Május 21-étől már nem lesz elég a 3.5 tonna alatti, eddig B-kategóriás jogosítvánnyal vezethető, árufuvarozásra használt kisteherautókhoz a sima jogosítvány.

Egy uniós irányelv miatt kötelező lesz nálunk is a díj ellenében végzett árufuvarozáshoz a szakhatósági engedély is. Azokra a 2.5 tonna összetömeget meghaladó kisteherautósokra fog vonatkozni, akik díj ellenében árut fuvaroznak. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 3,5 tonnás határ lejjebb került.

Az utdij.hu azt írja, hogy a kötelezettség továbbra sem vonatkozik a saját árujukat szállító vállalkozásokra, csak a fuvardíjas szolgáltatókra.

Három feltétele van az engedély kiváltásának:

– a vállalkozás jó hírneve (9. §) — Ez a kitétel a piac tisztaságát hivatott szavatolni, és megakadályozza, hogy olyasvalaki végezzen fuvarozási tevékenységet, akinek korábban a tisztességes piaci magatartást kedvezőtlenül érintő előélete volt (pl. fizetésképtelenség, hatóság által bevont korábbi engedély).

– pénzügyi megfelelőség (12. §) — A jogszabály biztos anyagi hátteret követel meg. A vagyoni biztosíték lehet meghatározott összegű – pénzügyi intézménynél lekötött és elkülönített – pénzösszeg, pénzügyi intézmény által vállalt kezesség, garanciaszerződés, vagy biztosítóintézettel kötött felelősségbiztosítás. A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződést minimum egy évi időtartamra kell megkötni.

– szakmai irányító foglalkoztatása (9-10-11. §) — A 2,5 t össztömeget meghaladó fuvareszközöket üzembentartó vállalkozásoknak — ahogy az már a nehéz-tehergépjárműveket üzemben tartó vállalkozásoknál működik — 2022. május 21-től szakmai irányítót kell foglalkoztatniuk. A közúti árufuvarozó-vállalkozó szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány, valamint a továbbképzési igazolás megszerzéséhez a vállalkozás szakmai irányítójának szaktanfolyamon kell részt vennie.

Az engedélyt a vállalkozás szerzi meg, és nem a kocsihoz vagy a sofőrhöz kötődik.

Azok a vállalkozások, amelyek engedély nélkül fuvaroznak tovább, 800 000 forint büntetést kötelesek fizetni. A határátlépéshez más engedélyek is szükségesek, az uniós hatóságok elkérhetik ellenőrzésre a közösségi engedélyt.

Mint arról beszámoltunk, tüntetést tartottak pénteken kora este az Agrárminisztérium épülete előtt a tűzifarendelet ellen. Több ezres tömeg gyűlt össze az LMP által szervezett demonstráción, amin a párt politikusai és civil szervezetek képviselői is felszólaltak. A beszédek végén a szervezők kérésére a tömeg átvonult a Kossuth térre, a Parlament elé, ahol a földön ülve csendes tiltakozásba kezdtek. Ez nagyjából húsz percig tartott, utána a szervezők bejelentették, hogy a tüntetésnek hivatalosan vége. Ezt követően a tömeg oszlani kezdett, sokan elmentek, de jó néhányan maradtak a téren.

A helyszínre nagy számban érkeztek rendőrök is, akik hangosbemondón közölték az úttesten lévőkkel, hogy szabálysértést követnek el, ezért felszólították őket, hogy menjenek fel a járdára. A Telex tudósítása szerint

Ezután az egyenruhások sorfalat álltak a hídon, a tüntetők száma pedig fogyatkozni kezdett. A Telex azt írja, néhány hídfoglalót igazoltattak is a rendőrök.

Beidézi Orbán Viktort a romániai diszkriminációellenes tanács - közölte a Transtelex-szel az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke.

Úgy véli, a magyar kormányfő diplomáciai immunitása a nyilatkozataira nem terjed ki, ugyanakkor a diplomáciai immunitás csak akkor illeti meg, ha hivatalos látogatáson tartózkodik az országban, nem magánlátogatáson, amint ez esetben történt.

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke azt mondta,

Kijelentette, hogy a kormányfő mentelmi jogot élvez, ezért nem lehet ellene elindítani az eljárást. Hozzátette: ha lehetett volna, hivatalból ő maga indította volna el, mint minden olyan esetben tette, amikor a közérdek megkívánta, hogy a diszkriminációellenes tanács tisztázza az ügyet.

- mondta, majd azt is hozzáfűzte, hogy csodálkozik azon, hogy a liberális politikus nem ismer alapvető szabályokat, a nemzetközi jogot és az immunitásra vonatkozó szabályokat, miközben a testvére nagykövet Washingtonban.

Asztalos Csaba azt is közölte, hogy a papírformát követik azzal, hogy beidézik Orbán Viktor magyar miniszterelnököt kihallgatásra, ugyanis a törvényes eljárás előírja, hogy bármilyen panasz vagy beadvány megtárgyalását a felek beidézésével és meghallgatásával kell kezdeniük. A törvény pedig ilyen tekintetben nem tesz különbséget a beadványok között.

Az idézést a nagykövetségen keresztül küldik el, adott esetben pedig meghallgatják a feleket. Amennyiben a diszkriminációellenes tanács bizottsága körében nem születik egyértelmű döntés a kérdésben, többségi szavazattal döntenek arról, hogy Orbán Viktornak valóban mentessége, immunitása van-e, ha ezt megállapítják, az ügy további kivizsgálása leáll. Ha viszont a tanácstagok többsége a jog ismeretében úgy ítélné meg, hogy a magyar kormányfő nem élvez mentességet, akkor a diszkriminációellenes tanács véleményt fog mondani és döntést fog hozni a tusványosi beszéd kifogásolt részei kapcsán is. A végeredménytől függetlenül pedig ez a döntés bírósági úton támadható lesz.

Valószínűleg megvakul egyik szemére, de megsérült a mája, valamint karjának idegei Salman Rushdie-nak, akit a New York állambeli Chautauqua város intézetének színpadán, előadás közben késeltek meg.

A merénylet helyi idő szerint a péntek délelőtti órákban történt. Éppen csak elkezdődött az előadás, amelyen Rushdie annak a jelentőségéről beszélt volna, hogy az Egyesült Államok menedékjogot ad sok száműzött művésznek, amikor szemtanúk szerint egy fekete ruhás, fekete maszkos férfi felrohant a színpadra, és az íróra támadt.

A támadóról, a 24 éves, New Jersey illetőségű Hadi Matarról, aki szabályosan jegyet vett Rushdie előadására, egyelőre annyit lehet tudni, hogy rokonszenvezik a jelenlegi teheráni iszlám kormánnyal, de merényletének konkrét indítékát még nem ismerik – írja a Guardian

A támadásban könnyebben megsérült az író beszélgetőpartnere, John Reese is, aki egy olyan szervezet társalapítója, amely üldözött íróknak biztosít biztonságos lakhelyet. Reese, miután elbocsátották a kórházból kijelentette: „Rushdie egyike a szólás- és a kreatív önkifejezési szabadság legnagyobb védelmezőinek. Az, hogy egy ilyen támadás megtörténhetett az Egyesült Államokban, jelzi, hogy milyen veszélyek fenyegetik az íróktól a különböző kormányok, szervezetek és egyének részéről.”

Az író évtizedeken át kapta a halálos fenyegetéseket, sokáig nem is mert a nyilvánosság elé lépni, de később is minden szereplését rendkívüli biztonsági intézkedések előzték meg. 1998-ban Budapesten sikerült vele interjút készítenem a Gellért szállóban, de előtte olyan „szűrésnek” vetettek alá engem és fotósomat, mintha egy államfő közelébe akartunk volna kerülni.

Rushdie hosszú ideig Londonban élt a brit kormány védelme alatt, 2008-ban II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. Egy évtizede az Egyesült Államokba költözött, egy időben az amerikai PEN klub elnöke is volt. Valamennyi regénye megjelent magyarul is, köztük a Sátáni versek, Az éjfél gyermekei, amely világszerte ismertté tette a nevét, a Harún és a mesék tengere, a Joseph Anton, Memoár és a legújabb, a Quichotte is.

Bár Teherán elvileg 1998-ban elhatárolódott Khomeini dekrétumától, de a Rushdie-ellenes hangulat nem változott az országban, sőt 2012-ben egy félhivatalos iráni vallási alapítvány még emelt is a vérdíj összegén.

A CBS felidézte, hogy Rushdie 2015-ben a párizsi Charlie Hebdo szatirikus magazin elleni, 12 halálos áldozattal járó iszlamista terrortámadás után is kiállt a szólásszabadság mellett.

Számos híresség reagált azonnal a szörnyű hírre, köztük Stephen King, Ishiguro Kazuo írók, Nigella Lawson brit sztárszakács, az indiai írónő és környezetvédő aktivista, Arundhati Roy, aki kijelentette: „Semmi nem menthet egy ilyen támadást."

Hasonlóan nyilatkozott New York állam kormányzója, Kathy Hochul is. „Egy olyan emberről van szó, aki évtizedek óta az igazságról beszél a hatalommal szemben, aki nem fél, annak ellenére, hogy egész felnőtt életét fenyegetések kísérték.”

Súlyos sérülésekkel ápolják a pénteken megtámadott Salman Rushdie-t egy New York-i kórházban, túl van a műtéten, lélegeztetőgépen tartják - közölte ügynöke péntek este, miután az indiai születésű brit-amerikai írót egy pódiumbeszélgetésen nagy létszámú közönség előtt késsel támadta meg egy férfi.

Rushdie-t a fején és a hasán érték a késszúrások, az AP hírügynökség helyszínen tartózkodó riportere 10-15 szúrásról számolt be. A 75 éves írót máj-, ideg- és szemsérülésekkel vitték kórházba, egyik szemét valószínűleg el fogja veszíteni - közölte Andrew Wylie, Rushdie ügynöke.

A rendőrség azonosította a támadót Hadi Matar, egy New Jersey államban élő 24 éves férfi személyében. Tettének indítékát egyelőre nem közölték.

A támadásban megsérült a pódiumbeszélgetés moderátora, Henry Reese is. Őt arcsérülésekkel látták el, de nem sokkal később kiengedték a kórházból.

A New York-i pódiumbeszélgetés témája az Egyesült Államok szerepe volt az üldöztetés elől menekülő írók támogatásában.

Az iráni állam évek óta próbálja távol tartani magát a Rushdie elleni fatvával összefüggő ügyektől, de az író változatlanul ellenségnek számít az országban, egy félállami vallásos alapítvány 2012-ben 2,8 millióról 3,3 millió dollárra emelte a vérdíjat.