HÍREK
A Rovatból

Velkey György László: Szijjártó Péter a tárgyalások során azért dolgozott, hogy minden szükséges segítséget megadjon a BYD-nak

Az államtitkár szerint a szegedi BYD-gyárban a tervezett álláshelyekkel megegyező számú vendégmunkás-engedélyt kértek. A nemzetbiztonsági bizottság szerdán titkosította a Szijjártó Péter átigazolásával kapcsolatos ülését.


A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a BYD és alvállalkozói a szegedi beruházásnál „szinte ugyanannyi” harmadik országbeli munkavállaló számára kértek és kaptak csoportos munkavállalási engedélyt, mint amennyi munkahelyet ígértek. A bejelentés azután érkezett, hogy szerdán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülést tartott az ügyben, az ott elhangzottakat 2051 végéig titkosították. Velkey György László szerdai Facebook-posztjában azt írta, a tények fényében különösen érdekes, hogy a beruházási szerződést még külügyminiszterként Szijjártó Péter tárgyalta le, aki a múlt héten a kínai autógyártóhoz igazolt, és aki Velkey szerint maga szorgalmazta a kínai munkavállalók vízumkérelmének gyorsított eljárását.

A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a BYD és alvállalkozói a szegedi beruházásnál „szinte ugyanannyi” harmadik országbeli munkavállaló számára kértek és kaptak csoportos munkavállalási engedélyt, mint amennyi munkahelyet ígértek.

Velkey György László a bejegyzés elején a volt külügyminiszter új szerepének határait említi, majd így fogalmaz: „Miután a BYD-hoz szerződött, Szijjártó Péter igyekezett gyorsan leszögezni, hogy új munkakörében ő kizárólag a kínai multi nemzetközi kapcsolataiért fog felelni, és semmi köze nem lesz a nagyvállalat magyarországi beruházásaihoz.” Az államtitkár felteszi a kérdést: „Vajon azért, mert nem akar itthon vendégmunkásokkal együtt dolgozni?”

Szerinte ugyanis Szijjártó pontosan tudja, hogy a BYD és alvállalkozói a szegedi beruházásnál „szinte ugyanannyi harmadik országbeli munkavállaló számára kértek és kaptak csoportos munkavállalási engedélyt a magyar hatóságoktól, mint ahány munkahelyet ígértek.” Velkey hangsúlyozza, sokezer munkahelyről van szó, majd megismétli az arányt: „ahány ezer munkahely, szinte ugyanannyi vendégmunkás munkavállalási engedélykérelem.”

Szerinte ez azt jelenti, hogy az előző, „hosszú éveken át migránsokkal riogató Orbán-kormány” valójában nem magyar, hanem harmadik országbeli munkavállalókkal tervezte feltölteni a BYD álláshelyeit.

Az államtitkár idézi a „bukott miniszterelnök” néhány évvel ezelőtti kijelentését: „Mi nem hívtunk ide soha senkit se vendégmunkásnak, se semmilyen más okból, hogy itt éljenek velünk.”

Velkey hozzáteszi, a kormányzati átvilágítások alapján mostanra „ez a hazugság is megdőlt.” Az államtitkár kitér arra is, hogy a beruházási szerződést a kormány részéről Szijjártó Péter tárgyalta le és írta alá a BYD-val, és a minisztériumi dokumentumok alapján a tárgyalások során minden segítséget megadott a cégnek.

„Így ő maga szorgalmazta a nemzetgazdaságilag kiemelt státusz biztosítását és kínai munkavállalók vízumkérelmének gyorsított eljárását. És nem csak ilyen könnyítéseket próbált kijárni az új munkahelyének…” – zárja a bejegyzést.

A Tisza-kormány június elején felfüggesztette a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását. A jogszabály a június 5-ig benyújtott kérelmek elbírálását nem érinti, ami szakszervezeti értelmezések szerint érintheti a nagyberuházások munkaerőigényét is. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke korábban arról beszélt, a rendeletet úgy alkották meg, hogy az ne legyen érvényes a kínai akkumulátorgyárakra és más hasonló, már épülő üzemekre, hogy ne fokozzák azok munkaerőproblémáit.

Szijjártó Péter átigazolása a kínai céghez komoly politikai vihart kavart, a kormány már a múlt héten nemzetbiztonsági vizsgálatot kezdeményezett az ügyben.

Kritikusok szerint a volt miniszter esete a „forgóajtó-jelenség” tipikus példája, amikor egy magas rangú köztisztviselő a politikai befolyását és a miniszterként szerzett bizalmas információkat a magánszférában kamatoztatja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Visszafordítják az Orbán-kormány döntéseit: Ősztől kerülnek vissza a javítóintézetek a gyermekvédelemhez
A kormány visszahelyezi a javítóintézeteket a gyermekvédelmi rendszer felügyelete alá, ezzel felülírva az előző kabinet döntését. A Tökölön közel 4 milliárd forintból felépített, de soha meg nem nyitott központi intézményt börtönné alakítják át.
M.M. / Fotó: RTL - szmo.hu
2026. július 23.



Ősszel visszakerülnek a javítóintézetek a gyermekvédelem alá. Az ezzel feleslegessé váló Tökölre tervezett központi javítóintézményt, ami közel 4 milliárd forintból készült el, pedig börtönné alakítanák.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága először erősítette meg a HVG-nek, hogy a javítóintézetek idén ősszel visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe.

A parancsnokság azt írta: „A javítóintézetek tervezetten 2026. őszi hatállyal – a kormányzat ez irányú törekvéseinek eredményeképpen – visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe”.

A lap úgy értesült,

az átadás-átvétel megszervezésére múlt héten már tartottak egy indító megbeszélést a terület korábbi fenntartójával, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal. Már készül a gyermekvédelmi és a büntetés-végrehajtási törvények módosítása is, amelyen több minisztérium is dolgozik.

A döntés egyben azt is jelenti, hogy az előző kormány által létrehozott, Tökölön és Szirmabesenyőn kialakított központi javítóintézetekbe végül nem visznek fiatalokat.

A beruházás teljes költsége megközelítette a 4 milliárd forintot.

Ebből közel 2 milliárd forint ment el az épületek átalakítására és konténerek telepítésére, de vettek járműveket 471 millióért, informatikai és videómegfigyelő rendszert 655 millióért, a berendezések pedig 416 millió forintba kerültek. Az építkezésen decembertől április közepéig átlagosan 200 fogvatartott dolgozott.

A soha nem használt, összesen 350 fős kapacitású komplexumot a büntetés-végrehajtás szerint nem hagyják veszni. Már zajlik a felmérés, hogyan lehet minimális ráfordítással börtönné alakítani az épületeket. A gyerekeknek vásárolt bútorokat és egyéb felszereléseket átadják a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak.

Gyurkó Szilvia, a Szociális- és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára arról beszélt a lapnak, hogy a visszarendezéssel a bántalmazási esetek kivizsgálásának szemlélete is megváltozik. Úgy fogalmazott, a kivizsgálásoknál a rendszerhibákat is látni kell.

„Ezért nem elég azt vizsgálni, ki bántott kit: azt is fel kell tárni, milyen intézményi és rendszerszintű okok tették lehetővé, hogy a bántalmazás megtörténjen? A különbség a gyakorlatban nagyon is kézzelfogható” – mondta az államtitkár.

Szerinte a valódi változáshoz szükség lehet az intézmény napirendjének átalakítására, új szakmai programok bevezetésére és a dolgozók támogatására is.

A mostani döntés közvetlen előzménye a 2025 végén kirobbant Szőlő utcai botrány, amelyben az intézmény több vezetőjét és dolgozóját gyanúsították meg a bentlakó gyerekek rendszerszintű bántalmazásával. Az akkori Orbán-kormány válaszul drasztikus lépésre szánta el magát: december 10-én a javítóintézeteket rendőrségi, majd büntetés-végrehajtási irányítás alá helyezték. A gyors átszervezés komoly feszültséget okozott a rendszerben, a BVOP irányítása alatt több tucat fiatalt helyeztek át tanév közben az ország különböző intézményei között, ezzel megszakítva tanulmányaikat és nevelői kapcsolataikat.

A májusi kormányváltás után az új vezetés azonnal jelezte, hogy szakít a rendészeti szemlélettel. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter egyik első intézkedéseként megszüntette a rendőri jelenlétet a gyermekotthonokban, Gyurkó Szilvia államtitkár pedig már júniusban jelezte a visszaszervezés szándékát. A folyamat része volt a Szőlő utcai intézmény kiürítése és bezárása is, amelynek értékes óbudai ingatlanát végül eladták a Market Asset Management Zrt.-nek, ami komoly kihívás elé állítja a minisztériumot a budapesti férőhelyek pótlása miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
299 millióért árulják Varga Judit és Magyar Péter balatonhenyei házát
Varga Judit eladásra kínálja azt a balatonhenyei ingatlant, amely a válásuk után teljes egészében az ő tulajdonába került. Az okosotthonként hirdetett, 233 négyzetméteres házat korábban a CSOK-botrány tette országosan ismertté.


Eladásra kínálják 299 millió forintos irányáron Varga Judit és Magyar Péter egykori közös balatonhenyei házát – szúrta ki a 24.hu.

Az ingatlanhirdetés szerint a közel 2000 négyzetméteres telken álló, 233 négyzetméteres, Balaton-felvidéki stílusú épület „magas minőséget, korszerű technológiát és kimagasló kényelmet” nyújt.

A hirdetés kiemeli, hogy a ház korábban a Szép Házak magazin címlapján is szerepelt. A belső tereket francia vidéki hangulat jellemzi, a bútorok és textíliák a Maisons du Monde kollekciójából származnak. Az épület különleges részletei közé tartozik a nappali hagyományos, kötőanyag nélküli kőfala, valamint a két, herendi mester által készített cserépkályha.

Az ingatlan teljesen okosított: a hűtés-fűtés, a riasztó, a kapunyitás, a kamerarendszer és a napelempark is távolról vezérelhető okostelefonról. A padló- és falfűtés-hűtés rendszert hőszivattyú működteti, a fenntartható üzemeltetést pedig napelemek segítik. A házban összesen négy WC, két zuhanyzó és két fürdőkád található.

Az eladás azért is meglepő, mert a sajtóban korábban megjelent hírek szerint Varga Judit azt tervezte, hogy új párjával, Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével beköltözik az ingatlanba.

Magyar Péter 2023-ban egy Instagram-posztban jelentette be, hogy végleg elköltözött a házból.

Ekkor azt írta, reméli „hogy legalább a fiúk továbbra is élvezhetik az álmaink és a közös erőfeszítéseink gyümölcsét, és abban bízom, hogy talán még lesz módom itt az unokáinkkal együtt focizni, és a fiúkkal fröccsözni a medence partján.”

Az ingatlan országszerte akkor vált ismertté, amikor kiderült, hogy a család 10 millió forintos Családi Otthonteremtési Kedvezményt, közismert nevén CSOK-ot vett igénybe az építkezéshez, holott a szabályok szerint az állami támogatás nyaralóra nem volt használható.

Bár Varga Judit ragaszkodott hozzá, hogy a ház nem nyaraló, a család sosem költözött be életvitelszerűen. A politikai vihart kavaró ügy végére 2023-ban került pont, amikor a volt igazságügyi miniszter visszafizette az összeget.

A család eredetileg hosszú távra tervezett a településen, amit az is jelez, hogy Magyar Péter 2019-ben rövid ideig Balatonhenye polgármesteri tisztségéért is indult független jelöltként, bár végül visszalépett a Diákhitel Központban betöltött állása miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégis átveheti az állam Balásy Gyula cégeit, 26 milliárd forint könnyen mozgósítható pénz lehet a vállalatoknál
Magyar Péterék megbízásából két nagy nemzetközi tanácsadócég vizsgálja Balásy Gyula cégeit, miután a kormány visszakozott a korábbi elutasítástól. Az állami átvételről szóló döntés augusztus elején születhet meg.


Meglepő fordulatot vett a NER korábbi kommunikációs csúcscégeinek ügye: a kormányzat, alig másfél hónappal a miniszterelnöki elutasítás után, mégis fontolóra vette Balásy Gyula cégcsoportjának állami átvételét - amit a vállalkozó maga ajánlott fel az elhíresült interjúban. A Telex információi szerint a munkával két nemzetközi tanácsadócéget, az EY-t és a Deloitte-ot bízták meg, a folyamatnak pedig augusztus elejére le kell zárulnia.

A Telex információi szerint már javában zajlik a vállalatok jogi és pénzügyi átvilágítása, méghozzá rendkívül szoros, 30 napos határidővel.

Ha az átvilágítás kedvező képet mutat, az állam végül átveheti a cégeket. A cégcsoportnál éjjel-nappal dolgoznak az adatbekérések teljesítésén.

A döntés azért is meglepő, mert a miniszterelnök korábban kategorikusan elzárkózott a lehetőségtől. Magyar Péter júniusban még azt mondta az RTL-nek, hogy nem veszik át a cégeket: „Született egy olyan döntés, hogy mi nem vesszük át ezeket a cégeket. Bármennyire is volt megható és könnyfakasztó Balásy Gyulának ez az interjúja a Kontrollon, mi úgy döntöttünk, hogy majd a hatóságok elvégzik a munkájukat” mondta ekkor a kormányfő.

A Telex szerint a fordulat oka az lehet, hogy a kormányzatban felismerték: a cégekben az állami megbízások megszűnése után is jelentős vagyon maradt.

A legfrissebb, 2025-ös beszámolók szerint a cégcsoport nettó eszközértéke 55-60 milliárd forint körül lehet, a bankszámláikon és pénztáraikban pedig több mint 26 milliárd forintnyi, könnyen mozgósítható pénz volt.

Az átvilágítás idejére a cégek működőképességét is biztosították.

Bár a hatósági eljárás miatt zárolt bankszámlákat nem oldották fel teljesen, azt engedélyezték, hogy a vállalatok az április végi zárolás óta befolyt összegekből kifizessék a hitelezőiket és alvállalkozóikat.

Ezzel a lépéssel rövid távon sikerült elkerülni a cégcsoport bedőlését, amelyet a NAV és egy piaci szereplő által indított végrehajtási eljárások is fenyegettek.

Mi történt eddig a Balásy-cégek ügyében?

Egy hatósági eljárás miatt a vállalat zárolt bankszámlái miatt nem tudta kifizetni a dolgozók májusi bérét.

Miközben ez zajlott, Balásy Gyula egy interjúban felajánlotta cégeit az államnak, ám Magyar Péter miniszterelnök elutasította az ajánlatot.

A kormányfői döntés után a tulajdonos már a cégcsoport felszámolására figyelmeztetett, amire válaszul a Belügyminisztérium azonnali hatállyal felbontotta a cégekkel kötött összes állami megbízást, köztük az augusztus 20-i ünnepségre szóló milliárdos keretszerződést is.

A cégcsoport pénzügyi helyzete eközben tovább romlott, a NAV eljárása után egy piaci hitelező is végrehajtást indított a Lounge Event Kft. ellen, jelezve, hogy a vállalat a piaci partnerei felé sem tudott teljesíteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Szeptember 1-től áfamentesek lesznek a vényköteles gyógyszerek
A miniszterelnök bejelentette, hogy ősztől változásra lehet számítani a patikákban. A kormány döntése szerint a vényköteles gyógyszereket ezentúl nem terheli az 5 százalék áfa.


„Döntött a kormány: ahogy vállaltuk, szeptember 1-től áfamentessé tesszük a vényköteles gyógyszereket” - közölte a miniszterelnök csütörtök reggel a Facebookon.

A vényköteles gyógyszerekre vonatkozó általános forgalmi adó eltörlése a Tisza Párt egyik választási ígérete volt, ahogy az egészséges élelmiszerek áfájának mérséklése is - utóbbiról még nincs hír.

Tegnap Magyar már bejelentette, hogy áfacsökkentésről döntöttek, konkrétumokat azonban nem árult el. A kormány ma délután 1 órától tart sajtótájékoztatót, ahol valószínűleg bővebben is kifejtik, hogy mit takar ez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk