A HUNOR (Hungarian to Orbit) nemzeti kutatóűrhajós-program célja, hogy magyar űrhajóst küldjön a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A kezdeményezés a 2021-ben elfogadott magyar űrstratégia része. Az első magyar kutatóűrhajós, Kapu Tibor 30 napot tölt majd az ISS fedélzetén, ahol nyolc tudományos kísérletet hajt végre. Tartaléka Cserényi Gyula lesz.
A külügyminisztérium január 28-án védjegybejelentést tett a HUNOR-program logójára. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) elindított eljárás során először megvizsgálják, hogy a jelkép megfelel-e a védjegybejegyzés formai és tartalmi követelményeinek. Ha minden rendben van, a szolgáltatási díj befizetése után dönthetnek a védjegy bejegyzéséről.
Így néz ki a logó:
A minisztérium széles körben tervezi használni a csodaszarvasos logót. Az árujegyzék szerint
a szimbólum felkerülhet marketinganyagokra, játékokra, ruhákra, ékszerekre, karácsonyfadíszekre, sőt, még műholdakra is.
A HUNOR-program keretében Kapu Tibor és tartaléka, Cserényi Gyula már túl vannak a magyarországi kiképzésen, hamarosan pedig az Egyesült Államokban folytatják a felkészülést. A 32 éves fejlesztőmérnök egy hosszú és összetett kiválasztási folyamat után lett a HUNOR-program befutója, több mint 240 jelentkező közül választották ki. Kapu Tibor elmondta: "Nyilván rengeteg kísérlet és kutatás lesz az űrállomáson. De ha lesz egy kis szabadidőm, akkor azt a kupola ablakánál töltöm, biztosan nagyon nehéz lesz levakarni onnan, azt nagyon várom."
A HUNOR-program 2022-ben kereste meg a Semmelweis Egyetemet, hogy vegyen részt az űrprogram orvosi, egészségügyi részének biztosításában. A projektért dr. Merkely Béla rektor felel, közvetlen munkatársaként pedig dr. Nagy Klaudia Vivien adjunktust kérték fel az operatív feladatok ellátására.
Bár Kapu Tibor csak tavasszal indul a világűrbe, a magyar űrprogram már most fontos mérföldkőhöz ért. A Külgazdasági és Külügyminisztérium
levédette a HUNOR-program jelképét, amelyen a csillagokból kirajzolódó csodaszarvas tekint a Földre és a ragyogó Magyarországra
21 Kutatóközpont: A Fidesz egyik fellegvárában komoly különbséggel veri a TISZA a kormánypártot
A felmérés szerint a TISZA jelöltje, Rápli Róbert hat százalékponttal vezet a fideszes Vámos Zoltán előtt a Szombathely környéki körzetben. Ez a 2022-es, 50 százalékos Fidesz-győzelemhez képest jelentős elmozdulás.
Fordulat a Fidesz egyik hagyományos fellegvárában: a Tisza Párt átvette a vezetést Vas megye 1-es számú választókerületében – derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből.
A január 30. és február 2. között készült kutatás szerint
a biztos szavazó pártválasztók körében Magyar Péter pártja 53 százalékon áll, míg a kormánypárt 40 százalékon.
Az összes válaszadó körében a Tisza Párt 44, a Fidesz 35 százalékos támogatottsággal bír.
Nemcsak a pártok, de az egyéni jelöltek versenyében is a Tisza Párt áll jobban:
jelöltjükre, Rápli Róbertre 37 százalék szavazna, míg a fideszes Vámos Zoltánra 31. A függetlenként induló Czeglédy Csaba 15 százalékon áll.
Magyar Péter a közösségi oldalán a 2022-es országgyűlési választás adataival vetette össze az eredményeket, rámutatva, hogy míg akkor a Szombathely központú körzetben a Fidesz 52–37 arányban győzött, addig a mostani mérés 53–40-es Tisza-vezetést mutat. A választókerületet 2014 óta a fideszes Hende Csaba képviselte, aki 2022-ben a szavazatok 50 százalékát szerezte meg, tíz százalékponttal megelőzve az akkor közös ellenzéki jelöltként induló Czeglédy Csabát.
Hende Csaba azonban már nem indul, miután 2025-ben alkotmánybíróvá választották, így a Fidesz új jelölttel, Vámos Zoltán Vas vármegyei főispánnal vág neki a küzdelemnek. A Tisza Párt jelöltje a körzetben Rápli Róbert, egy szombathelyi szakgimnázium igazgatója.
Fordulat a Fidesz egyik hagyományos fellegvárában: a Tisza Párt átvette a vezetést Vas megye 1-es számú választókerületében – derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből.
A január 30. és február 2. között készült kutatás szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán titokban mozgósított Mezőtúron, édesanyja szülővárosa 145 milliót kapott a kormánytól
Orbán Viktor egy zárt körű aktivistagyűlésen adott kampányutasításokat Mezőtúron. A miniszterelnöki látogatás napján a kormány egyedi döntéssel ítélt meg a városnak támogatást.
„Nem miniszterelnökként, hanem pártelnökként” beszélt Orbán Viktor egy zárt körű, előre nem hirdetett mezőtúri rendezvényen, ahová a Telex egy olvasói tipp alapján jutott el. A lap szerint a csütörtöki esemény annyira titkos volt, hogy a meghívottak egy része sem tudta, kit jön meghallgatni, a helyszínre érkező újságírók mozgását pedig a biztonságiak nehezítették.
A miniszterelnök a rendezvényt nem választási gyűlésnek, hanem „önkéntes vagy aktivista gyűlésnek” nevezte, és ennek megfelelően is beszélt. „Ezért nem is úgy fogok beszélni önökhöz, mint miniszterelnök, hanem inkább úgy, mint pártelnök” – mondta a jelenlévőknek.
Kifejtette, hogy bár a Fidesznek saját mérései szerint tavaly szeptemberben még „utcahosszal” volt előnye a választókerületben, a helyzet mára kiélezettebbé vált.
„Nekünk a társadalmi többségünk megvan. A kérdés az, hogy el tudjuk-e őket vinni választani” – hangsúlyozta, és az utolsó két hétben fokozott terepmunkára, kopogtatásra és a támogatók név szerinti megkeresésére buzdította az aktivistákat.
A mozgósítási felhívás a helyi politikai vezetőkre is kiterjedt. Orbán Viktor elmondta, mit kért a város polgármesterétől: „A polgármester úrtól itt is elmondom, azt kértem, hogy nyíltan álljon be a jelöltünk mögé és támogassa a Zsoltot.”
A kampány fő üzeneteként a háborús veszélyt jelölte meg, mondván: „Európa masírozik a háború felé.” Arra kérte a hallgatóságot, hogy minél több embernek magyarázzák el, hogy a Tisza Párt háborúba vinné az országot. A Tisza Párt részéről korábban Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök a kormányzati vádakra reagálva úgy fogalmazott: „Sosem állítottam olyat, hogy bárki magyar katonákat küldene Ukrajnába.”
Orbán felhívta a támogatók figyelmét, hogy a választás annyira szoros, hogy akár egyetlen mandátumon is múlhat:
„A választásokon is úgy szereztünk mindig kétharmadot, hogy a különbség az ellenzék és közöttünk nem volt kétharmad, mert a választási rendszer, az olyan, hogy a végén a kis győzelmet is fölnagyítja, és elbillenti a győztes felé.
Nehogy véletlenül azt higgyék, hogy a megelőző választásokon mi olyan arányban nyertük meg a választást, mint amit a mandátumszám mutat a parlamentben. A valóságos támogatottság, hogy hány ember állt ide és hány velünk szemben, az mindig kisebb volt, mint a mandátumarányú fölényünk”
A rendezvény végén a Telex újságírója megpróbálta megkérdezni a miniszterelnököt arról, hogy Lázár János honnan jutott hozzá a miniszter ellen tüntetők bűnügyi adataihoz, de Orbán Viktor nem válaszolt a kérdésre. Lázár János korábban azzal indokolta az adatok ismeretét, hogy „amit a kormány tudhat, azt én is tudhatom.”
A miniszterelnöki látogatás napján jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely 145 millió forint azonnali, pályázat nélküli támogatást ítélt meg Mezőtúrnak a városi sportcsarnok felújítására. A városból származik Orbán Viktor édesanyja, és a miniszterelnök is sok időt töltött ott gyerekkorában – erről egy pénteki Facebook-videójában mesélt.
„Nem miniszterelnökként, hanem pártelnökként” beszélt Orbán Viktor egy zárt körű, előre nem hirdetett mezőtúri rendezvényen, ahová a Telex egy olvasói tipp alapján jutott el. A lap szerint a csütörtöki esemény annyira titkos volt, hogy a meghívottak egy része sem tudta, kit jön meghallgatni, a helyszínre érkező újságírók mozgását pedig a biztonságiak nehezítették.
A miniszterelnök a rendezvényt nem választási gyűlésnek, hanem „önkéntes vagy aktivista gyűlésnek” nevezte, és ennek megfelelően is beszélt. „Ezért nem is úgy fogok beszélni önökhöz, mint miniszterelnök, hanem inkább úgy, mint pártelnök” – mondta a jelenlévőknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Képgaléria: több százan búcsúztatták Tarr Bélát a Fiumei úti sírkertben
A hetvenéves korában elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendezőt számos pályatárs, barát és tisztelője kísérte utolsó útjára. Ravatalánál Iványi Gábor, Karácsony Gergely és Szinetár Miklós is búcsúbeszédet mondott. Fotósunk képei a temetésről.
Pénteken helyezték örök nyugalomra a Fiumei úti sírkertben a hetvenéves korában elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas Tarr Bélát. A világhírű alkotó temetésén írók, filmesek és városvezetők mondtak beszédet.
A szertartáson ott volt többek közt az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, Iványi Gábor lelkész, Szinetár Miklós rendező, Fred Kelemen és Patrick Marshall filmrendező, Vermes Dorka forgatókönyvíró, Ladányi Jákob filmrendező, Olasz Renátó színész-rendező, Szabó Simon színész, valamint számos barát, pályatárs, tisztelő.
Pénteken helyezték örök nyugalomra a Fiumei úti sírkertben a hetvenéves korában elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas Tarr Bélát. A világhírű alkotó temetésén írók, filmesek és városvezetők mondtak beszédet.
A szertartáson ott volt többek közt az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, Iványi Gábor lelkész, Szinetár Miklós rendező, Fred Kelemen és Patrick Marshall filmrendező, Vermes Dorka forgatókönyvíró, Ladányi Jákob filmrendező, Olasz Renátó színész-rendező, Szabó Simon színész, valamint számos barát, pályatárs, tisztelő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter személyesen akarja megkérdezni a legfőbb ügyésztől, miért nincs még senki őrizetben az MNB-ügy miatt
A TISZA Párt vezetője szerint a magyaroknak joguk van megtudni, hogy mi a helyzet a jegybanki alapítványok ügyében. Személyes egyeztetést kezdeményezett a legfőbb ügyésszel.
Magyar Péter a Facebook-oldalán üzente meg, hogy beszélni szeretne a legfőbb ügyésszel az MNB-ügy miatt. Mint írja,
„személyes egyeztetést kezdeményeztem a legfőbb ügyésszel a Nemzeti Bankból ellopott ellopott 650 milliárd forint kapcsán”.
A TISZA Párt vezetője szerint
„ magyaroknak joga van tudni, miért nincs még senki őrizetben a világ legnagyobb bankrablási ügyében, és a fideszes elkövetők miért élvezhetik továbbra is a lopott szajrét”.
2025 tavaszán derült ki, hogy komoly veszteségek keletkeztek a jegybanki alapítványoknál. Az Állami Számvevőszék jelentése után feljelentést is tettek. Közel 500 milliárd forintnyi összeg kerülhetett rossz befektetésekbe, így a pénz jó része eltűnt. A Fővárosi Főügyészség nyomozást indított csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt.
