HÍREK
A Rovatból

„Végtelenül fel vagyok háborodva” - hamis ajánlásokkal indulhat Gődény pártja a választásokon

A Normális Élet Pártjának több jelöltje is olyan ajánlóívet adott le, amelyen olyanok nevei is szerepelnek, akik valójában nem is írtak alá nekik, vagy már nem is élnek.


Többen is tudtuk és akaratukon kívül kerültek fel a Gődény György által vezetett Normális Élet Pártja jelöltjeinek ajánlóívére - írja a Telex az olvasói beszámolók alapján.

Az idei választási kampány egyik újdonsága az, hogy már otthonról, az interneten is ellenőrizhetjük, melyik képviselőjelöltnek adtunk le ajánlást.

Többen is ebben a rendszerben látták meg, hogy a Normális Élet Pártja jelöltjének indulását ajánlotta úgy, hogy nem is tudott róla.

Az egyik érintett, Imre az év elején aláírta az ellenzék népszavazási kezdeményezéseit a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadék meghosszabbításáról, de amikor pár héttel később Tordai Bence, az országgyűlési választáson induló ellenzéki képviselőjelölt ajánlóívét szerette volna kitölteni, nem tudta ezt megtenni, mert mire odaért az egyik ajánlásgyűjtő pulthoz Budapesten, már elfogytak az ívek. A választási iroda új online felületén azonban azt látta, hogy valaki mégis leadott egy ajánlóívet az ő személyes adataival, de nem Tordai Bence, hanem Láz József, a Normális Élet Pártja II-III. kerületi képviselőjelöltjének indulására.

"Fogalmam sincs, ki ez az ember, és ki ez a párt! Egyértelműen visszaéltek az adataimmal és hamisították az aláírásomat. Végtelenül fel vagyok háborodva"

- írta a férfi Telexnek.

Hasonlóan járt Ferenc is, aki Budapesten aláírta az ellenzék népszavazási kezdeményezését, és nem adott le ajánlást. Ám az online rendszer adataiból kiderült, hogy több száz kilométerrel arrébb, az állandó lakcíme szerinti választókerületben valaki aláírt a nevében a Normális Élet Pártja helyi jelöltjének.

A szintén budapesti Ádám pedig azt tapasztalta az internetes felületen, hogy hiába írta alá az MSZP-s Hiszékeny Dezső indulását támogató ajánlást, mégsem az ő ívén volt az aláírása, hanem egy másik jelölt, a Normális Élet Pártjához tartozó Varga Istvánén. A Társaság a Szabadságjogokért emberi jogi jogvédő civil szervezet tanácsára feljelentést tett ismeretlen személy ellen személyes adattal való visszaélés és a választás rendje elleni bűncselekmény miatt.

Egy újabb érintett, Attila adatai a Pest megye 6. választókerületben a Normális Élet Pártja színeiben induló Szibilla Lászlónál ajánlóívén szerepeltek, pedig elmondása szerint nem csak most, de soha nem töltött még ki ajánlóívet a választások előtt, és egyébként is csak a legszükségesebb helyeken adja meg az adatait. Informatikusként különösen felháborítja, hogy "míg mi egy cookie-t nem merünk elhelyezni figyelmeztetés nélkül, vannak, akik még mindig úgy gondolják, hogy nyugodtan őrizhetik választók személyes adatait a személyi számot is beleértve".

Nemcsak a fent említett képviselőjelöltek ajánlóívein szerepeltek hamisan olyan emberek adatai, akik nem is írtak alá nekik, de a Normális Élet Pártja vecsési (Bocz Dániel), debreceni (Morán-Mihucza Szilvia) és erzsébetvárosi (Ferge Anikó) jelöltjének ajánlóívein is.

Döbrentey Dániel, a TASZ Választási Jogi Programjának koordinátora a Telexnek azt mondta, szerdáig tucatnyi bejelentés érkezett hozzájuk ilyen problémával. A panaszok túlnyomó többsége a Normális Élet Pártja jelöltjeit érinti, de van olyan ügyfelük, akinek az adatait és aláírását a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom jelöltjei használták illegálisan.

Gődény György a Telexnek azt mondta:

"Tiszta a lelkiismeretünk. Gyűjtöttünk, megcsináltuk. Baromira zavar mindenkit, hogy ezt megcsináltuk, és ezért megy ez a cirkusz. Mi nem firkáltunk senkinek fölöslegesen, és mi nem jelentgetünk senkit, mint ahogy ez szokás a magyar politikai színtéren."

Az oltásellenes gyógyszerész szerint amíg az aláíróknak nem kell igazolniuk a személyazonosságukat, addig senki nem tudja ellenőrizni, hogy valóban a saját adataikat vezetik-e fel az ívre, vagy épp a szomszédjuk, esetleg egy elhunyt hozzátartozójuk helyett írnak-e alá.

Úgy véli, pártháború zajlik, és meg kell nézni, hogy melyik oldal akarja a Normális Élet Pártját bemocskolni, az ő házuk táján kellene sepregetni.

"Nekünk ezen a pályán ellenségeink vannak, mivel mindenki azt szeretné, ha eltűnnénk a büdös francba. De nem fogunk eltűnni a francba, mert itt vagyunk, és beavatkozunk ebbe az eszméletlen idióta politikai helyzetbe, ami Magyarországon van"

- fogalmazott.

A Telex azt is kifejti, miért van akkora biznisz a választásban, hogy valaki aláírásokat hamisítson: a képviselőjelöltek és a listát állító pártok is busás állami támogatásban részesülnek. A jelöltek idén fejenként 1,18 milliót kapnak, a pártok pedig aszerint jogosultak tovább állami pénzre, hogy hány választókerüleben tudnak jelöltet állítani:

• 470 millió forint jár annak a pártnak, amelyik legalább 71 választókerületben indít jelöltet.

• 588 millió forintot kapnak azok, amelyeknek minimum 80 választókerületben lesz jelöltjük,

• és 706 millió forintot adnak azoknak, amelyek mind a 106 egyéni választókerületben el tudnak indulni.

Mivel a kampányfinanszírozás szabályai is meglehetősen engedékenyek, a kamupártok komolyabb elszámolási kötelezettség vagy jogi következmény nélkül tudják felvenni az állami támogatást.

A Transparency International szerint a legutóbbi két országgyűlési választás előtt összesen 7 milliárd forintnyi állami támogatás tűnt el a bizniszpártok zsebében.

A 2018-as választás kampánytámogatásáról szóló elszámolások adataiból kiderült, hogy 13 párt az állami kampánytámogatás reményében vállalta a megmérettetést. Köztük volt a Közös Nevező 2018 nevű párt is, amelynek listavezetője Gődény György volt. 153 millió forintos állami támogatást kaptak, mivel azonban egy százalékot sem értek el a választáson, vissza kellett volna fizetniük a pénzt. Mivel ezt azóta sem tették meg, költségvetési csalás miatt nyomozás indult a párt ellen.

Gődény György nemrég azonban a Blikknek nyilatkozva azt mondta, a Normális Élet Pártja nem veszi fel a törvény szerinti kampánytámogatást. Ehelyett meghirdették a 100 forintos kampányt, ami arról szól, hogy aki támogatja őket, 100 forintot küldhet nekik, ebből fognak kampányolni.

A Normális Élet Pártja 79, a Megoldás Mozgalom 100 jelöltjét vette nyilvántartásba a választási iroda, és szerdára mindkét párt ország listája jogerőre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az oltásellenes Gődény György és a milliárdos Gattyán György pártja már biztosan ott lesz a szavazólapon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter keményen visszavágott a vendégmunkásokra vonatkozó szigorításokra panaszkodó Master Goodnak
A miniszterelnök a Master Good 2025-ös pénzügyi eredményeire hivatkozva utasította el a cég panaszát a vendégmunkás-szigorítások miatt. A 25,5 milliárd forintos adózott nyereség szerinte elegendő fedezetet nyújtana a béremelésre, amivel magyar dolgozókat is vonzhatnának.


A Master Good Csoport vezérigazgatója szerdán jelezte, hogy a Tisza-kormány vendégmunkásokra vonatkozó szigorításai miatt veszélybe kerülhet a cég 350 milliárd forintos beruházása. Erre Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón élesen reagált, és bírálta a vállalat álláspontját a Portfolio kérdésére válaszolva.

A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég jelentős állami támogatásokat kapott magyar munkahelyek létrehozására, miközben szerinte az alacsony bérek miatt nem tud elegendő hazai munkavállalót vonzani.

A miniszterelnök a rendelkezésére álló adatokra hivatkozva elmondta, hogy a Master Good csoport 2025-ben 25,5 milliárd forintos adózott eredményt és 32 milliárd forintos EBITDA-t ért el.

Magyar Péter szerint a vállalatnak a nyereségéből kellene a bérfejlesztést finanszíroznia, amivel több magyar munkavállalót tudna megtartani, vagy hazacsábítani a külföldi munkából.

Hozzátette, Kelet-Magyarországon sokan nem a munkahelyek hiányát, hanem az alacsony béreket látják problémának, és számos panasz érkezik a Master Good által kínált fizetésekkel kapcsolatban, különösen a nehéz fizikai munkakörökben.

Bárány László, a vállalatcsoport ügyvezető igazgatója egy szerdai konferencián arról beszélt, hogy a beruházás megvalósításához mintegy 3000 új dolgozóra lenne szükség, azonban a csökkenő népességű Magyarországon nincs elegendő hazai munkaerő. A cégvezető szerint amennyiben a külföldi munkavállalók alkalmazását ellehetetlenítik, a tervezett, 120 milliárd forintos üzem megépítése is kérdésessé válhat.

A vállalat vezetője egyértelművé tette, mekkora a tét a cég számára.

„Ha nem fogunk tudni külföldről munkaerőt behozni, akkor azt a gyárat, ami 120 milliárd forintba kerül, azt mi nem fogjuk megépíteni, Magyarországon biztos nem, és akkor tegyék fel a politikusok a kérdést, hogy az jó-e az országnak” – hangzott el a cégvezetőtől.

A kormány június elején lényegében leállította az új vendégmunkás-engedélyek kiadását, az országlista kiürítésével szigorítva a beáramlást. A kabinet érvelése szerint a harmadik országból érkező tömeges munkaerő lefelé nyomhatja a béreket, ezért a cél a hazai dolgozók foglalkoztatása és a bérfelzárkóztatás. A hivatalos rendelet kimondta: a már itt dolgozó külföldiek a papírjaik lejártáig maradhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Aranykonvojügy: Terrorcselekményben való részesség merülhet fel Sulyok Tamásnál az ügyvéd szerint
Dr. Horváth Lóránt, az ukrán felet képviselő ügyvéd szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök büntetőjogi felelőssége is felvethető. Az államfő egy olyan törvényt hirdetett ki, amelyet a vád szerint külpolitikai nyomásgyakorlásra használt a kormány.


„Ha a köztársasági elnök felismerte a célzatot, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan” – ezzel a súlyos dilemmával foglalkozik az aranykonvojügyben érintett ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője. Dr. Horváth Lóránt közleményében azt vezeti le, hogy Sulyok Tamás államfő esetében akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség gyanúja is felmerülhet. Az érvelés alapja, hogy a kormányzat részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a lefoglalt vagyon visszatartása valójában külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze volt Ukrajna felé.

Az ügyvéd szerint a 2026. évi II. törvény kihirdetése már nem egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai célra használtak fel, összekapcsolva a pénz visszatartását a Barátság kőolajvezeték újranyitásának követelésével. Horváth szerint Sulyok Tamás szakmai múltja miatt különösen nagy a felelőssége.

„Egy volt alkotmánybírósági elnöktől különösen elvárható lett volna annak felismerése, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás, és a titkos információgyűjtést lehetővé tevő, rendkívüli vagyonvisszatartást legitimáló törvényi vizsgálat együttesen nem alkalmazható és nem használható fel külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként anélkül, hogy súlyos jogszabályi problémák ne merüljenek fel benne.”

A döntő kérdés az, bizonyítható-e, hogy az államfő a törvény kihirdetésekor tisztában volt annak valódi funkciójával. Ha ez igazolható, akkor az ügyvéd szerint a büntetőjogi felelősség is felvetődhet.

„Ha ez bizonyítható, akkor elméletileg már nemcsak hivatali visszaélés, hanem akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség kérdése is felmerülhetne, mint a terrorcselekményhez nyújtott bűnsegély, szélsőséges esetben társtettesség” – írta a 24.hu.

Az államfő és a kormányfő viszonya az elmúlt hetekben kiéleződött: Magyar Péter többször is az államfő távozását sürgette, mellette pedig szimpátiatüntetést tartottak a Sándor-palotánál. Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult az elmozdítására tett kísérletek miatt.

Az aranykonvojügyben a kormány a nemzetbiztonsági és bűnügyi kockázatokra hivatkozott, míg az ukrán fél jogszerű banki műveletre. A lefoglalt vagyont május elején a magyar hatóságok végül visszaadták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fontos döntést hozott a kormány a babaváróról: újabb haladékot kapott 24 ezer pár
A Tisza-kormány meghosszabbítja a babaváró hitelre vonatkozó moratóriumot. A 24 ezer érintett párnak így 2026. november 1-jéig van idejük a gyermekvállalásra, elkerülve a büntetést.


Meghosszabbította a kormány a babaváró hitel moratóriumát – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő csütörtökön a kormány sajtótájékoztatóján.

Ismertette, hogy a 2019-ben bevezetett 11 millió forintos babaváró hitelt az elmúlt hét év alatt 270 ezren vették igénybe, de a gyermekvállalási feltételt nem mindenki teljesítette. Közlése szerint a 2026-os határidőre a párok egyötöde nem vállalt gyermeket. Esetükben, mint mondta, a babaváró sima piaci hitellé alakul a kamattámogatást pedig egy összegben kellene visszafizetniük. A szóvivő emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány moratóriumot hirdetett a visszafizetésre, amelynek határidejét többször meghosszabbították, legutóbb 2026 júniusának végéig.

A Tisza-kormány úgy döntött, hogy ők is meghosszabbítják a fizetési haladék határidejét egy újabb intervallummal, amíg a Pénzügyminisztérium ki nem dolgoz egy enyhébb, de jogkövető rendszert a rendezés érdekében.

Azt is közölte, hogy 24 ezer szerződést érint a probléma, összesen 182 milliárdos hitelállományról van szó. A kérdést pedig társadalmi egyeztetésre is bocsátják, a kormány célja egy méltányosabb eljárásrend kialakítása.

A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Magyar Péter kormányfő a bejelentést azzal egészítette ki, hogy

a határidőt egészen 2026. november 1-jéig tolják ki.

Mint mondta, eddig van idő a gyermekáldás érdekében is tevékenykedni és abszolválni a feladatot. Az intézkedés szükségességét azzal indokolta, hogy a párokat meg kell védeni a hirtelen rájuk zúduló anyagi terhektől.

Kitért arra a problémára is, hogy sokan nem a meghatározott célra használják a támogatást, ezért hangsúlyozta, hogy a visszaéléseket meg kell akadályozni. Gazdaságpolitikai célként jelölte meg, hogy a kamatkörnyezet kedvezőbb legyen mind a cégeknek, mind a magánszemélyeknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
3,6 milliárdot költ a kormány a kórházak hűtésére: kiderült, mely intézmények kapnak a forrásból
A kormány célja az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. A hűtés-rekonstrukciós program kiterjed több fővárosi és vidéki nagyvárosi kórházra is.


Kórházi hűtés-rekonstrukciós programról döntött a kormány, amellyel több mint 3,6 milliárdból javítják és fejlesztik a kórházi hűtőberendezéseket – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.

A cél az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. Konkrét intézkedések is elhangzottak:

  • megjavítják a budapesti Szent László Kórház hibás folyadékhűtőjét,
  • új hőcserélőket telepítenek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben,
  • helyreállítják a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház hőszivattyúit,
  • javítják a budapesti Szent Imre Kórház hűtési és épületfelügyeleti rendszereit.

A program kiterjed a Heim Pál Gyermekkórház, az Országos Onkológiai Intézetre, a Honvédkórházra, Miskolc, Győr és Kaposvár kórházaira is.

Köböl Anita elmondása szerint országszerte olyan korszerű technológiákat vetnek be, amelyek a műtők, az intenzív osztályok, a szülészetek és az onkológiai részlegek biztonságos működését szolgálják.

Magyar Péter elmondta, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) főigazgatójától megtudták, hogy bőven alultervezték a költségvetést. Takács Péter, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára ugyan „nagy számokat durrogtatott”, amikor a költségvetés növeléséről beszélt, ám valójában 30-40-50 milliárdos hiány volt. A kormányfő szerint az előző vezetés nulla forintot szánt idén a klimatizálásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk