HÍREK
A Rovatból

Rácz András a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak: Az orosz haverjaitok rakétáitól, na, attól félek...de tőletek, bohócok, nem

Az Oroszország-szakértő reagált arra a jelentésre, amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal tette közzé szerdán, és ami szerint az írásai „dezinformációs narratívaelemek”.
F. O. - szmo.hu
2025. május 16.



Hosszú bejegyzésben reagált Rácz András arra a jelentésre, amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal tette közzé szerdán. Az anyag szerint az Oroszország-szakértő írásai „dezinformációs narratívaelemek”.

„Ti tényleg azt hiszitek, hogy meg tudtok ijeszteni?! Azért hiszitek, hogy félek tőletek, mert nem tudjátok, mit tesz az emberrel három év háború. Az orosz haverjaitok rakétáitól, na, attól félek... de tőletek, bohócok, nem. Nem is fogok soha. És én még akkor is itt leszek, amikor nektek már a nevetekre sem emlékszik senki”

- írja posztja elején az Oroszország-szakértő, aki ezután egy nyílt levélben szólítja meg Lánczi Tamást, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét.

„Ugyan eddig csak egyszer találkoztunk személyesen, de mivel az általad vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal már nem először hord össze rólam hetet-havat, ez az »ismeretség« tulajdonképpen indokolja a tegezést. Olvastam a legújabb »jelentéseteket«, amely szerint »Sokkszerű dezinformációs kampányt indítottak Magyarországgal szemben.

Az anyag nagyon szépen egymás mellé rakja a Kárpátalján elfogott magyar ügynökök ügyét, ennek a sajtóban történő megjelenését és a TISZA párt által egy nappal korábban nyilvánosságra hozott hangfelvételt a honvédelmi miniszterről, és azt állítja, hogy ezek egy összehangolt dezinformációs kampány részei”

- írja Rácz, aki a folytatásban részletesen kifejti, mit gondol a helyzetről.

„Az első probléma az, kedves szuverenitásvédők, hogy semmilyen módon nem bizonyítjátok, hogy ténylegesen lenne összefüggés. Az egyetlen érvetek a két esemény időbeli közelsége - de ezen kívül semmi. Semmiféle bizonyítékot nem említ a jelentés arra, hogy egyáltalán létezne az állítólagos összehangolt kampány. Önmagában attól, hogy sokszor és baljós szavakkal leírjátok, még nem válik valósággá”

- fogalmaz a szakértő, aki a következő pontban megjegyzi, hogy bármiféle elemzési módszertannak alapvető tétele, hogy meg kell tudni különböztetni az összefüggést az egybeeséstől. És szerinte különbség van aközött is, hogy két esemény csak összefügg (mert például egy harmadik faktor váltja ki mindkettőt), vagy konkrét ok-okozati viszonyban van egymással.

„Ti azonban nem vesződtök ilyesmivel, hanem csak simán kijelentitek, hogy itt márpedig egy nagy, összefüggő dezinformációs kampány látszik. Ugyan mégis miből látszik, hm? Ilyen szintű módszertani slendriánsággal még egy egyetemi szemináriumi dolgozatot sem szoktunk átengedni - ehhez képest ti hivatalos kiadványként publikáljátok”.

„Ha valami szerintetek nem igaz, akkor azt nem úgy kell cáfolni, hogy leírom, hogy »ez márpedig nem igaz« vagy »ez dezinformáció«. Megalapozottan cáfolni úgy kell, hogy felsorakoztatod a tényeket, »debunking«, ilyesmik. Ha tudnátok BÁRMIT a szakmáról, aminek a tudoraként próbáltok tetszelegni, akkor persze menne ez is, mert egyébként nem ördöngösség”

- fogalmaz Rácz, aki szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál nem bajlódnak szakmai cáfolattal, hanem csak kinyilatkoztatják, hogy márpedig azok a problémák, amelyeket a kémügy felvet, nem valósak, a felvetésük pedig „dezinformáció”.

„Attól, hogy valami számodra nem érthető, még nem biztos, hogy összeesküvés van mögötte”

- jegyzi meg.

„Nem külföldi ügynök vagyok, kedves Tamás, hanem egyszerűen csak külföldön (is) dolgozom - hasonlóan sok százezer másik magyarhoz. Nincs ebben semmi rendkívüli”

- írja a szakértő.

„Tudod, az én apám nem volt sem állampárti megmondóember sem rektor; nem intézett nekem jól fizető állásokat sem. A minőségben, a folyamatos tanulásban és munkában hitt (villamosmérnökből képezte át magát informatikussá, később nyomda- , aztán gyógyszeripari szakemberré). Az ő apjának sem voltak állampárti kapcsolatai, (sőt...) - úgyhogy neki is saját erőből kellett boldogulnia, ahogyan őutána nekem is. Egyikünk alá sem tett az épp aktuális állampárt kutatóintézetet vagy tévéműsort, nem lettem a felügyelőbizottsági tagja a British-American Tobacco-ban sem (na, akkor ki szolgált kettőnk közül külföldi érdekeket? ), így aztán az előrejutás eszközeként maradt az, hogy dolgozni kell” folytatja.

„Tudom, persze, hogy mit és miért csináljátok. Orosz logika van mögötte, odaát információs elrettentésnek hívják. Az információs elrettentés az, hogy ha valakire elég erős információs nyomást helyezünk (esetetekben: lejáratás), akkor ezzel az illetőt rá lehet venni az aktuális tevékenysége megváltoztatására - mégpedig anélkül, hogy explicitebb, vagy erőforrás-igényesebb módszerekhez kelljen nyúlni. Az összes NER-es lejáratókampány erre a logikára épül. Sokszor működik, persze... de nem mindig. Velem szemben sem fog”

- fogalmaz Rácz.

Arról is ír, hogy a „jelentés” szerint „»ez az állítólagos dezinformációs kampány« súlyos nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. Azzal vádoljátok a »kampány« résztvevőit, hogy veszélyeztetik Magyarország biztonságát és szuverenitását - sőt, még arra is felszólítjátok őket, hogy hagyják ezt abba. Ami, őszintén szólva, kicsit meglepett...”

„Ti tényleg azt hiszitek, fiúk, hogy megijedek tőletek?! Csak azért, mert »felszólítotok«?! Hogy megijedek attól, ha össze-vissza irkáltok rólam olyan színvonalú dolgokat, ami egy szemináriumi dolgozathoz is kevés? Hogy ettől majd nem fogom megírni, amit az általatok szolgált rendszer Moszkvához való viszonyáról tudok? Tényleg azt hiszitek, hogy három év háború után még meg tudtok rémiszteni? Hogy még bármennyire is félek attól, ha néhány névtelen senkiházi csúnyákat ír rólam...? Ejj, ejj... el vagytok tájolva, kedves szuverenitásvédők, az a helyzet.

Amiért persze kicsit irigyellek benneteket... El vagytok tájolva, mert fogalmatok sincs róla, hogy mennyire változtatja meg az embert a háború. Olyan dolgokat láttam az elmúlt három évben, amikre szavak sincsenek... és nemcsak én, hanem mindenki azok közül, akik rendszeresen járnak ki, és - eltérően a kormánymédia munkatársaitól - Kárpátaljától keletebbre is elmerészkednek

Ti persze ezt nem értitek és nem is fogjátok megérteni, egyszerűen azért, mert gyávák vagytok odamenni. Nota bene: még ahhoz is gyávák vagytok, hogy névvel vállaljátok a »jelentést«, amit írtatok” - fogalmaz a szakértő, aki hozzáteszi: „egyedül azt irigylem a gyávaságotokban, hogy így nem tudjátok meg azt sem, hogy milyen átélni egy többórás légitámadást egy pincében, ami nem óvóhelynek épült, úgyhogy csak remélni tudod, hogy kibírja, ha eltalálják felette az épületet... vagy amikor először kerülsz tüzérségi tűzbe... vagy amikor úgy autózol keresztül egy kisvároson, hogy negyed órával korábban még aknavetővel lőtték az oroszok és bármikor lőhetnek újra... és ezek még csak azok a dolgok, amiket leírhatok anélkül, hogy letiltana a Facebook”.

„Az orosz haverjaitok rakétáitól és robotrepülőgépeitől, na, attól félek. A tüzérségtől is. De tőletek, bohócok, nem félek és nem is fogok soha”

- fogalmaz Rácz, kiemelve, hogy ezt már ugyan egyszer leírta, de szerinte nem sikerült megérteniük.

„Viszont cserébe azért, hogy ilyen kedvesen foglalkoztok velem, ígérek én is két dolgot. Egyrészt, mostantól minden egyes alkalommal, amikor leírjátok a nevemet bármelyik »jelentésetekben«, ugyanúgy ízekre fogom szedni a módszertanát, mint most. Másképp fogalmazva, segítek majd benne, hogy újra és újra hülyét csinálhassatok magatokból. Másrészt, fiúk, én még akkor is itt leszek és kutatóként fogok dolgozni, amikor nektek már a nevetekre sem emlékszik majd senki” – fejeződik be a poszt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Emelkedett a Duna vízszintje, már 9 centire vagyunk a vasárnapi mélyponttól
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán adott tájékoztatást a Duna vízállásának javulásáról. Gajdos László szerint Paksnál 3 centit emelkedett a vízszint tegnap óta.


Magyar Péter miniszterelnök szerint továbbra is üzemel Paksi Atomerőmű turbinája, miközben a Duna vízszintje már kilenc centiméterrel a vasárnapi mélypont fölött van. A kormányfő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a mai hőségre való tekintettel önkéntes fogyasztáscsökkentést is kért:

„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel. Ettől függetlenül a mai forró napon még nagy szükség lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.”

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter arról ír, 3 centimétert emelkedett Pakson a vízszint. Azt nem írja, hogy a hűtőöbölben ez mekkora emelkedést jelent.

„A mérési adatok alapján a Duna vízszintje Pakson a tegnapi reggeli -134 cm-ről ma reggelre -131 cm-re alakult.”

A miniszter jelzi, hogy „meteorológiai előrejelzések szerint ma számottevő csapadék valószínűsíthető az Inn, a Traun és az Enns vízgyűjtő területein. Amennyiben a várt esőmennyiség lezúdul, az a hétvégétől már néhány deciméteres emelkedést hozhat a magyarországi szakaszon is.

A folyó vízhozamát és vízszintjét folyamatosan nyomon követjük” - közölte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Felmérés igazolja: nyugat-európai árakon vásároljuk az ételt, miközben fizetésünk a legértéktelenebb az egész EU-ban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint az élelmiszerek ára már az uniós átlag 95 százalékát is eléri. Eközben a magyar bérek az EU-átlag mindössze 49 százalékán állnak.


A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.

Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.

Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.

2010-ben a hazai árszínvonal az EU-átlag 59 százalékán, míg a bérek csupán a 32 százalékán álltak. 2025-re az árak elérték a 72 százalékot, a bérek viszont csak 49 százalékra emelkedtek.

A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.

2025-re az élelmiszerek ára az EU-átlag 95 százalékára, az alkohol- és dohánytermékeké 87, a bútoroké és háztartási készülékeké pedig 89 százalékra emelkedett.

A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.

A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Ez azt jelenti, hogy bár a bérek relatíve jobban nőttek, mint az árak, a régiós versenytársak sokkal jobban teljesítettek. Így a magyarok ténylegesen kevesebbet tudnak fogyasztani a jövedelmükből, mint más uniós polgárok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szombaton szavaz a Tisza-frakció az új köztársasági elnökről
A Tisza parlamenti képviselőcsoportja a hétvégén szavaz államfőjelöltjéről, és javasolták a keddi parlamenti választást. Az új köztársasági elnököt Sulyok Tamás mandátumának megszűnése miatt, augusztus 19-ig kell megválasztani.


Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.

A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.

Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.

Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben javasolta Polgár Judit sakkozót a posztra, Magyar Péter miniszterelnök pedig jelezte, hogy megtiszteltetésnek érezné, ha a sakknagymester elvállalná a felkérést.

Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
15 év után először havazott Új-Zéland fővárosában, energiahiány jöhet
Egy antarktiszi hidegfront miatt esett hó Wellingtonban, amire 15 éve nem volt példa. Az országos hálózatirányító szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és péntekre energiahiányt jelzett.


Tizenöt év után először borította be a hó Új-Zéland fővárosát, Wellingtont, miközben az ország déli részén egy síelő lecsúszott a világ legmeredekebb utcáján. A szokatlan időjárást egy antarktiszi hidegbetörés okozta, ami kedden érte el az országot, fagyokat, havat, jeget és metsző szelet hozva magával.

Wellingtonban kedden, dél körül tengerszintig hullott a hó. A The Guardian cikke szerint az irodai dolgozók kirohantak az épületekből, hogy a saját szemükkel lássák a ritka jelenséget, a közösségi médiát pedig elárasztották az örömittas posztok.

„Hó Wellingtonban?! Elképesztő! Így aztán tényleg más lett a napom” – írta egy felhasználó. Egy másik kommentelő a közös élményt emelte ki: „Annyira jó ez a lelkesedés. Az irodám ablakához mentem, és a szemközti épület minden ablaka tele volt nézelődőkkel.”

A Déli-szigeten fekvő Dunedinben az iskolákból is hazaküldték a diákokat a havazás miatt.

A helyiek kihasználták a lehetőséget, többen snowboardoztak az utcákon, egy síelő pedig levideózta, ahogy lesiklik a Guinness World Records szerint a világ legmeredekebb utcáján, a dunedini Baldwin Streeten.

„Azt szeretem Dunedinben, hogy évente talán kétszer esik másfél centi hó, és mindenki teljesen megőrül” – jegyezte meg egy helyi a közösségi médiában.

Szerda reggelre a Déli-sziget három pontján -9 Celsius-fokot mértek, több főutat lezártak. Christchurch tengerpartját, a New Brighton Beachet is vékony hóréteg fedte, a helyi repülőtéren pedig egy járatnak meg kellett szakítania a leszállást a viharos szél és az eső miatt.

A rendőrség több olyan esethez vonult ki, ahol autók csúsztak le a jeges utakról, ezért arra kérték a lakosságot, hogy aki teheti, ne induljon útnak.

Az országos meteorológiai szolgálat, a MetService szerint bár szerdán átmenetileg enyhül az idő, csütörtök reggelre több helyen is az év eddigi leghidegebb napja jöhet.

Az országos hálózatirányító, a Transpower szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és arra figyelmeztetett, hogy péntek reggel akár energiahiány is kialakulhat.

Az, hogy Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban tengerszintig havazzon, rendkívül ritka esemény. Legutóbb 2011 augusztusában, egy rendkívüli hideghullám idején fordult elő hasonló.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk