Városháza-ügy: Karácsony nyilvánosságra hozta az elmúlt két év ingatlanértékesítéseinek dokumentációját
A főpolgármester azt ígérte, bemutatja „ennek a kamuügynek a kreálóit, azokat a fideszes és Fidesz-közeli figurákat, akik közül a városvezetés egyet sem ismer, velük soha nem tárgyalt, ám ők mégis asszisztáltak egy hazug lejárató kampányhoz”.
A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ szerdán megküldte a vizsgálóbizottságnak a 2019 óta történt ingatlanértékesítések teljes dokumentációját - közölte a főpolgármester szerda este a közösségi oldalán.
Karácsony Gergely a Városháza-ügyben létrejött testületről szóló bejegyzésében azt írta, az ingatlanértékesítések dokumentációjában megtalálhatók az értékesítésekhez kapcsolódó értékbecslések, a pályázati kiírások, a pályázatok, a bontási jegyzőkönyvek, a döntésről szóló előterjesztések, az adásvételi szerződések, az elővásárlási nyilatkozatok és a birtokbaadási jegyzőkönyvek.
A főpolgármester hozzátette: ezeket az iratokat nyilvánosságra is hozzák, hogy mindenki ellenőrizhesse: a közcélú, zártkörű pályázatok, mint például a Magyar Madártani Egyesületnek történt értékesítés kivételével "az értékesítésekre nyílt, korlátozó feltételt vagy más személyre szabást nem tartalmazó pályázati kiírás alapján került sor".
"az orosz titkosszolgálati módszerekkel készített és kiszivárogtatott hangfelvételeken fideszes kötődésű emberek által tett más tényállításoknak is ennyi valóságalapja van". Hozzátette: ideje bemutatni "ennek a kamuügynek a kreálóit, azokat a fideszes és Fidesz-közeli figurákat, akik közül a városvezetés egyet sem ismer, velük soha nem tárgyalt, ám ők mégis asszisztáltak egy hazug lejárató kampányhoz".
A Fővárosi Közgyűlés múlt szerdán döntött Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetőjének javaslatára arról, hogy vizsgálóbizottságot állítanak fel a Városháza-ügyben. A vizsgálóbizottság feladata, hogy a Városháza és a fővárosi önkormányzat más ingatlanjainak hasznosításával összefüggő állításokat tartalmazó, nemrégiben nyilvánosságra került hangfelvételekkel összefüggésben vizsgálatot folytasson le. A héttagú vizsgálóbizottság elnöke Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester, mellette a testületnek még két frakciótársa is tagja.
A bizottság, amelynek a decemberi rendes ülésen kell beszámolnia munkájáról, csütörtökön tartja első tanácskozását.
A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ szerdán megküldte a vizsgálóbizottságnak a 2019 óta történt ingatlanértékesítések teljes dokumentációját - közölte a főpolgármester szerda este a közösségi oldalán.
Karácsony Gergely a Városháza-ügyben létrejött testületről szóló bejegyzésében azt írta, az ingatlanértékesítések dokumentációjában megtalálhatók az értékesítésekhez kapcsolódó értékbecslések, a pályázati kiírások, a pályázatok, a bontási jegyzőkönyvek, a döntésről szóló előterjesztések, az adásvételi szerződések, az elővásárlási nyilatkozatok és a birtokbaadási jegyzőkönyvek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Eljárást indított a Médiatanács a közmédia, a TV2 és a HírTV ellen a Voks 2025-kampány miatt
Több csatorna is a közzétett tartalmakkal megsérthette azt a törvényi rendelkezést, amely előírja, hogy a társadalmi célú reklámokat más médiatartalmaktól optikai és akusztikus figyelemfelhívással megkülönböztetetten kell közzétenni - áll a közleményben.
Közleményt adott ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) arról, hogy eljárást indított a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-vel, a TV2 Zrt.-vel, valamint a HírTV Zrt.-vel szemben. Indoklásuk szerint „mivel ezen médiaszolgáltatók a május 16. – június 20. közötti időszakban az M1, M2, M4 Sport, M5, Duna és Duna World, valamint a TV2 és a HírTV csatornákon közzétett tartalmakkal megsérthették azt a törvényi rendelkezést, amely előírja, hogy a társadalmi célú reklámokat más médiatartalmaktól optikai és akusztikus figyelemfelhívással megkülönböztetetten kell közzétenni.”
A Media1 cikke szerint a közleménye azt nem írja, hogy milyen ügyről van szó. De szerintük "az időbeli egybeesés és az eset körülményeinek leírása alapján egyértelműen" arról lehet szó, hogy a kormány Voks2025 nevű kezdeményezését hír- és egyéb műsorokban népszerűsítette.
Ezt azonban a médiatörvény szerint nem tehették volna meg. A Media1 emlékeztet rá, hogy a kormány Ukrajna-ellenes kampányának elemét, a Voks2025 logót elhelyezték a tévéképernyőn. Ezzel pedig reklámozták a kormányzati kampányt, cselekvésre ösztönözve a tévénézőket.
A portál megemlíti azt is, hogy korábban hasonló módon népszerűsítette az M1 Híradó a választások előtt a Fideszt, előfordult, hogy Orbán Viktor reklámfilmjét sugározták híradós riportnak álcázva.
Közleményt adott ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) arról, hogy eljárást indított a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-vel, a TV2 Zrt.-vel, valamint a HírTV Zrt.-vel szemben. Indoklásuk szerint „mivel ezen médiaszolgáltatók a május 16. – június 20. közötti időszakban az M1, M2, M4 Sport, M5, Duna és Duna World, valamint a TV2 és a HírTV csatornákon közzétett tartalmakkal megsérthették azt a törvényi rendelkezést, amely előírja, hogy a társadalmi célú reklámokat más médiatartalmaktól optikai és akusztikus figyelemfelhívással megkülönböztetetten kell közzétenni.”
A Media1 cikke szerint a közleménye azt nem írja, hogy milyen ügyről van szó. De szerintük "az időbeli egybeesés és az eset körülményeinek leírása alapján egyértelműen" arról lehet szó, hogy a kormány Voks2025 nevű kezdeményezését hír- és egyéb műsorokban népszerűsítette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fontos közlekedési szabály változik szombattól: már nem az utas fizet, ha nincs bekötve a biztonsági öv
A jogszabály július 5-én lép hatályba, az objektív felelősség alapján a bírság a jármű tulajdonosát terheli. A cél a hatékonyabb eljárás és az alacsony övhasználati arány javítása.
A rendőrség márciusban egy hét alatt több mint 16 ezer esetben szabott ki bírságot, mert az autóban ülők nem használták a biztonsági övet. A hatóságok évek óta próbálják elérni, hogy többen bekapcsolják az övet, de a statisztikák szerint ez nem sokat változott.
Ezért szigorították a szabályokat. A június 19-én megjelent Magyar Közlöny szerint július 5-től életbe lép egy új jogszabály, amely szerint már nem az utas, hanem az autó üzemben tartója vagy használója felel a biztonsági öv használatáért, vette észre a Telex.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem köti be magát, a rendőrség automatikusan a jármű tulajdonosát bünteti meg.
A változtatás célja, hogy hatékonyabbá váljon az eljárás, mert eddig az ügyek többsége eredménytelenül zárult. Ennek oka többnyire az volt, hogy a címzettek nem válaszoltak a hatóságok megkereséseire, vagy másik családtagra hivatkoztak. Az új rendszer az objektív felelősség elvén alapul, vagyis a hatóság vélelmezi, hogy a jogsértést az autó üzemben tartója követte el.
A rendőrség ezentúl kamerákkal is ellenőrizni fogja, hogy az autókban mindenki be van-e kötve.
A szabályozás szerint jelenleg is pénzbírság jár, ha valaki nem használja az övet: lakott területen ez 20 ezer forint, lakott területen kívül 30 ezer forint, autóúton és autópályán pedig 40 ezer forint.
„Az Európai Bizottság tavalyi jelentése szerint a biztonsági öv használata akár 60 százalékkal csökkenti a halálos balesetek kockázatát az autókban elöl ülők esetében és 44 százalékkal a hátul ülőknél.” A gyerekek biztonságát szolgáló gyerekülések használata szintén fontos, hiszen ezek körülbelül 60 százalékkal csökkentik a súlyos vagy halálos sérülések esélyét.
A módosítás indoklása szerint Magyarországon még mindig kevesebben használják a passzív biztonsági eszközöket, mint az uniós országok többségében.
A rendőrség márciusban egy hét alatt több mint 16 ezer esetben szabott ki bírságot, mert az autóban ülők nem használták a biztonsági övet. A hatóságok évek óta próbálják elérni, hogy többen bekapcsolják az övet, de a statisztikák szerint ez nem sokat változott.
Ezért szigorították a szabályokat. A június 19-én megjelent Magyar Közlöny szerint július 5-től életbe lép egy új jogszabály, amely szerint már nem az utas, hanem az autó üzemben tartója vagy használója felel a biztonsági öv használatáért, vette észre a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hatvanhét éves korában elhunyt Michael Madsen amerikai színész, producer, rendező, forgatókönyvíró, költő és fényképész. Szívroham végzett vele csütörtök reggel, a malibui otthonában találták rá - a hírt menedzsere közölte.
A színészt leginkább a Quentin Tarantinóval közös munkáiból ismeri a közönség.
Filmes pályafutása során több mint kétszáz filmben szerepelt, többek között a Thelma és Louise (1991), a Kutyaszorítóban (1992), a Szabadítsátok ki Willyt! (1993), a Wyatt Earp (1994), A lény (1995), a Fedőneve: Donnie Brasco (1997), a Kill Bill-filmek (2003, 2004), a Sin City – A bűn városa (2005) és az Aljas nyolcas (2015).
Jellegzetes, rekedt hangja miatt szinkronszínészként, de számítógépes játékokban is hallható volt.
Hatvanhét éves korában elhunyt Michael Madsen amerikai színész, producer, rendező, forgatókönyvíró, költő és fényképész. Szívroham végzett vele csütörtök reggel, a malibui otthonában találták rá - a hírt menedzsere közölte.
A színészt leginkább a Quentin Tarantinóval közös munkáiból ismeri a közönség.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több tucat ember gyűlt össze a győri kórháznál, hogy időpontot kérjenek MR- vagy röntgenvizsgálatra. A betegek már kora reggel sorba álltak, és sokan órákon át várakoztak a tűző napon, tudta meg az RTL Híradó.
Akadt olyan is, aki jóindulatú agydaganattal érkezett, mások magas vérnyomással vagy több tíz kilométeres utazás után próbáltak bejutni.
Volt, aki annyira rosszul lett a hőségtől, hogy segítségre szorult.
A sorban állók elmondása szerint nem először fordult elő ilyen eset. Mivel havonta csak egyszer lehet időpontot kérni a vizsgálatokra, sokan egyszerre próbálnak hozzájutni az ellátáshoz.
A várakozókat végül Boncsarovszky Péter, a Fidesz önkormányzati képviselője kezdte el vízzel kínálni, hogy enyhítse a hőség okozta kellemetlenségeket.
A képalkotó vizsgálatokat az Affidea magánszolgáltató végzi az állami finanszírozás keretében, a győri kórház épületében. A kórház az RTL Híradó kérdésére közölte: „a várakozás az Affidea Központ időpontfoglaló rendszerének megnyitása miatt alakult ki”, és miután tudomást szereztek róla, „egy zárt fedett folyosót biztosítottak a várakozóknak”.
Nem ez az első hasonló eset: tavaly Józsefvárosban is többórás sorban állással jártak az ultrahang-időpontok, sokan már hajnalban sorba álltak.
Több tucat ember gyűlt össze a győri kórháznál, hogy időpontot kérjenek MR- vagy röntgenvizsgálatra. A betegek már kora reggel sorba álltak, és sokan órákon át várakoztak a tűző napon, tudta meg az RTL Híradó.
Akadt olyan is, aki jóindulatú agydaganattal érkezett, mások magas vérnyomással vagy több tíz kilométeres utazás után próbáltak bejutni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
