Most azonban kiderült, hogy nemcsak a kormánymegbízottaknak lesz más megnevezésük, hanem várhatóan Magyarország megyéinek is. A Fidesz frakcióvezetője ugyanis benyújtott egy javaslatot erre vonatkozóan - szúrta ki a 24.hu.
Kocsis Máté két dolgot módosítana az Alaptörvényen.
Az egyik az, hogy a "történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel" a megyék elnevezése vármegyékre változzon.
A fideszes politikus szerint "a vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek".
Az indokásban az is szerepel, hogy "a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti. A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése".
A javaslat arról is szól, hogy összevonnák az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, azokat mostantól egy napon kell megtartani. Így lenne ez a következő választás esetében is.
Az indoklás szerint az idén áprilisban egy napon tartott országgyűlési választás és népszavazás igazolta, hogy a választási eljárások egy időpontban történő lebonyolítása jelentős költségmegtakarítást eredményez, amely ebben a konkrét esetben több mint 10 milliárd forint volt.
A módosító javaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának "igen" szavazata szükséges.
Most azonban kiderült, hogy nemcsak a kormánymegbízottaknak lesz más megnevezésük, hanem várhatóan Magyarország megyéinek is. A Fidesz frakcióvezetője ugyanis benyújtott egy javaslatot erre vonatkozóan - szúrta ki a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor Sulyok leváltásáról: Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban
Orbán Viktor a Facebookon reagált arra, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a hivatalából való eltávolítását is tartalmazó Alaptörvény-módosítást. A poszt szerint ezzel „az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság”, miután a parlament a héten fogadta el a vitatott jogszabályt.
„Ma ledőlt az utolsó gát” – írta Orbán Viktor a Facebookon egy szombat esti posztban, amelyben reagált arra, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a sokat vitatott Alaptörvény-módosítást. A volt miniszterelnök szerint ezzel „az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság”.
Hozzátette: „Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban.”
Bejegyzését azzal zárta: „Isten óvja Magyarországot!”.
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett kimondja, hogy hatálybalépésével megszűnik a hivatalban lévő államfő megbízatása.
Magyar Péter miniszterelnök a szavazás után közölte, Sulyok Tamásnak öt napja van aláírni a jogszabályt. A kormányfő kilátásba helyezte, hogy amennyiben az elnök ezt nem teszi meg, és például az Alkotmánybírósághoz fordul, a kormány megfosztási eljárást indít ellene.
Sulyok Tamás erre közleményben reagált, amelyben azt írta, a miniszterelnök nyílt nyomást gyakorol rá, és ez a beavatkozási kísérlet kirívóan sérti az alkotmányos rendet.
„Ma ledőlt az utolsó gát” – írta Orbán Viktor a Facebookon egy szombat esti posztban, amelyben reagált arra, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a sokat vitatott Alaptörvény-módosítást. A volt miniszterelnök szerint ezzel „az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság”.
Hozzátette: „Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban.”
Bejegyzését azzal zárta: „Isten óvja Magyarországot!”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás: A demokratikus jogállam ezzel megszűnt
Sulyok Tamás köztársasági elnök egy Facebook-videóban bejelentette, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását. A drámai hangvételű beszédben a lépést alkotmányos kényszernek nevezte, amely szerinte a rendszerváltás utáni demokratikus berendezkedés végét jelenti.
Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken egy a Facebook-oldalán közzétett videóban jelentette be, hogy aláírja a hivatalából való elmozdítását célzó alaptörvény-módosítást, egyúttal élesen bírálta a politikai hatalmat, és a rendszerváltás utáni demokratikus jogállam megszűnéséről beszélt. Beszédét azzal kezdte, hogy a magyar nép minden küzdelmében biztos pillérekre támaszkodhatott, melyek egyike az ezeréves jogfejlődés. Kiemelte, hogy a jog szeretete és tisztelete határozta meg az életét minden szakaszában, és számára minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.
„A jogállamiság mindenek előtt a jogtiszteletét jelenti, azaz a joguralmát az önkény felett, a normák uralmát az egyedi közhatalmi döntések felett. Ha az erőpolitizálás kiiktatja a jogkorlátait, az beláthatatlan következményekkel jár hazánkra nézve” – mondta.
Szerinte ennek egyik alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan esete, amely most a köztársasági elnöki intézményt éri. Úgy fogalmazott, az Országgyűlés által megszavazott Alaptörvény 17. módosítása egyetlen mondattal szünteti meg a megbízatását.
„Ez a mondat azon kierőszakolt gordiuszi megoldások sorába lép, amelyek a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyen teljes történelmi példáiként maradnak az utókor” – jelentette ki.
Azt állította, a közhatalom a fenyegetés, a nyomásgyakorlás és az alkotmányos szabályok megkerülése útján kívánja elérni céljait. Hozzátette, a lemondását követelő és elmozdítással fenyegető üzenetekre az alkotmányos rend védelme egyetlen utat hagyott számára: a hivatalban maradást.
Az államfő szerint az Alaptörvény 17. módosítása töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában, és olyan negatív precedenst teremt, amely mély sebeket ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság értékein. Kifejtette, hogy köztársasági elnökként a törvényhozóval szemben védelmezheti az alkotmányos rendet, az alkotmányozó, alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban erre sem neki, sem az alkotmánybíróságnak nincs jogosítványa.
„Az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet. Az alkotmányozó hatalom így szabadon dönt a magyar alkotmány az alaptörvény tartalmi kérdéseiről, a magyar és európai alkotmányos értékek melletti kiállásról, vagy azok elutasításáról is” – magyarázta a helyzetet.
Súlyos dilemmaként vázolta fel a helyzetét, miszerint két út áll előtte: vagy eleget tesz alkotmányos kötelességének és aláírja a módosítást, vagy ezt megtagadva jogsértést követ el. Kijelentette, a hatályos alaptörvény értelmében nincs alkotmányos eszköze a módosítással szemben.
„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek, jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított, teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje” – mondta, majd hozzátette, ez egyúttal annak a jele, hogy az alaptörvényt mindvégig megtartotta.
Ugyanakkor szerinte a döntése egyúttal maradandó bizonyítéka annak is, hogy „a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot, a demokráciát, a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták”.
A felelősséget ezért kizárólag az alkotmánymódosító hatalomra hárította.
Sulyok Tamás drámai szavakkal zárta gondolatait, kijelentve, hogy a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt. „Megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is” – mondta. Szerinte Magyarország következő államfője egy alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni.
„A köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik.”
Azt is hozzátette, hogy az intézmény ezzel „megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni”. Beszédét azzal fejezte be, hogy aki hitében és az igazságban szilárdan áll, az nem hajlik erőszakra.
„Hiszem, hogy embernek és emberségesnek önmagunkhoz és az igazsághoz hűnek maradni minden támadás ellenére és minden körülmények között az egyetlen út, amit választani érdemes. Becsüljük meg mindazt, ami összetart bennünket. Szeressük Magyarországot!” – zárta a videót.
Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken egy a Facebook-oldalán közzétett videóban jelentette be, hogy aláírja a hivatalából való elmozdítását célzó alaptörvény-módosítást, egyúttal élesen bírálta a politikai hatalmat, és a rendszerváltás utáni demokratikus jogállam megszűnéséről beszélt. Beszédét azzal kezdte, hogy a magyar nép minden küzdelmében biztos pillérekre támaszkodhatott, melyek egyike az ezeréves jogfejlődés. Kiemelte, hogy a jog szeretete és tisztelete határozta meg az életét minden szakaszában, és számára minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.
„A jogállamiság mindenek előtt a jogtiszteletét jelenti, azaz a joguralmát az önkény felett, a normák uralmát az egyedi közhatalmi döntések felett. Ha az erőpolitizálás kiiktatja a jogkorlátait, az beláthatatlan következményekkel jár hazánkra nézve” – mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter elárulta, milyen elnököt akar a Tisza Sulyok Tamás után
Magyar Péter miniszterelnök szombat este közölte, hogy a Tisza Párt egy pártpolitikai múlttól mentes köztársasági elnököt szeretne. A bejelentés azután történt, hogy Sulyok Tamás aláírta a saját menesztéséről szóló Alaptörvény-módosítást.
Magyar Péter miniszterelnök szombat este a Facebook-oldalán vázolta fel, hogy a Tisza Párt milyen köztársasági elnököt szeretne Sulyok Tamás helyére.
„A TISZA álláspontja szerint egy olyan köztársasági elnök tudná legjobban megtestesíteni a nemzet egységét, aki mindenféle pártpolitikai múlt és kötődés nélkül szolgálná a nemzetet” – közölte a miniszterelnök, amiről több hírportál is beszámolt.
A kormányfő szerint a jelölés legitimitását a társadalom bizalma adhatja meg. „A jelölés erkölcsi alapját viszont a társadalom bizalma adhatja meg” – fogalmazott. A miniszterelnök hétfőre összehívta a Tisza-frakciót, hogy megkezdjék a jelölési folyamatot, amelynek során a parlamenti frakcióvezetőkkel is egyeztetni fog. Konkrét nevet egyelőre nem említett, de jelezte, olyan személyt keresnek, akit az ellenzéki képviselők is meg tudnak szavazni.
A kérdés azután vált aktuálissá, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök szombat kora este egy videóban bejelentette, aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely a saját megbízatását is megszünteti. Ezzel megnyílt az út az új államfő megválasztása előtt, amire az Országgyűlésnek harminc napja van. A köztársasági elnököt a parlament választja meg titkos szavazással, az első körben kétharmados többségre van szükség, amellyel a Tisza kényelmesen rendelkezik.
Magyar Péter korábban a köztársasági elnök közvetlen választását támogatta, ami magyarázhatja, miért hangsúlyozza most egy pártok felett álló, széles társadalmi bizalmat élvező jelölt szükségességét.
Magyar Péter miniszterelnök szombat este a Facebook-oldalán vázolta fel, hogy a Tisza Párt milyen köztársasági elnököt szeretne Sulyok Tamás helyére.
„A TISZA álláspontja szerint egy olyan köztársasági elnök tudná legjobban megtestesíteni a nemzet egységét, aki mindenféle pártpolitikai múlt és kötődés nélkül szolgálná a nemzetet” – közölte a miniszterelnök, amiről több hírportál is beszámolt.
A kormányfő szerint a jelölés legitimitását a társadalom bizalma adhatja meg. „A jelölés erkölcsi alapját viszont a társadalom bizalma adhatja meg” – fogalmazott. A miniszterelnök hétfőre összehívta a Tisza-frakciót, hogy megkezdjék a jelölési folyamatot, amelynek során a parlamenti frakcióvezetőkkel is egyeztetni fog. Konkrét nevet egyelőre nem említett, de jelezte, olyan személyt keresnek, akit az ellenzéki képviselők is meg tudnak szavazni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszűnhet Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása is az új alaptörvény-módosítás miatt
Az Alaptörvény 17. módosítása miatt a volt miniszter már nem választható képviselőnek, ami az AB-törvény szerint a tagság megszűnésével jár. A testületből szeptemberben négy másik bíró is távozik a 70 éves korhatár visszaállítása miatt.
Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának van egy eddig kevéssé tárgyalt, de annál súlyosabb következménye: a kihirdetését követő napon megszűnhet Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása is.
A volt honvédelmi miniszternek azért kellhet távoznia a testületből, mert az új szabályok értelmében már nem választható országgyűlési képviselőnek – írta az [Index](https://index.hu/belfold/2026/07/18/hende-csaba-alkotmanybiro-alaptorveny-modositas-megszunik/).
A folyamatot Sulyok Tamás köztársasági elnök indította el, aki szombaton aláírta a saját menesztését is tartalmazó jogszabályt. Hende Csaba 2002 és 2025 között, 23 éven át volt parlamenti képviselő, alkotmánybírói tisztségét 2025. június 1-je óta tölti be.
A helyzetet két jogszabályi rendelkezés összekapcsolódása idézte elő.
Az Alaptörvény-módosítás kimondja, hogy az országgyűlési képviselők választásán nem választható az, aki összesen legalább tizenkét évig már betöltött képviselői megbízatást, vagy akit legalább három választáson képviselővé választottak.
Ezzel párhuzamosan az Alkotmánybíróságról szóló törvény 15. §-a rögzíti, hogy az alkotmánybírói tagság megszűnik, „ha az Alkotmánybíróság tagja az országgyűlési képviselők választásán már nem választható.” A két szabály együttes hatása vezethet Hende Csaba mandátumának azonnali megszűnéséhez.
A testület összetétele Hende távozása nélkül is jelentősen átalakul. A módosítás ugyanis visszaállította a 70 éves kötelező nyugdíjkorhatárt, ezért szeptember 1-jén négy másik tagnak is megszűnik a megbízatása. Távozik Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán is.
A Hende Csaba mandátumát is érintő jogszabály elfogadását heves politikai csata előzte meg. A 17. alaptörvény-módosítás legfőbb célja Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása volt, aki megpróbált ellenállni, és a Velencei Bizottsághoz fordult volna, de a parlament nem várt a testület véleményére. A Fidesz-frakció bojkottálta a szavazást, képviselőik pedig egy sajtótájékoztatón fekete ruhában tiltakoztak.
Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának van egy eddig kevéssé tárgyalt, de annál súlyosabb következménye: a kihirdetését követő napon megszűnhet Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása is.
A volt honvédelmi miniszternek azért kellhet távoznia a testületből, mert az új szabályok értelmében már nem választható országgyűlési képviselőnek – írta az [Index](https://index.hu/belfold/2026/07/18/hende-csaba-alkotmanybiro-alaptorveny-modositas-megszunik/).
A folyamatot Sulyok Tamás köztársasági elnök indította el, aki szombaton aláírta a saját menesztését is tartalmazó jogszabályt. Hende Csaba 2002 és 2025 között, 23 éven át volt parlamenti képviselő, alkotmánybírói tisztségét 2025. június 1-je óta tölti be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
