A Fővárosi Ítélőtábla a 2022. február 10-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a 2022. január 31. napján tartott sztrájk jogellenes volt – írja honlapján a bíróság.

Mint közlik, mivel a felek közötti tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a kérelmezők 2022. január 31. napjára kétórás, míg ennek eredménytelensége esetére 2022. március 16-tól határozatlan időtartamú sztrájkot hirdettek. A felek a tárgyalások során a még elégséges szolgáltatások körében is egyeztettek egymással, melynek során különböző ajánlatokat tettek. Mivel a felek megállapodni nem tudtak, a pedagógusok kérelmet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékhez a még elégséges szolgáltatások megállapítása iránt.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ezzel egyidejűleg a sztrájk jogellenességére vonatkozó viszontkérelmet is előterjesztett. Álláspontjuk szerint a meghirdetett teljes sztrájk jogellenes, tekintettel a jelen járványügyi helyzetre.

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a tanárok által kezdeményezett 2022. január 31. reggel 8 és 10 óra közötti időszakában meghirdetett 2 órás figyelmeztető sztrájk megtartása jogszerű. Az elsőfokú bíróság a kérelmezők ajánlatát fogadta el és a figyelmeztető sztrájk alatt a még elégséges szolgáltatások mértékét eszerint állapította meg határozatába.

Az első fokú ítélet elleni fellebbezés a végzés hatályon kívül helyezését kérte, és azt szerették volna elérni, hogy utólag jogellenesnek nyilvánítsák a munkabeszüntetést. A minisztérium szerint a sztrájk jogellenes volt. Álláspontjuk szerint önmagában a sztrájk ideje alatti rendkívüli gyermekfelügyelet nem minősül szorosan vett oktatási tevékenységnek, ezért az elsőfokú végzés nem biztosít még elégséges szolgáltatást.

Az indoklás szerint „a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájktörvény) 4.§ (2) bekezdése szerint

„A Sztrájktörvény 4. § (3) bekezdése szerint a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi perben eljáró bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit”.

– áll a közleményben.

A Fővárosi Ítélőtábla döntése jogerős.

Korábban írtunk róla, hogy a földgázért az átlagfogyasztás feletti fogyasztás esetén augusztusban és szeptemberben 732,4 forintot, míg október és december között 752,5 forintot kell fizetni köbméterenként.

A Portfolio most rákérdezett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (MEKH) arra, hogy mi indokolja a két időszak közötti árkülönbözetet.

A hivatal indoklása szerint

Hozzátették: ahhoz, hogy a versenypiaci költségeket tükröző ár valóban a versenypiaci költségeket tükrözze és fedezetet adjon a földgázértékesítéshez kapcsolódóan indokoltan és alátámasztottan felmerült költségekre, szükséges, hogy a végfelhasználói árszint lekövesse a rendszerhasználati díjak változásait is.

„Ennek következményeként tehát az október 1-jei rendszerhasználatidíj-változással egyidejűleg a versenypiaci költségeket tükröző ár szintje is megváltozik a szolgáltatás nyújtásához szükséges rendszerhasználati költségek változásait követő mértékben” – fogalmaztak.

Több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy rendkívüli aszály sújtja az országot, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint 1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik.

Az Időkép most két műholdképet is közzétett, az egyiket egy évvel ezelőttről, a másikat pedig a mostani állapotról, amelyeken jól látszik, mennyivel szárazabb az idei év, látványosan kevesebb a zöld terület a tavalyi felvételhez képest.

Kedd este mi is beszámoltunk róla, hogy Semjén Zsolt a Facebookon büszkélkedett el vele: 60. születésnapja alkalmából áldásban részesítette Ferenc pápa. Ugyanakkor Perintfalvi Rita teológus későbbi posztjából és a Magyar Hang utánajárásából kiderült, hogy az apostoli áldás azonban valójában bárki által megrendelhető egy vatikáni honlapon, jelenleg 18 és 26 euró közötti összegért.

A Blikk megkeresésére a miniszterelnök-helyettes elmondta: nem fizetett az áldásért,

„Volt családi, baráti és KDNP-s köszöntés is. Kaptam egy könyvet, benne száz barát köszöntő írásával, I. Bartholomaiosz egyetemes konstantinápolyi patriarchától a magyar kormányfőig, Orbán Viktorig”

– adott számot születésnapi ajándékairól Semjén. Az áldásról elmondta:

Az ajándékot azóta is bekeretezve tartja a Karmelita kolostorban lévő irodájában.

Az Európai Unió (EU) utáni életre készülést sürgette csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, országgyűlési képviselője.

Az EU válságos helyzetében ez az egyetlen helyes, felelős politikai magatartás - mondta, a magyar önrendelkezés és önellátás erősítését sürgetve. Azt hangsúlyozta, Magyarország az unió "nettó ráfizetője", hiszen miközben az uniós források a hazai GDP négy százalékát teszik ki, addig hét százaléknyi az az arány, amit a multinacionális cégek profitként visznek ki az országból.

Arról beszélt:

A Mi Hazánk politikusa azzal is érvelt: az Oroszország elleni embargó évek óta súlyos károkat okoz a hazai mezőgazdaságnak, most pedig olyan súlyos válság fenyegeti az EU-t, hogy felmerült annak veszélye, hogy a tagállamoknak meg kell osztaniuk egymással energiahordozóikat.

Tagok legyünk, vagy szabadok, ez most a kérdés, és egyre többen érzik úgy, hogy az EU inkább gyarmatosít és kihasznál minket, a belügyeinkbe is egyre jobban beleavatkozik, nemzeti önrendelkezésünket felszámolja, a nemzetek Európája helyett egy Európai Egyesült Államokká gyúrva össze az országokat - fogalmazott Novák Előd.