prcikk: Vagyonokat fizetnek egyetlen szobáért a legszegényebbek | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Vagyonokat fizetnek egyetlen szobáért a legszegényebbek

Egy felmérés szerint 2-3 millióan élnek lakásszegénységben, vagyis ennyien vannak az átlagosnál rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben.


Magyarok milliói élnek lakásszegénységben, és egyre többen bérelnek viskókat extrém drágán, ha cserébe nem kell kauciót fizetniük. A Habitat for Humanity jelentése szerint folyamatosan mélyül a lakhatási válság, ami egyáltalán nemcsak a legszegényebbeket sújtja. A kormány mégis egyéni szociális problémaként tekint erre, ahelyett, hogy rendszerszintű változásokba kezdene.

Másfélmillióan élnek zsúfolt, nedves, alacsony komfortfokozatú lakásban, amit többnyire esélyük sincs felújítani. Ez a Habitat for Humanity éves jelentéséből derül ki, amelyet most kivételesen nem kötetformában, hanem egy honlapon tettek közzé.

A legfontosabb számok szerint

• a 4,4 millió magyarországi lakóingatlan 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai elvárásoknak.

• Minden harmadik háztartásra igaz, hogy a jövedelméhez képest irreálisan sok pénzt költ rezsire, bérleti díjra vagy törlesztőrészletre.

• Látványos az eladósodás: 1,4 millió háztartásnak van hitele, és a háztartások 13 százalékának van 60 napon túli rezsitartozása.

• Közben 750 ezer végrehajtási ügy van folyamatban, és minden napra jut egy tucatnyi kilakoltatás.

A kutatás készítői úgy becsülik, legalább 2-3 millióan élnek lakásszegénységben, ami azt jelenti, hogy megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi, vagy jogi szempontból az átlagosnál rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben vannak.

A jelentés szerint az elmúlt években folyamatosan mélyült a lakhatási válság, és bár a kormánynak lenne rá lehetősége, látványosan nem csinál semmit az ügy érdekében. Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország vezetője a jelentés bemutatóján azt mondta, 2018-ban 285 milliárd forintot költött a kormány lakhatási célokra, de ennek csak 11 százalékát osztották ki szociális alapon. A többi családi otthonteremtési kedvezményre, lakástakarékossági támogatására, kamattmogatásra vagy áfa-visszatérítésre ment, ami inkább a jobb helyzetűeket érinti. Ez évek óta jellemzi a kormány politikáját, itt is írtunk már róla.

“Az állam eseti szociális problémaként kezeli a lakásszegénységet” – mondta Pósfai Zsuzsanna, a jelentés egyik szerkesztője. Vagyis ahelyett, hogy rendszerszinten próbálná megoldani ezt a tömegeket érintő problémát, a szociális ellátórendszerbe tereli azokat, akik kihullanak a rendszerből. Ezért éltek 2015-ben több mint 90 ezren valamilyen szállást nyújtó intézményben. Közben az állam megszüntette a normatív lakásfenntartási támogatást, és az önkormányzatokra bízta, hogy adnak-e ilyet a lakosaiknak. A településeknek viszont általában nincs elég forrásuk, vagy ha mégis, sokszor a politikai akarat hiányzik, és inkább kiszorítani próbálják a szegényeket, például a szociális bérlakások számának csökkentésével.

Szegfalvi pozitív kormányzati intézkedésként a Nemzeti Eszközezelő létrehozását említette, amely szerinte tényleg képes segítséget nyújtani az adósságspirálba került embereknek. Ezen az ábrán megnézheti, pontosan mekkora összegeket költ a kormány a különböző lakhatási célokra.

Fizesd meg a nyomort, cserébe nem kérek kauciót

A Habitat azt javasolja a kormánynak, hogy fordítson nagyobb figyelmet a szegények lakhatási gondjaira, és

• hozza vissza a lakásfenntartási támogatást,

• segítse az adósokat,

• adjon albérlet- és rezsitámogatást a rászorulóknak,

• javítson a szociális tűzifa hozzáférhetőségén,

• tegye széleskörűvé a jobb helyzetűek számára elérhető támogatásokat.

Ezen kívül úgy látják, az albérletpiacon is bőven lenne kormányzati tennivaló, még akkor is, ha a magyarok többége ma is saját tulajdonú ingatlanban él. Az albérletárak ugyanis elképesztően kilőttek az elmúlt években, annyira, hogy sokkal gyorsabban nőnek a jövedelmeknél. Ráadásul a szegényebbek is hasonló arányban bérelnek lakást, mint a tehetősebbek, ezért őket különösen érinti ez a probléma.

A kutatók szerint a lakástulajdonosok egy része direkt a szorult helyzetbe került szegényekre utazik azzal, hogy extrém drágán adnak ki nekik szörnyű állapotú lakásokat, cserébe nem kérnek kauciót, és a gyerekeket is beengedik, akik sok más főbérlőt elriasztanak. Így egyre többen kényszerülnek arra, hogy bőven a piaci ár felett, súlyos tízezrekért béreljenek egy szobát, vagy akár csak egy ágyat. A jelenséget a Habitat munkatársai uzsoraalbérletnek neveztek el.

A jelentésben idéznek egy interjúalanyt, aki 2017-ben egy négy négyzetméteres szobáért 55 ezer forintot fizetett havonta, de a nagyobb szobákért akár 80 ezret is elkértek. “Bár a bérleti díj tartalmazza a rezsit, olyan eset is előfordult, amikor valamilyen közüzemi szolgáltatást huzamosabb időre kikapcsoltak, és a bérlők áram vagy gáz nélkül maradtak” – írják.

Ez nemcsak budapesti jelenség: vidéken 25 ezer forintba került egy 15 négyzetméteres szükséglakás, és 15 ezerbe egy 10 négyzetméteres fáskamra. “Ugyanitt a tulajdonos, bár az önkormányzatnál és a szolgáltatóknál képviselte a lakók érdekeit, a rászorultsági alapon járó tüzelőanyag-utalvány egy részét elvette bérlőitől. A bérleti díjat a tulajdonos vagy egy megbízottja szedi be, a fizetéssel nem lehet késni. Késés esetén a fizikai bántalmazás kilátásba helyezésével fenyegetik a bérlőket, nemfizetés esetén azonnali a kilakoltatás.”. A kisebb településeken ráadásul mindez összekapcsolódik a hagyományos uzsorával is.

Az albérletből kiszorulók másik menekülőútja a munkásszállókra vezet, amelyek építését a kormány is támogatja, hogy ezzel ösztönözze az emberek mobilitását. Mivel ezek olcsóbbak az albérleteknél, olyan családoknak is kapóra jön, akiknek nem a munkavállalás miatt van rájuk szüksége, néhány szállóra pedig még gyerekeket is beengednek. A munkásszállók havi díja így is 45-105 ezer forint között van, ami elég magas a körülményekhez képest.

A Habitat szerint egy szegényeket célzó albérlettámogatási rendszerrel sokat lehetne javítani a helyzeten, ahogy azzal is, ha a kormány támogatná a nem piaci alapú lakáskiadást. Ilyenek lehetnének például a szociális lakásügynökségek, a lakáskezelő társaságok, vagy a bérlői lakásszervezetek. Ezen kívül azt javasolják, hogy a kormány fejlessze a szociális bérlakásszektort, de legalábbis ösztönözzék az önkormányzatokat, hogy ne adják el a már meglevő állományukat.

Nem győzik fával a házaik kifűtését

A jelentés egy másik része a lakások minőségével foglalkozik, amire a cikk elején már utaltunk. A túlzsúfolt lakásban élő másfélmilliós tömeg más problémákkal is szembesül: beázik a tető, nedvesek a falak, nincs WC és fürdőszoba vagy túl sötét a lakás. Ez a 18 éven aluliak 27,3 százalékát érinti.

Az elmúlt évtizedekben persze sokat javult a helyzet. Ma már a lakások majdnem 95 százaléka összkomfortos vagy komfortos, miközben a rendszerváltás idején ez az arány csak 70 százalék volt. Közben csökkent a szükség- és komfort nélküli lakások aránya (a komfort nélküli lakásban nincs sem vécé, sem fürdőszoba, a szükséglakásban ezen kívül nincs 12 négyzetméteresnél nagyobb helyiség sem). A rendszerváltás idején még 127 ezer szükséglakás volt az országban, amiből mára csak 1730 maradt. A területi különbségek viszont most is elég nagyok, Észak-Magyarországon majdnem nyolcszor akkora a komfort nélküli és szükséglakások aránya, mint Közép-Magyarországon.

Ugyanez a helyzet a közműellátottságot tekintve. Ma már a lakások 96 százalékában van vezetékes víz, de ebben is sokszoros különbségek vannak a fejlettebb és a hátrányos helyzetű régók között.

A jelentésben részletesen írnak az energiafelhasználás egyenlőtlenségeiről is, ami azért fontos, mert az országban évente felhasznált energia nagyjából egyharmadát a lakossági energiafogyasztás teszi ki, és ennek háromnegyede fűtésre megy. Így nem nehéz belátni, hogy hőszigeteléssel, fűtésrendszerek korszerűsítésével vagy az elektromos berendezések cseréjével sokat lehetne spórolni, erre viszont nincs igazán széleskörű kormányzati terv. Az “Otthon melege program” a kitűzött cél öt százalékát érte el, a Magyar Fejlesztési Bank kedvező hitelkonstrukciója pedig nem elérhető a szegényebbeknek, pedig pont ők élnek a legrosszabb minőségű házakban.

Ráadásul egyre többen, a háztartások 42 százaléka fával fűt, és ez az arány a falusi, illetve a szegény háztartások körében még magasabb. Ez azért fontos, mert a szegényeknek sokkal több fára van szükségük, hogy kifűtsék a rosszul szigetelt házaikat, amelyekben még a kályba is alacsonyabb hatékonyságú. A Habitat szerint a megfelelő fűtőberendezések és tüzelőanyagok biztosításával nem lenne gond a fatüzeléssel, ehhez viszont kormányzati támogatásra lenne szükség.

Nem hallgatják meg őket

Bár a Habitat for Humanity már hetedik éve rendszeresen elkészíti a lakhatási szegénységről szóló jelentését, a kormánytól még egyszer sem kaptak választ, pláne nem fogadtak meg semmit a javaslataikból. Szegfalvi Zsolt arról is beszélt, hogy most sem volt könnyű minden adatot megszerezni a kutatáshoz, előfordult, hogy egy-egy adatgazdától választ sem kaptak, vagy fizetniük kellett az információkért.

A jelentés teljes egészében, grafikonokkal és interaktív ábrákkal együtt elérhető ezen az oldalon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Képeken a történelmi vereség: Sokan sírva fakadtak a Fidesz eredményvárójában
A Fidesz-KDNP vezetői és hívei ezúttal is a Bálnában várták a választási eredményeket. Képeinken megmutatjuk az este drámai pillanatait.


Késő délután megnyitotta kapuit a fideszes eredményváró a párt hagyományos helyszínén, a Bálnában, ahová öt óra után nem sokkal kezdték el beengedni a hazai és a nemzetközi sajtó munkatársait. A beengedésnél szigorú volt az ellenőrzés, a látszólag találomra kiválasztott külföldi újságírók táskáját még kutyákkal is átvizsgáltatták. A média munkatársai ezúttal is elkülönítve, egy külön helyiségben várakozhattak. A párt meghívó nélkül érkező szimpatizánsainak az épület mögött állítottak fel sörpadokat, illetve van egy színpad is.

Miután megérkeztek a friss választási eredmények, Orbán Viktor pártelnök pedig elmondta beszédét, sokan sírva fakadtak a helyszínen. Képeinken a történelmi Fidesz-vereség pillanatai.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Fidesz ott követte el a legnagyobb hibát, hogy teljesen bezárkózott a saját univerzumába
A politológus szerint a kormánypárt stratégiai hibát követett el, amikor kizárólag a saját szavazóinak kommunikált. Meglátása szerint viszont a valódi probléma abból fakadt, hogy figyelmen kívül hagyták a saját buborékjukon kívüli elégedetlenséget.


A Fidesz kampányát és a választási éjszaka legfontosabb tanulságát foglalta össze éjszaka közzétett Facebook-posztjában Török Gábor politológus.

Szerinte a kormánypárt stratégiai hibát követett el azzal, hogy elszigetelte magát, miközben Magyar Péter sikeresen mozgósította azokat, akiket a Fidesz már nem tudott megszólítani.

Török délelőttre ígért részletesebb elemzést, de egy gondolatot már előzetesen is kiemelt. A politológus szerint a kormánypártok alapvető tévedést követtek el azzal, hogy kommunikációjukat a saját szavazóikra szűkítették.

„A Fidesz ott követte el a legnagyobb hibát, hogy teljesen bezárkózott a saját univerzumába, kizárólag a saját szavazóihoz beszélt, csak arra összpontosított, hogy a lehető legjobban leegyszerűsített, alapvetően félelemre épített mondanivalóval és bizony időnként hasonlóan egyszerű szereplőkkel, továbbá mindenféle győzelmi jelentéssel őket egyben tartsa.”

Török Gábor ugyanakkor elismerte, hogy ez a taktika a keménymag egyben tartására részben alkalmas volt. „Ebben nem is volt teljesen sikertelen, hiszen a 2010 utáni időszakban eddig tapasztalt 2,1-2,8 millió közötti belföldi tábora - inkább alsóhangon - nagyjából most is rá szavazott.”

Az elemző úgy látja, a valódi probléma abból fakadt, hogy a kormánypártok figyelmen kívül hagyták a saját buborékjukon kívüli elégedetlenséget.

Szerinte a Fidesz „egyáltalán nem vett tudomást arról, hogy egyre több ember számára a politikája, a kommunikációja, a propagandája és a kirakata értelmezhetetlen, vállalhatatlan, befogadhatatlan.”

„Ezt a tábort terelte egybe és győzte meg a korábban az ellenzéki térfélen nem látott politikai munkájával Magyar Péter.”

A TISZA Párt több mint hárommillió szavazattal történelmi rekordot döntött, miközben a Fidesz–KDNP közel egymillió szavazót vesztett négy év alatt. Az előzetes adatok szerint a TISZA bő kétharmadot, 138 mandátumot szerzett, és a Fidesz mellett csak a Mi Hazánk jutott be a parlamentbe.

A győzelem nemcsak listán, hanem egyéni körzetekben is elsöprő volt, olyan ismert fideszes politikusok bukták el a körzetüket, mint például Menczer Tamás és Tállai András.

A választási éjszaka gyors és egyértelmű politikai következményekkel járt. Magyar Péter győzelmi beszédében a köztársasági elnök és a legfőbb bírói vezetők távozását követelte. A vesztes oldalon Dobrev Klára lemondott a DK elnöki posztjáról, a kormánypárti véleményvezérek pedig, mint Bohár Dániel vagy Deutsch Tamás, szűkszavúan reagáltak a vereségre.

Az eredmények kihirdetése után Budapesten hatalmas tömeg ünnepelt az utcákon, Karácsony Gergely főpolgármester pedig a nemzeti színűre kivilágított Lánchíddal köszöntötte a győztest.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter 12 pontban foglalta össze, miért bukott meg 16 év után a Fidesz
A szakértő szerint a bukás nem hirtelen jött, hanem egy évek óta tartó folyamat eredménye, amely a valóság tagadásával kezdődött. Tarjányi szerint a NER-elit luxusélete sokak számára elfogadhatatlan lett, miközben a gyermekvédelemhez hasonló ügyek háttérbe szorultak.


Tarjányi Péter író és biztonságpolitikai szakértő szerint a Fidesz vasárnapi veresége nem egy hirtelen esemény volt, hanem egy hosszú, évek alatt felépült folyamat vége. Hétfő reggeli Facebook-posztjában úgy fogalmazott, eljött egy pillanat, amikor az emberek már nem dühből szavaztak.

„Hanem csendben. Végleg.”

A szakértő szerint a kormánypárt nemcsak egy választást veszített el, hanem a partneri kapcsolatát az országgal. „Ez nem egyik napról a másikra történt. Hanem évek alatt. Lassan. Következetesen” – írja, majd 12 pontban foglalja össze, mi vezetett a 16 év utáni bukáshoz.

A lista élén „a valóság tagadása” áll: hiába kommunikált sikereket a kormány, ha a mindennapi élet nehezebb lett, mert „a beszéd nem tölti meg a hűtőt, a pénztárcát és az éhes gyomrot”. Ezt követi „a hatalom megszokása”, ami már nem stabilitást, hanem eltávolodást hozott, és egy alternatív valóságot teremtett a Fideszen belül. Ez a gondolat egybe cseng Török Gábor elemzésével: a politológus úgy látja, a Fidesz azzal követte el a legnagyobb hibát, hogy teljesen bezárkózott a saját univerzumába, és figyelmen kívül hagyta a buborékján kívüli elégedetlenséget.

Tarjányi azzal folytatja, hogy „a kiválasztottak világa”, vagyis egy szűk kör látványos gazdagodása, valamint „a félelem politikájának kifáradása” is a vereség okai között van: az emberek belefáradtak a 16 éves „háborúba”. Kiemeli még „a fiatalok elvesztését”: ezek a generációk nem találtak jövőképet, és a szüleik, nagyszüleik is így látták. Ahol pedig „nincs jövő, ott nincs választói lojalitás sem”. Hatodik pontként az egészségügy és az oktatás állapotát nevezi meg, ami szerinte már nem kampánytéma volt, hanem mindennapi tapasztalat.

„Elfogadhatatlan, ha egy állam az alapműködéseket sem biztosítja” – állítja.

A hetedik pont „a kommunikáció túlhajtása”, ami hiteltelenné és nevetségessé vált. A nyolcadik „a korrupció és a mohóság képe”: Tarjányi szerint a NER-elit luxusélete sokak számára elfogadhatatlan lett, miközben a gyermekvédelemhez hasonló ügyek háttérbe szorultak. A nemzetközi sajtó egy része szintén a gazdasági nehézségeket és a korrupciót jelölte meg a Fidesz vereségének fő okaként.

A szakértő azt gondolja, hogy „a szövetségek beszűkülése” és az, hogy a Fidesz „elmérte” Magyarország helyét, szintén hozzájárult a bukáshoz, mivel „Magyarország Európához tartozik. Nem Oroszországhoz, és nem az Egyesült Államokhoz.”

Tarjányi utolsó két pontja „a túlzott kontroll” (ami egy „bürokratikus, merev struktúrát” hozott létre „urizáló helytartókkal”), valamint az ebből fakadó, mindennél erősebb „változás igénye”. „Az emberek hiszik, hogy újat és jobbat tudnak építeni. Nem akarják a NER-t és ez egyben üzenet az új kormánynak is: ha ugyanazt csinálják, mint Orbánék ugyanígy járnak. Csak gyorsabban” – fogalmazott.

A szakértő hozzátette: a vasárnapi esemény nem bosszú, hanem korrekció volt az ország részéről. „Egy társadalom mindig jelez. És ha ezt sokáig nem hallják meg, akkor már nem beszél. Hanem dönt…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Történelmi fordulatról ír a nemzetközi sajtó: erre számítanak Magyarországtól a világban a Tisza győzelme után
A legnagyobb európai és tengerentúli lapok kiemelik, hogy Orbán elismerte a Fidesz választási vereségét. Az elemzések közben arra jutnak, hogy a stagnáló gazdaság, illetve a korrupció miatt akart komoly változásokat a magyar nép, és ez hozta el a Tisza Párt elsöprő győzelmét.


Egy korszak zárult le Budapesten: a nemzetközi sajtó egyszerre nevezi történelmi fordulatnak és európai jelentőségű váltásnak az április 12-i magyar választás eredményét, amelyre világszerte reagáltak politikai vezetők és a legnagyobb lapok. A 16 év utáni kormányváltást hozó választáson a Tisza Párt aratott fölényes győzelmet, miközben a részvételi arány rekordot döntött. A világsajtó kiemelt figyelemmel követte az eseményeket, a vezető médiumok pedig egybehangzóan a magyar belpolitika és az Európai Unió viszonyának újrapozicionálását emelték ki.

A Reuters hírügynökség tudósítása szerint az uniós vezetők a demokratikus és európai értékekhez való visszatérés esélyét látják az eredményben, miközben a szavazói döntés hátterében az infláció és az életszínvonal romlása is komoly szerepet játszhatott.

„Ezen az estén erősebben dobog Európa szíve Magyarországon” – idézte a The Guardian Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét. A brit lap szerint a magas részvétel és a fiatal szavazók mozgósítása kulcsfontosságú volt, a választást pedig a jobboldali populizmus európai jövőjéről szóló népszavazásként is lehetett értelmezni.

A The New York Times elemzése szerint a fordulat kulcsa az volt, hogy Magyar Péter „belülről” érkező kihívóként tudta megszólítani az elégedetlen szavazókat, és a választás egyben a centralizált hatalomgyakorlásra adott társadalmi válaszként is értelmezhető.

A tengerentúli sajtó a geopolitikai következményeket is hangsúlyozta. A The Washington Post arra hívta fel a figyelmet, hogy a fordulatnak Washingtonban és Moszkvában is komoly visszhangja van, és Orbán Viktor veresége túlmutat a magyar belpolitikán, hatással lehet a transzatlanti viszonyokra is.

A gazdasági okokat a The Wall Street Journal emelte ki: azt írják, a választási eredményben komoly szerepet játszott a stagnáló gazdaság és a korrupciós vádak miatt fellángolt társadalmi feszültség.

A Le Monde elsősorban azt emelte ki, hogy Orbán Viktor elismerte a vereségét. Eközben Magyar és a Tisza Párt győzelme egy új, EU-orientált politikai irány lehetőségét vetíti előre. A francia lap úgy értelmezi, hogy a választás félreérthetetlen visszajelzés a választóktól, akikben erős igény támadt a változásra.

A brüsszeli Politico szerint a Tisza Párt erős kétharmados parlamenti többsége (amiről az éjjel még feltételes módban írtak) rendszerszintű átalakítások előtt nyithatja meg az utat. Ezt a gondolatmenetet vitte tovább a CNN és a BBC is, amelyek az európai illiberális modell egyik ikonikus alakjának vereségét és ennek jelképes súlyát hangsúlyozták.

A nemzetközi reakciók is gyorsan megérkeztek. Donald Tusk lengyel miniszterelnök magyarul is üzent: „Vissza együtt! Dicsőséges győzelem, barátaink! Ruszkik haza!”. Barack Obama, az Egyesült Államok volt elnöke úgy fogalmazott, hogy „a magyarországi ellenzéki győzelem a demokrácia győzelme, és a magyar nép rugalmasságának bizonyítéka.”

A külföldi lapok elemzései szerint összességében a magas részvétel, a fiatal szavazók aktivizálódása, a gazdasági nehézségek és a korrupciós ügyek miatti elégedetlenség együttesen vezettek a 16 éve tartó kormányzás végéhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET: