Két nőnek is mélyvénás trombózisa lett pár nappal azután, hogy megkapták az AstraZeneca koronavírus elleni oltását. Történetükről a 444.hu számolt be.

Egy 37 éves nő április 6-án kapott AstraZeneca oltást. A lap szerint a nő az oltás előtt beszélgetett arról a háziorvosával, hogy 15 éve fogamzásgátlót szed, ami korábban sosem jelentett problémát, és a családban sem volt trombózishajlam. Bár az orvos azt mondta, hogy a fogamzásgátló növeli a trombózis kockázatát, mégis ajánlotta neki, hogy vegye fel az AstraZenecát.

A nő arról is mesélt a lapnak, hogy nála is jelentkeztek az oltás utáni szokásos mellékhatások: lázas volt, fájt mindene, de a harmadik napra már jól volt. Az oltás után négy nappal azonban fájni kezdett a dereka, zsibbadt és be is dagadt a lába. A mentők bevitték egy budapesti kórházba, ahol megállapították, hogy vérrög alakult ki a lágyéka közelében. A nő azt állítja, többször is rákérdezett a kórházban, jelentik-e valahol, hogy az oltás után alakult ki a vérrög, de konkrét választ nem kapott rá. Az egyik orvos azt mondta neki, hogy valószínűleg a fogamzásgátló miatt alakulhatott ki nála a vérrög, a nő azonban furcsállta ezt, hiszen már 15 éve szedi a gyógyszert.

Később átszállították egy másik kórházba, ahol gyógytornásztól hallotta, hogy nem ő az egyetlen, aki így járt az oltás után.

Egy orvos később telefonon mondta neki, hogy jelzik az itthoni és a nemzetközi hatóságok felé is az ügyet.

Bár már sok idő telt el a trombózis óta, a nő még mindig alig tud lábra állni, és még legalább fél évig kell kompressziós harisnyát hordania és vérhígítót szednie - jegyzi meg a lap.

A kórházban viszont összeismerkedett egy másik nővel is, akinél ugyanez a probléma jelentkezett. A 46 éves nő szintén április 6-án kapta az oltást háziorvosától.

Ő a szokásos oltás utáni tünetek után két nappal nyilallást érzett az egyik lábában, majd elment a háziorvosához, aki megállapította, hogy trombózisa van.

Most ő is vérhígítót szed, és azt mondja, az sem kizárt, hogy egész életében vérhígítót kell majd szednie.

De a 444.hu szerint többen is írtak hasonló, meg nem erősített történeteket az AstraZenecával oltottak egyik Facebook-csoportjába.

A lapnak nyilatkozó, trombózisból lábadozó két nőt az zavarja leginkább, hogy nincs rendes tájékoztatás, és mindenkinek, válogatás nélkül adják az oltást.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) egyébként április 7-én jelentette be, hogy a vérrögképződés az AstraZeneca nagyon ritka mellékhatása.

A hivatalos tájékoztatás szerint nem volt még példa arra, hogy Magyarországon vérrög képződött volna az AstraZeneca oltása után - jegyzi meg a 444.hu.

Az AstraZeneca oltása utáni vérrögképződéses esetekről megkérdeztük az operatív törzset is, amennyiben válaszolnak, frissítjük cikkünket.

A célállomásához közelített a piros felvonó május 23-án az Olaszországi Laggo Maggiore közelében. Ahogy azonban arról korábban mi is beszámoltunk, részben emberi mulasztás miatt a szerkezet húzókötele elszakadt, a kabin pedig a mélybe zuhant.

A belső biztonsági kamera felvételén látszik, már várta őket a kezelő, hogy segítsen kinyitni az ajtókat. Kevés volt már hátra, amikor elszakadt a vonókábel. A kezelő sokkot kapott, másodpercekig mozdulni sem tudott, mielőtt rohanva segítséget hívott.

A felvételeken az is jól látszik, hogy a kabin hatalmas sebességre gyorsul a visszacsúszás közben, és csak ezután zuhan a mélybe.

Bár a felvételeken az utazókat kitakarják, annak megtekintését mégis csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor a Fidesz Debrecenbe kihelyezett frakcióülésén elmondott beszédében a Magyarországra leselkedő három legnagyobb veszélyként a járványt, a bevándorlást és Gyurcsány Ferencet jelölte meg.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a nap folyamán arról is beszélt, hogy „sokaknak lenne igénye egy Gyurcsány Ferencet megfékező operatív törzs létrehozására”.

Ez utóbbi kijelentésre már maga Gyurcsány Ferenc is reagált. A Demokratikus Koalíció elnöke új szokásához híven humorosra vette a figurát, mikor válaszolt Kocsisnak:

- írta Facebook-oldalán a volt miniszterelnök.

Mivel azonban Kocsis válasza sem maradt el, tanúi lehettünk a még 10 hónapig tartó választási kampány egyik legfurcsább üzengetésének. A fideszes frakcióvezető szintén visszavett eddigi komoly hangneméből, és a következőt írta Gyurcsányak:

A kormányfő szerint a baloldal a szabadság ellensége, „a liberális gőzhengerek ismét elindultak Magyarország ellen”. Orbán Viktor miniszterelnök úgy gondolja, hogy a törvény miatti kritikák csak azt mutatják, hogy a baloldal a szabadság ellensége, mert szólásszabadság helyett politikai korrektséget és véleményhegemóniát akarnak a maguk számára, pedig a törvény „semmilyen magasztos eszmébe vagy európai jogszabályba nem ütközik”.

– írja Szamizdat 10 című közleményében. A cím a kommunista rendszerekben illegálisan terjesztett, tiltott irodalomra utal, és azt a látszatot kelti, mintha Orbán próbálna szembemenni a cenzúrával.

Orbán Viktor szerint a törvény csak a pedofilokat bünteti radikálisan, a gyermekeket radikálisan védelmezi. Írásában a liberalizmust a kommunizmussal mossa össze:

– írja a miniszterelnök.

A közlemény szerint az új magyar törvény világosan rögzíti, hogy a gyermekek szexuális neveléséről kizárólag a szülő dönthet:

Orbán Viktor szerint továbbá

A közlemény kitért arra is, hogy „a magyar törvény nem vonatkozik a 18 év feletti felnőttek életére, szexuális szokásaira, sem az ő saját, felnőtt nyilvánosságukra”, valamint, hogy

"A magyar szabadság nemcsak a politikai szabadságot, választást, szólás-, gyülekezési és egyesülési szabadságot jelent, hanem jogot, hogy saját belátásunk szerint védjük a családjainkat, és neveljük a gyermekeinket" - fogalmazott Orbán, majd azt írta:

Álláspontjuk szerint az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése, következményeinek kivédése csak komplex földrajzi elemzésekkel lehet eredményes - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közleményben emlékeztetnek, hogy

Rakonczai János, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének professzora kifejtette, a sivatagosodás a kontinensek zömén megfigyelhető, a kivétel Európa és az Antarktisz.

A sivatagok fő kritériuma a sokévi átlagban tapasztalt, 200 milliméternél kevesebb csapadék. Magyarországon az éves területi átlag a több mint százéves mérési adatok alapján egyszer sem volt 400 milliméternél kevesebb, és hitelesített mérési helyen egy évben soha nem mértek 200 milliméternél kevesebb csapadékot.

120 év adatai alapján csökkenő a csapadékmennyiség, az utóbbi ötven évben azonban ezzel ellentétes tendencia látható. Ennek oka az a húszéves szárazabb időszak, amely az 1970-es évek közepén kezdődött, és amely alatt szinte csak átlag alatti csapadék hullott. Ez az időszak okozta a Duna-Tisza közi hátságon, és a Nyírségben a talajvízszint jelentős süllyedését.

Ennek kézzelfogható jele az aszályok gyakoriságának növekedése. Az aszálykárok különösképpen a homoktalajokkal jellemezhető tájakon szembetűnőek. A folyamatnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy az 1990-es évek óta szántóterületeken gazdálkodók felhagytak a műveléssel.

Szilassi Péter, a biológiai invázió földrajzi hátterét vizsgáló, ökológusokból és geográfusokból álló kutatócsoport vezetője közölte, ez az inváziós növény mára a Duna-Tisza közi tájkép meghatározó elemévé vált. Rámutatott, a Kiskunság különleges növényvilágának megőrzése érdekében fel kell lépni e folyamattal szemben.

Barta Károly, SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense szerint az aszály előrejelzésének megbízható lehetőségeit is a talajnedvességben kell keresni.

Ez a legfontosabb indikátora a jövőbeli aszálynak: egy csonttá száradt áprilisi talajon - még átlagos csapadékviszonyokat feltételezve is - nagy eséllyel komoly aszály fog jelentkezni, míg egy közel telített talajon - még átlagosnál szárazabb időjárás esetén is - jóval nagyobb a növényzet túlélési esélye.