HÍREK
A Rovatból

Világgazdaság: Személyes sértettség miatt szállhatott bele Matolcsy György a kormány gazdaságpolitikájába

A lap szerint Matolcsy Élete végéig jegybankelnök akart maradni, de ezt a Fidesz nem támogatta. Az MNB ezt határozottan cáfolta.

Link másolása

Élete végégig jegybankelnök akart maradni Matolcsy György, de a Fidesz-frakció nem támogatta ezt, ezért esett neki az MNB-elnöke a kormány gazdaságpolitikájának - írja a Világgazdaság.

Ahogy arról mi is beszámoltunk Matolcsy György az Országgyűlés gazdasági bizottságának hétfői ülésén szokatlanul kemény kritikával illette az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját. A jegybankelnök többek között azt mondta,

„szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van”, illetve, hogy „helytelen a kormány válságkezelési stratégiája”.

Ennyire kemény kritikát eddig senki nem fogalmazott a kormány ársapkákkal operáló gazdaságpolitikájáról, Matolcsy kirohanása még az ellenzéki képviselőket is meglepte. A jegybankelnök szavait azonban némileg árnyalják a Világgazdaság értesülései.

A lap úgy tudja, hogy a Magyar Nemzeti Bank felsővezetése nemrég megkereste a Fidesz-frakciót.

A kormánypárttól azt kérték: támogassák a javaslatukat, hogy a jegybankelnök megbízatása élethosszig tartson.

A frakció azonban erre nemet mondott. Ahogy arra a későbbi felvetésre is, hogy az MNB elnöke három cikluson keresztül tölthesse be a tisztséget. Ezek az elképzelések nem is kerültek bele a jegybanktörvény-módosításába, ami jelenleg a Parlament előtt van.

A Világgazdaság szerint ennek a személyes sérelemnek tudhatók be az MNB-elnöktől elhangzott kritikai észrevételek.

FRISSÍTÉS: A Magyar Nemzeti Bank nem igaz, amit a Világgazdaság írt. Ebben a cikkünkben olvasható a cáfolatuk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Se pénzünk, se életünk, semmink nincs” – a magyar édesanya és családja túlélte a földrengést, elmondta, mi történt
Dominika családjával épphogy ki tudott futni a házukból, amikor elkezdődött a földrengés. Egy faluban fogadták be őket a kislányával és a férjével.

Link másolása

"Morajlik, háborog a mély, mielőtt jön a rengés. Aztán vonaglani kezd a föld, a házak pedig úgy hullámoznak, mint a fák a szélben. Önmagukba roskadnak össze végül, maguk alá temetve mindent és mindenkit, aki nem tudott időben kimenekülni"

Kovács Dominika, a kisgyerekes magyar édesanya mondta el a Blikknek, hogy milyen érzés átélni egy súlyos földrengést.

Dominika családjával épphogy ki tudott futni a házukból, amikor elkezdődött Törökországban a földrengés-sorozat. Két éve él kint, 10 kilométerre Malatyától, nem messze az epicentrumtól.

"Arra ébredtünk, hogy reng a föld. Azonnal kiugrottunk az ágyból, vittük a kislányunkat, Jázmint is. Először nem is tudtuk mit tegyünk, hogy védjük magunkat, közben folyamatosan rengett a föld. Aztán összeszedtük minden erőnket, kirohantunk az utcára, ahol akkor már nagyon sokan voltak. Iszonyatos hideg volt és óriási pánik" - eleveníti fel a nő a történteket.

Dominikáék kisebb, kétszintes házban éltek, ez a szerencséjük. A nagy, többemeletes épületek kártyavárként omlottak össze, emberek ezreit temetve maguk alá.

"Most annyi holmink van, amit akkor magunkkal tudtunk hozni. Se pénzünk, se életünk, semmink nincs"

- mondta a magyar asszony.

Családjával és több másik emberrel együtt egy vidéki házikóba fogadták be őket.

Senki nem mer visszamenni a nagyvárosokba, tartanak az utórengések, bármikor összeomolhat bármelyik épület.

"Most csak annyit szeretnénk, hogy a kislányommal hazajussak Magyarországra. A férjem ebben a pillanatban is benzint keres valahol, mert azt sem lehet kapni, akkor el tudnánk indulni Ankarába, ahol esetleg repülőre szállhatunk és hazamehetünk Jázminnal" - mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Nyomozás: Vlagyimir Putyin dönthetett a maláj utasszállítót megsemmisítő rakéta átadásáról
Az így kerülhetett a szeparatisták kezébe, akik lelőtték a gépet. Több mint 300-an haltak meg.

Link másolása

Erős jelek utalnak arra, hogy maga Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen döntött a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépét megsemmisítő, földi telepítésű, BUK típusú légelhárító rakéta átadásáról a szakadároknak – közölte a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt repülőgép ügyében eljáró nemzetközi nyomozócsoport szerdán.

A ügyben eljáró, holland vezetésű – holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű – nemzetközi nyomozócsoport közölte, az orosz elnök érintettségét egy orosz tisztségviselők közötti 2014-es telefonbeszélgetés lehallgatása bizonyítja; eszerint Putyin jóváhagyására volt szükség ahhoz, hogy a szeparatisták felszerelés iránti kérelmét teljesíteni lehessen.

Arról is tájékoztattak, hogy további vádemelés nélkül felfüggesztették az MH17-es járat lelövésével kapcsolatos nyomozást, mivel nem áll rendelkezésükre elegendő bizonyíték újabb büntetőeljárások megindításához. Megjegyezték, sok új információt szereztek különböző érintettekről, köztük orosz tisztségviselőkről, a részvételükre vonatkozó bizonyítékok jelenleg azonban nem elégségesek ahhoz, hogy azok alapján új eljárásokat lehessen indítani.

Elmondták továbbá: nem tudták konkrétan azonosítani azokat az Oroszország 53. kurszki dandárjából érkezett katonákat, akik személyesen felelősek a repülőgépet megsemmisítő rakéta kilövéséért.

Novemberben az ügyben eljáró holland bíróság távollétében életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt két orosz és egy oroszbarát ukrán szeparatistát, akik a gépet eltaláló mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt, tevékenyen hozzájárulva ezzel a fedélzeten tartózkodók halálához. Igor Girkin az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese 2014 nyarán az ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” (DNR) „védelmi minisztereként” szolgált. A szintén orosz Szergej Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, az ukrán Leonyid Harcsenko pedig a felderítő osztag vezetője volt.

Kimondták továbbá, hogy a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után a kilövőállást vissza is vitték. A rakétavető az 53. légvédelmi rakétadandártól, az orosz fegyveres erők Kurszk városában állomásozó egységétől származott.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbanó rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört, és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár –, valamint a legénység is életét veszette.

Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

Mark Rutte holland miniszterelnök szerdán újságíróknak nyilatkozva „keserű csalódásnak” nevezte, hogy az MH17-es lelövésével kapcsolatos nemzetközi nyomozás bizonyítékok hiányában és további büntetőeljárások nélkül zárul. Szavai szerint Hollandia továbbra is Oroszországot tartja felelősnek az utasszállító megsemmisítéséért.

„Továbbra is számon fogjuk kérni Oroszországot a tragédiában játszott szerepéért” - fogalmazott a holland kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A teljes családjáról, 60 emberről nem tud semmit egy Budapesten élő török üzletember
A Magyarországon élő törökök adománygyűjtésbe kezdtek, ezt a Török Nagykövetség koordinálja. Egészségügyi és higiéniai felszerelésekre van most a legnagyobb szükség.

Link másolása

A férfi a katasztrófa után rögtön Törökországba utazott, hogy segíthessen. Üzlettársa az RTL Híradónak azt mondta, kedden sírva telefonált, hogy a rokonai közül még senkit nem tudtak kimenteni a romok alól. A Magyarországon élő törökök adománygyűjtésbe kezdtek, ezt a Török Nagykövetség koordinálja. Egészségügyi és higiéniai felszerelésekre van most a legnagyobb szükség.

A török kormány 10 ezer líra támogatást ad a károsult családoknak, és egy éven belül minden katasztrófa sújtotta tartományban új házakat építenének. Sokan továbbra sem hajlandók elhagyni a rengések helyszíneit, mert a szeretteik a romok alatt vannak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Eddig 128 elrabolt gyermeket hoztak vissza Oroszországból az ukránok a főügyészség szerint
„Számunkra ez nemcsak számjegy, hanem 128 gyerek élete. Hazájukba való visszatérésük ugyanis sok ember munkája, akik hónapokig dolgoznak azért, hogy legalább egy gyermeket visszahozzanak” – mondták.

Link másolása

Az Ukrajnából jogellenesen Oroszországba vitt ukrán gyermekek közül eddig 128-at sikerült kimenekíteni - közölte kedden Julija Uszenko, az ukrán főügyészi hivatal gyermekvédelmi főosztályának vezetője az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint.

A tisztségviselő hozzátette, hogy a kimentett gyermekek közül több mint ötvenen szüleikkel vagy gondozóikkal együtt jelenleg az EU-tagországokban tartózkodnak.

"Felmerülhet a kérdés, hogy miért ilyen kicsi ez a szám a kitoloncoltak számához képest? De számunkra ez nemcsak számjegy, hanem 128 gyerek élete. Hazájukba való visszatérésük ugyanis sok ember munkája, akik hónapokig dolgoznak azért, hogy legalább egy gyermeket visszahozzanak. Ez sok biztonsági kockázatot jelent, azoknak is, akik ebben segítenek. Arról, hogy kik ezek az emberek, és hogyan történik minden, most nem beszélhetek"

- fejtette ki Uszenko.

Biztosított afelől, hogy Ukrajna e téren minden tőle telhetőt megtesz, de - mint mondta - sajnos ez nem elég. "A diplomácia szokásos eszközei nem működnek, a nemzetközi humanitárius jog követelményei nem vonatkoznak az agresszorra, ezért nincs egységes mechanizmus - tette hozzá.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzói hivatalok közléseiből készült összefoglalójában azt írta, hogy szerdára virradó éjjel az orosz erők Sz-300-as rakétákkal lőtték Harkiv városát, Donyeck megyében pedig Druzskivkát, ahol eltaláltak egy ipari létesítményt és egy többszintes épületet. Reggeltől elkezdték ismét ágyúzni Avgyijivkát. Ezen felül a Harkiv megyei Volcsanszkban a tüzérségi támadások következtében megrongálódott egy kórházépület, a déli Herszon megyei Nova Kahovkában pedig egy energetikai létesítmény.

Volcsanszkban egy idős nő életét vesztette, egy 16 éves lány megsérült. Kedd délután egy 77 éves nő halt meg a Szumi megyei Pavlivkát ért orosz ágyúzások következtében. Szumi megyében szerdán is tüzérségi lövedékek becsapódása hallatszott, részletek egyelőre nem ismertek.

Az ukrán vezérkar szerdai harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap során mintegy 910 orosz katona halt meg a harcok közepette, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége hozzávetőleg 134 100-ra emelkedett.

Az ukrán erők megsemmisítettek továbbá 15 orosz páncélozott harcjárművet, nyolc harckocsit, egy repülőgépet és egy helikoptert. Az ukrán katonák - a vezérkar állítása szerint - egy nap alatt a donyecki és a luhanszki régióban 22 településnél verték vissza az orosz csapatok támadásait.


Link másolása
KÖVESS MINKET: