HÍREK
A Rovatból

Vitézy: A választások előtt utaltak ki 94,3 milliárdot a 451 milliárdos mohácsi hídra

A közlekedési és beruházási miniszter elmondása szerint Lázár János két héttel a választás előtt írta alá azt a szerződésmódosítást, amelyben már 98 százalékos előlegfizetést rögzítettek. Vitézy hosszan beszélt arról, hogy a 451 milliárdos beruházás méretét semmilyen szakmai tanulmány nem támasztja alá, sőt, a meglévő dokumentumok indokolatlannak tartják.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



A választások előtti pénteken 94,3 milliárd forint előleget utaltak ki a mohácsi híd építésére – mondta Vitézy Dávid egy hosszú videóban az összesen 451 milliárd forintos beruházásról. A közledési és beruházási miniszter szerint ez összeg akkora, hogy abból a két környező vasúti fővonalat, a Budapest–Pécset és a Budapest–Szegedet is teljes körűen fel lehetett volna újítani, sőt az összes ott közlekedő vasúti járművet is ki lehetet volna cserélni. Ehelyett ezt a rengeteg pénzt egy olyan új közúti hídra szánták, amely körül már számos vita keveredett.

A beruházás eredeti, 382 milliárd forintos költsége már tartalmazott egy 20%-os, 59 milliárd forintos előleget, amelyet a szerződéskötés után azonnal ki is utaltak.

Vitézy elismerte, hogy a ritkábban lakott, fejlesztésre szoruló vidéki térségekben is szükség van beruházásokra, ezért hangsúlyozta, hogy a kritikája nem a vidékfejlesztés ellen irányul. A probléma fő pontja szerinte a beruházás mérete: a legfőbb gondnak azt nevezte, hogy a híd kétszer kétsávos kialakítással épül.

Elmondása szerint a 2024 júniusában, Lázár János miniszter által aláírt szerződés a Duna Aszfalttal már eleve ezzel a kapacitással számolt, holott ezt semmilyen szakmai anyag nem támasztotta alá.

Egyetlen rendelkezésre álló dokumentumként egy 2020 májusi megvalósíthatósági tanulmányt említett, amely éppen az ellenkezőjét állapította meg, vagyis hogy nincs szükség kétszer két sávra. A tanulmány előrejelzése szerint a híd napi forgalma 2040-ig 6500 egységjármű körül várható.

„Az új Dunahíd és a főúti szakaszok szolgáltatási színvonala jónak tekinthető, kapacitás kihasználtság szempontjából az előrebecslések alapján nem indokolt még 2050-ben sem, még 2050-ben sem a kétszer kétsávos kiépítés” – idézte a dokumentumot.

Összehasonlításképpen elmondta, hogy a budapesti hidak forgalma ennek a tízszerese. „Tizedakkora forgalomra, mint a Petőfi híd, egy ugyanakkora hidat építeni kétszer-két sávval újonnan, az finoman szólva sem alátámasztható, vagy indokolható bármilyen racionális szemponttal” – fogalmazott. Szerinte egy kétszer egysávos megoldás lényegesen olcsóbb lett volna. „Tehát itt önmagában jelentős pazarlás történt” – állapította meg a miniszter.

A történet azonban itt nem ért véget, a helyzetet tovább súlyosbították. Lázár János 2024-ben, karácsony és szilveszter között úgy döntött, hogy nemcsak a híd és az M6-os autópályáig vezető szakasz, hanem az alföldi oldalon az 51-es útig tartó rész is kétszer kétsávos legyen. Vitézy hozzátette, hogy ennek semmilyen alátámasztása és indoklása ekkor nem volt ismert, különösen, hogy az alföldi oldalon a forgalom elenyésző. Később, 2026 márciusában készült el egy tanulmány az Uvaterv részéről, amely ezt a bővítést vizsgálta, de szerinte ez sem támasztotta alá a szükségességét. A tanulmány minden lehetséges jövőbeli fejlesztést beleszámolva is csak 8000 egységjármű/nap forgalmat tudott prognosztizálni 2050-re.

„A kialakuló forgalmak nem magasak távlatévekben sem, tehát ezt még itt se tudják letagadni” – mondta a miniszter a dokumentumról, amely szerint az új szakaszon 2028-ban csúcsórában is csupán 490 autó haladna át.

A tanulmány elkészülte után az események felgyorsultak. Három nappal később, 2026. március 13-án egy nem nyilvános kormányhatározat született a bővítésről. A határozat arra utasította Lázár Jánost, hogy március 31-ig módosítsa a szerződést a Duna Aszfalttal.

A szükséges 76 milliárd forintos extra forrást a közösségi közlekedésből vonták el. „A legnagyobb tétel, ahonnan ezt elvonják, az az autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások és az egyéb közlekedési közszolgáltatások sorai” – részletezte Vitézy.

Szerinte ez költségvetési kozmetikázás volt, ami a leköszönt kormányzat működési logikáját mutatja.

Lázár 2026. március 30-án, két héttel a választások előtt alá is írta a szerződésmódosítást. A beruházás összköltsége ezzel 451 milliárd forintra emelkedett. A szerződésmódosítás azonban egy másik, rendkívül szokatlan elemet is tartalmazott: átalakították az előlegfizetés rendszerét. Míg eredetileg 20% volt az előleg, az új szerződés szerint minden egyes építési mérföldkőre 98%-os előleget fizethettek ki.

„Ki hallott már olyat, hogy egy építési beruházásnál a megrendelő 98 százalék előleget fizet? Most úgy látszik, Lázár Jánosnak jutott ez eszébe, hogy ez egy milyen jó ötlet lenne” – mondta a volt miniszter utódja.

Ráadásul állítása szerint „nem áll bankgarancia kifizetett előlegek mögött.”

Ennek eredményeként a választások előtti pénteken, április 10-én további 94,3 milliárd forint előleget utaltak ki, így a cég összesen 155,8 milliárd forint előleget kapott. Vitézy szerint az egész ügy egyetlen magyarázata az, hogy minél több pénzt juttassanak a kiválasztott kivitelezőnek.

Úgy véli, a beruházás egy elrontott, túlméretezett és korrupt projekt.

A kritikákra Lázár korábban úgy reagált, hogy a vitát egy „Budapest-vidék vitába” próbálta terelni. Vitézy szerint azonban a beruházás indokolatlansága ennél sokkal mélyebb probléma.

„2050-re sem lehet elképzelni, modellezni, felfesteni olyan jövőképet, ami alapján indokolt kétszer-kétsávos hidat és kétszer-kétsávos utakat építeni a mohácsi híd körül” – jelentette ki.

Szerinte „nehéz ezt az egészet nem úgy látni, hogy itt valójában csak az számított, hogy minél több pénzét a magyar adófizetőknek, a magyar költségvetésnek kitolják a Duna aszfalt számára.”

A minisztérium most vizsgálja a jogi lépéseket, beleértve a büntetőfeljelentés lehetőségét és a pénzek visszaszerzését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk