Változás: már nem lesz elég a B-s jogsi a kisteherautókhoz május második felétől, iparengedély is kell

Nem reagált érdemben a kormány a pedagógusok sztrájkköveteléseinek egyetlen pontjára sem. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kezdeményezett egy egyeztetést, amelyet végül Maruzsa Zoltán államtitkár hívott össze - írta a Népszava.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint a szakszervezetek ismét annyit kértek, kapjanak érdemi válaszokat például a 45 százalékos béremeléssel, a munkaterhek csökkentésével, az iskolai sztrájkot korlátozó törvény és a tanárok kirúgását megkönnyítő kormányrendelet visszavonásával kapcsolatos követeléseikre.

Ezt sem a PSZ sem a PDSZ nem támogatja, mert az több munkavállalói jog elvesztésével járna.

Ahogy korábban is írtunk róla, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter interjút adott a Mandinernek, amiben azt mondta: februárban akár a 25 százalékot is elérheti az infláció, de szerinte utána zuhanásnak fog indulni, év végére pedig az egyszámjegyű lehet a fogyasztói árak éves növekedési üteme.

Nagy Márton ugyanakkor arról is beszélt, hogy szerinte az infláció legfőbb oka, hogy

– idézi a minisztert a Portfolio.

Arról is beszélt, hogy februárban-márciusban azért állhat meg az áremelkedés gyorsulása az élelmiszereknél is, mert túltermelési válsággal néz szembe az élelmiszeripar, például tej, csirke, sertés, gabona területén is.

Mint mondta: számításaik szerint az üzletek legfeljebb 60-70 százalékban tudják áthárítani az árstopos termékeken kieső profitot. A jegybank elemzésében 100 százalékos áthárítás szerepel, ezzel azonban – az elemzéseinkre és a felméréseinkre alapozva – nem ért egyet a minisztérium.

Rod Dreher, az American Conservative című folyóirat felelős szerkesztője is vendég volt a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján, ahol Orbán Viktor látta vendégül a konferencián részt vevő 15 újságírót. Erről pedig egy cikket is megjelentetett – közölte a Hvg360.

Rod Dreher érezhetően rajong a magyar miniszterelnökért, akit nagyszerű politikusnak tart, szerinte Orbán „éles elméjű, szórakoztató, briliáns és teljesen magabiztos”, és többet kellene szerepelnie az amerikai médiában.

Orbánt a beszélgetés során megkérdezték arról, szeretné-e, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. A miniszterelnök erre azt válaszolta:

„Nem könnyű nekem odamenni, ahol mindenféle szemétládának elmondanak” – mondta a miniszterelnök, aki Dreher szerint az Európában az elmúlt 30 évben történt rossz dolgokért egyértelműen az Uniót okolja. Orbán Viktor szerint „az EU-nak be kell feketítenie Magyarországot, mert ha az bármiben sikeres, akkor az gyanússá teszi a közösség politikáját és ideológiáját”.

Az orosz-ukrán háború kapcsán Orbán kifejtette: a Nyugatnak meg kellene értenie, hogy Vlagyimir Putyin nem engedheti meg magának, hogy veszítsen, és nem is fog, mert jövőre választások lesznek Oroszországban. Szerinte elmúlt az az idő, amikor Oroszország el tudta volna foglalni Ukrajnát, ezért a céljuk most az, hogy, hogy a leigázott országot egy kormányozhatatlan ronccsá tegyék, hogy a Nyugat ne tarthasson rá igényt. A miniszterelnök szerint ez már sikerült is. „Ez most Afganisztán [...] a senki földje” – fogalmazott. Úgy véli, az idő Oroszország oldalán áll, a történelem során korábban is bebizonyosodott, hogy az ország meg tudta fordítani a vesztesnek induló háborúkat a hatalmas hadserege miatt.

– fogalmazott Orbán Viktor.

Amikor az oroszországi atomfegyverekről kérdezték, úgy fogalmazott: „Nem tudom kizárni, hogy bevetnék”. Pontosította ugyanakkor, hogy taktikai atomfegyverekről beszélt, nem a hatalmas, atomfelhőt hozókról.

Az Európai Unió nyugati országainak társadalmáról megjegyezte: „Az én elemzésem szerint ez a társadalmi struktúra, amely az elmúlt harminc évben épült fel, teljesen ellentétes az emberi természettel. Össze fog omlani, remélhetőleg nem Armageddon-szerűen”. Szerinte „a hagyományokhoz való visszatérés sokkal gyorsabb lesz, mint ahogyan azt el tudjuk képzelni. De előbb politikailag szét kell zúznunk” a genderideológiát és a „progresszív őrületet”.

A kormány idei nyugdíjemelése még annyira sem volt elég, hogy szinten tartsa az időskori ellátások váráslóerejét - erre jutott az mfor.hu és a Privátbankár közös elemzése

A Privátbankár 16 éve hónapról hónapra elkészíti az Árkosár-felmérését, ezzel mutatja be, mennyibe kerül egy családi nagybevásárlás. A kosár a harminc legfontosabb alapvető és tipikus élelmiszert tartalmazza, alkalmas a vásárlóerőt számolására. A szakértők ehhez az átlagos nyugdíj összegét veszik alapul, amely január elsejétől havi 206 ezer forint fölé emelkedett az Orbán-kormány 15 százalékos idei nyugdíjemelése miatt. Az Árkosár adatait a nettó minimálbér is – amely most 154 270 forint – befolyásolta.

Az idősek kevésbé érzik, hogy van még vásárlóértéke a nyugdíjuknak. Most az élelmiszerek és a háztartási energia árának emelkedése növeli az inflációt, a nyugdíjasok és az alacsony keresetűek épp erre költik a pénzük nagy részét.

Az Árkosár értéke idén januárban 35 795 forint volt, ami 2011 első hónapjához képest 125 százalékkal magasabb összeg.

Ezzel párhuzamosan pedig a nettó minimálbér 155, az átlagos nyugdíj pedig 98 százalékkal emelkedett. Tehát a nettó minimálbér növekedése meghaladta a drágulás mértékét a 12 évvel ezelőtti adatokhoz képest, a nyugdíjé viszont alatta marad.

Az elmúlt 22 évben még egyszer sem voltak nehezebb helyzetben azok, akik az átlagnyugdíj környéki ellátást kapják.

Havi szinten még jobban látszik a csökkenés, a tavalyi 6,5-ről idén januárra 5,1-re esett a vásárlóerő.

A nettó minimálbér tavaly év elején 5,3 beszerzést tett lehetővé, ami decemberre 3,8-ra csökkent.

Az mfor.hu szerint a helyzet a közeljövőben sem fog változni, mert még nem tetőzött az infláció, amíg nem indul be az áremelkedés csökkenése, addig az árkosár tartalmában sem lesz változás.