Vérfürdő jöhet Afganisztánban: mindenkit megölnének a tálibok, aki az amerikai kormánynak dolgozott
Rengeteg afgán akar az Egyesült Államokba menekülni, több mint 18 ezren várnak arra, hogy megkapják a bevándorló vízumot, és elhagyhassák az országukat.
Egy héttel ezelőtt beszámoltunk róla, hogy miután Joe Biden bejelentette, hogy az amerikai katonák szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból, az országban félelem és rettegés lett úrrá. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy az amerikai haderő kivonása után a tálibok újra hatalomra akarnak törni. Az iszlám radikális változatát képviselő szunnita muszlim és pastu nacionalista mozgalom már így is ellenőrzése alatt tartja a kisebb városokat és a falvakat, de a kormány fennhatósága alá tartozó nagyobb városok környékén is jelen vannak. Miután az amerikai katonák kivonulnak az országból, a tálibok uralma még inkább megerősödhet.
A CNN afganisztáni tudósítója most arról számolt be, hogy a tálibok azzal fenyegetőznek, hogy minden afgánt megölnek, aki a háborúskodás idején az amerikai kormánynak dolgozott. Ezért most sokan el akarnak menekülni az országból az Egyesült Államokba, mert féltik az életüket.
Egy érintett nyilatkozott is a CNN-nek. A férfi mérnökként dolgozott az amerikaiaknak, és bár azt mondta, hogy nem bánja ezt, de most úgy érzi, veszélyben van az élete emiatt. Már meg is fenyegették.
"Két fegyveres állt az ajtóm előtt. Ez volt életem legrosszabb élménye, amivel valaha szembesültem. Azt hittem, hogy meg fognak ölni"
- mondta Abdul.
Éppen ezért kénytelen volt meghozni azt a fájdalmas döntést, hogy otthagyja a családját és a kollégáit, hogy az ő életüket se sodorja veszélybe. Neki már sikerült elhagyni az országot, de nem ő az egyetlen, aki erre készült.
A CNN szerint afgánok ezrei nyújtottak be kérelmet amerikai bevándorló vízumra az elmúlt években.
Azok lehetnek jogosultak erre, akik afgán állampolgárok, legalább két évig dolgoztak az amerikai kormánynak Afganisztánban, és emiatt folyamatosan fenyegetik őket.
Több mint 18 ezer afgán azonban még mindig arra vár, hogy megkapja a vízumot,
ahogy Abdul is. A férfi még 2016-ban adta be a kérelmét, és miután évekig várt annak elbírálására, végül technikai okok miatt elutasították. Most az amerikai katonák kivonulása miatt pedig igencsak sürgős lenne ennek a több ezer embernek, hogy végre megkapják a várva várt vízumukat és Amerikába mehessenek.
Ramish Darwishi azon szerencsések közé tartozik, akinek sikerült letelepedni az Egyesült Államokban. Az afgán férfi nyolc évig dolgozott tolmácsként az amerikai csapatoknak, őt is megfenyegették, hogy megölik, ha nem hagy fel ezzel a munkával. Erre nem volt hajlandó, de tudta, hogy ezzel a családját, a felesége rokonait és a barátait, valamint a munkatársait is veszélybe sodorja. Ezért 2015-ben kérvényezte a bevándorló vízumot, végül 8 hónappal ezelőtt sikerült is eljutnia az USA-ba.
"Egyszercsak felhívnak és közlik veled, hogy meg fognak ölni és a YouTube-on közvetítik is ezt egy videóban, hogy a családod is végignézze és szenvedjen" - mesélte. - "Segítsenek azoknak az embereknek, akiket hátrahagytak Afganisztánban."
Egy héttel ezelőtt beszámoltunk róla, hogy miután Joe Biden bejelentette, hogy az amerikai katonák szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból, az országban félelem és rettegés lett úrrá. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy az amerikai haderő kivonása után a tálibok újra hatalomra akarnak törni. Az iszlám radikális változatát képviselő szunnita muszlim és pastu nacionalista mozgalom már így is ellenőrzése alatt tartja a kisebb városokat és a falvakat, de a kormány fennhatósága alá tartozó nagyobb városok környékén is jelen vannak. Miután az amerikai katonák kivonulnak az országból, a tálibok uralma még inkább megerősödhet.
Ruszin-Szendi Romulusz és Tarr Zoltán csak második lett a körzetében – Magyar Péter az RTL-en reagált az első forduló eredményére
A pártelnök szerint ez is bizonyítja, hogy náluk tényleg az emberek döntenek. Más ismert arcok, mint például Nagy Ervin, simán hozták az első helyet a körzetükben.
Minden ismert Tiszás politikus továbbjutott a párt előválasztásának második fordulójába, ám a párt két legismertebb arca, Ruszin-Szendi Romulusz és Tarr Zoltán is csak a második helyen végzett a saját körzetében – számolt be róla az RTL Híradó.
A meglepő eredményre Magyar Péter is reagált, aki szerint ez is bizonyítja, hogy náluk valóban az emberek döntenek.
Tarr Zoltán, aki a TISZA Párt egyik alelnöke, és akinek egy félmondatára a Fidesz felépítette a Tisza-adó kampányt, Budapest 16-os körzetében kapott ki szorosan, 37 százalékot elérve Kiss Máté 39 százalékával szemben. A volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz Hajdú-Bihar 5-ös számú választókerületében 34 százalékkal lett második Kovács Attila Zoltán mögött, aki a voksok 42 százalékát szerezte meg. Ruszin-Szendit korábban a kormánymédia ukránpártisággal támadta, és a rendőrség házkutatást is tartott nála, miután egy rendezvényen pisztollyal az oldalán jelent meg.
Magyar Pétert már egy héttel ezelőtt, az előválasztás kezdetekor megkérdezték, mi lesz, ha nem a legismertebb arcok nyernek. „Nincsenek védett emberek, és önmagában az a mondat, hogy Ruszin-Szendi Romolusz és védett ember szerintem oximoron, mert ha valaki nem szorul rá a védelemre, az pont az altábornagy úr” – mondta akkor a pártelnök.
Az eredményekre most frissen reagálva Magyar Péter az RTL Híradónak azt mondta, náluk tényleg az emberek döntenek, nem a pártvezetés.
„Szerintem mindenki látja a különbséget. Nem véletlenül rettegnek a Karmelitában és halasztották el a Fidesz jelöltjeinek bemutatását több hónappal valamikor januárra”
– nyilatkozta.
A kormánypártoknál eközben valóban elhalasztották a november 22-re tervezett kongresszust. Bár a párt kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás korábban arról beszélt, hogy a jelöltekről a kongresszus hivatott dönteni, a Fidesz jelöltállításért felelős testülete később azt közölte, hogy a névsorról „az eddigi gyakorlatnak megfelelően januárban hoz döntést a Fidesz országos választmánya”. Ezzel szemben Orbán Viktor a Blikknek azt írta, a jelöltek listája már régen kész: "a Fidesz elnöksége már döntött mind a 106 jelölt személyéről."
A TISZA Pártnál a második forduló kedd délben elindult, és november 27-én, csütörtökön 19 óráig tart. A többi ismert tiszás politikus, köztük Nagy Ervin, Bódis Kriszta és Forsthoffer Ágnes is első helyen jutott tovább a körzetében.
Minden ismert Tiszás politikus továbbjutott a párt előválasztásának második fordulójába, ám a párt két legismertebb arca, Ruszin-Szendi Romulusz és Tarr Zoltán is csak a második helyen végzett a saját körzetében – számolt be róla az RTL Híradó.
A meglepő eredményre Magyar Péter is reagált, aki szerint ez is bizonyítja, hogy náluk valóban az emberek döntenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Milyen más bizonyíték kell, minthogy egy véres bugyit bevisz egy egyetemista lány a rendőrségre" – politikusok is felháborodtak az erőszakkal vádolt diák felmentésén
A férfi üzenetben ismerte el tettét, a bíróság mégis felmentette. Szabó Tímea párbeszédes képviselő „teljesen abszurdnak” nevezte a döntést, ami a magyar jogrendszer hibás megközelítéséből fakad.
Nagy port vert fel az RTL Híradó hétfői tudósítása arról, hogy a bíróság múlt csütörtökön felmentett egy férfit, akit szexuális erőszakkal vádoltak.
Az ügy még 2021-ben kezdődött, amikor az áldozat állítása szerint gyógyszert kért egy diáktársától, aki bement a kollégiumi szobájába és erőszakoskodni kezdett vele. A férfi másnap egy üzenetben elismerte a tettét, a bíróság mégis felmentette.
A bíróság döntése szerint ugyanis nem történt erőszak, mert a nem beleegyezés önmagában nem minősül annak.
A magyar Büntető Törvénykönyva szexuális erőszakot erőszakhoz, fenyegetéshez vagy a sértett védekezésre képtelen állapotának kihasználásához köti, nem pedig a beleegyezés hiányához.
A Képzőművészeti Egyetem hallgatói hétfőn véres lepedőt feszítettek ki tiltakozásul.
Szabó Tímea párbeszédes képviselő „teljesen abszurdnak” nevezte a bírói döntést, szerinte ugyanis ebben az esetben bizonyított volt, hogy nemi erőszak történt.
„Milyen más bizonyíték kell ahhoz, minthogy egy véres bugyit bevisz egy egyetemista lány a rendőrségre megmutatni, hogy őt megerőszakolták, és a rendőrség elhajtja, hogy nem foglalkozik vele, mert ez nem erőszak? Ilyen más országban biztos, hogy nincsen”
– tette fel a kérdést a politikus.
A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján a képviselő több törvényjavaslatot is benyújtott, hogy a hatóságok a jövőben komolyabban kezeljék a bántalmazásokat.
A furcsa magyar szabályozás egy hónapja az Igazságügyi Bizottságban is szóba került. Cseh Katalin momentumos képviselő szerint nagyon komoly probléma, hogy „a nemi erőszak szabályozása az Isztambuli Egyezményben a beleegyezés hiányán nyugszik, míg a magyar jogrendben bizonyítani kell azt, hogy történt bármilyen jellegű támadás, fenyegetés.”
Arra a kérdésre, hogy a kormány nyitott-e a változtatásra, Gulyás Gergely miniszter azt mondta: „Hogyha tényállást kell módosítani, vagy ha van hatékony eszköz a nők elleni erőszak kapcsán az Isztambuli Egyezményben, ami ma a Magyar jognak nem része, akkor továbbra is azt mondom, hogy nyitottak vagyunk.”
„Civilizált országokban ahhoz, hogy egy szexuális bűncselekményt megállapítsanak, elég az, hogy nem egyezett bele az aktusba, vagy valamilyen formájába, vagy részébe a sértett, itt nálunk az nem elég ahhoz, hogy az erőszak megállapításra kerüljön”
– magyarázta Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza. Mivel az ügyészség nem fellebbezett az ítélet ellen, az áldozat már csak az Alkotmánybírósághoz vagy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat.
Nagy port vert fel az RTL Híradó hétfői tudósítása arról, hogy a bíróság múlt csütörtökön felmentett egy férfit, akit szexuális erőszakkal vádoltak.
Az ügy még 2021-ben kezdődött, amikor az áldozat állítása szerint gyógyszert kért egy diáktársától, aki bement a kollégiumi szobájába és erőszakoskodni kezdett vele. A férfi másnap egy üzenetben elismerte a tettét, a bíróság mégis felmentette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kedden este megszületett a Magyar Labdarúgó Szövetség döntése: Marco Rossi marad a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya.
Az MLSZ továbbra is bizalmat szavazott a szakembernek, akinek szerződése 2030-ig érvényes. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a döntés után azt nyilatkozta: "Marco Rossi 82 mérkőzésen vezette a magyar csapatot, egyhuzamban ez a leghosszabb sorozat, ezalatt sok sikert ért el, két Európa-bajnokságra elvitte a válogatottat, a Nemzetek Ligájában szép sikereket hozott.” Ugyanakkor elismerte a kudarcot is.
Hozzátette azonban: „Kétségtelen, hogy a vb-selejtezőkön nem sikerült továbbjutni, a közvéleményben érthetően felvetődött, hogy marad-e vagy nem marad. Marco Rossi beszámolt az elnökségnek az elképzeléseiről, és az elnökség úgy döntött, hogy bizalmat szavaz neki”.
Az MLSZ bejelentésére Orbán Viktor a közösségi oldalán reagált. A nagy focirajongó miniszterelnök azt írta:
"Nix ugribugri.
Rossi a mester!"
Kedden este megszületett a Magyar Labdarúgó Szövetség döntése: Marco Rossi marad a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya.
Az MLSZ továbbra is bizalmat szavazott a szakembernek, akinek szerződése 2030-ig érvényes. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a döntés után azt nyilatkozta: "Marco Rossi 82 mérkőzésen vezette a magyar csapatot, egyhuzamban ez a leghosszabb sorozat, ezalatt sok sikert ért el, két Európa-bajnokságra elvitte a válogatottat, a Nemzetek Ligájában szép sikereket hozott.” Ugyanakkor elismerte a kudarcot is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ha egy meleg pár házasságot köt az EU-ban, azt minden országban el kell ismerni – döntött az unió bírósága
A bíróság a szabad mozgáshoz és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra hivatkozott. A kötelező érvényű ítélet miatt komoly politikai csata várható Lengyelországban – de feltehetően más uniós országban is.
Egy Berlinben kiállított házassági anyakönyvi kivonatot ezentúl Varsóban is el kell fogadni, akkor is, ha az két azonos nemű személy frigyét igazolja.
Az Európai Unió Bírósága kedden hozott történelmi jelentőségű ítéletet egy olyan ügyben, amely a szabad mozgás és a családjog határterületén új, minden tagállamra kötelező érvényű minimumot teremt.
Az eljárás egy konkrét esetből indult: két lengyel állampolgár Németországban kötött házasságot, majd hazatérve kérvényezték a német okirat bejegyzését a lengyel polgári nyilvántartásba. Az illetékes hatóságok elutasították a kérelmüket arra hivatkozva, hogy a lengyel jog nem ismeri el az azonos neműek házasságát – írta a 444.hu.
Az ügy végül a luxembourgi székhelyű uniós bíróság elé került, amely kimondta, hogy a lengyel eljárás sérti az uniós jogot. A bíróság sajtóközleménye szerint „a tagállam köteles elismerni két, az Unióhoz tartozó azonos nemű állampolgár házasságát, ha azt jogszerűen kötötték meg egy másik tagállamban, ahol éltek a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukkal.” A döntés azt is rögzíti, hogy ha egy tagállamban a külföldön kötött házasság elismerésének egyetlen eljárási útja az anyakönyvi bejegyzés – ahogy Lengyelországban –, akkor ezt az eljárást azonos módon kell alkalmaznia az azonos neműek házasságára is.
Fontos ugyanakkor, hogy a döntés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját belső jogukban is bevezessék az azonos neműek házasságát. A kötelezettség a más tagállamban jogszerűen megszerzett családi állapot elismerésére vonatkozik, kifejezetten az uniós jog által biztosított jogok gyakorlása érdekében. Az indokolás szerint az elismerés megtagadása sérti a polgárok szabad mozgását, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. „Ha egy másik tagállamban családi életet alakítanak ki, különösen házasság révén, akkor biztosítva kell lenniük arról, hogy ezt a családi életet hazatérésük után is folytathatják” – áll a döntésben.
Ez a gyakorlatban érinti a személyi okmányok kiállítását, a névhasználatot és a családi állapot igazolását minden olyan helyzetben, ahol az uniós jog érvényesül.
Az ítélet éles politikai reakciókat váltott ki. A felperes pár ügyvédje, Pawel Knut szerint „ez az ítélet történelmi.” A jelenlegi lengyel kormány egyik államtitkára, Katarzyna Kotula szintén üdvözölte a döntést, mondván: „Ez fontos lépés a házassági egyenlőség felé vezető úton.” Ezzel szemben Karol Nawrocki lengyel elnök egy korábbi kijelentésében tette egyértelművé álláspontját:
„Bármely olyan törvényt megvétóznék, amely aláásná a házasság alkotmányosan védett státuszát.”
A mostani ítélet egy többéves jogfejlődési folyamatba illeszkedik. Az Európai Unió Bírósága már a 2018-as, úgynevezett Coman-ítéletben kimondta, hogy a „házastárs” fogalmát a szabad mozgásról szóló uniós irányelv alkalmazásában nemtől és szexuális irányultságtól függetlenül kell értelmezni, és biztosítani kell a tartózkodási jogot az azonos nemű házastársaknak is. Emellett az Emberi Jogok Európai Bírósága 2023-ban megállapította, hogy Lengyelország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy semmilyen jogi elismerést nem biztosít az azonos nemű pároknak.
A döntésnek magyar vonatkozása is van: a magyar Alkotmánybíróság 2025 júniusában már kimondta, hogy a jogalkotónak rendeznie kell a külföldön kötött azonos nemű házasságok bejegyzett élettársi kapcsolatként való elismerését. A mostani döntés ezt az elvet erősíti meg uniós szinten, kötelező minimumot állítva minden tagállam számára az uniós jogok gyakorlása terén.
A következő időszakban az érintett tagállamok közigazgatásának az ítélethez kell igazítania az eljárásait. Azokban az országokban, ahol az elismerés egyedüli útja az anyakönyvi bejegyzés, a diszkrimináció tilalma azonnal alkalmazandó. Amennyiben egy tagállam nem tesz eleget a kötelezettségének, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene. A Bíróság ezzel a döntésével az uniós polgárok szabad mozgásának védelmében a családi állapot elismerését is az EU „alapcsomagjának” részévé tette, miközben a házasság tagállami szabályozását érintetlenül hagyta.
Egy Berlinben kiállított házassági anyakönyvi kivonatot ezentúl Varsóban is el kell fogadni, akkor is, ha az két azonos nemű személy frigyét igazolja.
Az Európai Unió Bírósága kedden hozott történelmi jelentőségű ítéletet egy olyan ügyben, amely a szabad mozgás és a családjog határterületén új, minden tagállamra kötelező érvényű minimumot teremt.
Az eljárás egy konkrét esetből indult: két lengyel állampolgár Németországban kötött házasságot, majd hazatérve kérvényezték a német okirat bejegyzését a lengyel polgári nyilvántartásba. Az illetékes hatóságok elutasították a kérelmüket arra hivatkozva, hogy a lengyel jog nem ismeri el az azonos neműek házasságát – írta a 444.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
