A Szabad Európa riportja szerint

A lap interjút készített az egyik bejelentett nővel, akit el is ítéltek költségvetési csalás miatt, amiért felvette az államtól a szociális juttatásokat a fiktív lakcímre hivatkozva.

Az öt évig jól jövedelmező üzlet egyik tornyospálcai működtetője is elmesélte, hogyan ment a biznisz, amit a hatóságok csak a 2018-as választások után kezdtek el felszámolni.

VIDEÓ: 340 ember egy házban

Anasztázia 23 évesen egyszerűsített honosítási eljárásban kapta meg a magyar állampolgárságot 2012-ben.

Élt is a lehetőséggel az addig Ukrajnában élő nő, aki már fiatalon egyedül nevelte a gyerekét. Nem volt tehetős, ezért magyar társadalombiztosítást akart a vérszegénységgel küzdő gyerekének meg magának, plusz egy autót. Használtat. Mert az fele annyiba kerül Magyarországon, mint Ukrajnában. Ezekhez azonban igazolt lakcím is kellett, ami neki nem volt. A boldogulásának kulcsa M. Krisztián volt.

– mesélte a Szabad Európának Anasztázia, aki így lett a Kisvárdához közeli Tornyospálca lakója, ahol valójában soha nem élt egy napot sem. Az ukrán-magyar nő havonta egyszer ment a kamu lakcímre a postájáért. Közben egy ukrajnai szupermarketben dolgozott, onnan szerzett féltucatnyi kuncsaftot Krisztiánnak, aki mindig minden akadályt megugrott a kisvárdai kormányhivatalban.

A hét gyerekes férfi kimondottan szegény volt, ezért is kezdett bele élete bizniszébe: a fiktív lakcím kiárusításába. Az édesanyja tornyospálcai háza éppen kapóra jött neki.

Az elhanyagolt, lepusztult házban akkoriban csak az anyja élt, ráadásul az ingatlan egy semmibe vezető utca utolsó előtti portájaként szem előtt sem volt. Anasztázia számára csak akkor derült ki, hogy a férfi üzlete beindult, amikor egyre több időbe telt, mire a levélkupacban megtalálta a neki címzett borítékokat.

Krisztián édesanyja két éve halt meg tüdőgyulladásban a fűtetlen és áram nélküli házban. A villanyvezeték már akkor is le volt vágva a rendszerről, amikor lakták. Kerítés nincs, de a postás még mindig lelkesen hordja a leveleket a szellemlakosokkal zsúfolt házba.

Pedig a tornyospálcai Hajnal utcai házban ma már nem él senki. Pontosabban csak két macska és egy kutya. A néhai tulajdonos húga naponta egyszer elbiciklizik a portához, és enni ad a jószágoknak. ​

-mondta a Szabad Európának a ház új tulajdonosa, miközben szemezgetett a levelek közül, amelyek felét a NAV küldte.

Mónika egy másodpercig sem tagadta, hogy ő is nyakig benne volt az üzletben.

"Krisztián szólt, hogy majd jönnek ide autóval az emberek. Úgy is lett. Beültem a kocsijukba, és átmentünk Várdába a kormányhivatalba, sok olyan volt közöttük, akik egy mukkot nem beszéltek magyarul, pedig magyar állampolgárok is. Én nem fizettem le senkit, csak én kaptam pénzt az aláírásért" -mesélte az asszony, akkoriban mennyire olajozottan ment minden. Bár utólag már bánja, hogy akciósan adta a lakcímet.

"Én nem kértem érte 50 ezret, mint Krisztián. Harmincat, húszat kaptam. Ha egy jött, akkor olyan 25-öt kértem. Hát, de jó volt na, mert pénz szűkében van az ember mindig."

Az asszony szerint 2013-2018 között soha senki nem ment ki a házhoz ellenőrizni, hogy valóban ott laknak-e ezek az emberek. Pedig tudott róla a postás és a postamester is. Csodálkoztak, de nem szóltak egy szót sem.

-fakadt ki az asszony.

Anasztázia és Mónika egybehangzóan és egymástól függetlenül állították azt, hogy a faluban mindenki tudott arról, hogy a lakcímre több százan vannak bejelentkezve. Tudta a postás, a hivatalnokok és a zsinórban negyedik ciklusát nyerő tornyospálcai polgármester is. A törvény szerint a lakcímmel szavazati jog is jár. Anasztáziának is voksolnia kellett Lukácsi Attila László függetlenként induló polgármesterre.

"Szólt Krisztián, hogy mennünk kell szavazni, mert amíg ez lesz a polgármester, addig jó lesz, addig nem dobálják kifelé az embereket a lakcímről. Az a 340 ember nem egy nap alatt jelentkezett be oda. Nem egy nap alatt létesítettek nekik lakcímet. Hogy valakit is számon kértek volna a hivatalokban emiatt, azt nem tudom. Vagy a polgármester hol van? Füstre akasztották? Hát mindenki tudott róla. Azt nem csak Krisztián tudta, aki bejelentette az embereket. Hát tudták, ugye, a kormányablakban, tudta a polgármester" - magyarázta Anasztázia.

Lukácsi Attila László 15 éve független polgármester a faluban. 2014-ben egyedül indult a választáson, legutóbb már kihívója is volt, de így is a voksok 92 százalékát zsebelte be. A polgármester azt mondta: hivatalosan nem tudott a fiktív lakosokról.

"A kormányhivataloknál kellett bejelenteni a lakcímeket, nem itt nálunk. Az meg butaság, hogy el kellett menniük szavazni. Egyik sem jött el szavazni arról a lakcímről. Ezek az emberek se országgyűlési, se önkormányzati választásokon nem szavaztak. Se jelöltre, se pártra, se rám" – magyarázta Lukácsi Attila László, aki azt is elmondta a Szabad Európának, hogy a tapasztalata megfigyelésen alapult.

- tette hozzá a polgármester.

Miután a Fidesz 2010 májusában átütő többséggel vitte át a parlamentben a honosításra vonatkozó törvényjavaslatát, Tornyospálcán is robbanásszerűen megnőtt a falu lélekszáma. 2012-ben csak 2500-an éltek itt, miután felpörgött a lakcímbiznisz, 2017-ben már majdnem 3000-nél járt a lélekszám-mutató. Az új betelepülők nagy részét azonban sosem látta senki.

Anasztázia élete 2017-ben rendeződni látszott. Ukrajnában megismerkedett egy férfival, akivel úgy döntöttek, eladják mindenüket és Vásárosnaményban vesznek egy romos házat, amit felújítanak majd. 2018-ban költöztek be az új otthonukba, és az asszony akkor jelentkezett át a tornyospálcai fiktív címéről ide. A boldogsága azonban alig egy évig tartott. A rendőrök 2019. szeptember 18-án akadtak a nyomára - meséli.

de akkor már tudtam, hogy az a lakcím, az bukta. Bementem és elmondtam, hogy hogy történt. Mérges voltam, mert mondtam, hogy nem engem kell emiatt kérdezni, hát mondom, kérdezzék meg a kormányablakban, aki ott ült és aki csinálta ezeket".

Sorra kerülnek fel a közösségi oldalra a főként magánlaborokban elvégzett antitest-vizsgálatok eredményei. Ezek az IGG-t, az immunoglobulinok szintjét mutatják a koronavírus elleni oltások után. Ez az érték a vírus tüskefehérje ellen termelődött ellenanyag-szintjét jelöli.

Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvos azt mondta az RTL Híradónak:

"Én egy magánlaboratóriumban dolgozom, ahol többek között az ilyen jellegű vizsgálatok nyilvánvalóan bevételi szempontból lényegesek, és magam ellen beszélek, de NEM javaslom azt, hogy mindenki az oltás ellenőrzése céljából ilyen vizsgálatokat végezzen folyamatosan, felesleges".

A szakemberek sem tudják még, van-e összefüggés a magasabb antitestszám és a nagyobb vagy épp hosszabb ideig tartó védettség között. Még most folynak vizsgálatok annak kiderítésére, hogy az ellenanyag hogyan, meddig véd.

"Az a baj, jelen pillanatban nem tudjuk biztonsággal meghatározni, hogy az immunoglobulin-meghatározások, így az IGG meghatározás tükrözi-e ezt, hogy ő védett, illetve, ha ő védett, akkor kicsit védett vagy nagyon védett" - mondta.

Félév, egy év után lesz majd lehetőség arra, hogy az egyes vakcináknál megmondják, hogy mennyi ideig nyújtottak védettséget. Nem mindegy az sem, hogy milyen antitestet vizsgálnak. Vannak komoly, költséges vizsgálatok is, amik pontosabb értékeket tudnak adni. A piacon kapható tesztek is eltérőek, még a mértékegységek is változóak - mondja a szakember.

Úgy véli, hogy az oltásoknál a második vakcina beadását követő 10-14 nap után szinte biztosan kialakul valamilyen védettség. De ezt szerinte fölösleges egyénileg ellenőriztetni.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

A számokat méricskélni Rusvai Miklós víruskutató szerint sem érdemes. Úgy véli, hogy ezeket a számokat méricskélni nem érdemes, hogy az 615 vagy 5314. Az számít, hogy 50 feletti értéket kapunk vagy 50 alatti értéket.

A tisztifőorvos szerint pedig az se aggódjon, akinek nem mutattak ki ellenanyagot, mert nagyon is lehetséges, hogy a sejtes immunitása a háttérben működik, ő védettnek minősül.

Boldogkői Zsolt virológus szerint az biztosnak látszik, hogy akinek van antitestje, az valamennyire védett a vírussal szemben: "Hogy ezzel az információval mit kezdjen, az megint más kérdés, mivel nem tudjuk pontosan még ha védettek is vagyunk, ha elkapjuk a vírust, akkor képesek vagyunk-e továbbadni, ezek az információk még nem bizonyosak. Ezért ebben az esetben is tartsuk be a különböző óvintézkedéseket."

Esős időre számíthatunk kedden, az Országos Meteorológiai Szolgálat

Előrejelzésük szerint reggel még helyenként, főként a Nyugat-Dunántúlon lehet eső, majd

Az esti órákra a gomolyfelhők összesnek, ezzel együtt a csapadékhullás is megszűnik. Az északi, északnyugati szél helyenként megélénkülhet, zivatarok környezetében átmeneti szélerősödés előfordulhat.

A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 13 és 17 fok között várható. Késő estére 3 és 8 fok közé csökken a hőmérséklet.

Éjjel érdemben csökken a felhőzet, általában gyengén vagy közepesen felhős idő valószínű, de reggelre foltokban köd, illetve rétegfelhőzet is képződhet. A záporok megszűnése után csapadék már nem lesz. Gyenge marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul.

Szerdán a fátyol- és gomolyfelhők mellett hosszabb-rövidebb napsütésre mindenütt számítani lehet. Elszórtan előfordulhat zápor, zivatar. A délnyugati, déli szelet sokfelé élénk, helyenként erős lökések kísérik. Zivatarok környezetében is lehetnek erős vagy viharos széllökések. A hőmérséklet délután 14 és 19 fok között alakul.

Csütörtökön reggel, délelőtt az ország nagy részén még vékonyabb, szakadozott felhőzet lesz jellemző. Napközben egy hidegfront vastagabb, összefüggő felhőzete vonul északnyugat felől délkeleti irányba. Estétől főleg az északnyugati megyékben már vékonyodhat a felhőzet.

majd a szél északnyugatira fordul és kissé mérséklődik. Ugyanakkor zivatarok környezetében továbbra is lehetnek erős vagy viharos széllökések. A minimum-hőmérséklet általában 1, 7, a maximum többnyire 13, 19 fok között valószínű, északnyugaton lesz a hűvösebb idő, ráadásul ott már a déli óráktól hűlni kezd a levegő.

Pénteken felhőátvonulásokra, erőteljes gomolyfelhő-képződésre számíthatunk, emellett hosszabb-rövidebb napos időszakok is lesznek. Helyenként előfordulhat záporeső. Az északnyugati, nyugati szél nagyobb területen megerősödik, helyenként viharossá fokozódhat. A hajnali órákban -2 +6, délután 9, 15 fokot olvashatunk le a hőmérőkről.

Az elnök úgy véli, hogy elsőbbséget kéne kapnia ennek a szektornak is, hiszen "ők vannak a következő frontvonalban".

Szerintük idén körülbelül 60 ezerrel kevesebben dolgoznak a vendéglátásban, mint tavaly. Az előző évi 150 ezerrel szemben most 90 ezer dolgozóval számolnak. Ennek ellenére lesz elég munkaerő a teraszok kinyitására.

Több vendéglátós is úgy nyilatkozott, hogy alapos fertőtlenítés után várják a vendégeket és a korábbiaknál is nagyobb távolságot biztosítanak az asztalok között. Lesznek olyan helyek, ahol csak egy-két hét múlva tudnak megnyitni, mert az eddigi bizonytalanság miatt most intézik többek között a beszerzéseket.

A főváros segítené az olyan vendéglátóhelyeket, amelyeknek eddig nem volt teraszuk, de nyitni szeretnének egyet.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

4,3-as erősségű földrengés volt keddre virradó éjszaka Ausztriában, Bécsújhely térségében, a magyar országhatártól megközelítőleg 25km-re - írják a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium honlapján.

Az osztrák meteorológiai és földtani szolgálat jelentése szerint hajnali 1 előtt három perccel történt a rengés, az epicentrum az alsó-ausztriai Neunkirchen városánál volt, amely 18 km-re található Bécsújhelytől.

- írja a Kurier.

A térségben több földrengés is történt az elmúlt hetekben, április elején és március végén is volt példa erre. Utóbbi esetben 4,6-os magnitúdójú rengést mértek, ilyen erősségűre 20 éve nem volt példa a Bécsi-medencében. Magyarországon is érezni lehetett, leginkább Sopronban.