Egyelőre még a tudósok sem tudják biztosan, hogy a koronavírus legújabb, először Dél-Afrikában felfedezett, de már világszerte terjedő variánsa, az omikron mennyire veszélyes, és hatásosak-e ellene a jelenleg alkalmazott koronavírus-védőoltások. A gyártók már tesztelik az oltóanyagaikat az új mutánssal szemben, de egyelőre még nem érkeztek hivatalos adatok ezekről a vizsgálatokról.

A Pfizerrel közösen vakcinát fejlesztő BioNTech vezérigazgatója, Ugur Sahin most a Reuters konferenciáján azt mondta, a német cég viszonylag gyorsan tud változtatni a védőoltáson, ha kell, az pedig a következő hetekben fog eldőlni, hogy mennyire lesz sürgős a frissítés.

Elmondása szerint a Pfizer-vakcina újabb, omikron ellen is hatásos változatának tervezése már folyamatban van, és 100 napon belül elérhetővé is válhat. De ha bebizonyosodik, hogy a meglévő oltások védenek a súlyos megbetegedés ellen az új variáns esetében is, azzal a vakcinagyártók időt nyerhetnek.

- mondta Ugur Sahin.

A BioNTech vezérigazgatója korábban azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy az omikron variáns szerintük "kicselezheti" az antitesteket és nagyobb eséllyel fertőzheti meg azokat, akik már beoltatták magukat. Ugyanakkor arra számítanak, hogy az oltottak továbbra is védettek lesznek a súlyos megbetegedéssel szemben. Sahin egyébként arra számított, hogy csak valamikor jövőre jelenhet meg egy ilyen rendkívül mutáns vírus. Hozzátette, az, hogy a vírus ilyen gyorsan és ilyen sokszor mutálódik, azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel évente szükség lesz a védőoltás beadatására, ahogy a szezonális influenza esetében is.

A világ legnagyobb csokoládégyárában, a belga-svájci Barry Callebaut csokoládégyártó cégnél nemrégiben kitört szalmonellafertőzés eredetét egy magyarországi szójalecitin-szállítmányra vezették vissza a belga The Brussels Times hírportál szerdai beszámolója szerint.

A hírportalon a múlt hónap végén jelent meg jelentés arról, hogy a belgiumi csokoládégyárban is azonosították azt a bélfertőzést okozó baktériumot, amely néhány hónappal korábban az olasz Ferrero csokoládégyár belgiumi telephelyén okozott szalmonellafertőzést, és ezzel több mint 300 megbetegedést Európa szerte.

Akkor a belga-svájci tulajdonú Barry Callebaut cég kelet-flandriai üzemében a június 25. után gyártott összes csokoládékészítményt kivonták a forgalomból az illetékes hatóságok.

A The Brussels Times hírportál jelentése szerint a belga élelmiszerbiztonsági hivatal (FAVV) szerda reggel megerősítette, hogy

A cég belső vizsgálatának eredményét külső vizsgálat is igazolta. "Tájékoztattuk a magyar kormányt az ügyről, és most várhatóan vizsgálatot indítanak saját országukban" - mondta Helene Bonte, a FAVV szóvivője a The Brussels Times hírportálnak.

A FAVV az élelmiszerek és takarmányok európai sürgősségi riasztórendszerén (RASFF) keresztül értesítette Magyarországot.

A Barry Callebaut szóvivője, Korneel Warlop kifejtette, hogy ez a vizsgálati eredmény fontos lépés a szennyeződés végső felelősségének meghatározásában, és szerepet fog játszani annak meghatározásában, hogy ki fedezi az incidens pénzügyi következményeit.

Bonte hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-ügynökséghez eddig beérkezett információk alapján a szennyezett szójalecitin-szállítmány a Barry Callebaut gyárára korlátozódik. "Nincs arra utaló jelünk, hogy más cégek is vásároltak volna belőle, vagy felhasználták volna a termékeikben" - mondta.

Hozzátette azt is, hogy továbbra sincs jele annak, hogy a szennyezett termékek bekerültek volna a belga élelmiszer-ellátásba, amit a vállalat a múlt héten meg is erősített. "A fogyasztóknak jelenleg nincs miért aggódniuk" - mondta Bonte.

Tovább zuhan a forint az euróval és a dollárral szemben. Szerdán röviddel 10.45 után az euró 410,68 forint, a frank 413,83 forint, a dollár pedig 401,19 forint rekordszintre emelkedett. 13 óra előtt az euró a 412 forintos határt is átlépte, a dollárt pedig 403 forint fölött jegyezték.

14 óra után pedig már 413 forint fölé emelkedett az euró ára, ezzel párhuzamosan pedig a forint a nemzetközi piacon jelentősen erősödő dollárral szemben is tovább gyengül - írja a hvg.hu.

A kedd reggeli 384-es szinthez képest szerda reggel már 398-ról indult a kereskedés, délután pedig már 406 forintot is adtak egy dollárért.

A világ leggyengébb devizái közé került a forint, miután ismét történelmi mélypontra zuhant az euróval és a dollárral szemben. Napközben volt, hogy egy euró 417, egy dollár pedig 410 forintot ért.

Bod Péter Ákos közgazdász szerint

Példaként mondta, hogy a benzinár problémája még mindig nincs megoldva. Az egész "rezsiügy" megoldatlan - tette hozzá. Szerinte ezt a költségvetés egy darabig még bírja finanszírozni, de mindenki aggódik a magyar költségvetésért.

A Portfolió elemzője szerint akár a 450-es szintet is elérheti az euró-forint árfolyam. Úgy látják, hogy ennek egyre nagyobb az esélye, de bármikor jöhet egy pozitív fordulat.

A kormány továbbra is úgy véli, hogy a gyenge forintról a háború tehet.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Csaknem kilenc évig tartó eljárásban nyert pert Horvátországgal szemben a Mol, a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID).

- mondta Kara Pál, a Mol csoport vezető jogi tanácsadója online háttérbeszélgetésen szerdán.

Felidézte: a horvátok 2002-ben hirdették meg a privatizációt, ahol a Mol megnyerte az INA 25 százalékos tulajdonrészét. A 2009 januárban aláírt megállapodásokban az INA feletti irányításban egyeztek meg, valamint aláírtak egy megállapodást a horvát gáz-üzletágról. Az ICSID ítélet egyértelműen kimondta: nem volt korrupció, "senki nem fizetett le senkit azért", hogy a Mol irányítást szerezzen az INA-ban - tette hozzá.

Kara Pál azt mondta, bíznak abban, hogy a horvát fél jogkövető lesz, és betartja a nemzetközi jog szabályait, amely elsőbbséget élvez a nemzeti jog felett.

Kérdésre elmondta: ennek az ítéletnek nincs hatása Hernádi Zsolt elnök nemzetközi mozgására, az uniós jogi mechanizmusban nincs olyan szervezet, amely visszavonhatná a horvát elfogatóparancsot, azt csak Horvátország teheti meg. Hozzátette, az ítélet tükrében lehet kezdeményezni az elfogatóparancs visszavonatását, ám a nemzetközi büntetőjogban erre nincsen precedens, vizsgálják a kérvényezés lehetőségét.

Elmondta, Horvátország befektetői érdeket sértett például azzal, hogy a 2009-ben aláírt gázmegállapodást szánt szándékkal nem teljesítette a horvát kormány. Emellett 2014-ben az országban az a döntés született, hogy nem az INA hanem a HEP (Hrvatska elektroprivreda) végezte a stratégiai tárolást. Ennek az intézkedéssorozatnak az volt a lényege, hogy az INA-nak nyomott piaci áron kellett átadnia a betárolt gázkészletet a HEP-nek, ésszerűtlenül rövid határidőn belül, ami szintén befektetői érdeket sértett, kárt okozott a Molnak.