prcikk: Ukrán főparancsnok: az ukrán erők 50 kilométerre vannak az orosz határtól | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Ukrán főparancsnok: az ukrán erők 50 kilométerre vannak az orosz határtól

Szeptember eleje óta több mint háromezer négyzetkilométer került vissza Ukrajna ellenőrzése alá, Harkiv irányában pedig nemcsak dél és kelet, hanem észak felé is elkezdtek haladni.


Az ukrán csapatok folytatják az Oroszország által megszállt területek felszabadítását: szeptember eleje óta több mint háromezer négyzetkilométer került vissza Ukrajna ellenőrzése alá, Harkiv irányában pedig nemcsak dél és kelet, hanem észak felé is elkezdtek haladni, és már ötven kilométerre vannak az ukrán-orosz államhatártól - számolt be Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka vasárnap a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) elemzői legfrissebb jelentésükben - amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett - azt írták, hogy Ukrajna több területet szabadított fel öt nap alatt, mint amennyit Oroszország április óta összes művelete során elfoglalt. Megjegyezték, hogy az ukrán erők helyenként mintegy 70 kilométeres mélységig is áttörték az orosz vonalakat.

"Az ukrán erők nagy valószínűséggel Harkiv megyében Izjum városát is elfoglalják a következő 48 órában, ha még nem tették meg. Izjum felszabadítása lesz Ukrajna legjelentősebb katonai eredménye a márciusi kijevi csata megnyerése óta"

- fogalmaztak a független amerikai intézet elemzői. Kiemelték: Izjum visszafoglalása megakadályozhatja Oroszországot abban, hogy a donyecki régiótól északnyugatra előrenyomuljon az E40-es autópályán, amelyet az orosz hadsereg megpróbált felhasználni arra, hogy Szlovjanszk és Kramatorszk irányában az ukrán erők "hátába kerüljenek".

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben a közösségi portálokon tudatta, hogy az ukrán erők felszabadítottak egy újabb kistelepülést, Cskalovszkét Harkiv megyében. "Ez mindenhol így lesz. Kiűzzük a betolakodókat minden ukrán városból és faluból" - tette hozzá az államfő, aki közzétett egy videófelvételt is arról, hogy felvonják az ukrán zászlót a településen.

Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentésében arról tájékoztatott, hogy az orosz megszállók egy nap alatt 400 katonájukat, 33 páncélozott járművüket és 18 harckocsijukat veszítették el. A vezérkari összesítés szerint eddig 52 650 orosz katona halt meg Ukrajnában, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 242 orosz repülőgépet, 213 helikoptert, 2154 harckocsit, 4617 páncélozott járművet és 1263 tüzérségi fegyvert.

A vezérkar jelentésében azt is írta, hogy a veszteségek miatt az oroszok az ideiglenesen megszállt területeken a férfi lakosság erőszakos mozgósítását tervezik, ezért a férfiaknak tilos elhagyni a településeket. Herszonban átkutatták a város keleti részében lévő lakóövezet lakásait, amelyekből az Antonyivszkij híd látható. Kahovka és Kozacke helyi lakosait az orosz hadsereg figyelmeztette, hogy ha az átkelőhelyekhez közelednek, tüzet nyitnak rájuk és agyonlövik őket - jelentette a vezérkar.

Hanna Zamazejeva, a Mikolajiv megyei tanács elnöke a Telegramon közölte, hogy az orosz erők támadást hajtottak végre a régióban Vozneszenszk település polgári létesítményei ellen, aminek következtében legalább két civil sérült meg.

Az ukrán légvédelem lelőtt egy orosz rakétát Dnyipropetrovszk megye fölött - közölte a régió kormányzója. Ugyancsak orosz rakétát lőttek le a Cserkaszi megyei Umany fölött, a roncsok magánházakra zuhantak, de emberi sérülés nem történt - számolt be Ihor Taburec helyi kormányzó.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhotaom vállalat vasárnap a Telegramon közzétett közleményében a zaporizzsjai atomerőmű hatos számú energiablokkjának az ukrajnai villamos hálózatról történt lekapcsolását azzal magyarázta, hogy az elmúlt három napban a hatos blokk "sziget" üzemmódban üzemelt, vagyis csak az atomerőmű saját szükségleteit táplálta kritikusan alacsony energiaszinten, mivel a nukleáris létesítményt Ukrajna energiarendszerével összekötő valamennyi vonal megsérült az orosz bombázások miatt.

Az ukrán és az orosz oldal az atomerőmű és környéke lövetésével hetek óta egymást vádolja. Az Enerhoatom közleményében kifejtette, hogy szombat este, miután az egyik ilyen összekötő vonalat sikerült üzemképessé tenni, lehetővé vált az erőmű segédáramellátása Ukrajna energiarendszeréből. Ennek következtében született az a döntés, hogy lekapcsolják a hatos blokkot és áthelyezik a legbiztonságosabb állapotba, úgynevezett hidegleállásba. "Az ukrán villamosenergia-rendszer és az erőmű közti összekötő vezetékek ismételt károsodása esetén, amelynek kockázata továbbra is magas, a nukleáris létesítmény saját szükségleteit dízelgenerátorok fogják ellátni, amelyeknek az élettartama viszont igencsak korlátozott" - figyelmeztetett a vállalat.

Az erőmű utolsó működő blokkját helyi idő szerint 03.41-kor választották le az elektromos hálózatról. Még tartanak az előkészületek a lehűtésére és a hideg állapotba állításra - írta az Ukrajinszka Pravda az Enerhoatom közlése alapján. A hírportál emlékeztetett arra, hogy szeptember 6-án a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kiadott egy jelentést az enerhodari látogatásáról, amelyben megerősítette, hogy Oroszország katonákat és haditechnikai felszerelést tart a zaporizzsjai atomerőmű területén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapította, hogy Panyi Szabolcs „nem önálló, nem alanyi jogú tényező”
Az kormányszerv egy nappal a kormánymédia támadása után adott ki jelentést Panyi Szabolcsról. Az ötoldalas irat szerint az újságíró egy nemzetközi hálózat végrehajtója.


Villámgyorsan, mindössze egy nappal a Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró elleni kormánypárti sajtótámadás után egy ötoldalas „jelentést” tett közzé kedden a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A dokumentumban „hálózati személyként” azonosítják az újságírót, akinek a szerepét egy Magyarország ellen irányuló, titkosszolgálati hátterű művelet részeként értelmezik

- írta a HVG.

A hivatal szerint Panyi Szabolcs „szerepe csak a Magyarországgal szemben végrehajtott, dezinformációs célú és titkosszolgálati hátterű műveletek szempontjából, ebben a speciális, rétegzett hálózati struktúrában értelmezhető”.

A dokumentum tíz lábjegyzetéből nyolc a Szuverenitásvédelmi Hivatal saját, korábbi anyagainak linkjét tartalmazza. A hivatal arra a következtetésre jut, hogy „Panyi Szabolcs ebben a szisztémában nem önálló, nem alanyi jogú tényező, hanem egy Magyarországgal szemben mozgósítható nemzetközi politikai és média infrastruktúra aktív szereplője, végrehajtója”.

Lánczi Tamás, a hivatal elnöke már korábban jelezte álláspontját: „Pontosan ezért van szükség az átláthatósági törvényre. A Panyi-féléknek pedig nincs helyük a magyar közéletben”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentését az előzte meg, hogy hétfőn a kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyen Panyi egy feltételezhetően külügyminisztériumi forrással beszél. A portál azzal vádolta meg az újságírót, hogy segédkezett Szijjártó Péter külügyminiszter lehallgatásában azzal, hogy átadta a telefonszámát egy külföldi titkosszolgálatnak. A HVG szerint ez a vád a felvételből nem olvasható ki. Panyi a Mandiner cikkét előcsapásnak nevezte, mivel éppen egy olyan anyagon dolgozik, amely szerint Szijjártó Péter uniós tárgyalásokról szivárogtatott információkat Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek. Ennek alátámasztására közzétette a két miniszter egy 2020-as beszélgetésének leiratát is, amelyben Szijjártó arról győzködte Lavrovot, hogy avatkozzanak be a szlovákiai választásokba a magyar kormánnyal szövetséges pártok érdekében.

Az ügy keddre nemzetközi botránnyá terebélyesedett. Szlovákiában több ellenzéki párt is vizsgálatot sürget. Grendel Gábor, a Slovensko képviselője szerint „ez Szlovákia példa nélküli megalázása. Soha nem fordult elő a történelemben, hogy a szlovák kormányfőnek más kormány közbenjárását kell kérnie egy moszkvai látogatáshoz.” Az Európai Bizottság is magyarázatot vár a magyar kormánytól az állítólagos szivárogtatások miatt.

Az ügyben a politikai álláspontok élesen szemben állnak. A kormány és holdudvara hazaárulással vádolja Panyit, aki tagadja, hogy köze lenne Szijjártó lehallgatásához. Ezzel szemben Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerint nem az újságíró, hanem Szijjártó Péter követett el hazaárulást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Viktor öngólt lőtt: a 2024-ben alakult Tisza Párton kéri számon Szijjártó 2020-as lehallgatását
A miniszterelnök a Facebookon támadta be Magyar Péter pártját a külügyminiszter lehallgatása miatt. Magyar szerint a vád azért sántít, mert a pártja akkor még sehol sem volt.


Magyar Péter szerint Orbán Viktor úgy vádolta meg a Tisza Pártot azzal, hogy tudott Szijjártó Péter 2020-as lehallgatásáról, hogy közben a pártot négy évvel később, 2024-ben alapították. A pártelnök a Facebookon reagált a miniszterelnök posztjára, amelyben Orbán Viktor azt írta, hogy „külföldi titkosszolgálatok a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében lehallgatták a magyar külügyminisztert.”

Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint azt írta:

„Orbán Viktor szerint a külföldi szolgálatok 2020-ban a TISZA tudtával figyelték meg Szijjártó (hazaáruló) Pétert. A TISZA Párt 2024-ben indult. Orbán Viktor az öngólok királya”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy beszélgetést tett közzé a Facebookon, ami állítólag Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter között zajlott le 2020-ban. A felvételen Szijjártó szívességet kér moszkvai kollégájától, hogy egy meghívással segítsék a szlovák szociáldemokraták választási esélyét.

A kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt közölt Panyi Szabolcsról. Az erről szóló cikkükben pedig úgy keretezték az elhangzottakat, mintha Panyi azt mondaná, hogy átadta Szijjártó telefonszámát egy külföldi szolgálatnak, ezért tudták lehallgatni. A felvételen nem ez hangzik el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A forgókaput átlépve menekült a kérdések elől az ukrán hamis zászlós akciót irányító férfi
A 444.hu stábja a rendkívül furcsa interjúban azt szerette volna megtudni Balog Gézától, a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség egyik vezetőjétől, hogy fizetett-e azoknak, akik a Tisza menetén ukrán zászlót feszítettek ki. Ő azt válaszolta, nem fizetett soha senkinek, de azt nem árulta el, miért is csinálták.
M.M. / Fotó: 444 - szmo.hu
2026. március 24.



A 444.hu stábja a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség irodájánál készített interjút Balog Gézával, a cég egyik regionális vezetőjével, aki a március 15-i Tisza meneten egy ukrán zászló kifeszítését koordinálta egy Deák térhez közeli erkélyről. A riporter kérdésére, hogy mit csinált a nemzeti ünnepen az erkélyen, Balog úgy felelt:

„Igazából ti is, pontosan tudjátok, hogy az a menet az a háborús menet volt, és a mészárszékért meneteltek.”

Balog az interjú alatt elég sietősre vette figurát. A beszélgetés során meg sem állt, előbb a forgóajtóba menekült, majd a beléptetőkapun úgy ment át, hogy átlépte azt. Ezután - valószínűleg a közös liftezést elkerülendő - a lépcsőházba vette az irányt, ahol gyorsan felgyalogolt, és közölte, hogy innen az újságírók nem jöhetnek tovább.

A kampányban egyre gyakrabban felbukkanó, rejtélyes non-profit cég tavaly nyáron került először a nyilvánosság elé, mint a Fidesz egyik kampányeszközének, a Digitális Polgári Köröknek a szervezője. Ők menedzselik a több száz csoportból álló Facebook-hálózatot, szervezik az offline találkozókat és árulják a Lázárinfós pólókat.

A cégnek azonban van egy láthatatlanabb oldala is: a 444 szerint egy XIII. kerületi irodából trollfarmot működtetnek, ahonnan az alkalmazottak fideszes és kormányzati posztok alá kommentelnek pozitív üzeneteket. Emellett a nevükhöz kötik a Magyar Péter filmjére történt tömeges mozijegyvásárlásokat és a március 15-i „hamis zászlós műveletet” is.

A nemzeti ünnepre a cég alaposan felkészült: a Tisza menetének útvonalán lakásokat vettek ki, köztük egy Bajcsy-Zsilinszky úti penthouse-t, ahonnan különféle akciókat hajtottak végre.

A Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökségn irodájához tartó Balogot a riporter tovább faggatta, többek között arról, hogy fizetett-e azoknak a kiskorúaknak, akiket az ukrán zászló kifeszítésével hoztak összefüggésbe. „Nem fizettem soha senkinek” – hangzott a rövid válasz. Arra a kérdésre, hogy a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség vagy a Morális Forráskód Kft. alkalmazásában áll-e, és hogy mik a tervek a céggel a választások után, Balog kitérő választ adott.

„Nem tudom, nem én vagyok az ügyvezetője a cégnek” – mondta, majd a kormányzati megrendelésekre vonatkozó felvetést is elhárította: „Szerintem nem történt semmilyen kormányzati megrendelés.”

A stáb egészen a cég első emeleti irodájáig jutott, ahol a választások előtt három héttel meglehetősen zsúfolt volt a hétfő reggel. A reggeli mítingre befutott Tatabánya fideszes önkormányzati képviselője, Horváth Kristóf is. Amikor a riporter arról kérdezte, miért a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökségnél kezdte a hetet, a politikus nem válaszolt érdemben. „Itt sétálok az utcán, kérem szépen! Legyenek szívesek, ne zaklassanak! Dolgozunk minden nap, Fidesz győzelem lesz, ne aggódjanak!” – zárta rövidre a beszélgetést.

A teljes videót itt láthatjátok

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Pécs polgármestere hadat üzent a gyűlöletkeltő, adóforintokból fizetett plakátoknak
A pécsi közgyűlés elfogadott egy rendeletet, amely megtiltja a városképet romboló és uszító hirdetések kihelyezését. A döntés az újonnan kihelyezendő plakátokra vonatkozik, a már kint lévőket nem érinti.


„Véget vetünk az uszító, gyűlöletkeltő plakátoknak Pécsett! Pécs szabad, gondolkodó közössége megérdemli, hogy ne kelljen nap mint nap nyomasztó, félelemkeltő, ráadásul adóforintokon fizetett óriásplakátokat látnia” – jelentette be kedden Facebook-oldalán Péterffy Attila, Pécs polgármestere.

A pécsi közgyűlés úgy döntött, hogy a jövőben kitiltják a város közterületeiről a városképet csúfító plakátokat.

A rendelet értelmében ezentúl nem köthető közterület-használati megállapodás egyebek mellett „a városképi, műemléki és környezeti követelményeket ki nem elégítő, vagy Pécs Város településképi karakterébe egyéb módon nem illeszkedő közterület-használatra”. A tiltás kiterjed az olyan hirdetésekre is, amelyek „nem szolgálják a közösségi együttélés alapvető szabályait vagy jogellenes tartalmat jelenít meg”.

A döntés csak az ezután kikerülő plakátokra érvényes, a már kihelyezetteket nem szedik le.

A város már korábban is tett lépéseket a közterületi hirdetések szabályozására: a pécsi buszmegállókba már az év eleje óta nem kerülhetnek ki ilyen plakátok,

miután az önkormányzat módosította az erről szóló szerződést.

Pécs nem az egyetlen város, amelyik megelégelte a politikai plakátokat. Nemrég a III. kerület is gondoskodott arról, hogy beszüntesse az agresszív, félelemkeltő hirdetéseket a közterületein. Az ilyen önkormányzati korlátozások ugyanakkor jogi vitákat vethetnek fel, különösen kampányidőszakban, amikor a választási törvény szélesebb körű védelmet biztosíthat a politikai hirdetéseknek. A vita egyik oldala szerint a helyi közösségeknek joguk van megvédeni magukat a gyűlöletkeltő és félelmet keltő tartalmakkal szemben, míg a másik oldal a szólásszabadság korlátozásától tart.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET: