HÍREK
A Rovatból

Uniós biztos: folytatni kell a 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország és Lengyelország ellen

Az eljárást mindaddig folytatják, amíg a jogállamisági problémák a két országban fennállnak – közölték.
MTI - szmo.hu
2020. november 30.



Mivel az Európai Unió értékeit továbbra is fenyegetik, folytatni kell a 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország és Lengyelország ellen mindaddig, amíg a jogállamisági problémák a két országban fennállnak

- jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) ülésén hétfőn.

Reynders a Magyarország és Lengyelország ellen zajló 7. cikk szerinti eljárás, illetve az LMBTQI-közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális, queer és interszexuális) jogaival kapcsolatos magyarországi és lengyelországi fejleményekkel foglalkozó vitán kiemelte: mindaddig, ameddig aggályok állnak fenn a jogállamiság helyzetével összefüggésben a két tagállam esetében, az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa tartsa fent az eljárást.

A biztos reményét fejezte ki, hogy a magyar és lengyel hatóságok "elgondolkodnak a problémák megoldásán". Hozzátette: az Európai Bizottság bármikor kész együttműködni a két tagállammal és egyeztetni illetékes hatóságaikkal. Azonban arra is készen áll, hogy a közös értékek védelmében minden rendelkezésére álló eszközzel éljen, köztük a kötelezettségszegési eljárással, valamint az első ízben szeptemberben bemutatott jogállamisági jelentéssel, ha a helyzet nem javulna. Megemlítette, hogy a végső döntés a Tanács kezében van, de a bizottság nyomást gyakorolhat mindkét tagállamra.

Kiemelte továbbá, hogy az Európai Unió Tanácsa, valamint az Európai Parlament között "rendkívül pozitív" megállapodás jött létre az unió hosszútávú költségvetéséhez, valamint a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alaphoz kapcsolódó jogállamisági feltételrendszerről. Az uniós bizottság várja, hogy bevezetni kívánt mechanizmussal összefüggésben végleges döntés szülessen - közölte Reynders.

Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos felszólalásában elmondta, hogy az Európai Bizottság novemberben bemutatott, a szexuális kisebbségekre vonatkozó stratégiája kulcsfontosságú a csoportokhoz tartozók jogi helyzetének javítása érdekében az egész unión belül, köztük Magyarországon és Lengyelországban is.

Azzal a magyar alaptörvény-módosítási tervezettel kapcsolatban, amely kimondaná, hogy az apa férfi és az anya nő, Dalli a nemzetközi emberi jogok, és a határokon átívelő családjogi szabályok tiszteletben tartására hívta fel a magyar hatóságok figyelmét.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: a balliberális EP-képviselők "megszokott, egyoldalú performansza" volt a hétfői ülés, amelyen még a meghívott német EU elnökség sem vett részt. Szavai szerint a Magyarországot rendszeresen támadó, szélsőséges EP-képviselők "kedvenc hobbijukat űzték": támadhatták Magyarországot és Lengyelországot.

Azt hangsúlyozta, hogy a Magyarország ellen zajló 7. cikk szerinti eljárás politikai és ideológiai okokból indított eljárás, amely teljes mértékben megalapozatlan és hazugságokra épül. "A jogállamiság kisajátítása politikai célok érdekében aláássa a tagállamok közötti bizalmat és súlyosan károsítja az unió egységét. A politikai zsarolás és ideológiai boszorkányüldözés semmilyen módon nem jelentheti a kiutat az esetleges nézeteltérésekből" - fogalmazott.

A napirenden szerepelt másik témával kapcsolatban az EP-képviselő jelezte, hogy a családjogi kérdések szabályozása kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik, az unió ezen a területen nem rendelkezik hatáskörrel, ezért abszurdnak nevezte, hogy a kérdés egyáltalán napirendre került.

"Jól mutatja ez a mai vita is, hogy a jogállamiságot kihasználva már azt is meg akarják mondani nekünk, hogy mit gondoljunk a családokról, a házasságról, a gyermekek neveléséről" - mutatott rá Hidvéghi. Hozzátette: Donáth Anna, a Momentum Mozgalom európai parlamenti (EP-) képviselője "természetesen" ismét a saját hazáját támadta.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Parlament LIBE bizottsága annak ellenére foglalkozik a 7. cikk szerinti eljárásokkal, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában az uniós szerződések szerint nincs szerepe, abban a továbbiakban kizárólag a tagállamokat tömörítő Tanács jogosult dönteni. A vita érdektelenségét mutatja, hogy azon a Tanács soros elnökségének képviselője, és a magyar, illetve a lengyel kormány képviselője sem vett részt, csupán a balliberális EP-képviselők Magyarország és Lengyelország iránti egyoldalú performanszára került sor - tette hozzá Hidvéghi Balázs.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt mondta, a koronavírus-járvány aláássa a kisebbségi közösségek helyzetét és jogaikat. A magyar kormány pedig tudatosan használja ki a járványhelyzetet az emberi jogok aláásására.

Kiemelte, a magyar kormány szexuális kisebbségekre vonatkozó alkotmánymódosító tervezete aktuálpolitikai célokat szolgál, valójában el kívánja terelni a figyelmet egy másik, a közpénzekkel összefüggő javaslatról - közölte a képviselő.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Visszavonták Matolcsy György díszpolgári címét Kecskeméten, még a Fidesz-KDNP is megszavazta
Rendeletet kellett módosítani hozzá, de a kecskeméti közgyűlés visszavonta Matolcsy György volt jegybankelnök díszpolgári címét. Az MNB-alapítványok botrányaira hivatkozó javaslatot a Fidesz–KDNP is támogatta.


Egyhangú döntéssel, a saját rendeletét is módosítva vonta vissza Kecskemét közgyűlése csütörtökön Matolcsy György díszpolgári címét. A javaslatot a Fidesz–KDNP-frakció is támogatta, az indoklás szerint a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke „méltatlanná vált” a kitüntetésre – írta a KecsUP című helyi portál.

A lépéshez a képviselő-testület előbb módosította a kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletet.

A frissített szabályozás szerint a cím visszavonható, ha a kitüntetett közéleti, szakmai vagy társadalmi tevékenységével a település jó hírnevét súlyosan és bizonyíthatóan hátrányosan befolyásolja, illetve a közbizalmat súlyosan sértő magatartást tanúsít.

Az előterjesztés az elmúlt időszakban nyilvánosságra került, a jegybanki alapítványi rendszerhez, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz, valamint a helyi Neumann János Egyetemért Alapítványhoz köthető ügyekre hivatkozott.

A dokumentum szerint az Állami Számvevőszék vizsgálatai súlyos megállapításokat tettek, amelyek nyomán büntetőeljárások és további vizsgálatok indultak.

A díszpolgári cím visszavonását a Szövetség a Hírös Városért frakciója már egy éve is kezdeményezte.

Nemrég nevezték meg az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság vezetőjét, aki egy szintén kecskeméti tiszás képviselő lesz.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Brüsszelben találkozott a V4-kormányfőkkel, majd bejelentette: Újraindítják a Visegrádi Együttműködést
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy június 23-án csúcstalálkozót tart a V4-országok vezetőivel. A gödöllői Grassalkovich-kastélyban rendezett találkozó célja a közép-európai szövetség megerősítése.


Magyar Péter a Facebookon jelentette be a Visegrádi Együttműködés újraindítását, miután a V4-kormányfők csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartottak rövid egyeztetést.

„Újraindítjuk a Visegrádi Együttműködést!”

A miniszterelnök azt írta, örül, hogy a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnök is elfogadta a meghívását Budapestre és Gödöllőre jövő hét keddre, június 23-ra.

A bejegyzést ezzel a felhívással zárta: „Dolgozzunk közösen egy erős Közép-Európáért!”.

Posztjához egy közös képet is csatolt Andrej Babišsal, Donald Tuskkal és Robert Ficóval.

Már két éve nem volt kormányfői találkozó a tagállamok között.

Május közepén Magyar Péter első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen hangsúlyozták a V4 újraépítésének fontosságát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Magyarország Európa-párti utat választott” – Így fogadták az európai vezetők Magyar Pétert első EU-csúcsán
Christian Stocker osztrák kancellár nyilatkozott így Magyar Péter első brüsszeli EU-csúcsán. Az új magyar kormányfő érkezését több uniós vezető is bizakodva kommentálta.


„Magyarország egy Európa-párti utat választott” – ezzel az üzenettel fogadta az osztrák kancellár Magyar Péter miniszterelnököt, aki csütörtökön vesz részt élete első uniós csúcstalálkozóján Brüsszelben. A Telex tudósítása szerint több európai kormányfő is kifejezetten bizakodóan nyilatkozott az új magyar kormány várható uniós politikájáról, miután 16 év után először nem Orbán Viktor képviseli Magyarországot az Európai Tanácsban.

Christian Stocker osztrák kancellár a korábbi bécsi találkozójukra utalva fejezte ki optimizmusát.

„Magyarország egy Európa-párti utat választott. Egy konzervatív, de Európa-párti utat. Már volt szerencsém egy találkozóhoz és eszmecseréhez Magyar Péter magyar miniszterelnökkel Bécsben, és nagyon optimista vagyok, hogy ennek a választási eredménynek pozitív hatása lesz az Európai Unión belül is” – fogalmazott Stocker.

A kancellár a csúcs egyik legfontosabb témájaként említette Ukrajnát, és üdvözölte, hogy a magyar kormány már nem akadályozza Kijev csatlakozási tárgyalásait. A tagállamok múlt pénteken állapodtak meg, hétfőn pedig egy luxembourgi kormányközi konferencián hivatalosan meg is nyitották a tárgyalások első fejezetcsoportját.

Hasonlóan nyilatkozott Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök is, aki most találkozott először személyesen magyar kollégájával.

„A vele folytatott első interakcióimból világosan látom, hogy sokkal Európa-pártibb, ez segíteni fog nekünk, hogy hátunk mögött hagyhassunk bizonyos problémákat” – mondta.

A szomszédos országok vezetői is a javuló kapcsolatokban bíznak. Andrej Plenković horvát miniszterelnök uniós ügyekben konstruktív hozzáállást, a kétoldalú kapcsolatokban pedig egy új szakasz kezdetét reméli. „Mi készen állunk erre” – jelentette ki.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint Orbán Viktor távozásával „észszerű esélye van jóval konstruktívabb megbeszéléseknek”.

A regionális együttműködés is új lendületet kaphat: Donald Tusk lengyel kormányfő is bejelentette, hogy két év szünet után jövő kedden, június 23-án Gödöllőn újra összeülnek a visegrádi négyek miniszterelnökei, hogy megpróbálják újraéleszteni a háború miatt meggyengült szövetséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter az EU-csúcson: Nem fogok kimenni kávézni, bármilyen hosszú lesz az éjszaka
Magyar Péter az első brüsszeli EU-csúcsa előtt rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol megígérte, hogy vége van az indokolatlan vétók korszakának. Arról is beszélt, hogy aktívabban kíván részt venni az Európai Tanács ügyeiben, mint elődje, Orbán Viktor.


„Más metódussal fogjuk képviselni Magyarországot” – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján. A kormányfő szerint bár nem valószínű, hogy mindenben egyetértenek majd a többi tagállammal, a magyar érdekeket fogja képviselni.

Orbán Viktor korábbi kormányának hozzáállására utalva hozzátette: „Nem fogunk csak azért harcolni, hogy harcoljunk, nem belpolitikai, pártpolitikai okokból fogunk itt akár egyetérteni, akár vétózni, hanem kizárólag a magyar érdek alapján”

A miniszterelnök bejelentette, hogy a visegrádi együttműködés újraindítására törekszik, és mind a négy kormányfő elfogadta a meghívását egy jövő keddi találkozóra Budapestre és Gödöllőre. „Örömömre szolgál, hogy mindenki elfogadta a meghívásomat” – mondta, hozzátéve, egyetértettek abban, kár, hogy a V4-ek koordinációja évek óta nem működik.

Magyar Péter beszélt arról is, hogy kormánya politikai megoldást kötött az Európai Bizottsággal a 6000 milliárd forintnyi uniós forrás hazahozataláról, amihez a szükséges jogszabály-módosítások már folyamatban vannak.

Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól szóló megállapodás után szerinte megnyílt az első tárgyalási klaszter, de a magyar kormány nem ért egyet a többi klaszter gyors megnyitásával.

A kabinet az érdemalapú folyamatot támogatja, és nem tartaná pragmatikusnak, ha az EU megkerülné a évek óta tárgyaló nyugat-balkáni országokat.

A kormányfő kitért az Európai Unió Bíróságának napi egymillió eurós büntetésére is, amellyel kapcsolatban közölte, dolgoznak a megoldáson. Pénteken Brüsszelben egyeztetés lesz a szigorú bevándorláspolitikát képviselő tagállamok között.

A kormány céljairól úgy fogalmazott, hogy azon kell dolgozniuk, hogy olyan megoldást találjanak, amellyel az előző kabinet céljait elérik, de a büntetés megfizetése nélkül.

A miniszterelnök kijelentette, nem fogja engedni illegális migránsok bejövetelét, és a legális bevándorlást is szigorítani tervezik.

A sajtótájékoztató előtt több megbeszélést is folytatott: találkozott Roberta Metsola európai parlamenti elnökkel, akitől ígéretet kapott a 7. cikk szerinti eljárás lezárásához szükséges segítségre, valamint részt vett az Európai Néppárt és a „kohézió barátai” csoport gyűlésén is. Továbbá találkozott a korábban említett V4-es országok vezetőivel.

A tanácsi ülés várhatóan hosszú lesz, de mint mondta, a „régi motorosok” tanácsára, hogy ő „nem fog kimenni kávézni”, legyen bármilyen hosszú az éjszaka, „inkább az asztalhoz kéri” - utalva Orbán Viktor 2023-as távolmaradására egy fontos döntésről.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk