Először szólalt fel az Európai Parlamentben Magyar Péter. A Tisza Párt vezetője az Európa-rekorder élelmiszerinfláció hatásairól és pártja ÁFA-csökkentési javaslatáról beszélt.
„Európa egységesen lépett fel, amikor a szankciókat bevezette a háborúnál. Szeretnénk, hogyha Európa a szankciók okozta energiaár-emelkedésnél és élelmiszer-inflációnál is legalább ilyen egységesen lépne föl.
Szeretnénk, ha Európa megoldást kínálna a családoknak és a kisgazdáknak az elképesztő módon megemelkedett energiaárak és alapanyagárak okozta problémákra” – mondta felszólalása bevezetőjében Magyar Péter. A politikus ezután konkrétabban is kifejtette álláspontját:
„Ugyanakkor az infláció, tisztelt kollégák nem csak rideg szám és rideg adat, óriási problémát okoz ez a legszegényebb európai embereknek. Az infláció a szegények adója, ahogy mindenki tudja. Ráadásul Magyarországon az Orbán-kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt 2022-ben és 2023-ban Európa-rekorder volt az infláció, az élelmiszerinfláció 60 százalék felett van. Ma több százezer olyan magyar állampolgár van, akinek a hónap végén választania kell az élelmiszer, a rezsiárak kifizetése és a gyógyszer között.”
Miután Magyar Péter felvázolta a problémát, pártja nevében röviden javaslatot is tett a megoldásra, egyúttal kéréssel fordult az Európai Parlamenthez is:
„Mi azt javasoljuk, hogy Magyarországon azonnal csökkentsék a zöldségek és a gyümölcsök áfáját 5 százalékra. Erre több példa van Európában, van ahol 0 százalék, és fokozatosan az egészséges élelmiszerek áfáját is csökkentsük 5 százalékra.
Azt szeretném kérni, hogy beszéljünk többet itt az Európai Parlamentben és Európában a megoldásról, ne csak a problémákról.
Szerintem a gazdák problémája és az infláció, az élelmiszerinfláció okozta óriási megélhetési válság elsősorban Közép-Európában mindenki által ismert. Szeretnénk megoldásokat, megoldási javaslatokat kapni a Bizottságtól és az Európai Parlamenttől. Köszönöm szépen!”
Először szólalt fel az Európai Parlamentben Magyar Péter. A Tisza Párt vezetője az Európa-rekorder élelmiszerinfláció hatásairól és pártja ÁFA-csökkentési javaslatáról beszélt.
„Európa egységesen lépett fel, amikor a szankciókat bevezette a háborúnál. Szeretnénk, hogyha Európa a szankciók okozta energiaár-emelkedésnél és élelmiszer-inflációnál is legalább ilyen egységesen lépne föl.
Szeretnénk, ha Európa megoldást kínálna a családoknak és a kisgazdáknak az elképesztő módon megemelkedett energiaárak és alapanyagárak okozta problémákra” – mondta felszólalása bevezetőjében Magyar Péter. A politikus ezután konkrétabban is kifejtette álláspontját:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Márton szerint Karácsony Gergely hazudik, és a kaszinóknak semmi köze a budapesti pénzelvonásokhoz
A miniszter azt írja, hogy a szerencsejátékot érintő iparűzési adómódosítás egy adószabályozási hiányosságot szüntet meg és csak a Szerencsejáték Zrt.-t érinti.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Karácsony Gergely sajtótájékoztatóján kifakad és közölte: a kormány ismét politikai döntést hozott, és most „konkrétan a kaszinótulajdonosok kezébe teszik azt a pénzt, amit elvesznek Budapesttől”. „Ez a cég most nem Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszteré, de ugyanaz az érdekkör sertepertél a budapestiek pénze körül, mégpedig Garancsi István és Habony Árpád” – tette hozzá Karácsony.
A főpolgármester szavaira nagyon gyorsan reagált Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter szerint „Karácsony Gergely újra hazudik”. Mint Facebook-bejegyzésében kifejti:
„a szerencsejátékot érintő iparűzési adómódosítás egy adószabályozási hiányosságot szüntet meg és csak a Szerencsejáték Zrt.-t érinti. A módosítás a kaszinókra nem vonatkozik.”
Hozzáteszi: a minisztérium hamarosan közleményben is tisztázni fogja a helyzetet.
A 24.hu egyébként megjegyzi: Valójában nem sok jelentősége van a kaszinók érintettségének, mivel az állami Szerencsejáték Zrt. 24 milliárd forint helyi iparűzési adót fizetett tavaly, a javaslat alapján ez csökkenne 18 milliárddal. A kaszinókat üzemeltető, Karácsony Gergely által említett LVC Diamond Kft. pedig mindössze 279 millió forintot fizetett be tavaly, ez utóbbi nem számottevő tétel a fővárosi költségvetésben.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Karácsony Gergely sajtótájékoztatóján kifakad és közölte: a kormány ismét politikai döntést hozott, és most „konkrétan a kaszinótulajdonosok kezébe teszik azt a pénzt, amit elvesznek Budapesttől”. „Ez a cég most nem Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszteré, de ugyanaz az érdekkör sertepertél a budapestiek pénze körül, mégpedig Garancsi István és Habony Árpád” – tette hozzá Karácsony.
Csütörtökön Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, pénteken pedig Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében emelkedhet a napi középhőmérséklet 27 Celsius-fok fölé - írta a HungaroMet Zrt. az MTI-hez szerdán eljuttatott veszélyjelzésében,
A meteorológiai szolgálat csütörtökre másodfokú (narancs) figyelmeztetést adott ki Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területére, a két vármegyében a napi középhőmérséklet 27 Celsius-fok felett alakulhat.
Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Fejér, Hajdú-Bihar, Pest és Tolna vármegyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben, itt a napi középhőmérséklet 25 fok felett lehet csütörtökön.
Pénteken Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok mellett Békés vármegyében is 27 Celsius-fok felett alakulhat a napi középhőmérséklet, míg Baranya, Tolna, Fejér, Pest, Bács-Kiskun, Heves, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 25 fok felett lehet.
Csütörtökön Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, pénteken pedig Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében emelkedhet a napi középhőmérséklet 27 Celsius-fok fölé - írta a HungaroMet Zrt. az MTI-hez szerdán eljuttatott veszélyjelzésében,
A meteorológiai szolgálat csütörtökre másodfokú (narancs) figyelmeztetést adott ki Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területére, a két vármegyében a napi középhőmérséklet 27 Celsius-fok felett alakulhat.
Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Fejér, Hajdú-Bihar, Pest és Tolna vármegyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben, itt a napi középhőmérséklet 25 fok felett lehet csütörtökön.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke Magyarországra utazik Orbán Viktor meghívására. A látogatásról a politikus az X-en számolt be, ahol hosszan méltatta a magyar miniszterelnököt – szúrta ki a Telex.
„Barátom és vendéglátóm, Orbán Viktor miniszterelnök meghívására munkalátogatásra utazom Magyarországra” – írta Dodik. A politikus arról is beszélt, hogy Orbánnal stratégiai projektekről fognak tárgyalni, különös tekintettel az energia- és mezőgazdaság területére. A boszniai Szerb Köztársaság olyan partnerekkel szeretné építeni a gazdaságát, „akik megértenek és tisztelnek minket” – tette hozzá.
A magyar kormány egyelőre nem erősítette meg a látogatást, és Orbán Viktor a meghívásról sem adott hírt.
Dodik a bejegyzésében kiemelte, hogy Magyarország számára „a szimbóluma egy olyan állami politikának, amely megvédi népét, határait és életmódját”. Szerinte ezért is természetes szövetségeseik, hiszen osztoznak a szabadság, a függetlenség és az európai hagyományok értékein.
A boszniai Szerb Köztársaság és Magyarország együttműködése „példa arra, hogy nem Kelet és Nyugat, hanem a tisztelet és a zsarolás között kell választani”
– fejtette ki Dodik.
A boszniai Szerb Köztársaság és Magyarország közötti kapcsolatoknak különös figyelmet szentel a Transparency International, amely nemrégiben hozzáférhetett olyan titkosított dokumentumokhoz, amelyek a két ország között zajló üzleti tevékenységekkel kapcsolatosak – emlékeztet a Telex. A dokumentumok a trebinjei naperőmű építésére szóló magyar befektetést érintik, és szabálytalanságokat tártak fel. A projekthez kapcsolódó magyar cég azóta felszámolás alatt áll.
Magyarország és a boszniai Szerb Köztársaság közötti kapcsolatok az utóbbi években szorosabbá váltak. Orbán Viktor miniszterelnök 2021-ben személyesen is ellátogatott Dodik birtokára Banja Lukában, ahol 100 millió eurós magyar befektetési támogatást ígért a régiónak. Ezt követően 2024 áprilisában Magyarország és a boszniai Szerb Köztársaság közösen 140 millió eurós infrastrukturális és energetikai projektekről állapodtak meg.
2025 áprilisában a Bosznia-Hercegovinai Szövetségi Nyomozó és Védelmi Ügynökség (SIPA) megkísérelte letartóztatni Dodikot, aki ellen márciusban elfogatóparancsot adtak ki alkotmányos rend elleni támadás miatt. Az akció során a boszniai szerb rendőrök megakadályozták a letartóztatást, mivel nem ismerték el a szövetségi hatóságok joghatóságát a Szerb Köztársaság területén. Dodik kijelentette, hogy a SIPA megsértette a törvényt, és továbbra is zavartalanul végzi politikai tevékenységét.
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke Magyarországra utazik Orbán Viktor meghívására. A látogatásról a politikus az X-en számolt be, ahol hosszan méltatta a magyar miniszterelnököt – szúrta ki a Telex.
„Barátom és vendéglátóm, Orbán Viktor miniszterelnök meghívására munkalátogatásra utazom Magyarországra” – írta Dodik. A politikus arról is beszélt, hogy Orbánnal stratégiai projektekről fognak tárgyalni, különös tekintettel az energia- és mezőgazdaság területére. A boszniai Szerb Köztársaság olyan partnerekkel szeretné építeni a gazdaságát, „akik megértenek és tisztelnek minket” – tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A jövő szerdai szavazás helyett őszre csúszhat az ún. „átláthatósági törvény” elfogadása. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy a törvény tervezetére „nagyon sok javaslat érkezett”, ezért még nem biztos, hogy a tavaszi ülésszakban megszavazzák azt.
A szavazás eredetileg jövő szerdára volt tervezve, de az Országgyűlés frakciói csak a napokban kapták meg a jövő heti ülések napirendi tervezetét. Ebben szerepelt a törvény szavazásának kérdése is. Kocsis azonban az Indexnek már arról beszélt, hogy „a csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről leveszik az átláthatósági törvényt”.
A tervek szerint tehát nem szavaznak a törvényről a nyár előtt.
Videójában Kocsis egyébként arról beszélt, hogy frakción belül is viták vannak a törvényről (ezt korábban Lázár János is elmondta), és úgy fogalmazott: „az átláthatósági törvény kapcsán nem zárok ki egy menetrendmódosítást sem.”
A Fidesz frakcióvezetője hozzátette, hogy az őszre halasztott döntés célja, hogy „legyen idő a szakmai szervezetek javaslatainak mérlegelésére”. Ez azért jelent váratlan fordulatot, mert eddig is számos fórumon kritizálták a törvényt, a kormány azonban hajthatatlannak bizonyult a civil szféra és a független sajtó megbüntetésének ügyében.
Nemrég egy módosító javaslatot is beadtak, miszerint az ilyen szervezeteknek felajánlott szja egy százalékokat már idén elvehetik tőlük.
A jövő szerdai szavazás helyett őszre csúszhat az ún. „átláthatósági törvény” elfogadása. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy a törvény tervezetére „nagyon sok javaslat érkezett”, ezért még nem biztos, hogy a tavaszi ülésszakban megszavazzák azt.
A szavazás eredetileg jövő szerdára volt tervezve, de az Országgyűlés frakciói csak a napokban kapták meg a jövő heti ülések napirendi tervezetét. Ebben szerepelt a törvény szavazásának kérdése is. Kocsis azonban az Indexnek már arról beszélt, hogy „a csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről leveszik az átláthatósági törvényt”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
