Az ukrán-orosz válság "nem a Kelet és a Nyugat (vagy Oroszország és az Egyesült Államok) konfliktusa, ahol Magyarország csak külső szemlélő. Magyarországot és biztonságát közvetlenül érinti minden olyan lépés, amely a globális szabályokon alapuló rendet fenyegeti. Ez még inkább így van, amikor ez a fenyegetés Magyarország szomszédságában jelenik meg" - írja az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője, Marc Dillard a hvg360-nak írt véleménycikkében.

Szerinte "Oroszország destabilizáló akciói az ukrán határon fenyegetést jelentenek a Magyarország és transzatlanti szövetségesei által kivívott biztonságra és stabilitásra, békére és jólétre nézve". Idézi Antony Blinken amerikai külügyminisztert is, aki nemrég arra figyelmeztetett, hogy "most sok minden forog kockán", és nemcsak Ukrajna jövőjéről van szó, de "egyben azokról az elvekről is, amelyek évtizedek óta biztonságosabbá és stabilabbá tették a világot".

Mint írja, a nyugati országok azért foglalkoznak az Ukrajnában zajló eseményekkel, mert tiszteletben tartják az elveket, amelyek megalapozzák a nemzetközi békét és biztonságot: hogy egy állam határait és területi integritását nem lehet erőszakkal megváltoztatni, és hogy az országoknak joguk van az önrendelkezéshez.

- húzta alá.

Azt az amerikai külügyminiszter is kijelentette, a cél az, hogy az országok együtt cselekedjenek az ügyben: "az Egyesült Államok nem fog Európa nélkül tárgyalni Európáról. Ukrajna nélkül nem tárgyalunk Ukrajnáról".

Dillard szerint "Putyin elnök álnok módon Ukrajnát hibáztatja a provokálatlan orosz katonai mozgósításáért. De Ukrajna és a NATO katonai magatartása mindig is tisztán védelmi jellegű volt. Oroszországgal ellentétben Ukrajna betartotta a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit, amelynek célja a donbászi tűzszünet biztosítása volt".

- írja.

A budapesti nagykövetség ügyvivője szerint "az Egyesült Államok folytatni akarja a nemzetközi koalíció építését Európában és világszerte olyan partnerekkel, akik tisztán látják ezt a fenyegetést", a magyar szövetségeseik pedig kulcsfontosságúak ebben az erőfeszítésben. Az USA álláspontja az, hogy a transzatlanti egység és elszántság a leghatékonyabb eszköz az orosz agresszióval szemben, és a diplomáciai út jelenti az egyetlen tartós megoldást mindenki számára. Ha azonban Oroszország a másik utat választja, és újra betör Ukrajnába, Amerika készen áll arra, hogy partnereikkel és szövetségeseikkel együtt súlyos szankciókat rójanak ki Oroszországra, amint azt a G7, az EU és a NATO nemrégiben megerősítette. Ezek jelentős szankciók lennének - pénzügyi, gazdasági és olyan szankciók, amelyeket eddig még nem vetettek ki. Szükség esetén megerősítenék Ukrajna és a NATO védelmét is, amit Putyin – állítása szerint – nagyon el szeretne kerülni.

- hangsúlyozza a cikkben Marc Dillard.

Mint ismert, a jegybank 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte az alapkamatot – és az emelésnek még valószínűleg nincs vége. Ennek számtalan vonzata van, de az egyik egyértelműen az, hogy jelentősen megdrágulhatnak a hitelek kamatai.

A money.hu szakértői rávilágítanak: törvény szerint a lakossági ügyfeleknek pénzintézet csak a mindenkori jegybanki alapkamatnál 24 százalékponttal magasabb kamatozású hitelt nyújthat, így az új hitelplafon 31,75 százalék lett. Ezzel viszont a jogszabályi rendelkezések miatt csak jövőre fognak szembesülni a hitelfelvevők. Ez alapján az előttünk álló félévben a „sima” hitelek maximális kamata 29,9 százalék lehet, míg a hitelkártya és áruhitel tartozásokra felszámított banki díj 44,9 százalékos szintig emelkedhet – eddig nem számít uzsorakamatnak.

Ha ugyanis egy család felveszi a csokot, de a határidőre nem születnek meg a gyermekek, vagy a házaspár válása miatt meghiúsul a támogatás célja, a pároknak büntetőkamattal kell visszafizetniük a támogatást.

Ezt a mértéket kell alkalmazni akkor is a jogosulatlanul igénybevett összegre, ha a családnak a 3-ból 2 gyermeke azért megszületett. Ekkor a két és a háromgyermekes CSOK különbségét, 7,4 millió forintot kell a közel 40 százalékos büntetőkamattal azonnal visszamenőlegesen visszafizetnie a két gyermeket már nevelő családnak.

Emiatt a szakértők szerint a hitelszabályok módosítására van szükség. Emellett tippként javasolják a babaváró hitelt, amely esetében a büntetőkamat sokkal méltányosabb.

Jelenleg 137 ország támogatja az OECD keretében létrejött globális minimális társaságiadó-kulcsról szóló megállapodást – ezek között 26 európai uniós ország van. Egyedül Magyarország nem támogatta a kezdeményezést, amit az adóelkerülés és az adócsalás mérséklésére találtak ki, de emellett segítené a jelenlegi gazdasági problémák megoldását is. Úgy tűnik, hogy az EU most döntésre szánta el magát a magyar vétó miatt.

A Népszava megtudta, hogy

Az EU terve, hogy jogszabályba foglalná a megállapodást, amelyhez valamennyi tagország kormányának a beleegyezésére szükség van.

Az EP meghatározó politikai csoportjai már elkészítették a határozati javaslataikat, hétfőre elkészülhetnek a közös állásfoglalás-tervezettel.

Jelenleg több frakció támogatná, hogy az irányelvet Magyarország nélkül – megerősített együttműködés keretében –fogadják el, ám a kereszténydemokraták és a konzervatívok nem értenek ezzel egyet. Szerintük a kívülmaradás alááshatja a belső piacot és torzíthatja a versenyt a tagállamok között.

Észak-Korea déli szomszédját okolja az országban kitört koronavírus-járvány miatt, írja a The Guardian.

Észak-Koreában a világjárvány kitörésének első két évében hivatalosan egyetlen fertőzöttet sem azonosítottak. Az első beteget május 12-én jelentették, ami komoly közegészségügyi válságot vetített előre az elszegényedett, éhezéssel küzdő országban. Pénteken 4750 embernél jelentkeztek a tünetek, ezzel összesen 4,74 millió fertőzöttről tudnak az országban.

Az észak-koreai egészségügyi hatóságok hivatalosan lázas betegségnek azonosítják a Covid-19-et, ami szakértők szerint a tesztkészletek súlyos hiányára utalhat. Az országban eddig hivatalosan 73 ember halálát ismerték el a járvánnyal összefüggésben.

Az észak-koreai állami hírügynökség (KCNA) pénteken közölte, hogy

A hatóságok közleményéből kiderül, hogy a két fertőzött környezetében meredeken emelkedni kezdett „a lázas megbetegedések” száma. A KCNA egyúttal figyelmeztette az ország lakóit, hogy óvatosan kezeljék a déli határ felett átrepülő léggömböket és tárgyakat.

Észak-koreai disszidensek rendszeresen küldenek leggömbökkel rendszerellenes szórólapokat és humanitárius segélyt a szomszédos országban rekedteknek. Az amerikai járványügy (CDC) szerint nem zárható ki, hogy tárgyak felületén keresztül terjedjen a Covid-19, de ennek kockázata meglehetősen csekély.

Az országban azután kezdett terjedni a koronavírus, hogy a karantént követően újra beindult a kereskedelem Kína és Észak-Korea között. Szakértők szerint ha Kim Dzsongun arra a következtetésre jutott volna, hogy Kínából érkezett a vírus az országába, szigorítani kellett volna a karanténintézkedéseket a határmenti térségben, ami a kereskedelem újabb visszaesését eredményezhetné.

Június 29-én, 57 éves korában meghalt Böszörményi Gyula József Attila-díjas író – vette észre a 24.hu a gyászoló család Facebookon közzétett közleményét.

Mint ismert, az író izomsorvadásos betegségben szenvedett és gyerekkora óta mozgássérült volt. 2002-ben lett országosan ismert Gergő és az álomfogók című meseregényével, amit aztán több kötettel is folytatott. De az ő nevéhez fűződnek olyan sikeres regénysorozatok is, mint az Ambrózy báró esetei.

„Te vagy az, aki fölfelé zuhan

És zuhantában nem követ

Ismert pályát, másik követ”

– búcsúzik a család egy Müller Péter Sziámi-dal szövegével.