A HungaroMet korábban az ország nagy részére másodfokú figyelmeztetést adott ki a zivatarok miatt. Az előrejelzésük szerint vasárnapra virradó éjszaka az érintett területeken rövid idő alatt akár több mint huszonöt–harminc milliméter eső eshet.
Az Időkép szombat délután arról írt, hogy a csapadék eloszlása a klímaváltozásnak köszönhetően rapszodikussá vált, és sokszor előfordul, hogy annyi eső zúdul le néhány óra alatt, amennyi máskor hetek vagy akár egy egész hónap alatt.
A legnagyobb veszélyt elsősorban a hegyvidéki területek jelentik,
ott a szintkülönbség miatt a talaj által el nem nyelt, hirtelen összegyűlő víz felgyorsul, majd elárasztja a mélyebben fekvő területeket, magával sodorva akár az útjába kerülő kisebb-nagyobb tárgyakat is – írták. Arra is emlékeztetnek, hogy a városokban azért is különösen veszélyes a jelenség, mert aluljárókat, alagsorokat önthet el ilyenkor az olykor saras, hordalékos víz, amely durvább esetekben még járműveket is magával sodorhat.
Az Időkép előrejelzése szerint szombat éjszakától kezdődően jelentősen nő a villámárvizek kialakulásának az esélye előbb a Dunántúlon (főleg annak keleti–délkeleti részén), majd vasárnap már az ország másik felén, a Dunától keletre lesz a legnagyobb esélye a villámárvizeknek.
Azt is hozzátették, hogy bár a helyzet továbbra is rendkívül bizonytalan, a villámárvizek mellett akár nagy méretű, 4–5 centit meghaladó jégesőre is számítani lehet, az esetleges szupercellákat pedig akár 100 km/órát meghaladó, viharos kifutószél kísérheti. Sőt, szerintük
tornádó megjelenése sem zárható ki a vasárnapi nap folyamán.
A HungaroMet korábban az ország nagy részére másodfokú figyelmeztetést adott ki a zivatarok miatt. Az előrejelzésük szerint vasárnapra virradó éjszaka az érintett területeken rövid idő alatt akár több mint huszonöt–harminc milliméter eső eshet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Egyre közelebb kerülünk a tiszta beszédhez, köszönhetően a mellettem ülő személynek” – így mutatták be Bayer Zsoltot Tusványoson a közírói és publicista beszélgetésen. A 444 beszámolója szerint Bayert emellett azzal konferálták fel az eseményen, hogy korábban a román–magyar párbeszéd volt jellemző a rendezvényen, de mára inkább a magyar–magyar eszmecsere került előtérbe.
Szőke László erdélyi újságíró a beszélgetés elején arról beszélt, hogy egy ellenzéki kollégája azt mondta neki: ez lesz az utolsó Tusványos. Bár ezt nem tartja valószínűnek,
szerinte valami „recseg” Magyarországon, ezért megkérte Bayert, hogy nyugtassa meg.
Bayer erre azt mondta, hogy jövőre is lesz Tusványos, a Fidesz pedig meg fogja nyerni a választást. Úgy fogalmazott, elképzelhetetlennek tartja a kormánypárt vereségét, ugyanakkor úgy látja, tizenöt év után most először van „látható ellenzék”. Hozzátette: a magyar társadalom állapotáról sokat elmond, hogy kiből vált ellenzéki szereplő. Szerinte: „Ha Csurka István élne, és meghallgatna 3 mondatot a slimfittestől, sírva visszamenekülne a sírba.”
A politikáról szólva Bayer úgy látja, ma már minden a közösségi médiában történik. Úgy fogalmazott, hogy a politikusoknak rövid videókban kell megszólítaniuk az embereket, és sokszor már az is elég, ha kiállnak a Tisza közepére, és úgy tesznek, mintha táncolnának. „Aztán megnézik a videódat másfél millióan, és lájkolják nyolcszázezren. Hazamész, és azt mondod magadnak, hogy milyen kurva jó politikus vagyok.”
Orbán Viktor beszédére is reagált. Azt mondta,
van egy dolog, amiben nem ért egyet a miniszterelnökkel: „A puncsfagyi ugyanis szar.”
A közönség nevetéssel fogadta a kijelentését.
Bayer az identitás kérdéséről is beszélt. Szerinte az ember három alaptípusú identitással rendelkezik: vallási, nemzeti és nemi. Úgy véli, a nyugati világban a vallási identitást már régen leépítették, a nemzeti identitást pedig a második világháború óta folyamatosan gyengíti a globális gazdaság. Ezt így fogalmazta meg: „rettenetes, gusztustalan, szétfolyó taknyot terít éppen szét, amit saját maga sem tud rendesen leírni, ezért csak annyit tud mondani, hogy éljen a sokszínűség.” Szerinte ma már csak a nemi identitás maradt meg, de azt is igyekeznek felszámolni.
Úgy látja, ha ezt is sikerül eltüntetni, akkor csak a „nagy semmi” marad. Azt mondta: „Ma a Nyugat ebben az állapotban van.” Szerinte az identitás nélküli tömegre egy olyan közösség „ereszkedik rá”, amely vallásában, nemzetiségében és nemi szerepében is erős. Feltette a kérdést: „Vajon ki fog maga alá gyűrni kit?” Úgy véli, ha Európa keresztény, fehér világként fennmarad, az csak Közép-Európában történhet meg. Hozzátette: „Egyébként viszlát!”
A beszélgetés végén a közönség is kérdezhetett. Egy férfi arról érdeklődött, mit lehet tenni az ellen, hogy szeptemberben ötvenezer egyetemista Budapestre költözik, és tavaszra liberális lesz. Bayer válasza szerint bár az ellenzék hangos, mégis kisebbségben van. Azt mondta: „Magyarország ugyanis a normalitás talaján áll.” Hozzátette:
az ellenzékieknek „halvány segédfogalmuk sincs róla, hogy mi a bajuk”, mert valójában nincs is bajuk, csak unalmasnak tartják az életet, ezért „forradalmasdit és háborúsdit játszanak”.
Végül így fogalmazott: „Akik ma a Krúbin üvöltik, hogy mocskos Fidesz, azoknak a dédszüleik végigcsináltak két világháborút, túlélték a Rákosi-rendszert, 1956-ot és a Kádár-rendszert. Mi a jó isten bajod van, kicsi barátom? Nem tudtad eldönteni, hogy Amszterdamba vagy Berlinbe menj egyetemre? Vagy az, hogy a szemét Orbán nem engedi, hogy ott drogozz, ahol akarsz? Hát, anyádat!”
Bayer szerint ő a mai napig olvas Thomas Mannt, kívülről tud 300 verset, és sosem táncolt a Tiszán. Úgy véli, emiatt ma már nem számít senkinek ebben az új politikai világban, de nem is akar részt venni benne. Bízik abban, hogy a választók többsége nem a táncikálás alapján dönt majd 2026-ban.
„Egyre közelebb kerülünk a tiszta beszédhez, köszönhetően a mellettem ülő személynek” – így mutatták be Bayer Zsoltot Tusványoson a közírói és publicista beszélgetésen. A 444 beszámolója szerint Bayert emellett azzal konferálták fel az eseményen, hogy korábban a román–magyar párbeszéd volt jellemző a rendezvényen, de mára inkább a magyar–magyar eszmecsere került előtérbe.
Szőke László erdélyi újságíró a beszélgetés elején arról beszélt, hogy egy ellenzéki kollégája azt mondta neki: ez lesz az utolsó Tusványos. Bár ezt nem tartja valószínűnek,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tomboló széllel és jégesővel érkezett meg a hidegfront hazánkba, éjjel a fővárost is durva vihar érte el – fotók
Több helyen jégeső követte a heves záporokat, zivatarokat, de erős széllökések is előfordultak. Gárdonyban 98 km/h szél keletkezett a vihar kezdetekor.
Folyamatos morajlással és viharos kifutószéllel érkeztek meg a viharok az éjszaka folyamán, amelyeket rengeteg villám kísért – írja az Időkép. A lecsapók fénye időnként megvilágította a peremfelhőket, és voltak, akik fényképezőgépet ragadtak, hogy elkapjanak egy-egy villámot.
Gárdonyban a zivatar érkezésekor 98 km/órás széllökést mértek. Több helyen jégeső is kísérte a viharokat: jeget jelentettek Érdről, Zalából, Ajkáról és Kislődről is.
A legfeltűnőbb mégis az a sok, recsegős villám volt, amely több embert is felébresztett álmából.
Forrás: Időkép/Adrienn44
Az első cellák nem sokkal éjfél előtt jelentek meg a radaron. Hajnali 2-re már ellepték az Észak-Dunántúlt, 3 órára pedig a főváros térségét is elérték.
Forrás: Időkép/Géczi Roland
És így érkezett meg a vihar a fővárosba (Videó: Budapest - XI. webkamera):
Folyamatos morajlással és viharos kifutószéllel érkeztek meg a viharok az éjszaka folyamán, amelyeket rengeteg villám kísért – írja az Időkép. A lecsapók fénye időnként megvilágította a peremfelhőket, és voltak, akik fényképezőgépet ragadtak, hogy elkapjanak egy-egy villámot.
Orbán Viktor szombat délelőtt tartotta meg idei tusványosi beszédét, amelyet idén is nagy érdeklődés övezett. A miniszterelnök több témát is érintett: beszélt a háborúról, Ukrajnáról, az uniós pénzekről, és arról is, hogy milyen esélyt lát a Fidesz választási győzelmére. A beszéd során bejelentette a Digitális Polgári Körök megalakulását is.
A beszédet megelőzően többen is próbálták megtippelni, milyen témák kerülnek majd elő, köztük Török Gábor politikai elemző is. Orbán Viktor a beszéde után egy Facebook-posztban mutatta be az első Digitális Polgári Kört, a bejegyzés alatt pedig megjegyezte:
„Szegény törökgáborelemez megint hoppon maradt.”
Török Gábor erre hamar válaszolt. Felidézte azt a korábbi bejegyzését, amelyben pontokba szedve próbálta előrejelezni Orbán beszédének tartalmát. Külön kiemelte a hatodik pontot, amely így szólt: „Nem lesz semmilyen bejelentés.” A mostani válaszában ehhez csak annyit tett hozzá: „A remény hal meg utoljára.”
Az elemző egy közös fotót is megosztott a miniszterelnökkel. A kép mellé azt írta:
„Ha már Orbán Viktor (oldala) ilyen kedvesen megtisztel a figyelmével, a ‘nem jött be’ témakörében eszembe jutott valami. Amikor legutóbb alkalmam volt hosszabban beszélgetni a kormányfővel, a találkozó végén egy fogadást is kötöttünk arról, hogy vajon érvényes lesz-e a migrációs népszavazás – én a diplomámat ajánlottam tétnek, de ő megelégedett egy fagyival. Sajnos a vesztesnek még nem volt alkalma teljesíteni. És megint itt a nyár.”
Ez nem az első alkalom, hogy Orbán Viktor és Török Gábor üzenetet váltottak a közösségi médiában. Korábban is reagáltak egymás bejegyzéseire, amikor a kormányfő Lentulai Krisztián műsorában leminősítette a politikai elemzőket, Török pedig ezt megosztotta. Akkor Orbán annyit írt: „Touché”, később pedig hozzátette: „Akinek nem inge…”
Orbán Viktor szombat délelőtt tartotta meg idei tusványosi beszédét, amelyet idén is nagy érdeklődés övezett. A miniszterelnök több témát is érintett: beszélt a háborúról, Ukrajnáról, az uniós pénzekről, és arról is, hogy milyen esélyt lát a Fidesz választási győzelmére. A beszéd során bejelentette a Digitális Polgári Körök megalakulását is.
A beszédet megelőzően többen is próbálták megtippelni, milyen témák kerülnek majd elő, köztük Török Gábor politikai elemző is. Orbán Viktor a beszéde után egy Facebook-posztban mutatta be az első Digitális Polgári Kört, a bejegyzés alatt pedig megjegyezte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lakner Zoltán: Elhallgatások és csúsztatások jellemezték Orbán beszédét, Magyar viszont egy Nyugat-barát és Putyin-ellenes beszédet mondott
Az elemző szerint Orbán nem érti igazán a digitális világ működését. Magyar azt az üzenetet közvetítette, hogy Magyarország válaszút előtt áll. Az ajánlata egyik fontos eleme „a kompország és a Kállay-kettős helyett a Nyugat-barátság”.
Orbán Viktor az idei tusványosi beszédében ismét a migráció, a gender és az LMBTQ kérdéseit emelte ki. A miniszterelnök többek között azt mondta, hogy a nyugati társadalmak azért gyengék, mert például megengedik az azonos neműek házasságát, emiatt nem elég ellenállóak az Európán túlról érkező migrációval szemben. Lakner Zoltán politikai elemző szerint ezek azok a témák, amelyekről a miniszterelnök úgy gondolja, hogy előnyben van.
„Orbán Viktor olyan dolgokról beszélt, amelyekről ő azt gondolja, hogy előnyben van: háború, gender, migráció.”
Úgy véli, ezekkel a kérdésekkel a bizonytalan szavazókra próbált hatni, akik még nem döntötték el, hogy újra a Fideszre szavaznak-e.
Szerinte Orbán beszédét elhallgatások, csúsztatások és történelmi tévedések jellemezték, és ebből a szempontból hasonlított a korábbi évekéhez. Úgy fogalmazott:
A Fidesz választási stratégiájáról is szó esett. Lakner szerint a kormánypárt abban bízik, hogy az év utolsó hónapjaiban sikerül valamennyire helyrerázni a gazdaságot. Úgy fogalmazott: „az a politikai gépezet, amit tud mozgatni a kormányzat, a hangulatjavító intézkedésekkel együtt vissza fogja hozni a támogatottságot.”
A beszédben elhangzott a Digitális Polgári Körök terve is. Lakner úgy értékelte, ezzel „egy második bőrt” próbálnak lehúzni a Harcosok Klubjáról. Azt is hozzátette, hogy
a beszédből az derült ki, Orbán nem érti igazán a digitális világ működését.
Amíg Orbán Tusnádfürdőn beszélt, addig Magyar Péter Székesfehérváron tartott beszédet. Lakner erről azt mondta: „Orbán megpróbálta újrarajzolni a világmagyarázó karakterét, Magyar pedig azt igyekezett demonstrálni, hogy be tud lépni ebbe a világértelmező szerepbe.”
Szerinte Magyar ügyesebben kapcsolta össze a globális kérdéseket a mindennapi gondokkal, mivel ezekről nyíltan beszélhetett – szemben Orbánnal. Azt is kiemelte:
„Magyar egy Nyugat-barát és Putyin ellenes beszédet mondott.”
Magyar több történelmi hivatkozást is beépített a beszédébe. Szó volt az uniós csatlakozásról szóló népszavazásról, idézett Jászi Oszkártól és József Attilától, megemlítette a varsói felkelést és Antall Józsefet is. Lakner szerint ezek olyan hivatkozások, amelyeket magyar politikusok korábban ritkán említettek.
Lakner úgy látja,
Magyar beszédének célja az volt, hogy egy Orbánétól eltérő történelmi és értelmezési keretrendszert mutasson.
Szerinte Magyar azt az üzenetet közvetítette, hogy Magyarország válaszút előtt áll. Azt is elmondta, hogy az ajánlat egyik fontos eleme „a kompország, a Kállay-kettős helyett a Nyugat-barátság”.
Lakner szerint fontos, hogy Magyar máshogy közelítette meg a határon túli magyarok szerepét is: nem csupán „voksgyárként” tekintett rájuk. Emellett új keretbe helyezte a Von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványt is. A Fidesz szerint ez Von der Leyen bukásáról szólt, Magyar viszont azt mondta, a kormánypárt román nacionalistákkal szavazott együtt.
Orbán Viktor az idei tusványosi beszédében ismét a migráció, a gender és az LMBTQ kérdéseit emelte ki. A miniszterelnök többek között azt mondta, hogy a nyugati társadalmak azért gyengék, mert például megengedik az azonos neműek házasságát, emiatt nem elég ellenállóak az Európán túlról érkező migrációval szemben. Lakner Zoltán politikai elemző szerint ezek azok a témák, amelyekről a miniszterelnök úgy gondolja, hogy előnyben van.
