HÍREK
A Rovatból

Váratlan fordulat: mégis jogellenes volt a január végi pedagógussztrájk

Az Fővárosi Ítélőtábla indoklásában idézett paragrafus szerint pedagógusok esetében „csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja”.


A Fővárosi Ítélőtábla a 2022. február 10-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a 2022. január 31. napján tartott sztrájk jogellenes volt – írja honlapján a bíróság.

Mint közlik, mivel a felek közötti tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a kérelmezők 2022. január 31. napjára kétórás, míg ennek eredménytelensége esetére 2022. március 16-tól határozatlan időtartamú sztrájkot hirdettek. A felek a tárgyalások során a még elégséges szolgáltatások körében is egyeztettek egymással, melynek során különböző ajánlatokat tettek. Mivel a felek megállapodni nem tudtak, a pedagógusok kérelmet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékhez a még elégséges szolgáltatások megállapítása iránt.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ezzel egyidejűleg a sztrájk jogellenességére vonatkozó viszontkérelmet is előterjesztett. Álláspontjuk szerint a meghirdetett teljes sztrájk jogellenes, tekintettel a jelen járványügyi helyzetre.

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a tanárok által kezdeményezett 2022. január 31. reggel 8 és 10 óra közötti időszakában meghirdetett 2 órás figyelmeztető sztrájk megtartása jogszerű. Az elsőfokú bíróság a kérelmezők ajánlatát fogadta el és a figyelmeztető sztrájk alatt a még elégséges szolgáltatások mértékét eszerint állapította meg határozatába.

Az első fokú ítélet elleni fellebbezés a végzés hatályon kívül helyezését kérte, és azt szerették volna elérni, hogy utólag jogellenesnek nyilvánítsák a munkabeszüntetést. A minisztérium szerint a sztrájk jogellenes volt. Álláspontjuk szerint önmagában a sztrájk ideje alatti rendkívüli gyermekfelügyelet nem minősül szorosan vett oktatási tevékenységnek, ezért az elsőfokú végzés nem biztosít még elégséges szolgáltatást.

Az indoklás szerint „a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájktörvény) 4.§ (2) bekezdése szerint

az olyan munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja”.

„A Sztrájktörvény 4. § (3) bekezdése szerint a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi perben eljáró bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit”.

„A Sztrájktörvény rendelkezéseinek együttes értelmezése során megállapítható, hogy a 4.§ (2) bekezdésének megsértése jogellenességet von maga után”

– áll a közleményben.

A Fővárosi Ítélőtábla döntése jogerős.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter válaszolt arra, hogy ha csak egy fideszest juttathatna börtönbe, ki lenne az
A tiszás politikus több kérdésre is válaszolt kedd esti videójában. Arról is kérdezték, hogy javasolja-e a fiataloknak, hogy külföldi egyetemen tanuljanak tovább.


Ismét kérdezz-felelek videót tett közzé Magyar Péter. A Tisza Párt vezetőjétől többek között megkérdezték azt is, hogy mitől fél, amire azt válaszolta, hogy nem fél.

Az egyik kérdező arról érdeklődött, mi a véleménye arról, ha a fiatalok külföldre mennek egyetemre.

„Szerintem kaland, tapasztalat, nyelvtudás. De aztán gyertek haza!”

- válaszolta a politikus.

A videóból az is kiderül, hogy az első autója egy használt Volkswagen Polo volt. Még Varga Judittal közösen vették, és a volt felesége azt mondta neki, hogy addig nem szül gyereket, amíg Magyar nem tanul meg jól vezetni.

Magyar Péter egy kérdésre azt is elárulja, hogy az igazán nagy álmai nem politikai irányultságúak. Az utolsó előtti kérdés pedig arról szólt, hogy ha csak egy fideszest juttathatnának börtönbe, de őt garantáltan, akkor ki lenne az.

„Én nem fogok semmilyen fideszest börtönbe juttatni. Ez nem az én feladatom, hanem az igazságszolgáltatásé”

- szögezte le Magyar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor üzent a Csík zenekar énekesnőjének, aki felháborodott azon, hogy egy drag queen táncolt a hangjára a Pride-on
A miniszterelnök szerint Majorosi Mariannával van az ország többsége, és ne hagyja magát. Az énekesnő azt kifogásolta, hogy nem közölték vele előre a dal felhasználását.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 01.



Áll a bál a szombati Budapesti Pride egyik színpadi műsorszáma körül. A szóban forgó produkció során a Mia Szösz néven ismert előadó kokárdával a mellkasán táncolt, miközben a hangszórókból a Csík zenekar által előadott Most múlik pontosan című dal szólt.

Kedden aztán előbb a zenekar énekesnője, Majorosi Marianna szólalt meg a műsorszámmal kapcsolatban Orbán Viktor posztja alatt. A miniszterelnök a szóban forgó táncról osztott meg egy videót közösségi oldalán. Majd nem sokkal később a dal eredetijét jegyző Quimby zenekar is posztolt a Facebookon.

Majorosi egy kommentben azt írta: szerinte nem helyes, hogy előzetes engedélye nélkül került a hangja egy politikai tartalom mellé. A Quimby tagjai pedig azt kérték, hogy legközelebb előre jelezzék, ha a dalaikat felhasználná bárki.

Kedden este Orbán Viktor egy külön posztban reagált az énekesnő hozzászólására.

„Kedves Majorosi Marianna! Az ország többsége Önnel van, ne hagyja magát!”

- írta a kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Reagált a Quimby, miután drag queen táncolt a dalukra a Pride-on
A zenekar nem a rendezvény ellen szólalt fel, hanem azt kéri: előre jelezzék, ha a dalaikat felhasználják. Szerintük a művészi szándék is számít.


A Quimby zenekar is megszólalt azután, hogy a szombati Budapest Pride-on elhangzott a Most múlik pontosan című daluk a Csík zenekar feldolgozásában, írja a Blikk. A felvétel alatt egy kokárdás ruhába öltözött drag queen, Mia Szösz táncolt, a produkcióról készült videót pedig Orbán Viktor miniszterelnök is megosztotta.

A dal előadásának körülményei többeket érzékenyen érintettek. Majorosi Marianna, a Csík zenekar énekesnője már korábban jelezte, hogy előadóként zavarja, ha nincs beleszólása abba, hogy hol és hogyan használják fel az általa előadott dalt. Most a Quimby is nyilvánosságra hozta véleményét.

Facebook-oldalukon úgy fogalmaztak:

„Sajnos mindannyian érezzük a társadalmi és politikai feszültség fokozódását. Nem tudhatjuk mi áll még előttünk... Ezért arra kérünk minden szervezőt, hogy ha szeretnék felhasználni a zenénket, előtte jelezzék nekünk, hogy az milyen kontextusban történne. Ez nemcsak a jogokról szól, hanem arról is, hogy tiszteletben tartsuk a művészi munkát és a mögötte álló szándékot. Egy kis odafigyelés sokat jelent nekünk.”

A zenekar kiemelte, hogy noha a jelenlegi szabályozás alapján nincs szükség a szerzők előzetes hozzájárulására, ők örülnének, ha a szervezők legalább jeleznék számukra a felhasználás szándékát. Mint írják, a Most múlik pontosan az évek során rengeteg helyen felcsendült már, ezekről azonban általában csak utólag értesülnek.

Fontos részlet, hogy a Quimby nem a Pride-felvonulás témájával kapcsolatban fogalmazott meg kritikát. Éppen ellenkezőleg: Kiss Tibi, a zenekar frontembere videóüzenetben biztosította támogatásáról a résztvevőket, és az eddigi legnagyobbnak nevezte az idei Budapest Pride-ot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Az Európai Bizottság üzent Orbán Viktornak Ukrajna EU-csatlakozásáról
Brüsszel szerint Kijev teljesíti az első klaszter megnyitásához szükséges feltételeket, így a tárgyalások megindulhatnának. A magyar miniszterelnök továbbra is vétóval él a Voks2025-re hivatkozva.


Brüsszel továbbra is támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, és nem lát olyan indokot, ami miatt ne indulhatnának meg a tárgyalások. Az Európai Bizottság szerint Kijev készen áll arra, hogy megtegye az első lépést az EU felé, még akkor is, ha a magyar kormány ezt másként gondolja, írja az Euronews.

Orbán Viktor a Voks2025 véleménynyilvánító szavazás eredményére hivatkozva vétózta meg Ukrajna csatlakozását. A szavazáson 2,3 millióan vettek részt, és a válaszadók 95 százaléka nem támogatta az ukrán tagságot. A miniszterelnök erre alapozva utasítja el, hogy az EU megnyissa az ajtót Kijev előtt.

A Bizottság szóvivője úgy fogalmazott: „nincs olyan objektív ok, amely megakadályozná Ukrajnát abban, hogy elindítsa csatlakozási folyamatának első szakaszát”.

Hozzátette: „amikor egy tagjelölt országot objektív okok nélkül annak ellenére visszatartanak, hogy megfelel a kritériumoknak, akkor az egész bővítési folyamat elveszíti a hitelességét”.

Az uniós testület kedden bejelentette, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalások megkezdésére. Az első, „Alapok” nevű klaszter olyan területeket érint, mint a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, a közbeszerzések és a biztonság. Ez a klaszter minden csatlakozó ország esetében az első, amit megnyitnak, és az utolsó, amit lezárnak – utóbbihoz viszont mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges.

A szóvivő kiemelte, hogy Ukrajnának nehéz körülmények között, háborús helyzetben kell végrehajtania a szükséges reformokat. Ennek ellenére azt mondta: „mindig is az érdemi alapú megközelítést védtük a csatlakozás esetében, és ebben az esetben nincs objektív okunk kifogást emelni az egyes klaszter megnyitásával szemben”.

A Bizottság pozitívan értékelte Ukrajna kisebbségvédelmi intézkedéseit is. Elismeréssel szóltak az etnikai alapon történő megkülönböztetés és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemről, valamint a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés és a kulturális sokszínűség támogatásáról. A cél ezzel az volt, hogy megnyugtassák Orbán Viktort, aki korábban többször is bírálta Ukrajnát a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak korlátozása miatt.

A két ország között korábban zajlottak kétoldalú egyeztetések is, ezek azonban májusban megszakadtak, miután Ukrajna bejelentette, hogy egy feltételezett magyar kémhálózatot leplezett le az országban.

Magyarország már 2024 júliusában jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna csatlakozását, amikor átvette az EU Tanácsának soros elnökségét. Azóta sem történt előrelépés, noha a lengyel elnökség idején sokan reménykedtek ebben. A jelenlegi dán elnökség a bővítést „geopolitikai szükségszerűségnek” nevezte.


Link másolása
KÖVESS MINKET: