News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Visszamenőleg nem hárítja át a kormány különadóját a Wizz Air, de a viteldíjak várhatóan emelkedni fognak

A korábban megvásárolt jegyek ára marad, de magasabb viteldíjak (és vélhetően magasabb kiegészítő díjak) jönnek. Szerintük a légitársaságokra rótt extra gazdasági teher tovább lassítja a régóta várt gazdasági fellendülést is.

Link másolása

hirdetés

A július 1-ig megvásárolt repülőjegyek esetében a Wizz Air nem hárítja át utasaira az extraprofit-adó által okozott pénzügyi terheket - közölte kedden a légitársaság.

A közleményben leszögezték: a magyar kormány által 2022. július 1-től hatályba lépő, a légitársaságokat is sújtó extraprofit-adóval kapcsolatban a Wizz Air úgy döntött, bár a meghirdetett rendelet minden valószínűség szerint érinti majd a jegyárakat, a korábban megvásárolt jegyek esetében a légitársaság nem hárítja át utasaira a jogszabályban meghatározott összeget.

Hozzátették:

az extraprofit-adó, továbbá az üzemanyagárak növekedése miatt a jövőben a viteldíjak várhatóan emelkedni fognak. A repülőjegyárak azonban dinamikusan változnak, és mint mindig, ezután is elsősorban a kereslet és a kínálat határozza meg azok alakulását.

A Wizz Airnél továbbra is úgy vélik, az utasonként számított adó bevezetése nem csak magasabb viteldíjat jelenthet, de a légitársaságokra rótt extra gazdasági teher tovább lassítja a régóta várt gazdasági fellendülést is. Hozzátették, hogy

a légiközlekedési ágazat jelentős veszteségeket szenvedett el a Covid-19 világjárvány során, és bevétele, illetve nyeresége várhatóan még hosszú ideig nem éri el a vírus kitörése előtti szintet.

Mint ismert, a Ryanair diszkont légitársaság korábban arról döntött, hogy a légitársaságokra kivetett extraprofit-adóját áthárítja az utazókra. Emiatt Budapest Főváros Kormányhivatala Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezésére fogyasztóvédelmi eljárást indított a Ryanairrel szemben. A kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy a korábban eladott jegyekre vonatkozóan a Ryanair már felszólította utasait a pótdíj befizetésére.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Az első napon összeomlott a népszámlálás online rendszere
A kérdőíveket október 16-áig lehet az interneten kitölteni. Azonban már az első nap sem sikerült zökkenőmentesen.

Link másolása

hirdetés

A nagy érdeklődés miatt az első napon összeomlott a népszámlálás online rendszere - írja a Telex.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, szombaton kezdődött a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező.

A kérdőíveket október 16-áig lehet az interneten kitölteni.

Ezután számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online a kérdőív. A népszámlálásban mindenkinek törvényi kötelezettsége rész venni. Aki ezt megtagadja, azt akár 200 ezer forintra is megbírságolhatják.

A Telexnek azonban szombaton napközben már több olvasó is jelezte, hogy nem tudnak részt venni a népszámlálásban, mert az online felület nem működik megfelelően.

Estére már nyilvánvalóvá vált, hogy hiba történt.

hirdetés
A népszámlálás zöld számát felhívva ugyanis egy robothang egyből arról tájékoztatta a telefonálókat, hogy a nagy érdeklődés miatt a népszámlálás online rendszere összeomlott.

Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy mikorra állhat helyre a rendszer.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Novák Katalin nem írta alá az ukrajnai annexiót elítélő nyilatkozatot – minden más közép-európai államfő viszont igen
„Megerősítjük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Nem ismerjük el és soha nem fogjuk elismerni Oroszország azon törekvését, hogy annektálja Ukrajna bármilyen részét” – áll a nyilatkozatban.

Link másolása

hirdetés

Az közép-kelet-európai elnökök elítélik Oroszország ukrajnai annexióját, soha nem fogják azt elismerni, és követelik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelését a közös nyilatkozatban. Az aláíró vezetők közül azonban feltűnően hiányzik Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének neve - szúrta ki a hvg.hu.

A nyilatkozatot hivatalos oldalán tette közzé Zuzana Caputová, szlovák államfő.

Novák Katalin neve nem szerepel az aláírók között, és a magyar köztársasági elnök hivatalos oldalán sincs nyoma a nyilatkozatnak.

A közös elnöki nyilatkozat szövege így szól:

„Mi, Közép- és Kelet-Európa országainak elnökei, amelyeknek vezetői ellátogattak a háború sújtotta Kijevbe, és saját szemükkel győződtek meg az orosz agresszióról, nem hallgathatunk, amikor Oroszország nyíltan megsérti a nemzetközi jogot, ezért a következő nyilatkozatot tesszük:

Megerősítjük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Nem ismerjük el és soha nem fogjuk elismerni Oroszország azon törekvését, hogy annektálja Ukrajna bármilyen részét.

Szilárdan kiállunk a 2008-as NATO-csúcs döntése mellett, mely Ukrajna eljövendő NATO-tagságáról szól. Támogatjuk Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben, követeljük, hogy Oroszország azonnal húzódjon vissza az összes megszállt területről és felszólítjuk az összes Szövetségest, hogy jelentősen növelje az Ukrajnának szánt katonai segítséget. Mindenkit, aki agresszív bűnöket követ el, felelősségre kell vonni.”

hirdetés

A hvg.hu megkérdezte a Köztársasági elnöki Hivatalt, hogy Novák Katalin miért nem írta alá a nyilatkozatot, illetve hogy mi az álláspontja az orosz annexióval kapcsolatban, azonban eddig nem kaptak választ.

Íme a nyilatkozatot támogató vezetők listája:

• Zuzana Čaputová, Szlovákia köztársasági elnöke,

• Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke,

• Alar Karis, Észtország elnöke,

• Egils Levits, Lettország elnöke,

• Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke,

• Stevo Pendarovski, Észak-Macedónia elnöke,

• Milo Đukanović, Montenegró elnöke,

• Andrzej Duda, Lengyelország elnöke,

• Klaus Iohannis, Románia elnöke.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Putyin akár Hirosima-léptékű csapást is mérhet Ukrajnára az elemzők szerint
A taktikai fegyverek jelentős pusztítást okozhatnak – mint azt Hirosimában is láthattuk.
Fotó: DeSa81/Pixabay - szmo.hu
2022. október 02.


Link másolása

hirdetés

Vlagyimir Putyin ismét azzal fenyegetőzött, hogy nukleáris fegyverekhez, azon belül nagy valószínűséggel taktikai nukleáris fegyverekhez fordulhat Ukrajnában - írja a CNN.

„Hazánk területi integritásának veszélye esetén, valamint Oroszország és népünk védelme érdekében minden rendelkezésünkre álló fegyverrendszert felhasználunk. Ez nem blöff” - figyelmeztetett az orosz elnök múlt heti beszédében.

Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint az orosz fegyverrendszerek 4477 telepített és tartalék nukleáris robbanófejet tartalmaznak, amelyek közül körülbelül 1900 „nem stratégiai” robbanófej, más néven taktikai nukleáris fegyver. Oroszország legerősebb stratégiai nukleáris robbanófejei 500-800 kilotonnás robbanóanyag-tartalmukkal egész városok elpusztítására is alkalmasak lehetnek.

Ám a taktikai fegyverek is elegendőek ahhoz, hogy jelentős pusztítást okozzanak – amint azt a világ 1945-ben is megtapasztalhatta, amikor az Egyesült Államok atombombát dobott le Hirosimára és Nagaszakira Japánban.

hirdetés

A Nemzetközi Kampány a Nukleáris Fegyverek Felszámolására (ICAN) nevű szervezet szerint Európában az atomfegyverek használata jóval nagyobb veszéllyel fenyeget, mint 1945-ben Japánban, amely kisebb lélekszámú és viszonylag elszigetelt volt.

Európában ma „egyetlen nukleáris detonáció valószínűleg civilek százezreit ölné meg, és sokkal többen megsérülnének; a radioaktív csapadék több országban is nagy területeket szennyezhetne be”

– olvasható az ICAN honlapján.

„A segélyszolgálatok nem tudnának hatékonyan reagálni, és a széles körben elterjedt pánik tömeges migrációt és súlyos gazdasági zavarokat váltana ki. A többszörös detonáció természetesen még ennél is rosszabb lenne” – tették hozzá.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Kiderült, melyik postahivatalok zárnak be Budapesten, a soroksári fiókot petícióval mentené meg a polgármester
35 alacsonyforgalmú postahivatalt fognak bezárni. Bese Ferenc azonban nem tartja elfogadhatónak az újtelepi fiók megszűnését.

Link másolása

hirdetés

Kiderült, melyek lesznek azok a budapesti postahivatalok, amelyeket október 8-tól bezárnak - írja a Telex.

A Magyar Posta pénteken közölte, hogy

35 alacsony forgalmú budapesti postát bezárnak, mert így akarnak takarékoskodni.

Eddig azonban az nem derült, melyik postahivatalok húzzák le a végleg a rolót október 7-én este. A Telex szombaton szúrta ki, hogy az eredeti sajtóközlemény végén megjelent egy lista, amelyben felsorolták a bezárásra ítélt postákat.

Az egyik ilyen hivatal a soroksári Újtelepen található. A kerület polgármestere, Bese Ferenc szombaton a Facebook-oldalán azt írta, hogy tavasszal találkoztak a Magyar Posta egyik vezetőjével és lobbiztak - a lakossági igényekre való tekintettel - az újtelepi posta bővítéséért.

Bese azt elismerte, hogy „azóta Európa és benne Magyarország helyzete nagymértékben megváltozott a háború és az annak következményeképpen fellépett energiaválság miatt”, és a posta is energiatakarékossági intézkedéseket vezet be.

hirdetés
„Ennek ellenére nem tartjuk elfogadhatónak az újtelepi posta bezárását, valamint elvártuk volna az intézkedést megelőző tájékoztatást”

- írta a városvezető, aki később azt is bejelentette: petíciót indítanak az újtelepi posta bezárása ellen.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: