Hosszú várakozás és többszöri halasztás után szerdán magyar idő szerint reggel 8 óra 31 perckor elindult az Ax-4 legénysége, köztük Kapu Tibor a világűrbe.
Az Ax-4 legénységének tagjai, a magyar Kapu Tibor mellett az amerikai Peggy Whitson, a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski és az indiai Shubhanshu Shukla a floridai Kennedy Űrközpontból indultak a világűrbe helyi idő szerint szerda 2 óra 31 perckor (magyar idő szerint 8 óra 31 perckor).
Hosszú várakozás és többszöri halasztás után szerdán magyar idő szerint reggel 8 óra 31 perckor elindult az Ax-4 legénysége, köztük Kapu Tibor a világűrbe.
Az Ax-4 legénységének tagjai, a magyar Kapu Tibor mellett az amerikai Peggy Whitson, a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski és az indiai Shubhanshu Shukla a floridai Kennedy Űrközpontból indultak a világűrbe helyi idő szerint szerda 2 óra 31 perckor (magyar idő szerint 8 óra 31 perckor).
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Budai Gyula: Javaslom Dobrevnek, Aratónak, Jámbor Bandinak, Magyar Péternek, NoÁrnak és a többi szarházinak, hogy keressenek maguknak egy nagyon jó ügyvédet
„A börtönben majd lesz idejük gondolkozni!” – írta a Facebookon a fideszes képviselő.
Budai Gyula a Facebookon üzent több ellenzéki politikusnak, köztük Dobrev Klárának, Arató Gergelynek, Jámbor Andrásnak, Magyar Péternek és NoÁrnak.
„Javaslom Dobrevnek, Aratónak, Jámbor Bandinak, Magyar Péternek, NoÁrnak és a többi szarházinak, akik részt vettek ebben az aljas lejárató kampányban, amiben súlyos bűncselekménnyel gyanúsítottak meg kormánytagokat, keressenek maguknak egy nagyon jó ügyvédet, mert szükségük lesz rá! A börtönben majd lesz idejük gondolkozni!”
– írta.
A fideszes képviselőtől nem idegen ez a stílus, tavaly a Menczer–Magyar vita kapcsán azt kérte, hogy „valaki adjon már a Petyának egy lángost”. A héten Hadházy Ákossal rúgta össze a port a parlamentben, amikor a független képviselő Orbán Viktort kérdezte Hatvanpusztáról. Budai a vita egy pontján így fogalmazott:
„Figyelj! Még egyszer föllöksz, fölvehetsz bármit, de azért ne lökdösődjél, jó?”
A kormány tagjai egymásra licitálnak reakcióikban a Semjén Zsoltot ért vádak után.
Budai Gyula a Facebookon üzent több ellenzéki politikusnak, köztük Dobrev Klárának, Arató Gergelynek, Jámbor Andrásnak, Magyar Péternek és NoÁrnak.
„Javaslom Dobrevnek, Aratónak, Jámbor Bandinak, Magyar Péternek, NoÁrnak és a többi szarházinak, akik részt vettek ebben az aljas lejárató kampányban, amiben súlyos bűncselekménnyel gyanúsítottak meg kormánytagokat, keressenek maguknak egy nagyon jó ügyvédet, mert szükségük lesz rá! A börtönben majd lesz idejük gondolkozni!”
– írta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Volodimir Zelenszkij egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az ukránok szerint Magyarország felől érkező drón megsértette Ukrajna légterét. „Nagyon veszélyes dolgokat művelnek” – mondta az ukrán elnök, és hozzátette, hogy elsősorban saját magukra nézve veszélyesek. Kérte a hírszerzőket és a fegyveres erőket, hogy mutassák meg a bizonyítékokat.
„Mindenünk megvan. Az elektronikus felvételek, fotók és más bizonyítékok is. Mutassák csak meg nekik” – tette hozzá.
Az ukránok szerint szeptember 26-án, péntek reggel a drón kétszer is átrepült Ukrajna államhatárán Magyarország felől. A repülések adatait bemutató térképeket is közzétették.
Orbán Viktor az X-en reagált az esetre, kiemelve, hogy Magyarország a NATO és az EU tagja, és Ukrajna már rég összeomlott volna e két szervezet támogatása nélkül. Arra is felszólította Zelenszkijt, hogy „ne zaklasson minket” - írta meg a Telex.
Szijjártó Péter a Facebookon írta, hogy az ukrán külügyminiszter csalódottságát megérti, de eddig sem tudták Magyarországot beleprovokálni a háborúba. „Akármekkora bárdolatlanságokat is ír le, ez a jövőben sem fog sikerülni” – tette hozzá. Szalay-Bobrovniszky Kristóf honvédelmi miniszter szerint az elmúlt 24 órában nem tapasztaltak semmilyen drónaktivitást.
A Magyar Honvédség visszautasította, hogy a magyar drónok megsértették volna Ukrajna légterét. Közleményükben térképekkel bizonyítanák, hogy szeptember 26-án nem volt semmilyen repülési tevékenység a jelzett területen. Az Építési és Közlekedési Minisztérium légi közlekedési hatósága szintén megerősítette, hogy nem érkezett bejelentés polgári pilóta nélküli légijárművel kapcsolatban, ami közigazgatási eljárást indíthatott volna.
Volodimir Zelenszkij egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az ukránok szerint Magyarország felől érkező drón megsértette Ukrajna légterét. „Nagyon veszélyes dolgokat művelnek” – mondta az ukrán elnök, és hozzátette, hogy elsősorban saját magukra nézve veszélyesek. Kérte a hírszerzőket és a fegyveres erőket, hogy mutassák meg a bizonyítékokat.
„Mindenünk megvan. Az elektronikus felvételek, fotók és más bizonyítékok is. Mutassák csak meg nekik” – tette hozzá.
Az ukránok szerint szeptember 26-án, péntek reggel a drón kétszer is átrepült Ukrajna államhatárán Magyarország felől. A repülések adatait bemutató térképeket is közzétették.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A horvát kormányfő Szijjártó Péter vádjairól: rendkívüli arcátlanság, és a nemzetközi hallgatóság félrevezetése
Andrej Plenkovic szerint az orosz olajon „a nyerészkedő Magyarország, nem pedig Horvátország.” A magyar külügyminiszter visszaszólt: az Adria-vezeték egyedül nem tudja ellátni Magyarországot és Szlovákiát.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő és Ante Susnjar gazdasági miniszter pénteken visszautasította Szijjártó Péter állításait, miszerint Horvátország kihasználja a válságot, háborús felárat szed a Magyarországra érkező kőolaj után, és nem tud elég kőolajat szállítani Magyarország és Szlovákia zavartalan ellátásához – írja a hvg.hu.
Susnjar szerint Horvátország és a Janaf képes minden szükséges mennyiséget leszállítani. „Szijjártó kolléga kijelentéseinek nincs alapjuk, nem felelnek meg a valóságnak, meghívom őt, hogy jöjjön el.
Én leszek a házigazdája, hogy együtt tesztelhessük, mekkora mennyiséget tud a Janaf Magyarországra és Szlovákiába szállítani”
– fogalmazott az MTI tudósítása szerint.
A miniszter azt mondta, hogy a mennyiség növekedésével az árak csökkennek. Közölte, hogy jelenleg mintegy kétmillió tonna kőolajat juttatnak el feldolgozásra a százhalombattai finomítóba, amelyhez a pozsonyi finomító is tartozik. Elmondása szerint a két üzem éves összkapacitása körülbelül 13 millió tonna.
„Mi garantáljuk, hogy 15 millió tonna kőolajat tudunk Magyarország és Szlovákia irányába szállítani” – jelentette ki. Hozzátette, hogy az orosz kőolajból
„kizárólag a magyaroknak van haszna, kihasználva az Ukrajna elleni orosz agressziót, olcsóbban jutnak nyersolajhoz, majd azt feldolgozva hatalmas nyereségre tesznek szert.”
A héten vita bontakozott ki a két ország olajcégei között. A Mol azt közölte, hogy az Adria vezeték kapacitása nem elégséges. A horvát olajcég erre azt mondta, a Mol kérte az alacsonyabb pumpakapacitást egy teszten. A Mol szerint ez nem teszt volt, hanem a normál működés része.
Plenkovic újságíróknak arról beszélt, hogy Horvátország saját kapacitásait tekintve regionális energiaközpont. Hangsúlyozta, hogy „a brutális orosz agresszió után” Horvátország feladata, hogy hozzájáruljon az EU, a saját és a többi tagállam energiabiztonságához. Szerinte széleskörű nemzetközi nyomás nehezedik az orosz kőolajtermékek vásárlásának leállítására, Magyarország és Szlovákia pedig bizonyos kivételeket kért ez alól.
„Világossá vált, hogy van egy teljesen biztonságos, alternatív útvonaluk. Arra utalni, hogy Horvátország háborús hasznot húz ebből, rendkívüli arcátlanság, és a nemzetközi hallgatóság félrevezetése”
– mondta.
„Először is, nyerészkedőnek azt nevezhetjük, aki jelenleg olcsóbb orosz kőolajat és gázt kap. Ez nem Horvátország, amely 2022 óta egyáltalán nem használ ilyet. Akkor én azt mondhatom, hogy Magyarország az, amely abban a helyzetben van, hogy olcsóbb energiaforrásokkal rendelkezik.
A nyerészkedő Magyarország, nem pedig Horvátország”
– fogalmazott a horvát kormányfő.
„Felháborodással utasítom vissza azokat a hamis állításokat, miszerint Horvátország háborús hasznot húz. Épp ellenkezőleg, Horvátország jó és becsületes szomszéd. Mi vagyunk a jófiúk” – tette hozzá.
A magyar külügyminiszter szerint azonban
„akárhogyan is tagadja a horvát kormány, ők bizony nyerészkedni akarnak az ukrajnai háborún”.
Szerinte ugyanis jelentősen megemelték a Horvátországon keresztüli olajszállítások tranzitdíját a háború kitörése óta, „most pedig azért akarják ellehetetleníteni hazánk számára az orosz olaj vásárlását, hogy monopolhelyzetbe kerüljenek velünk szemben, s így még több pénzt keressenek – rajtunk”. Majd megismételte az állítását, miszerint az Adria-vezeték egyedül nem tudja ellátni Magyarországot és Szlovákiát.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő és Ante Susnjar gazdasági miniszter pénteken visszautasította Szijjártó Péter állításait, miszerint Horvátország kihasználja a válságot, háborús felárat szed a Magyarországra érkező kőolaj után, és nem tud elég kőolajat szállítani Magyarország és Szlovákia zavartalan ellátásához – írja a hvg.hu.
Susnjar szerint Horvátország és a Janaf képes minden szükséges mennyiséget leszállítani. „Szijjártó kolléga kijelentéseinek nincs alapjuk, nem felelnek meg a valóságnak, meghívom őt, hogy jöjjön el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Levente: Magyarország területének kétharmadát adta a békéért, Ukrajnának a területe egyötödét kellene feladnia
A külügyminiszter-helyettes az EU-ról, a migrációról és az orosz–ukrán háborúról beszélt. A beszélgetés során kiemelte a NATO-határok szerepét és a magyar részvételt a balti légtérvédelemben.
Magyar Levente külügyi miniszterhelyettes péntek este a párizsi Sciences Po-n beszélt a magyar külpolitika hátteréről – számolt be róla a Telex. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és miniszterhelyettese azt mondta, a kormány döntéseit történelmi tapasztalatokra alapozza. A Sciences Po a francia és európai politikai elit egyik fő képzőhelye, itt tanult több francia elnök, például Emmanuel Macron és François Hollande, és Novák Katalin is eltöltött itt egy évet.
Az előadás első részében rövid történelmi áttekintést adott.
„Mi egy relatíve kis ország vagyunk, mindösszesen 12 millió magyar él egész Közép-Európában, egy ekkora nemzet pillanatok alatt eltűnhet, ha rossz döntéseket hozunk”
– mondta. A török hódoltságnál kiemelte, hogy a keresztény templomokat mecsetekké alakították, és hozzátette: „egy olyan kultúra foglalt el minket, ami nagyon különbözött a keresztény-európai kultúrától”. A Habsburg-uralomról azt mondta: „A törököket sikerült kiűzni, de ezután egyből nyugatról szálltak meg minket.”
Felsorolta az orosz megszállás magyar tapasztalatait 1848-ból, az első világháború idejéből, a második világháborúból és 1956-ból. „
A magyar tapasztalat az, hogy magunkra hagyott minket a világ, magunkra hagyott minket a Nyugat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a valós segítség nem volt reális elvárás, mert az „valószínűleg a harmadik világháború kitörését is jelentette volna”.
A magyar–ukrán viszonyról beszélve 2014-et emelte ki, amikor szerinte azért tört ki háború Ukrajna és Oroszország között, mert az ukránok nyugat felé fordultak. A 2014-es eseményeket egy ponton „nacionalista, nyugati orientáltságú puccsnak” nevezte. Az ukrán nyelvtörvényt úgy írta le, mint amely korlátozta a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogait, és azt mondta, ezt alapvetően az orosz nyelv és kultúra visszaszorítására alkották. A 2023-as, jelentős részbeni visszavonásról nem beszélt.
Összefoglalásként a magyar külpolitika alaptéziseit sorolta. Ellenzik a migrációt kulturális okokból. Nem akarnak konfliktust Oroszországgal, ezért pragmatikus kapcsolatot tartanak, olajat és gázt vásárolnak. Minden nagyhatalommal konstruktív kapcsolatot keresnek, Kínával is kereskednek. Fontosnak tartják a stabil, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot az Egyesült Államokkal.
A beszélgetés második részében Jacques Rupnik kérdezte az EU-ról és a háborúról. Magyar Levente arról beszélt, hogy 2004-ben gazdasági okból csatlakoztunk az európai projekthez. Most szerinte „az EU mindennap veszít a versenyképességéből a versenytársaihoz képest, politikailag pedig egyre inkább egy diktatúrához hasonlít”. A biztonságról azt mondta, 2004-ben is inkább a NATO-ban látták a garanciát. Úgy fogalmazott, az európai mainstream szerint Oroszország célja a Baltikum elfoglalása, majd Európa,
„Mi nem osztjuk ezeket a nézeteket, de majd a történelem eldönti, hogy kinek volt igaza.”
Szóba került az amerikai gazdaságpolitika és Donald Trump is. Magyar Levente szerint Trump azt teszi, amit ígért: America First. Hozzátette: „Ideje lenne, hogy az EU végre Európát helyezze az első helyre, ne Ukrajnát, és ne valamilyen ideológiát.”
Az orosz–ukrán háború kapcsán a moderátor felvetette, hogy az EU Ukrajna védelmével saját biztonságát is óvja, és az elmúlt napok balti, lengyel és dán eseményei ezt támasztják alá. Magyar Levente erre a NATO-ról beszélt. Szerinte a NATO-határok vitathatatlanok, „ezek azok a határok, ahol a biztonságukat komolyan kell venni”.
Kiemelte, hogy a Baltikum légtérvédelmét jelenleg magyar vadászgépek látják el, és ezek szálltak fel, amikor orosz gépek a NATO légteréhez közel repültek. Azt mondta, Magyarország részt vesz a NATO védelmében, Ukrajna ugyanakkor nem tag.
„Miért kéne tagként kezelnünk?” Úgy fogalmazott, Ukrajna azért nem NATO-tag, mert Németország, Franciaország és az Egyesült Államok sem akarja a saját katonáit Ukrajnába küldeni. „Ukrajna egy geopolitikai határon fekszik, ezért korábban is és most is veszélyes lenne tagként felvenni akár az EU-ba, akár a NATO-ba.”
A végén a külügyi miniszterhelyettes visszatért Trianonra. Azt mondta, Magyarország a vesztes oldalon állt az első világháború végén, és két út volt: harc vagy megegyezés, még ha ez az ország kétharmadának elvesztésével járt is. Szerinte az akkori kormány a tragikus, de észszerű döntést hozta, hogy legalább az ország egyharmadát megtartsa.
„Fájdalmas volt? Persze, hogy fájdalmas volt. Most Ukrajnának a területeinek egyötödét kéne feladnia. Nem akarom megmondani, hogy mit csináljon Ukrajna, csak azt mondom, hogy a mi tapasztalataink alapján a béke néha fájdalmas. A kérdés az, hogy mi a fontosabb az ország életképességének a megőrzése, vagy ragaszkodni néhány ezer négyzetkilométerhez”
– mondta. Végül így zárt: „Béke kell bármi áron.”
A Külgazdasági és Külügyminisztérium szombati közleménye szerint a párizsi látogatás fő célja a magyar–francia kapcsolatok erősítése volt. Magyar Levente egyeztetett Emmanuel Macron külügyi és Európa-ügyi főtanácsadójával, Bertrand Buchwalterrel és Alexis Dutertre-rel, valamint Laurent Saint-Martin külkereskedelemért felelős delegált miniszterrel.
Magyar Levente külügyi miniszterhelyettes péntek este a párizsi Sciences Po-n beszélt a magyar külpolitika hátteréről – számolt be róla a Telex. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és miniszterhelyettese azt mondta, a kormány döntéseit történelmi tapasztalatokra alapozza. A Sciences Po a francia és európai politikai elit egyik fő képzőhelye, itt tanult több francia elnök, például Emmanuel Macron és François Hollande, és Novák Katalin is eltöltött itt egy évet.
Az előadás első részében rövid történelmi áttekintést adott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
