Gaal Gergely a Partizán vendégeként mesélt arról pénteken, miért mondott le előző nap a KDNP országos elnökségi tagságáról, írja a hvg.hu. A beszélgetésben részletesen felidézte, milyen konfliktusok vezettek a döntéséhez – többek között egy lájk is komoly hullámokat kavart a párton belül.
A politikus elmondása szerint egy ismerőse pár percen belül szólt neki:
„Vigyázz, Gergő, lájkoltad a Magyar Pétert!”
– utalva arra, hogy az egyik közösségi oldalon tetszését fejezte ki egy bejegyzés iránt. Bár gyorsan eltávolította a lájkot, az esetről képernyőfotó készült, ami végül Semjén Zsolthoz is eljutott.
A lemondását megelőző események nem itt kezdődtek. Gaal szerint a 2024 decemberi tisztújítás előtt Semjén Zsolt elutasította, hogy alelnöki posztra pályázzon, mondván: „szó sem lehet róla”. Ezután – állítása szerint – megindult az árulózás, amelyben szerepet játszott, hogy kapcsolatban áll egy olyan pártalapítvánnyal, amely az Európai Néppárthoz köthető, ahonnan a KDNP tavaly kilépett.
A választmányi titkári posztra sem tudott újraindulni, mivel az alapszabály-módosítás megszüntette a tisztséget. Az alelnöki indulás pedig azért hiúsult meg, mert „problémás volt a választmányi ülés”, és a jelölőbizottság végül nem tette fel a nevét a szavazólapra.
A beszélgetés során azt is elmondta, hogy 2022 novembere óta működteti a Dialógus Alapítványt, és ehhez még a tisztújítás előtt kért évi 50 millió forintos támogatást Semjéntől, aki akkor még ígéretet is tett rá. Két héttel ezelőtt viszont, egy elnökségi ülésen már azt válaszolta: „szó sem lehet róla”.
Ugyanezen az ülésen Gaal feltette a kérdést: van-e a KDNP-nek önálló terve, karaktere, stílusa a közelgő kampányban? Ekkor – elmondása szerint – a pártelnök hevesen kifakadt, és azzal vádolta meg, hogy bomlasztja a pártszövetséget.
Gaal beszélt arról is, hogy korábban olyan üzenetet kapott: csak akkor mentheti meg magát, ha letérdel Semjén Zsolt elé.
Most pedig – állítása szerint – egy családtagján keresztül azt üzenték neki: ha a nyilvánossághoz fordul, belekeverik egy korrupciós ügybe.
Szerinte az emberek fejében a KDNP-ről ma már inkább kellemetlen történetek ugranak be, nem világos politikai üzenetek. Úgy látja, hogy a párt mára alig különböztethető meg a Fidesztől, mert a vezetés nem látott értelmet a saját hang megtalálásában. Hangsúlyozta: bár nem lépett ki a pártból, nem biztos benne, hogy tag maradhat. Erről szerinte az etikai bizottság dönthet majd. Hozzátette: szerinte 15 év alatt fel lehetett volna építeni egy olyan KDNP-t, amely önállóan is megáll a lábán.
Gaal Gergely a Partizán vendégeként mesélt arról pénteken, miért mondott le előző nap a KDNP országos elnökségi tagságáról, írja a hvg.hu. A beszélgetésben részletesen felidézte, milyen konfliktusok vezettek a döntéséhez – többek között egy lájk is komoly hullámokat kavart a párton belül.
A politikus elmondása szerint egy ismerőse pár percen belül szólt neki:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fleck Zoltán: Rendkívüli felhatalmazásokat kapott Rogán, akár a választások is elmaradhatnak, korlátozhaják a sajtót, betilthatják a tüntetéseket
A felhatalmazásokkal a végrehajtó hatalom belső politikai ellenfelek ellen is felléphet. Szerinte a rendelet időzítése, egy évvel a választások előtt, különösen aggasztó.
Fleck Zoltán jogszociológus szerint különösen aggasztó, hogy a kormány egy évvel a választások előtt olyan rendeletet készít elő, amely hadiállapot vagy honvédelmi válsághelyzet esetén rendkívüli jogkörökkel ruházná fel a végrehajtó hatalmat. A szakértő szerint ezekkel az eszközökkel akár a belső politikai ellenfelek ellen is felléphetnének.
Úgy látja, hogy a jogi fogalmak – hadiállapot és honvédelmi válsághelyzet – között bár van különbség, mindkettő rendkívüli állapotot jelent. A mai magyar közjogi berendezkedés alapján pedig viszonylag könnyen lehet olyan értelmezést adni a világhelyzetnek, amely indokolhatja ezek bevezetését.
Fleck szerint a hadiállapot különösen súlyos, mert ilyenkor „szinte minden fel van függesztve és minden hatóság mindenre fel van hatalmazva: az erőszakszervezetek a honvédelem bevetésére akár belső ügyekben is”.
A jogász szerint a rendelet nemcsak a háborús helyzetek kezelését szolgálja, hanem a belső rend fenntartására és a politikai ellenfelek mozgásterének szűkítésére is alkalmas lehet. Mint mondta, „a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda – amelyről eddig sem tudtuk, hogy mit csinál valójában azon túl, hogy titkosszolgálati módszerekkel dolgozik – olyan eszközöket kapna, amelyekkel korlátozható a sajtó szabadsága, betilthatók a tüntetések, és akár a választások megtartását is felfüggeszthetik”.
Fleck hozzátette: „Itt akkor eszébe se juthat senkinek semmiféle tüntetés, vagy az utcák elfoglalása, vagy a szabad sajtó működtetése, mert elrendelhető egy olyan hadiállapot, amelyhez pusztán csak az kell, hogy a kormány úgy érezze NATO-tagként, a NATO-t közvetlen háborús veszély fenyegeti. Ugye ez elég közel van, azt érezzük”.
A szakértő szerint a miniszter ilyen helyzetben akár arról is dönthet, hogy megszünteti egyes internetes hírportálok vagy napilapok megjelenését, ha azok nem számítanak országos sajtóterméknek – márpedig szerinte a legtöbb médium ilyen.
A Klubrádió műsorvezetője azt kérdezte tőle, hogy „Ha beesik egy rakéta vagy egy bomba Magyarországra, akkor Rogán Antal bejön ide a Klubrádió összes helyiségbe, kihúzza a konnektorokat és elnémítja a rádiót?” Fleck erre így válaszolt: „Szerintem az lesz az első, hiszen a Klubrádió nyilván a legfontosabb eszköz, amivel az ellenség majd az ország szuverenitását aláássa. Egy sarokba szorított autokratikus hatalom, ami sokat vesztett, kiszámíthatatlan és irracionális eszközöket is képes hozni, eddig is használt. Úgy tűnik, hogy ez a típusú jogi átalakítás olyan dologra készül fel, amit ők háborús helyzetnek gondolnak.”
Furcsának nevezte, hogy ezek a jogkörök Rogán Antalhoz kerülhetnek, mivel ilyen esetekben jellemzően a honvédelmi miniszter, a miniszterelnök vagy a rendvédelemért felelős miniszter kap hasonló jogosítványokat.
Fleck úgy látja, hogy most is rendeleti kormányzás zajlik, az új szabályozás pedig tovább fokozhatja azt a feszültséget, amit a kormány gerjeszt. Azt mondta:
„Amúgy most is különleges rend van, a rendeleti kormányzás most is él. Ehhez képest ez egy olyan felhatalmazás, ami megpróbálja kihasználni azt a pszichózist, amit maga a kormány is gerjeszt: miszerint háború van a környékünkön, ráadásul az Európai Uniót háborús uszítónak, háborúpártinak mutatják be, sőt az ellenzéket, amelyik most erősen fenyegeti a kormány hatalmát, szintén háborúpártinak mutatnak be. Így még egy kicsit nyomnak ezen a pánikgombon, és akkor elő lehet állítani ezt a helyzetet”.
A szakértő szerint a kormány így azt is mondhatja, hogy a háborúpártiakra nem lehet rábízni a hatalmat, ezért nem kell választásokat tartani.
A Budapest Pride-ra utalva elmondta: „elég komoly utcai demonstráció készülődik, amely a mai állapotok szerint a rendőrség és a kormány felfogása szerint jogszerűtlen. A szervezők pedig tulajdonképpen szembe helyezkednek a rendőrségi határozattal a mai állapot szerint. Ebben az esetben ezek olyan eszközök, amelyekkel ezeket mind el lehet tüntetni”.
A beszélgetés végén Fleck Zoltán arra is figyelmeztetett, hogy az Európai Unió számára elfogadhatatlan lenne, ha a kormány békés tüntetőkkel szemben vetne be karhatalmat. „…ha bármilyen olyan esemény történik Magyarországon, hogy mondjuk karhatalmat vetnek be a békés tüntetők ellen, (…) ami mostanában közelebb került, mint tizenöt éve bármikor, azért az közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az EU-s tagságot.
Egy ilyen állam nem maradhat az Európai Unió tagja, tehát ez egyszerűen értelmezhetetlen lesz az Európai Unió politikusai számára. Nem tudom például, hogy ezt a szombati eseményt, ahol több európai politikus lesz, mint egy csúcson, hogyan fogja kezelni a rendőrség egy százezres tömeggel, ha tiltó határozat fennmarad. Egészen elképesztő helyzetekbe kormányozza bele magát a kormány, és azért az látszik, hogy ez egy politikai pánikreakció” – fogalmazott.
Fleck Zoltán jogszociológus szerint különösen aggasztó, hogy a kormány egy évvel a választások előtt olyan rendeletet készít elő, amely hadiállapot vagy honvédelmi válsághelyzet esetén rendkívüli jogkörökkel ruházná fel a végrehajtó hatalmat. A szakértő szerint ezekkel az eszközökkel akár a belső politikai ellenfelek ellen is felléphetnének.
Úgy látja, hogy a jogi fogalmak – hadiállapot és honvédelmi válsághelyzet – között bár van különbség, mindkettő rendkívüli állapotot jelent. A mai magyar közjogi berendezkedés alapján pedig viszonylag könnyen lehet olyan értelmezést adni a világhelyzetnek, amely indokolhatja ezek bevezetését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felszállt az USA „Ítéletnapi repülőgépe” – sokan megijedtek, de az amerikai légierő elárulta, miért repült a gép
Olyan világméretű katasztrófa esetére tervezték, amikor a földi irányítás lehetetlenné válna. Az amerikai légierő közölte, hogy ez egy előre betervezett küldetés volt, és semmi köze nem volt a Közel-Keleten zajló eseményekhez.
Június 17-én, kedden egy különleges repülőgépet láttak az amerikai égbolton, ami sokak figyelmét felkeltette. A gép Louisiana államból, Bossier Cityből indult este 17 óra 56 perckor, végighaladt a partvidéken, megkerülte Virginia és Észak-Karolina határát, majd 22 óra 1 perckor landolt a Maryland-i Joint Base Andrews katonai támaszponton - írja a LadBible.
Mi az az ítéletnapi repülőgép?
Ez egy átalakított Boeing 747-200-as repülőgép, amely az elnök számára mozgó hadműveleti központként szolgál, és körülbelül 12 órán át képes repülni tankolás nélkül. Repülés közben is újratölthető. Hivatalos nevén Boeing E-4B „Nightwatch”, azaz Éjjeli Őrség, és a Nemzeti Légi Hadműveleti Központ (NAOC) szerepét tölti be. Olyan világméretű katasztrófa esetére tervezték, amikor a földi irányítás lehetetlenné válna.
Először a hidegháború csúcspontján, az 1970-es években emelkedett a levegőbe, azóta újabb és fejlettebb változatokat gyártottak és teszteltek, amelyek bármikor bevethetők egy vészhelyzet esetén.
A repülés híre gyorsan elterjedt az interneten. Sokan repülésfigyelő oldalakon követték a gépet, és megindultak a találgatások az út céljáról. Az amerikai légierő viszont közölte, hogy a gép útja egy előre betervezett küldetés volt, és semmi köze nem volt a közel-keleti eseményekhez.
További részleteket is megosztottak: az X közösségi oldalon közzétettek egy fotót, amin Dr. Troy Meink államtitkár felszáll a gépre.
„Tegnap Meink államtitkár látogatást tett a @AFGlobalStrike parancsnokságnál, ahol bemutatták neki a parancsnokság küldetését, haderő-struktúráját és modernizációs programját, hangsúlyozva a parancsnokság kulcsszerepét a nemzet védelmében és az elrettentésben.”
A repülőgép szokásos hívójele „ORDER6”, de most „ORDER01” néven azonosították. Az amerikai kormány nem adott magyarázatot a változásra.
A gép feltűnése idején több helyen is feszült volt a helyzet a világban. Irán és Izrael rakétatámadásokat váltottak egymással. Irán az izraeli csapásokat „hadüzenetnek” nevezte. Donald Trump korábban úgy fogalmazott az esetleges amerikai beavatkozás kapcsán: „Lehet, hogy megteszem, lehet, hogy nem”. Arra a kérdésre, hogy vajon az egész világ lángba borulhat-e, azt mondta: „Nem fogom hagyni, hogy ez megtörténjen.”
Mivel a gépet kifejezetten olyan események után használnák, mint például egy nukleáris vagy világméretű katasztrófa, a puszta látványa is azt sugallhatja, hogy a Földön már csak percek lehetnek hátra.
Így nem csoda, hogy az emberek kissé bepánikoltak, amikor kedden meglátták az „ítéletnapi repülőt”.
Június 17-én, kedden egy különleges repülőgépet láttak az amerikai égbolton, ami sokak figyelmét felkeltette. A gép Louisiana államból, Bossier Cityből indult este 17 óra 56 perckor, végighaladt a partvidéken, megkerülte Virginia és Észak-Karolina határát, majd 22 óra 1 perckor landolt a Maryland-i Joint Base Andrews katonai támaszponton - írja a LadBible.
Mi az az ítéletnapi repülőgép?
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hann Endre a Medián-felmérésről: már többen gondolják úgy, hogy a Tisza párt nyerheti meg a 2026-os országgyűlési választást
Hann kiemelte: a községekben is már csak egyszázalékos a Fidesz előnye. Az emberek 70 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok. „Ez a Tiszának már akár kétharmadot is hozhat” - mondta a Medián vezetője.
Hann Endre szerint tíz hónappal a választások előtt már többen gondolják úgy, hogy a Tisza párt nyerheti meg a 2026-os országgyűlési választást. Úgy fogalmazott: ha sokan elhiszik, hogy a Tisza az esélyes, és emellett több okból is elégedetlenek, akkor ennek lehet egy önmagát erősítő hatása, amit komolyan kell venni.
A Medián ügyvezetője a 444-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy a fiatalok körében különösen erős Magyar Péter pártjának támogatottsága. A kutatás szerint a 40 év alattiaknál a teljes népességből 58 százalék szavazna a Tisza pártra. Hann szerint főleg az ellenzéki pártok rovására erősödtek meg, de a Fidesz támogatottsága is fokozatosan csökken.
A Medián legfrissebb felmérése szerint a teljes népességen belül 10 százalékos, a pártválasztók körében pedig 15 százalékos előnye van a Tisza pártnak. A községeken kívül minden településtípusban Magyar Péterék állnak az élen.
Hann kiemelte: a községekben is már csak 1 százalékos a Fidesz előnye, pedig korábban ott mindig jelentős volt a kormánypárti fölény. Ezt az adatot az interjúban az egyik legfontosabbnak nevezte.
A felmérésből az is kiderült, hogy az emberek 70 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok. Hann erről úgy nyilatkozott: „Ez a Tiszának már akár kétharmadot is hozhat, de ezt most képtelenség megjósolni”.
Hozzátette, hogy még korai lenne erről beszélni, hiszen bármikor történhetnek váratlan fordulatok, mint például a kegyelmi ügy vagy Márki-Zay Péter félresikerült nyilatkozata a kampányhajrában. „Most azonban nagyon más a közhangulat, és Magyar Péteren egyelőre nem könnyű fogást találni” – mondta.
Arról is beszélt, hogy bár a Fidesz megkérdőjelezte a Medián számainak hitelességét, ő úgy tudja, hogy a kormányzati körökben is figyelik a kutatásaikat. Szerinte az is beszédes, hogy a kormányközeli intézetek hónapok óta nem hoztak nyilvánosságra új adatokat. „Ebből nem nehéz arra gondolni, hogy náluk is olyanok a számok, amik finoman fogalmazva nem lehetnek jók a számukra” – fogalmazott.
Hann Endre szerint tíz hónappal a választások előtt már többen gondolják úgy, hogy a Tisza párt nyerheti meg a 2026-os országgyűlési választást. Úgy fogalmazott: ha sokan elhiszik, hogy a Tisza az esélyes, és emellett több okból is elégedetlenek, akkor ennek lehet egy önmagát erősítő hatása, amit komolyan kell venni.
A Medián ügyvezetője a 444-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy a fiatalok körében különösen erős Magyar Péter pártjának támogatottsága. A kutatás szerint a 40 év alattiaknál a teljes népességből 58 százalék szavazna a Tisza pártra. Hann szerint főleg az ellenzéki pártok rovására erősödtek meg, de a Fidesz támogatottsága is fokozatosan csökken.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Pest megyei Nagymaros településen létezik egy időszakos vasúti megállóhely Dömösi átkelés megállóhely néven. Korábban innen nem messze indultak a kompok a túparti Dömös településre. A komp kikötőjére még 2017-ben nyertek uniós támogatást, mintegy 500 millió forint értékben. A projekt hivatalos oldala szerint a „tervezett beruházás keretében a MAHART PassNave Visegrád, Dömös, Zebegény, Esztergom és Komárom helyszíneken a személyhajózás infrastrukturális feltételeinek kialakítását vagy a meglévő feltételek fejlesztését” tervezték.
Hadházy Ákos ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy 2025-re a helyszín közel sem úgy néz ki, ahogyan azt eredetileg tervezték.
„Ez is kellett, mint egy falat kenyér. A “Dömösi átkelés” megállónál ugyan a rév nem üzemel, a vonatok már régen nem állnak meg ott, de azért a fél milliárdos projektből csináltak egy csilivili kikötőt, amit lassan visszavesz a természet”
A képeken is jól látni, hogy a 665 970 000 forint összköltségből épült révállomás rettenetes állapotban van, jelenleg alkalmatlan a funkciója betöltésére. IDE kattintva látni lehet, hogy hivatalosan sem jár ott a rév.
Hadházy megjegyzi: „A projekt adatlapja szerint a pénzből még három másik “fejlesztés” is történt, remélhetőleg ott néha kikötnek hajók.”
A Pest megyei Nagymaros településen létezik egy időszakos vasúti megállóhely Dömösi átkelés megállóhely néven. Korábban innen nem messze indultak a kompok a túparti Dömös településre. A komp kikötőjére még 2017-ben nyertek uniós támogatást, mintegy 500 millió forint értékben. A projekt hivatalos oldala szerint a „tervezett beruházás keretében a MAHART PassNave Visegrád, Dömös, Zebegény, Esztergom és Komárom helyszíneken a személyhajózás infrastrukturális feltételeinek kialakítását vagy a meglévő feltételek fejlesztését” tervezték.
Hadházy Ákos ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy 2025-re a helyszín közel sem úgy néz ki, ahogyan azt eredetileg tervezték.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
