Univerzális vakcinát fejlesztenének a koronavírus összes mutációja és fajtája ellen
Másfél évvel kitörése után sem csitul a koronavírus-járvány, miközben a világon mindenütt hatványozott erőkkel folyik a lakosság beoltása. Most a legnagyobb aggodalmat az úgynevezett „indiai dupla mutáns” okozza. De félelem uralkodik Brazíliában is, ahol naponta 2500-an halnak meg és a kormány már ott tart, hogy lebeszéli a nőket a várandósságról az egyik vírusvariáns miatt.
Hetente 5 millió új fertőzést regisztrálnak világszerte, és az újabb mutációk elkerülhetetlenek. Ezek nyomon követésével talán elkerülhető a legrosszabb, de hosszú távon nem megoldás, hogy mindegyik variáns külön ellenszerét keressük, mert mire az egyiket megoldanánk, máris egy másik válik uralkodóvá – írja az Atlantic.
Egyes szakértők, köztük Anthony Fauci virológus, Joe Biden amerikai elnök egészségügyi főtanácsadója, úgy vélik, hogy átfogóbb megközelítésre van szükség, és a kutatóknak egy univerzális SARS-CoV-2 oltás kifejlesztésére kell összpontosítani erőfeszítéseiket. Egy olyanra, amely legalább részleges immunitást ad bármilyen újonnan felbukkanó variánssal szemben.
Már számos kutatócsoportban folynak az ilyen irányító kísérletek, de ez csak az első lépés.
– hangsúlyozza Fauci.
Az alapvető probléma az, hogy a sejtjeink barátjuknak hiszik a koronavírust. Minden vírusrészecskét tüskefehérjék borítanak, és mindegyiknek a csúcsa úgy fest, mint egy normális emberi molekula, ezért az egészséges sejt hozzátapad. Ez végzetes tévedés. A vírus ugyanis behatol a sejtbe és belelövelli RNS-ét. Innentől kezdve felhasználhatja arra, hogy több millió példányban szaporodjon, majd szétrobbantsa a sejtet.
A tüskefehérje az oka mindennek, ugyanakkor remek célpont az oltások számára. A jelenleg használt vakcinák megtanítják az immunsejteket, hogy felismerjék, így még a vírus behatolása előtt semlegesítsék.
Ez nem azt jelenti, hogy az első generációs vakcinák hatástalanok, de a vírus további mutációi ronthatják a helyzetet.
Az egyik célpont a tüskefehérjének az a része lehet, amely lassabban fejlődik a többinél. A texasi állami egyetemen Jason McLellan laboratóriuma a SARS-CoV-2 tüskefehérje tövére koncentrál, amely nem mutálódik olyan gyakran, mint a csúcsa. Ha a vakcina megtanítja az immunrendszert a tüskefehérje tövének felismerésére, egyszerre adhat védelmet számos vagy akár az összes variánssal szemben, amíg ez a rész nem változik.
A gyakorlatban azonban az antitestek nehezen ismerik fel és célozzák be a tüskefehérje tövét, ha azt belesimul a protein-struktúrába.
Egy másik laboratóriumban olyan megoldáson dolgoznak, amely általános immunválaszt biztosítana: egy, az emberi sejtekhez tapadó tüske számos verzióját hordozó oltáson. Ezek „nanorészecske-mozaikot” alkotnak. Tavaly egereket oltott be a vakcina prototípusával, és megállapították, hogy minden olyan tüskefehérje ellen termelt antitesteket, amelyek benne voltak a mozaikban.
Hasonló kísérletre készülnek a hírvivő RNS-sel, amelyeken a Pfizer és a Moderna oltások alapulnak. Az észak-karolinai egyetem kutatócsoportja ígéretes egérkísérleteket hajtott végre a különböző koronavírusokból álló hírvivő mRNS-sel.
Szerinte az univerzális vakcina már akár a pandémia vége előtt elkészülhet, mert a szükséges technológia már most is rendelkezésre áll, de ha nem, akkor is minden bizonnyal szükség lesz rá a későbbiekben is.
Több ezer hasonló kórokozó keringhet különböző élőlényekben, és ezek közül bármelyik átjuthat az emberre. Csak az elmúlt 18 évben három koronavírus okozott súlyos problémákat (SARS, MERS, Covid-19), és a szakemberek egyetértenek abban, hogy nem az a kérdés, hogy lesz-e következő járvány, hanem az, hogy mikor.
Egy valóban univerzális koronavírus-vakcina megalkotásához számos tudományág összefogására van szükség, köztük a sejt- és rendszerbiológiára, az immunológiára, a genetikára, a mesterséges intelligenciára, és a strukturális modellezésre. Ehhez a kormányoknak, a magánszektornak, az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) és a non-profit szervezeteknek együtt kell működniük.
„Milliárdokba kerülhet, de csak ez a pandémia trilliókba került. Nem tanultunk a SARS-ból, a MERS-ből, a HIV-ből, a sertésinfluenzából, de ezúttal tanulni fogunk” – ígérte az Atlanticnak Wayne Koff biokémikus, a New York-i központú Human Vaccines Project vezetője.
