SZEMPONT
A Rovatból

Válságban az amerikai demokrácia – Magyarország példáját hozza fel a New York Times

Egy felmérés szerint a demokrata és a republikánus szavazók 69%-a egyaránt úgy véli, hogy az amerikai demokrácia az összeomlás szélére került.

Link másolása

Az egyik legtekintélyesebb amerikai lap hosszú cikkben elemzi, milyen példátlan válságtüneteket mutat az amerikai demokrácia.

A szerző, David Leonhardt politikai elemző azt boncolgatja, vajon mekkora esélye van annak, hogy a legközelebbi elnökválasztáson a vesztes nem ismeri majd el a válasz eredményét, ahogy Donald Trump sem ismerte el vereségét 2020-ban. Az írás szerint szoros eredmény esetén ennek nagy esélye van, főként, hogy könnyen Trump lehet a republikánusok következő elnökjelöltje is.

De a lap szerint mindez nem csak Donald Trump személyéről szól, ő csak egy tünete egy sokkal mélyebb problémának, amelynek megértéséhez többek között Magyarországot hozzák fel példaként.

Idézik Juan José Linz politológus „fellojális közszereplő” kifejezését, amellyel azokat a tisztségviselőket jelöli, akik ugyan általában nem kezdeményeznek támadásokat a demokratikus szabályok és intézmények ellen, de nem is lépnek fel azok ellen, akik összetűz alá veszik a demokráciát védő intézményrendszert.

Cinkosságuk révén az autoritarizmus felé sodorják pártjukat és országukat. Ez történt Európában az 1930-as években, Latin-Amerikában az 1960-as/1970-es években, a közelmúltban pedig Magyarországon – írja a New York Times.

Míg a századfordulón a demokrácia diadalt ült szerte a világon, az autokrácia pedig világszerte háttérbe szorult, a lap szerint a mostani globális trend ezzel éppen ellentétes. Az 1990-es évek végén a svéd V-Dem intézet adatai szerint 72 ország demokratizálódott és csak három haladt az autokrácia felé, ma azonban csak 15-ben erősödik a demokrácia, 33-ban pedig egyre nagyobb teret nyer az önkényuralom.

A cikk szerzője felidézi, hogy az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államok számos, a mainál súlyosabb helyzetet élt túl, a nagy gazdasági válságtól a vietnami háborún át a Watergate-ügyig. Ez azért sikerülhetett, mert az amerikai demokrácia alapvető dinamikája működött, és a hatalomra kerülők igyekeztek megoldani az ország problémáit. Most viszont a helyzet más.

1960-ban Richard Nixon John F. Kennedy győzelmének elismerésére szólította fel híveit, ugyanígy tett 2000-ben Al Gore George W. Bush-sal, és 2008-ban John McCain Barack Obamával. Trump azonban már akkor azok közé tartozott, akik vitatták Obama győzelmének jogosságát, arra hivatkozva, hogy Kenyában született és nem Hawaiiban, ami kizárta volna indulását, ha igaz lett volna. 2016-ban pedig kampánya központi elemévé vált a csalás vádja Hillary Clintonnal szemben, és közölte, hogy csakis a saját győzelmét fogadja el. Joe Biden győzelmét követően pedig egyértelműen ez lett az ő fő politikai üzenete.

Bár törekvése a 2020-as választási eredmények semmissé tételére megbukott, mert számos republikánus tisztségviselő nem állt mellé, mára a párton belül meg tudta erősíteni helyzetét. Idén az állami hivatalokra pályázó republikánus jelöltek 47%-a nem fogadja el a 2020-as eredményt, miközben abból a tíz republikánus képviselőből, akik a volt elnök elleni bizalmatlansági eljárás megindítására szavaztak a Capitolium elleni támadás ügyében, nyolcan visszavonultak, vagy pedig elvesztették a republikánus előválasztást.

A 2020-as eredményeket vitató republikánusok közül többen a következő választások tisztaságát ellenőrző hivatalok vezetésére pályáznak, és így olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy beleszólhatnak majd a voksolás eredményébe.

Yascha Mounk, a Johns Hopkins egyetem politológusa szerint

Amerika történetében először fordulhat elő, hogy egy törvényesen megválasztott elnök nem veheti majd át a hivatalát.

Az egyre nagyobb megosztottság oka részben az amerikai munkások és a középosztály életszínvonalának romlása, részben az a főleg fehérekben élő félelem, hogy Egyesült Államok új, faji szempontból vegyesebb, kevésbé vallásos, és gyors változásoknak kitett országgá válik.

Mély politikai szakadék keletkezett a virágzó nagyvárosi térségek, és a hagyománytisztelőbb, vallásosabb, gazdaságilag elmaradottabb kisebb városok és falvak között. Míg a nagyvárosokban egyre nagyobb teret nyernek a demokraták, a kisebb települések egyre konzervatívabbakká válnak. A demokraták és a republikánusok közötti politikai küzdelem mára identitás-kérdéssé vált: a vesztes párt hívei magukat is vesztesnek tekintik. A connecticuti Quinnipac egyetem felmérése szerint

a demokrata és a republikánus szavazók 69%-a egyaránt úgy véli, hogy az amerikai demokrácia az összeomlás szélére került.

A két oldal kölcsönösen azzal vádolja a másikat, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe az ő szempontjait. Minderre még rátesz egy lapáttal a modern technológia. Amerikában mindig is komoly tere volt az összeesküvés-elméletnek, napjainkban azonban ezek a közösségi médiában és egyes tv-csatornákon sokkal gyorsabban és szélesebb körben terjednek.

A New York Times szerint van egy másik oka is a jelenlegi helyzetnek, ami az amerikai demokrácia történetében gyökerezik.

2000 előtt mindössze három elnökjelölt győzött úgy, hogy kevesebb szavazatot kapott, mint ellenfele. John Quincy Adams, Rutherford Hayes és Benjamin Harrison valamennyien 19.századi elnökök voltak, és csak egy ciklust töltöttek ki. Az elmúlt 30 évben azonban valami megváltozott. Bill Clinton 1992 győzelmétől kezdve 8 elnökválasztásból 7-szer a demokrata párti jelöltre szavaztak többen, ennek ellenére a republikánus George W. Bush 8 évet, Donald Trump pedig 4 évet tölthetett a Fehér Házban.

Ez összefügghet azzal, hogy az elmúlt évtizedekben a liberálisok beáramlottak a nagyvárosokba, amelyek olyan nagy államokban koncentrálódnak, mint Kalifornia, míg a kisebb városok és falvak lakói konzervatívabbak lettek. A demokraták ugyanis hiába uralnak nagy fölénnyel néhány nagy államot, az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt nem számít, melyik párt mennyivel győz valahol.

2020-ben például Joe Biden 29 százalékos előnnyel nyerte meg Kaliforniát, 23-mal New York államot és 17-tel Illinois-t. Ezekben a régiókban több millió szavazó hagyta el a Republikánus Pártot, de ennek semmiféle hatása nem volt az elnökválasztásra. Ezért nyerhetett George W. Bush és Trump is úgy, hogy összességében kevesebben szavaztak rájuk.

A republikánusok szerint ez a választási rendszer megakadályozza, hogy néhány sűrűn lakott állam uralja az ország politikáját, ami igaz is. De az is igaz, hogy az amerikai alkotmány aránytalanul nagy előnyhöz juttatja így a kisebb államok lakóit.

Ugyanez igaz a Szenátusra is, amelyben minden államnak két-két voksa van, függetlenül a lakosság számától.

Jelenleg mindkét pártnak 50-50 képviselője ül a padsorokban. De míg a demokrata szenátorok 186 millió amerikait képviselnek, a republikánusok 145 milliót.

„Mi vagyunk a világon a leginkább többségellenes demokrácia” – állapította meg Steven Levitsky, a Harvard professzora.

Ez a helyzet faji egyenlőtlenséghez is vezetett a politikai képviseletben. A kis államokban több fehér él, míg a nagy államokban sokkal több a fekete, a latin és az ázsiai származású szavazó. Tehát a Szenátusban a lélekszámuknál nagyobb politikai képviselethez jutnak a fehér amerikaiak.

Az alkotmány és az ország földrajzi elosztásának kombinációja a New York Times szerint mára elválasztotta egymástól a többség akaratát és a választási eredményeket. Ez pedig kihatással volt a szövetségi kormányzás minden ágára: az elnökségre, a Kongresszusra, valamint a Legfelsőbb Bíróságra is.

A Legfelsőbb Bíróság összetétele mindig attól függ, hogy az új bírók jelölésekor melyik párt adja az elnököt, és melyiknek van többsége a Szenátusban. Donald Trump három főbírót is kinevezett elnöksége idején, de ha a Szenátus összetétele a pártokra leadott szavazatok számát tükrözte volna, valószínűleg egyik kinevezést sem hagyták volna jóvá. Így viszont a republikánusok által uralt testület akár évtizedekre is meghatározhatja az amerikai politikát.

A Legfelsőbb Bíróság döntései még nagyobbá tette a szakadékot az amerikai többség véleménye és a politika iránya között.

A republikánus bírák felülbírálták a kongresszust olyan ügyekben, mint például a kampányfinanszírozás, amelyben korábban mindkét párt egyetértett. Ugyanakkor elfogadtak olyan rendeleteket, köztük az abortuszról, a klímapolitikáról és a fegyverviselésről, amelyek a közvéleménykutatások szerint nem egyeznek a többségi véleménnyel.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A fideszeseket Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják az Európai Parlamentben
A politikus szerint a Fidesz képviselői csak felveszik a pár száz milliós fizetést, és egyébként semmit nem csinálnak. Azt mondja, érdemes összehasonlítani, milyen emberek vannak pártja EP-listáján, és kik alkotják a Fideszét.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Magyar Péter szerint március 15-én és április 6-án már bebizonyította mozgalma, hogy vannak vidéki támogatói és nem csak egy „belpesti médiahekkről” van szó. Szerinte a vidéken élőket többek között őszinteséggel lehet megszólítani, nem pedig „lejönni dzsippel és megmondani, hogyan kellene élni”.

A politikustól megtudtuk, hogy 538 jelentkezőből választották ki másfél nap alatt azokat, akik az internetes szavazás után pártja EP-képviselőjelöltjei lehetnek majd.

„Van olyan, aki hat nyelven beszél. (...) Egyedül több nyelven beszél, mint a Fidesz-frakció húsz év alatt az Európai Parlamentben. Ami nem nehéz persze: százszor nulla az nulla, hiszen tudjuk, hogy a legtöbb semmilyen nyelven nem beszél.

Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják őket az Európai Parlamentben, akik felveszik a pár száz milliós fizetést évente és egyébként semmit nem csinálnak.”

Magyar szerint figyeltek a nők arányára, a jelentkezők életkora is fontos szempont volt, ahogy az is, hogy legyen víziójuk.

„Össze kell hasonlítani a Fidesz EP-listáját Deutsch Tamással az élen, meg a mi EP-listánkat. Szerintem ha nem is a pártokról beszélünk, akkor elég könnyű eldönteni, hogy az ember kire szavaz”

– tette hozzá Magyar Péter.

A teljes beszélgetést és a békési országjáróról készült beszámolót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter Kocsis Mátéról: Nem sok időt tölt munkával, délutánonként pezsgőzik és borozik
Az országjárásra induló politikus szerint a Fidesz frakcióvezetője nem mondott igazat arról, hogy 8 millió forintos fizetése lett volna egy állami vállalatnál.

Link másolása

„Napjainak a nagy részét, főleg a délutánokat pezsgőzéssel és borozással tölti a Várban, különböző haveri cégeknél és éttermekben”

– mondta Magyar Péter a Telexnek Gyulán. A Fidesz frakcióvezetője egy nappal korábban azt mondta: szerinte Magyar Péter államközeli megbízásait a volt felesége, Varga Judit intézhette, hiszen Magyar nem a végzettségének megfelelő megbízásokat kapott a kormánytól.

Magyar szerint Kocsis nem mondott igazat azzal, hogy neki 8 millió forint lett volna a fizetése.

„Én arra emlékszem, hogy amikor a jogi egyetemre jártunk, és Gulyás Gergellyel relatíve könnyen vettük a jogi egyetemet, akkor Kocsis Mátét leginkább kocsmákban lehetett látni, valamint a MIÉP-nél, aminek az ifjúsági tagozatát vezette. És hát nagy nehezen tudta csak letenni a vizsgáit, nem is tudom, hogy van-e egyébként szakvizsgája, valószínűleg arra már nem mert elmenni” - mondta a lapnak országjárása első állomásán a Tisza Párt politikusa.

Szerinte Kocsis csak megijedhetett attól, amit mondott, vagyis hogy Magyar Pétert a felesége pozíciója miatt nevezték ki állami cégek vezetésébe, azzal hivatali visszaéléssel vádolta a kormányt és a saját kollégáit. Magyar emiatt egyébként várja is, hogy Kocsis kijelentései miatt valaki feljelentse a kormányt hivatali visszaélésért, és az ügyészség ezt kivizsgálja.

„Én ezt sose tagadtam. Nyilván Kocsis Máté letagadja, de a Fideszre nagyon is jellemző a nepotizmus, a feudalizmus, helyi szinten vagy máshol is. De ennek fogunk véget vetni.”

Magyar azt is elmondta Kocsisról, hogy a fideszes politikus nem tölt sok időt munkával, a pezsgőzések és borozások idején nem is nehéz megtalálni a Lovarda környékén vagy a Batthyány Lajos Alapítvány felújított kastélyánál. A kastély díszterme Magyar Péter szerint „úgy néz ki, mint egy angol klub. Ott szoktak az urak ingyen fogyasztani. Kocsis szerintem többet tartózkodik ott, mint az irodájában.”

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:

A Fidesz frakcióvezetője ezt a választ küldte a megjelentekre:

"Csúnya, alaptalan dolgokat állít rólam PszichoPeti, de jobban jártam, mint a felesége, mert engem csak szóban bántalmaz. Csak elő ne kerüljön a nadrágszíj"

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Eljön az ember közéjük és nem lejön egy dzsippel, és megmondja, hogyan kéne élni
Elkísértük Magyar Pétert vidékre, az országjárása első állomására. Egy résztvevő azt mondta, utoljára ilyen zizegés a rendszerváltás környékén volt Békés megyében.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

„Olyan bebetonozott dolgok vannak az országban, amit egy úgymond friss erőnek kell valamilyen szinten megoldani” – mondta lapunknak Magyar Péter Békés megyei országjáró rendezvényének egyik résztvevője. A férfi szerint két éve az ellenzéki összefogás nem működött.

Két másik résztvevő ezt úgy fogalmazta meg, hogy „teljesen elkopott az ellenzék”. Szerintük „utoljára ilyen zizegés a rendszerváltáskor volt itt Békésben”.

„Én MZP-s vagyok, de mindenki szimpatikus, aki Orbánt le akarja váltani” – mondta a rendezvényre lányával érkező nő. A tinédzser lapunknak úgy fogalmazott: nagyon reménykedik abban, hogy Magyar változást tud hozni az országnak.

„Meggyőzött minket. Aki itt van, szerintem annak a nagy részét meggyőzte”

– jelentette ki a gyűlés végén egy férfi.

A politikus orzságjárásának első állomásáról készült beszámolónkat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Amióta eszemet tudom, én ebben a rendszerben éltem, de most végre látni esélyt némi változásra” - íme a Magyar Péterhez csatlakozó önkéntesek érvei
Fiatalok és idősek, fővárosiak és vidékiek, itthon és már külföldön élők egyaránt vannak azok között, akik felajánlották segítségüket Magyar Péternek. Le is írták, miért. Ezekből az indokokból válogattunk.

Link másolása

A hét elején még csak néhány száz, ma már több mint 16 ezer tagja van Magyar Péterék Discord csatornájának, ahol élénk viták folynak arról, mi mindennek is kellene megváltoznia Magyarországon, és nagyon sokan ajánlják fel a segítségüket. Meghirdettek számos önkéntes pozíciót is: Event Managert, moderátort, HR-est, digitálismédia-szakértőt, tartalomírót és szerkesztőt is kerestek az elmúlt napokban. A jelentkezés annyira transzparensen zajlik, hogy teljesen nyilvános.

A bemutatkozásokból, motivációs sorokból sok minden kiderül arról, kit mi érintett meg a Magyar Péter-jelenségből, miért szeretne aktívan is részt venni a munkában.

Vannak, akik már szereztek tapasztalatokat más politikai erőknél, például a Momentumnál, a Kétfarkúaknál vagy Puzsér Róbert kampányában, mások viszont még sohasem szavaztak, vagy épp rég kiábrándultak. Olyanok is szép számmal akadnak, akik külföldre költöztek, de most hazajönnének.

Az általuk írt mondatokat idézzük:

21 éves vagyok, jelenleg Amerikában tanulok, de Budapestre járok haza. Eddig innen, Amerikából tehetetlenül, néha könnyes szemmel néztem az otthon folyó eseményeket. Amióta eszemet tudom, én ebben a rendszerben éltem, de most végre látni esélyt némi változásra. Szeretném a lehető legtöbbet tenni azért, hogy legyen hová hazamenni még számtalan sorstársamnak egy szép napon.

Tenni akarok azért, hogy nekem se kelljen 2026 után azon agyalnom, melyik országban nem fogom magam idegennek érezni. Itthon ugyanis idegen és kirekesztett vagyok pusztán azért, mert értelmes, kitartó, őszinte és gyermektelen nőként élem az életem.

64 éves informatikus vagyok. 1990-ben reménykedtem egy jobb jövőben, sajnos megtapasztaltam, hogy a reményeim nem teljesültek. Azóta már a gyermekeim jövőjét is reménytelennek látom. Nagyobbik fiam Spanyolországban él, nyugodtabb körülmények között. Szeretném, ha az unokáim élete jobb lenne, ezért szeretném ezt a korrupt rendszert megszűntetni.

24 éves általános iskolai tanár vagyok. Ugyanazon okokból lettem tanár, amiért ide is szeretnék csatlakozni, és minél aktívabban tenni a közösség fejlődéséért. Segíteni akarok a környezetemen, és jobbá tenni a társadalmat.

17 éve marketinggel és rendezvényszervezéssel foglalkozom. Sok éve már, hogy kiábrándultam a politikából, szavazni sem voltam az elmúlt két alkalommal. Most végre úgy érzem, van egy kis remény arra, hogy talán engem is meghallgatnak, másoknak is elég volt már, ami itthon történik, és gyűlölködés helyett végre összefogás lehet.

Feleségemmel és lányunkkal egy kis faluban élünk már 15 éve. Azt látom, hogy most van rá lehetőség, hogy változtassunk az elmúlt 30 év politikai berendezkedésén, és én részt akarok benne venni.

Szoftvermérnökként dolgozom egy kiberbiztonsági cégnél. Az elmúlt években (évtizedekben?) még nem voltam annyira lelkes, mint mostanság.

Politikailag aktív vagyok annak ellenére, hogy külföldön élek, mivel családom nagy része (szüleim és testvéreim) még otthon élnek, és fontosnak tartom, hogy ők milyen körülmények között éljenek.

23 éves vagyok. Tegnap esti-ma hajnali beszélgetés alatt úgy tűnt, hogy itt olyan közösség épülhet ki, akiket megéri szolgálni, segíteni. Némiképp visszaadtátok a hitemet a magyarokban.

28 éves vagyok, két gyerekem van, akiknek szeretném, ha könnyebb lenne elindulniuk az élet rögös útján, mint nekem. Amióta szavazóképes korban vagyok, mindig a Fidesz nyer, én pedig minden alkalommal egy hétig sírok utána, hogy ezt az országot el kell hagyni, innen nincs menekvés. Szeretném, ha ezt soha többet nem kellene éreznem, a gyerekeimnek pedig soha nem kellene átélniük, milyen egy zsarnok, hazug párt kormányzása alatt élni.

Mindig is aktív voltam a közösségekben, ahová tartozom. Viszont ez az elmúlt 6-7 évben teljesen eltűnt, köszönhetően a jelen megosztottságnak. Belefáradtam az állandó hadakozásba, de most látom, vannak velem/velünk mások is.

57 éves vagyok, szofterfejlesztő cégnél dolgozom. Nagyon szeretném, ha megszűnne a regnáló kormány. Ellenzék nincs. A legfőbb motivációm, ha sikerülne a fenti célt elérni, az 5 éve külföldön élő és dolgozó lányom hazaköltözhetne.

20 éves jogi hallgatóként szeretnék egy olyan közösség része lenni, amivel a változást el lehet hozni.

Mivel nagyon rég nem érzem azt, hogy a politikában motivált lennék, így szavazni sem mentem szinte soha. Most azt gondolom, hogy veletek valami nagyon fontosnak és értékesnek lehetek a részese.

20 éves egyetemista vagyok. Eddig különösebben nem foglalkoztam politikával, viszont Magyar Péter többek között ezen is változtatott. Minden gondolatával tudok azonosulni, az értelmiségi baráti köröm szintén.

Én azért szeretnék tenni, hogy ne kelljen elhagynom a hazámat, mert a menyasszonyomra ráomlik a kórház, ahová dolgozni megy, és leendő gyermekeimet ne kelljen kimenekítenek majd egy dán iskolába, hogy elfogadható oktatáshoz jussanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: