhány pár napos expedíciót tenni, hanem folyamatos jelenlétet, a későbbiekben nyilván kutató és ipari bázist kell létrehozni kísérőbolygónkon.

De most nézzük meg, mi is ez az Artemis-program?

A fenti célokat figyelembe véve indult el az új holdprogram tervezése. 2004 és 2009 között futott a Constellation program, amelyben szerepelt egy új űrhajó és egy új holdkomp építése, továbbá megfelelő rakéták megépítése is. Az űrhajót Orionnak, a holdkompot Altairnak nevezték el. A programot végül is törölték, illetve az Orion űrhajó fejlesztését folytatták, amit aztán a 2019-ben induló Artemis programba illesztettek. Természetesen, az Apollo-programmal ellentétben ne úgy képzeljük el, hogy 2019-ig nem történt semmi, és hirtelen, három év alatt eljutottunk az első indításig. Egyes elemek tervezése, koncepciójának kidolgozása az tízes évek folyamán folyamatosan történt.

Na de miért Artemis? Az ókori görög mitológiában Artemis a Hold istennője volt, Apollón ikertestvére. Mivel a program a fél évszázaddal korábbi Apollo program nyomdokain halad, és az első női, továbbá az első színesbőrű asztronautát juttatja majd el a Hold felszínére, így érthető a névválasztás.

Az első misszió során igazából két fő elemét láthatjuk a programnak: ez az SLS (Space Launch System) indító rakéta, illetve a korábban említett Orion űrhajó.

A holdraszálláshoz szükség lesz a SpaceX által fejlesztett HLS (Human Landing System) rendszerre, ami magában foglal több Starship űrhajót is. Ezek közül egy, amit a személyzet is használ és több tankoló teherűrhajót, melyek alacsony Föld körüli pályát megtankolják a Holdra szálló egységet. A későbbiekben kiépül a Hold körül egy moduláris űrállomás, ami az egyszerű Gateway (átjáró) nevet kapta, továbbá többféle teherszállító automatikus űrhajó és terveznek egy, a Hold felszínén mozgó járművet, melyben a személyzet akár két hétig is képes lesz élni és dolgozni.

Most azonban foglalkozzunk az Artemis-1-es küldetéssel.

Az SLS

Az Apollo űrhajókat Wernher von Braun Saturn V-ös rakétája juttatta hold irányú pályára, ami mind a mai napig a legnagyobb ember alkotta rakéta. A SLS bár kisebb, azonban a startnál nagyobb tolóerővel indul: a korábbi 33 000 kN tolóerővel szemben az SLS tolóereje közel 40 000 kN. Mindezek ellenére az SLS csupán 27 tonna hasznos terhet tud eljuttatni a Holdig, szemben az Apollo-korszak rakétájával, ami 50 tonnát volt képes.

Fotó: NASA/Joel Kowsky

Ha megnézzük a rakétát, feltűnő és jellegzetes lesz számunkra a két szilárd hajtóanyagú rakéta, nem véletlen a déjà vu érzés.

A rakéták ugyanazok, melyeket az egykori Space Shuttle indításkor láthattunk.

És itt nincs vége az egyezéseknek. A fő hajtómű, a négy darab RS-25 rakétahajtómű, pontosan ugyanolyan konfigurációban, mint egykor az űrrepülőgépeknél volt. És az a nagy narancssárga tartály is ismerős lehet, ugyanis az első fokozatot, bizony azt is az űrsikló programból vették át. Csupán úgy alakították át a konstrukciót, hogy további fokozatokat építettek rá, ezért nem olyan zömök, mint a Space Shuttle korszakban megszoktuk.

Az Orion űrhajó

Ellentétben a mostanában használt űrhajókkal (Szojuz, Space Shuttle, Sencsou, Dragon), az Orion mélyűri űrhajónak épül. Négyfős személyzetet tud kiszolgálni, maximum 21 napos időtartamban. Két fő része van, a kabin, ahol az asztronauták utaznak és dolgoznak, illetve a szervizmodul. Erről azért érdemesebb többet tudni, mert ezt

Európában gyártják, az Európai Űrügynökség és a NASA szerződése szerint.

A 15 tonnás ESM (European Service Module) felel az Orion űrhajó meghajtásáért, energiaellátásáért és hőszabályozásáért, valamint a személyzet számára elengedhetetlen oxigént és vizet is itt tárolják.

Foto: NASA/Kelly Sands

A meghajtásért egy AJ-10 főhajtómű végzi (ezt típust már az Apollo űrhajó szervizmodulján is használták, továbbá az űrrepülőgépek OMS rendszerében, illetve a Delta-II rakéta második fokozatán is) és persze 32 további kisebb hajtómű, amelyek a pozícionáláshoz és a finommanőverekhez szükségesek.

Személyzet nélkül – magyar közreműködéssel

Ahogy szó volt róla, az első repülés személyzet nélkül történik. A cél nyilvánvalóan a berendezések kipróbálása, tesztelése, hogy amikor emberek foglalják el helyüket az űrhajóban, bizonyosak lehessünk, hogy minden kifogástalanul működik majd. Ugyanennyire fontos az is, hogy biztos tudásuk legyen arról, milyen mechanikus és sugárzó hatások érhetik az asztronautákat. Így hát a kabinban két, a női test tulajdonságainak megfelelő bábu „utazik”, Helga és Zohar, melyek anyagsűsűségben is úgy lettek kialakítva, hogy tökéletesen megfeleljenek az emberi test paramétereinek. Ezekben a bábukban rengeteg szenzor van, melyek legsűrűbben a létfontosságú szervek körül helyezkednek el. A szenzorok többek között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) fejlesztései is.

A magyar tudósok ugyanis meghívást kaptak ebbe a programba, ami nem is csoda, hiszen a magyar sugárzásmérő berendezések minden űrhajóban megtalálhatóak, és az ISS fedélzetén is a magyar PILLE műszerekkel mérik és értékelik ki a sugárzást.

(Ilyen berendezést először Farkas Bertalan vitt magával a Szojuz 36 fedélzetére.)

Foto: NASA/Frank Michaux

A program a MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) nevet kapta. És miért két bábu van? Azért, mert az egyiken egy izraeli fejlesztésű sugárvédelmi mellény lesz, a másik csak „sima” ruhát kap, így lehetőség nyílik a mellény tesztelésére is, kiderül, szükséges-e ilyen védőeszközt vinni a későbbi küldetések során.

Start augusztus 29-én

Az SLS, rajta az Orion űrhajóval, benne Helgával és Zoharral már az amerikai űrhivatal legendás 39B indítóállásán várja, hogy megkezdje 42 napos útját. A küldetés fejleményeiről itt is, folyamatosan beszámolunk.

Frissítés: A startot az augusztus 29-i, eredetileg tervezett időpontban technikai problémák miatt elhalasztották. A következő indítási ablak szombaton 19:17-től kezdődik.

Itt követheti nyomon a szombati (második) indítási kísérletet:

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Ez maga volt az alávetés” – 50 hónap börtönre ítélték a szexuális visszaélésekkel vádolt P. Diddyt

A bíróság több, mint 4 év szabadságvesztésre és 500 ezer dolláros bírságra ítélte a rappert két nő bántalmazása miatt. A bíró szerint mindkét nő olyan traumát szenvedett el, amely egy életre szól.

KÉK HÍREK

RTL: Előkerült a Zanzibáron eltűnt magyar nő, akinek a reptérre tartva veszett nyoma

Apja kétségbeesve jelentette, a rendőrség körözést adott ki. A telefonja tönkrement, a helyi hatóságok kórházba vitték, ahonnan tegnap engedték ki.

KÉK HÍREK

Élő TikTok-videón közvetítette a 23 éves hegymászó, ahogy lezuhan és szörnyethal

Az alaszkai fiatalember 730 méter magasból zuhant a mélybe. A mentőalakulatok azonnal reagáltak, de már késő volt, nem tudták megmenteni.

Címlapról ajánljuk

TUDOMÁNY

Elképesztő titokra derült fény: így készíti a szervezetünk a kakit

Az emésztés folyamata a szájban indul, a vékonybélben folytatódik, majd a vastagbélben ér véget. Ebből is jól látható, hogy testünk minden része részt vesz a tápanyagok feldolgozásában.

Karkó Ádám, kép: Pexels/Richard REVEL - szmo.hu
2025. augusztus 30.

A beleidben több trillió baktérium él, amelyek segítik az emésztést, és hozzájárulnak ahhoz is, hogy a széklet jellegzetes szagot és állagot kapjon – írja a Sciencealert. A kutatások már rég bebizonyították, hogy a kaki vízből, emésztetlen növényi rostokból, elhalt bélsejtekből és nagyrészt baktériumokból áll.

Az étel útja a szájban kezdődik:

a fogak felaprítják, miközben a nyálban található amiláz enzim már a keményítőt is bontani kezdi. Ezután a falat a nyelőcsövön keresztül lejut a gyomorba, ahol a sósav és az enzimek apró részekre bontják a szénhidrátokat és fehérjéket.

Néhány órával később az étel a vékonybélbe kerül, amely több mint 6 méter hosszú, és a belső felszínét bélbolyhok milliói borítják. Ezek hatalmas felszívófelületet biztosítanak, így a véráram könnyen felveszi a lebontott tápanyagokat, energiát és építőanyagot juttatva a sejtekhez. A vékonybélben baktériumok és enzimek segítik a további lebontást, a máj és az epehólyag epét, a hasnyálmirigy pedig enzimeket ad a folyamat támogatásához.

Ezt követően a béltartalom a vastagbélbe kerül, amely nagyjából 1,5 méter hosszú. Itt a fő feladat a víz visszaszívása. A vékonybél szintén elvon vizet, amely a vesékhez kerül a vizelet képződéséhez.

A vastagbélben a folyamat lassan zajlik, akár három napig is eltarthat. Ekkorra a béltartalom megszilárdul, és a baktériumok átalakítják az epét, így a színe zöldről barnára változik.

Egy orvos úgy fogalmazott: „Néhány páciensnek problémát okoz a tápanyagok felszívódása az ételből, mások pedig túl gyakran vagy épp túl ritkán van székletük.” Az emésztőrendszer minden része fontos szerepet tölt be: együtt biztosítják, hogy a szervezet felvegye a szükséges energiát és vizet, miközben eltávolítja mindazt, amire nincs szüksége.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Meghalt Dobai Péter

Az Oscar-díjas Mephisto forgatókönyvírója 82 éves volt.

KÉK HÍREK

Két táblát döntött ki egy autós a Fogarasi úton, majd továbbhajtott

A fedélzeti kamera október 1-jén, nem sokkal 17 óra előtt rögzítette az esetet. A BRFK eljárást indított.

KÉK HÍREK

Brutális képeken a vonatbaleset: életveszélyes állapotban vitték kórházba a Suzuki vezetőjét

Az apagynál történt balesetben egy 70 év körüli nő súlyosan megsérült. Életveszélyes állapotban szállították kórházba.

TUDOMÁNY

Magyar állatorvosi bravúr: a világon elsőként végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason

Speciális lencsét kapott, és hamarosan a másik szemét is megműtik. A cél az, hogy a madár élesen lásson, és akár újra szabadon élhessen.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. augusztus 30.

A világon elsőként Magyarországon végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason. A műtétet egy hat fős - állatorvosokból és asszisztensekből álló - csapat felügyelte.

A madár azt követően került a Hortobágyi Madárkórházba, hogy három éve egy autó elütötte. Előbb a szárnyait hozták helyre, majd észrevették, hogy nem lát a sas. Ezért a jobb szemén szemlencse műtét hajtottak végre. Hamarosan a másik szemét is megoperálják.

A beavatkozás világszinten is egyedülálló. A műtét Szentesen végezték el a parlagi sason. A

páciens sem volt mindennapos, és a műtét sem volt szokványos. A végén például egy ásványvizes palackból készült speciális gallért adtak a madárra, hogy ne piszkálja a sebet.

A szemlencse-csere a humán gyógyászatban már rutinműtét, de a műtétet vezető orvos szerint sason a világon először hajtottak végre ilyet.

Dobos András állatorvos, szemsebészeti specialista elmondta: "A fény nem jutott le a retinához. Ezt a szemlencsét, a tokból egy speciális géppel eltávolítottuk az elszürkült maganyagot és megfelelő méretű, 40 dioptriás lencsét behelyeztük".

Az extrém erős látásjavítóra azért volt szükség, mert már szinte csak elmosódott foltokat észlelt a madár. Ráadásul a sasok látása nyolcszor élesebb az emberinél. Ezért ha gyengébb látássegítőt kap, akkor a vadonban könnyen belőle lenne préda.

A műtét után a szemhéjakat összevarrták, hogy nehogy véletlenül kikarmolja. A madár jól tűri, ha kézben tartják, főleg ha olyan, akit már ismer. A Hortobágyi Madárkórház állatorvosa korábban a szárnyait mentette meg.

Déri János kórházigazgató elmondta: "A szeme is sérült mind a kettő, és hát sajnálatos módon ez a sérülés azt követően, hogy ő belevakart, szennyeződött, fertőződött". Ez súlyos szemgyullaást okoztt, és a két szemére szinte megvakult. A két műtét után a cél az, hogy újra élesen lásson, és ha sikerül, akkor a sas megint szabad lehet.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A rendőrök lőhették le tévedésből a manchesteri zsinagóga elleni merénylet egyik áldozatát

A Heaton Park-i zsinagógánál öt ember sebesült meg, közülük ketten meghaltak. A késes támadónál valószínűleg nem volt lőfegyver.

KULT

Az év legbizarrabb szerelmi története - az Együtt egyszerre zavarba ejtő és gyönyörű!

Egy horrorfilm, ami nem ijesztget, hanem lassan bekúszik a bőröd alá. Az Együtt eléggé bizarr és megható szerelmi történet, amit garantáltan nem fogsz elfelejteni.

KÉK HÍREK

Kaszás Nikolett barátnője: Itt valami nincs rendben

A túrázót a Pilisben keresték hetekig, majd szeptember 28-án találták meg. A barátnő szerint „mindenki értetlenül áll a halála előtt”, miközben a rendőrség közigazgatási eljárás keretében igyekszik tisztázni a körülményeket.

TUDOMÁNY

Aggódnak a tudósok a világ legnagyobb jéghegye miatt, ami az űrből is látható

A 310 méter magas jégtömb felszínén víztavak jelentek meg, amelyek a gyorsuló olvadást mutatják. A kutatók szerint minden tizedfoknyi globális melegedés tovább ront a helyzeten.

Maier Vilmos, fotó: Getty Images - szmo.hu
2025. augusztus 31.

Egy hatalmas jéghegy miatt aggódnak a kutatók az Antarktiszon. Az A23a nevű jégtömb akkora, mint Los Angeles, és az űrből is látható. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem szakértői szerint a következő nemzedékekre is súlyos hatással lehet, írja a Unilad.

A jéghegy magasabb, mint a londoni Shard torony, vagyis több mint 310 méter. Felszínén víztavak jelentek meg, ami az olvadás gyorsulására utal. A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy a térségben a jég sokkal gyorsabban fogy, mint amire eddig számítottak.

Az A23a jelenleg körülbelül 3600 négyzetkilométeres, de folyamatosan zsugorodik. 1986-ban vált le az Antarktiszról, és az utóbbi hónapokban több darabja is az óceánba hullott.

A Nature folyóiratban megjelent tanulmányban az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói így fogalmaztak: „Az Antarktiszon sokkal kevésbé értjük a hirtelen változások lehetőségét, mint az Északi-sarkvidéken, de egyre több bizonyíték mutat arra, hogy gyors, egymással összefonódó és olykor önfenntartó változások zajlanak az antarktiszi környezetben.”

A kutatás vezetője, Nerilie Abram professzor hangsúlyozta, hogy a jéghegy összeomlása „katasztrofális következményekkel járhat a következő nemzedékek számára.” Hozzátette:

„Az Antarktisz jegén, óceánjain és ökoszisztémáin már most kimutatható a gyors változás, és ez minden egyes tizedfoknyi globális felmelegedéssel tovább súlyosbodik.”

A Brit Antarktiszi Kutatóintézet szerint az A23a a következő hetekben elérheti Dél-Georgia térségét, ahol a kontinentális talapzat fele akkora, mint maga a jéghegy. Ez a kutatók szerint különösen a pingvinek élőhelyét veszélyezteti.

Geraint Tarling professzor az Oceanographic Magazine-nek azt mondta: „Ha egy jéghegy megfeneklik Dél-Georgia közelében, a pingvineknek nagy kerülőket kell tenniük a táplálkozóhelyeikhez, és előfordulhat, hogy nem érnek vissza időben a fiókáikhoz.”

Andrew Meijers, a Brit Antarktiszi Kutatóintézet oceanográfusa a Daily Express US-nek arról beszélt, hogy a jéghegy hónapokig egy víz alatti hegy körül forgott, most viszont a domináns áramlat Dél-Georgia felé sodorja. „A jéghegy – legalábbis a műholdfelvételeken – jelenleg még tartja a szerkezetét, és nem tört kisebb darabokra, ahogy a korábbi ‘szuperjéghegyek’ tették.”

Meijers hozzátette: „Most az áramlat egy kanyarulatában van, ezért nem közvetlenül a sziget felé tart, de az áramlatokról alkotott ismereteink alapján valószínű, hogy hamarosan ismét Dél-Georgia irányába mozdul. Az áramlat a sekély kontinentális talapzatot követi, délkelet felé. A kérdés az, hogy a jéghegy innen továbbhalad-e a nyílt Atlanti-óceán déli részébe, vagy fennakad a talapzaton és egy időre ott reked. Ha ez történik, komolyan akadályozhatja a szigeten élő állatok – főként fókák és pingvinek – hozzáférését a táplálkozóhelyeikhez.”

Kapcsolódó

Szakértők: akár éveken belül fürdésre alkalmatlan lesz, kiszáradhat a Balaton az emberi beavatkozások miatt

A túlzott vízszintszabályozás, a part menti beépítések, a nádasok eltűnése és a szennyezés mind veszélyeztetik a tó ökológiai egyensúlyát.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hollandiában elfogtak két, szexuális bűncselekmények miatt körözött magyar férfit

Az egyik férfi egy 14 év alatti lányt is droggal kínált a gyanú szerint, a másik kiszolgáltatott helyzetű sértettet kényszerített szexre. A nemzetközi összefogás gyorsan célt ért, a kiadatásról rövidesen döntés születhet.

KÉK HÍREK

Fél év után holtan került elő a Németországban nyom nélkül eltűnt nyíregyházi buszsofőr

A nyíregyházi családapa április óta nem adott életjelet, telefonja két nap után már ki sem csengett. A férfi párja Németországban is kereste, most nyomozás indult.

KÉK HÍREK

Meghalt egy dolgozó a makói kórház területén keletkezett tűzben

A lángok egy raktárépületben csaptak fel, a tűzoltók gyorsan eloltották. A betegellátás nem sérült, de vizsgálat indult az ügyben.

TUDOMÁNY

Tudtad, hogy van magyar dínónk? A Hungarosaurus ráadásul Európa-szerte híres leletnek számít

A bakonyi Iharkútról származnak az első magyar dinoszauruszleletek, ahol bő két évtizede tárják fel az egyedülálló paleontológiai kincseket. Mindez két elszánt barát kitartó keresésével kezdődött. Dinoszaurusz-fanatikusok, íme a napi olvasmányotok!

Tóth Noémi / Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert/Facebook - szmo.hu
2025. szeptember 01.

Nemrég az egerszalóki skanzen 3D barlangmozijából (igen, van ilyen, és nagyon ajánlom!) kellett megtudnom, hogy létezett olyan, hogy Hungarosaurus. Mondjuk mi magyarok olyan sok mindenre büszkék vagyunk, úgyhogy miért pont saját dínónk ne lenne?

Az első magyarországi dinoszauruszt, teljes nevén a Hungarosaurus tormai nevű őshüllőt hazánk és a lelőhely egyik megtalálója, dr. Torma András, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetője után nevezték el. Ez a példány az úgynevezett iharkúti fauna legjobban ismert tagja, amelyet kilenc részleges csontváz és több ezer csont alapján azonosítottak.

Annak idején tekintélyes nagysággal rendelkezett a maga négy és fél méteres hosszával. Ez a monstrum úgy hatszázötven kilót nyomhatott, és állkapcsaiban összesen több mint nyolcvan fog ült, úgyhogy a vele egy időben élő állatok örülhettek, hogy csak növényeket evett. Az egész testét páncélelemek borították, illetve az orra és koponyája tele volt csontdudorokkal – maguk a koponyacsontok vastagodtak meg ilyen látványosan, néhol akár ötcentis taréjok, dudorok formájában –, és két szeme fölött szarvak nőhettek a leletekből készült „fantomrajz” szerint. Azonban a páncélos dinoszaurusztól eltérően a Hungarosaurusnak nem volt olyan rövid mellső végtagja, mint mondjuk csóri T-Rexnek, sőt, szokatlanul filigrán és gyors mozgású volt.

Visszatérve az iharkúti faunához:

egy egykoron virágzó, bakonyi bányászfaluról van szó, amely nem igazán a bauxitkitermeléséről lett Európa-szerte híres, hanem az őslénytani lelőhelye miatt, ugyanis az itteni üledékréteg fosszíliákban rendkívül gazdagnak bizonyult. Ezen a helyen egy 85 millió évvel ezelőtti folyórendszer üledéke található, amely a bányászatnak köszönhetően feltárta a 7-8 méter mélyen fekvő történelmi emlékeket, úgyhogy érdemes minden Jurassic Park-rajongónak elzarándokolni egyszer Iharkútra, ahonnan származnak az első magyar dinoszauruszleletek.

Amilyen kicsi a falu, olyan nagy benne az őslénylelőhely-potenciál: több mint két évtizede zajlanak itt az ásatások az ELTE Őslénytani Tanszékének vezetője, Ősi Attila irányításával, aki egyébként magát a fosszília-lelőhelyet is megtalálta dr. Torma Andrással karöltve. Kettejük barátsága egyébként az iskolás évekig nyúlik vissza, és dínókereső hobbiból vált komoly hivatássá az életükben az őslénykutatás. A feltárást végző, egyre kiterjedtebb csapat megalapította a Magyar Dinoszaurusz Alapítványt, és a beérkező adományokból meg tudták venni a területet.

Az Iharkút területén megtalált Hungarosaurus-koponyák közül a legkisebb alig 15-17 centi, amely 1-1,5 méteres testhosszt, azaz fiatal állatot feltételez, míg a legnagyobb 35-40 centiméter, azaz ekkora a kifejlett méret. A paleontológus szakember azt nyilatkozta pár éve a Greendexnek, hogy „Európában nincs még egy hely, ahol ebből az időszakból (felső krétakor – a szerk.) ennyire teljes leletanyag maradt volna ránk.” Eddig kevesebb mint ezer négyzetmétert tártak fel, és még többezer négyzetméter vár felfedezésre. A munkát nehezíti, hogy minden évben az ásatási időszak végeztével betemetik egy markolóval az egész területet, védve a leleteket és a helyet is az önjelölt kincsvadászoktól.

Ha a cikkünk végére már kellően Hungarosaurus-lázban égsz, akkor jó hírünk van: 2011 óta bárki megnézheti a leleteket és a magyar dínókat a Magyar Természettudományi Múzeum állandó, ’Eltűnt világok – A dinoszauruszok kora Magyarországon’ című állandó tárlatán. És ha nem csupán néznéd, de bele is vetnéd magadat a 85 millió éves titokba egy ásatáson, akkor a Magyar Dinoszaurusz Alapítvány folyamatosan várja a pályakezdőket és lelkes amatőröket szeretettel.

Források: 1, 2, 3, 4, 5

Kapcsolódó

A nő, aki elsőként fedezte fel, miből áll az univerzum és a csillagok, de hazájában még diplomát sem kaphatott

Cecilia Payne volt az első hölgy a világon, akinek sikerült megszereznie a csillagászati PhD- fokozatot, sőt, a Harvard professzori címét is. Mindezt abban az időben, amikor Nagy-Britanniában a nők még diplomát sem kaphattak.