HÍREK

Videón, ahogy belemarkol egy nő fenekébe egy rendőr, amikor le akarja tartóztatni, nagy a felháborodás Iránban

Hasonló videó készült szeptember végén is, akkor egy társa segítségére siető nő mellét fogta meg egy egyenruhás. Iránban hetek óta zajlanak tüntetések, mert az erkölcsrendőrök agyonvertek egy 22 éves nőt.

Link másolása

Óriási felháborodást váltott ki egy videó, amely szerint az iráni rendőrök fogdostak egy nőt, amikor le akarták tartóztatni - írja a BBC.

A felvételen szerdán készült Teheránban, az Argentína-téren. Ezen az látszik, hogy több egyenruhás közrefog egy nőt a főút mellett, majd az egyikük a nyakánál fogva elrángatja.

Ott még több rendőr veszi körül, az egyikük pedig egyszercsak erősen belemarkol a nő fenekébe. A nő ezután a földre kuporodik, mire még több rendőr gyűlik köré. Ekkor egy női hang azt mondja a videóban, hogy „húzzák a haját”.

A tüntetőnek végül sikerült elmenekülni a rendőrök elől, mire a felvételen hallható hang azt mondja, az egyik egyenruhás nevetett.

A hetek óta tartó zavargások során nem ez az első alkalom, hogy ilyen felvétel látott napvilágot. Ahogy az alábbi videóban is látszik,

a rendőrök éppen dulakodnak egy nővel, akit nagy erővel, a hajánál fogva is rángatnak. Egy másik nő a segítségére siet, ekkor pedig az egyik egyenruhás a nő mellét fogva kapaszkodik belé. Végül egy másik odalépő rendőr úgy hátrarántja a megfogdosott nőt, hogy az a földre esett.

Ez a felvétel még szeptember végén kezdett el terjedni az interneten (a posztban látható első videó).

A héten rögzített videó ismét hatalmas dühöt váltott ki az iráni lakosságból. Sokan azt írták a közösségi oldalakon, hogy ennek hatására még eltökéltebbek lettek abban, hogy kimenjenek az utcára tiltakozni. Egy felhasználó úgy fogalmazott, „a haragjukat és a dühüket tettekre akarják váltani”. A felháborodás mértékét az is jelzi, hogy sok kormánypárti iráni is elítélte a történteket. Emberi jogi aktivisták szerint még durvábbá teszi a rendőrök viselkedését az, hogy ezt fényes nappal, az utcán tették mindenki szeme láttára. Feltették a kérdést, hogy vajon mit csinálhatnak a letartóztatott tüntetőkkel a zárt ajtók mögött.

A most szerdán történt zaklatás ügyében a teheráni rendőrség vizsgálatot indított az állami hírügynökség szerint. Közleményükben nem részletezték a történteket, csak annyit írtak, hogy „a pszichológiai hadviselést alkalmazó ellenségek megpróbáltak szorongást kelteni és erőszakra buzdítani”.

Iránban hetek óta zajlanak tüntetések és zavargások, amelyekben már legalább 41-en meghaltak. A tüntetések alapját az adta, hogy az iráni kormány tovább szigorította a nők számára kötelezően előírt fejkendő (hidzsáb) viselését egy augusztusban hozott új rendelettel. Már arcfelismerő technológiát is alkalmaznak arra, hogy kiszúrják a nyilvános helyeken azokat, akik megszegik a szabályokat.

A tiltakozásokból azután lettek zavargások, hogy meghalt egy 22 éves nő, akit azért tartóztattak le, mert állítólag nem megfelelően viselte a hidzsábot. Szemtanúk szerint a lányt a letartóztatás után az erkölcsrendőrök agyba-főbe verték, fejét pedig az egyik rendőrségi autónak is többször nekiütötték. Mahsza Amini itt kómába esett, majd néhány napon belül meg is halt. A fiatal nő napok alatt az elnyomó rezsim mártírjává vált. A vele szolidaritást vállaló nők az internetre sorra posztolnak ki olyan videókat, amikben hidzsábokat égetnek vagy levágják az iszlamista előírásoknak megfelelően hosszúra növesztett hajukat. A zavargások során eddig több száz tüntetőt, reformista aktivistát és újságírót tartóztattak le, miután az igazságszolgáltatás vezetője elrendelte, hogy határozott, engedékenység nélküli fellépésre van szükség” a „lázadások” fő felbujtóival szemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Szijjártó Péter: létrejött egy kezdeményezés, hogy Erdogan kapjon Nobel-békedíjat
A kezdeményezők szerint az Ukrajnában zajló háború során az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Törökország elnökének nevéhez fűződik.

Link másolása

Megkezdődött a tárgyalás a kiemelt stratégiai partnerségi megállapodás létrehozásáról Magyarország és Törökország között, minthogy a két ország együttműködésének kulcsszerepe van a hazánk előtt álló három legfőbb biztonsági kihívás kezelésében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval közös sajtótájékoztatón rámutatott, hogy az elmúlt időszak eseményei jelentősen felértékelték Törökországot, és Magyarország rendkívül nagyra is értékeli Ankara szerepét a legfontosabb globális kihívások kezelésében, írja az MTI.

Leszögezte, hogy Magyarország, Ukrajna szomszédjaként, súlyosan és azonnal érzékeli a háború negatív hatásait, ezért érdekelt a minél előbbi békében. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban felkérte Ankarát a közvetítési törekvései folytatására, ezek nyomán ugyanis a világ közelebb került a béke reményéhez.

Az eseményen köszöntötte Tilki Attila fideszes képviselőt, aki a Türk Államok Szervezetének keretein belül működő Bölcsek Tanácsának tagja, amely tanács kezdeményezte Recep Tayyip Erdogan török elnök felterjesztését a Nobel-békedíjra.

„A kezdeményezés lényege, hogy Erdogan elnök úr kapja meg a béke Nobel-díjat, tekintettel arra, hogy az Ukrajnában zajló háború során az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Törökország elnökének nevéhez fűződik” – hangsúlyozta.

A miniszter ezek után arról számolt be, hogy Törökország az európai energiaellátási válság kezelésében is kiemelt szerepet játszik, ahogy nélkülözhetetlen Magyarország ellátásbiztonságának garantálásához is, miután mára a Török Áramlat az egyetlen teljes kapacitással üzemelő, kelet-nyugati gázvezeték a kontinensen.

Ráadásul – mint hangsúlyozta – a jövő energiabiztonsága a diverzifikáción múlik, és ennek középtávon a legreálisabb forgatókönyvét a megnövelt azeri földgázkitermelés bevonása jelenti, amihez földrajzi okokból szükség van Törökországra is. A tranzitról szóló vállalatközi egyeztetések már meg is kezdődtek. „Már tárgyalunk arról, hogy a török földgázvezeték rendszerhez megnövekedett magyar vállalati hozzáférés legyen annak érdekében, hogy Azerbajdzsánból Magyarországra tudjuk szállítani a kitermelt földgázt” — mondta a miniszter.

Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter megerősítette, hogy a kormány támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, s ennek ratifikációja februárban az Országgyűlés elé kerül. Ugyanakkor leszögezte, hogy az ügyben nem sürgette a török felet, ahogyan semmilyen más országot sem szokott sürgeti olyan kérdésekben, amelyekben Magyarország nem érintett.

„Értem én, hogy ma a nemzetközi politikában az bevett gyakorlat, hogy kioktatjuk egymást, elmondjuk, hogy hogyan kéne jobban csinálni (...) Hogyan jövök én ahhoz, hogy sürgessem Törökország kormányát, hogy lépjen valamit, amihez nekünk semmi közünk nincsen?” – tette fel a kérdést.

Ezt követően elfogadhatatlannak nevezte, hogy nemrég egy stockholmi tüntetésen Koránt égettek, azt a svéd reagálást pedig "baromságnak" minősítette, miszerint egy másik hit szent könyvének elégetése a szólásszabadság része lenne. „Keresztény emberként, vallásos katolikusként azt tudom mondani, hogy egy másik hit szent könyvének az elégetése elfogadhatatlan cselekedet” – mondta.

Úgy vélekedett, ha egy ország csatlakozni szeretne a NATO-hoz, és ehhez a török támogatást meg szeretné nyerni, akkor „lehet, hogy kicsit körültekintőbben kellene viselkednie”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Ukrajna felszólította Magyarországot, hogy hagyjon fel az ukránellenes retorikával
Továbbra is aggasztónak tartják, hogy Orbán Viktor a „senki földjének“ nevezte hazájukat.

Link másolása

Ukrajna kedden tiltakozott Magyarország nagyköveténél Orbán Viktor magyar miniszterelnök „becsmérlő” megjegyzései miatt, és felszólította Budapestet, hogy hagyjon fel az ukránellenes retorikával – írja a Reuters.

Korábban a Mathias Corvinus Egyetem egy sajtóbeszélgetésén Orbán Ukrajnát a „senki földjének” nevezte, és az Oroszország elleni háború miatt Afganisztánhoz hasonlította.

Ukrajna a határozott tiltakozását fejezte ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli becsmérlő kijelentései miatt Íjgyártó István nagykövetnek – közölte az ukrán külügyminisztérium.

„Az ukránellenes retorika, amelyet a magyar vezetés hosszú ideje folytat, teljességgel elfogadhatatlan, és súlyos károkat okoz az ukrán–magyar kapcsolatnak”

– fejezték ki aggályukat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Novák Katalin szerint Európának határozottan ki kell mondania, „ne tovább! Putyin átlépte a Rubicont”
A köztársasági elnök arról is beszélt, Magyarország dolgozik azon, hogy minél inkább függetlenedjen az orosz energiahordozóktól.

Link másolása

Novák Katalin kedden és szerdán Rómában tárgyal Sergio Mattarella olasz államfő meghívására. Ennek kapcsán adott interjút a Corriere della Sera olasz napilapnak.

Az ukrajnai háború kapcsán elmondta, Magyarország a NATO és az Európai Unió tagjaként szövetségesei mellett áll és a mielőbbi fegyvernyugvás a célja, Ukrajnának pedig erején felül segít.

„Számomra az a kérdés, hogyan tudjuk megállítani az orosz agressziót úgy, hogy közben elkerüljük a harmadik világháború kitörését” – fogalmazott, és felhívta a figyelmet arra is, hogy Kárpátalján százötvenezer magyar él.

Szerinte Európának határozottan ki kell mondania, „ne tovább! Putyin átlépte a Rubicont”.

Helyesnek tartja az egységes fellépést, de úgy értékelte, a választott eszközök kapcsán vannak, és kell, hogy legyenek különbségek az országok között.

Ugyanakkor szerinte az orosz-magyar kapcsolatokba senkinek sem szabad romantikát beleképzelnie, de Magyarország kőolajfogyasztásának 55, gázfogyasztásának 80 százalékát Oroszország biztosítja.

Az ország pedig dolgozik azon, hogy ez a kiszolgáltatottság mielőbb lényegesen csökkenjen.

Hangsúlyozta, az orosz belpolitikába nem kívánnak beleszólni, de amikor egy másik szuverén országot fegyveresen megtámadnak, akkor már nem hallgathatnak.

„Nekünk, magyaroknak, személyesen nekem is túl élénk még a szovjet birodalmi mentalitás és hatalomgyakorlás emléke. Nem kértünk belőle 1956-ban, nem kértünk belőle 1989-ben, és nem kérnénk belőle ma sem” – jelentette ki.

Az EU és Magyarország közötti, a jogállamisággal kapcsolatban kialakult vitáról az államfő azt mondta, Magyarország tizenkilenc éve uniós tagállam, megtanulta a működési logikát, a szabályokat. Ugyanazt a „teljes jogú tagságot” követelik a magyaroknak, mint ami bármely alapító vagy később csatlakozó ország polgárainak jár.

Elmondta,

Magyarország a vállalt kötelezettségeket eddig is betartotta, ezután is betartja; az ország véleményét elmondja, a közös döntéseknek részese.

Kérdezték arról, egyetért-e Orbán Viktor miniszterelnök illiberális demokráciával kapcsolatos gondolataival. Novák Katalin azt mondta, „számomra a hangsúly a demokrácián, a nép akaratán alapuló berendezkedésen és működésen van. Értékrendem szerint keresztény, konzervatív nő vagyok, aki elfogadja, sőt, igényli a sajátjától eltérő véleményeket, gondolatokat”.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország diszkriminálja a nőket és az LMBTQ-személyeket, Novák Katalin azt mondta,

Magyarországon mindenki szabadon élhet, nemtől, vallási, nemzetiségi hovatartozástól, politikai meggyőződésétől, szexuális orientációtól függetlenül. A törvények védelmet biztosítanak a szexuális kisebbségeknek is. A hagyományos családi értékeket kiemelt védelemben részesíti az alaptörvény.

A köztársasági elnök elmondta azt is, ha nem is virul, de él a visegrádi csoport. „A magyar érdek az erős visegrádi közösség, ezért mi azt képviseljük, hogy tegyük zárójelbe azt, amiben nem értünk egyet, ahol eltérő a megközelítésünk, és mutassuk meg: a közép-európai emberekben ott az erő, a lehetőség!” - fejtette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Megérkezett a kormány válasza a Transparency korrupciós jelentésére: „Dollárbaloldal”
Szerintük érdekes, hogy a szervezet országokat rangsoroló vizsgálata csak a kormány korrupcióját vizsgálja, Brüsszelét vagy az ellenzékét nem.

Link másolása

Korábban hírt adtunk róla, hogy a Transparency International jelentése szerint Magyarország – egy év alatt egy helyet rontva – immár az Európai Unió legkorruptabb államának számított 2022-ben.

A jelentést először bemutató Telex megkereste a Miniszterelnökség sajtóosztályát. Az onnan érkezett reakcióban nem voltak szélsőségesen meglepő állítások.

„Érdekes, hogy a Transparency International sem a brüsszeli bürokráciát, sem az Európai Parlamentet nem vizsgálta, ők lemaradtak a listáról. A Transparency International ahhoz a Soros-hálózathoz tartozó szervezet, amely a dollárbaloldal korrupciós botrányában és a brüsszeli korrupciós botrányban is nyakig benne van. Ez a hálózat pénzeli a hazai és a nemzetközi baloldal kampányát és szolgálja azt minden hazug jelentésével”

– írja a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

A kormány által Soros-szervezetként minősített Transparency International Magyarország jogi igazgatója egyébként a nemrég felállított Integritás Hatóság mellett működő Korrupció Elleni Munkacsoportba is bekerült. Ennek a Transparency – saját elmondása szerint – addig marad a tagja, amíg esély mutatkozik az érdemi munkavégzésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: