HÍREK
A Rovatból

Az európai vezetők létrehozzák „a készek koalícióját” Ukrajna védelmére

Keir Starmer a londoni találkozó utáni elmondta, hogy Ukrajnával együttműködve egy olyan tervet készítenek, amely véget vethet a harcoknak, de az Egyesült Államok támogatására is szükség van.


Az Egyesült Királyság 1,6 milliárd fonttal (kb. 728 milliárd forint) támogatja Ukrajnát, amelyből több mint ötezer légvédelmi rakétát vásárolhatnak. A támogatásról a Londonban tartott csúcstalálkozón is szó esett, amelyen Keir Starmer brit miniszterelnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint több európai ország vezetője és az Európai Bizottság elnöke is részt vett.

A találkozó előtt Mark Rutte, a NATO főtitkára pozitívan nyilatkozott az egyeztetésekről, és kiemelte, hogy „további európai országok növelik védelmi kiadásaikat”. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a megbeszélést „történelmi jelentőségűnek” nevezte, és hangsúlyozta, hogy

Európának egységesen kell fellépnie Oroszországgal szemben. Hozzátette: „Nem engedhetjük meg, hogy Európa és az Egyesült Államok közötti támogatás meggyengüljön.”

A találkozó után Starmer ismertette a megbeszélés főbb pontjait. A vezetők egyetértettek abban, hogy

amíg a háború tart, folytatni kell a katonai segélyezést, és növelni kell az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást.

Hangsúlyozták, hogy a békemegállapodásnak biztosítania kell Ukrajna szuverenitását és biztonságát, és hogy az ország képviselőinek részt kell venniük a béketárgyalásokon. A résztvevők abban is megállapodtak, hogy

a jövőbeli orosz támadások elrettentésére törekedni kell, és létrehoznának egy „készek koalícióját” Ukrajna védelmére. Starmer hozzátette: „Az Egyesült Királyság kész támogatni ezt szárazföldi csapatokkal és légi erőkkel, másokkal együttműködve.”

Starmer szerint Európának kell a legnagyobb szerepet vállalnia ebben a folyamatban, de az Egyesült Államok támogatására is szükség van. A brit miniszterelnök elmondta, hogy előző este telefonon egyeztetett Donald Trumppal, de a beszélgetés részleteit nem hozta nyilvánosságra.

A csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia elnök és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök is részt vett, és zárt ajtók mögött tárgyaltak egy béketervről, amelyet később az Egyesült Államokkal is megvitatnak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a megbeszélés „őszinte légkörben” zajlott. Úgy fogalmazott:

„Fontos, hogy felkészüljünk a legrosszabbra.” Kiemelte, hogy a védelem területén Európának erősödnie kell, és ennek érdekében növelni kell a védelmi kiadásokat.

Von der Leyen Donald Trumpnak is üzent: „Készen állunk arra, hogy Önnel együtt megvédjük a demokráciát, hogy megvédjük a jogállamiság elvét, hogy nem lehet megszállni a szomszédot, vagy nem lehet erőszakkal megváltoztatni a határokat.” Hozzátette, hogy az európai vezetők célja a jövőbeli háborúk megelőzése.

A csúcstalálkozó után Volodimir Zelenszkij Sandringhambe utazott, ahol III. Károllyal találkozott. A két vezető barátságosan fogadta egymást.

Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Királyság és Ukrajna 2,26 milliárd fonttal (kb. 1 billió forint) állapodott meg egy kölcsönről, amelyet Ukrajna védelmi képességeinek fejlesztésére fordítanak.

A londoni találkozó előtt Zelenszkij Washingtonban tárgyalt Donald Trumppal és J. D. Vance alelnökkel. A megbeszélés eredetileg egy ukrán ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodás aláírásáról szólt volna, de a találkozó feszültséggel telt. Trump és Vance azzal vádolták az ukrán elnököt, hogy nem elég hálás az amerikai támogatásért, és nem tiszteli az Egyesült Államokat.

A vita miatt Zelenszkij aláírás nélkül hagyta el a Fehér Házat. Trump később közösségi oldalán azt írta, hogy az ukrán elnök visszatérhet, „amikor készen áll a békére.” Zelenszkij az X-en reagált: „Köszönöm, Amerika, köszönöm a támogatást, köszönet ezért a látogatásért. Köszönöm az Amerikai Egyesült Államok elnökének, a kongresszusnak és az amerikai népnek. Ukrajnának igazságos és tartós békére van szüksége, és mi pontosan ezért dolgozunk.”

Forrás: the Guardian, BBC, Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté: Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?
Fekete László erőművész januárban ünnepelt, fia egy csülöktortával köszöntötte születésnapján. A Fidesz frakcióvezetője egy közös fotóval és egy rövid bejegyzéssel reagált az eseményre.


Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.

A Fidesz-frakcióvezetője a képhez ezt írta: »Az erő velünk van!«, majd a hozzászólásokban hozzáfűzte: »Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?!«.

Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor elmagyarázta, mi az az egyetlen eset, amikor Orbán Viktor kiállna vitázni Magyar Péterrel
A politológus szerint a Fidesznek éreznie kell a vereség szelét, hogy a miniszterelnököt a kamerák elé kényszerítse. Csak akkor állna kötélnek, ha már nincs más választása.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 09.



Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte egy Orbán Viktor és Magyar Péter közötti miniszterelnök-jelölti vita esélyeit. Bejegyzését egy friss felmérésre hivatkozva kezdi, amely szerint

a teljes népesség közel 60 százaléka, és még a fideszes szavazók közel 30 százaléka is szeretné, ha lenne ilyen vita a választás előtt.

A politológus szerint azonban ebből nem sok következik, mivel a vita létrejötte alapvetően politikai kalkuláció eredménye. Úgy véli, vitára kötelezni senkit sem lehet, csak a politikai érdek, a költség-haszon számítás dönt.

„Akkor lesz, ha mindkét fél úgy gondolja, számára hasznosabb megtartani, mint elkerülni.

2006-ban, amikor utoljára sor került ilyenre Magyarországon, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is ezt gondolhatta - különben nem lett volna vita. Azóta négy parlamenti választásra került már sor, és Orbán Viktor egyszer sem gondolt/kényszerült arra, hogy elfogadja a kihívók kihívását. Politikai érdekei alapján, az az igazság, hiba is lett volna” – írja Török.

Az elemző felidézi a korábbi évek tapasztalatait is, mondván,

a „vita vitáját” 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is volt alkalma megfigyelni, és szerinte mindhárom esetben legalább annyira érdekes volt az „előjáték”, mint maga az előadás.

Példaként említi, hogy 1998-ban a Fidesz próbálta belekényszeríteni Horn Gyulát a vitába, ami végül sikerült is, és akkor a fideszesek mondták, hogy vita nélkül nincs demokratikus választás. 2002-ben már Orbán Viktor volt az, aki nem mondhatott nemet, 2006-ban pedig egy kiélezett versenyben mindkét fél sokat remélt a vitától, de hetekig üzengettek, amíg végül megállapodtak.

Török Gábor szerint két fontos szempont létezik a döntés meghozatalakor:
  • „Aki azt gondolja, hogy vezet, az nyilván nem akar egy vitával kockáztatni. Aki hátrányban van, annak a vita egy jó lehetőség a felzárkózásra, a bizonytalanok meggyőzésére és a másik tábor elbizonytalanítására, hiszen a vita kibeszél a buborékokból, eljut szinte mindenkihez.
  • Aki azt gondolja, hogy a vita elutasítása miatt a választók gyávának fogják gondolni és emiatt a saját szavazói is elbizonytalanodhatnak, az inkább vállalja a vitát. Akinek nem kell ettől tartania, annak nem kell ezzel a szemponttal foglalkoznia. (Különösen, ha van egy jó gondolatmankója arra, miért nem vitázik.)”

A politológus mindebből azt a következtetést vonja le, hogy

vita csak akkor lesz 2026-ban, ha a Fidesz hátrányban érzi magát, és ezért a korábbi négy választással ellentétben mégis akarja a vitát, Magyar Péter pedig egy ilyen helyzetben úgy ítéli meg, hogy számára kockázatosabb lenne elutasítani a korábban általa akart vitát, mint beleállni.

Török állítja, minden más esetben a vita esélye a nullához közelít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lefejezéssel fenyegették a gyöngyösi Lázárinfón tüntető egyik roma aktivistát, de állítása szerint hiába ment a rendőrségre feljelentést tenni, elküldték
Az aktivista már 10 éves, autista fiát sem meri kivinni az utcára a félelemtől. Pedig egy ügyvéd szerint a rendőrségnek kötelessége lett volna eljárni az ügyben.


Lefejezéssel fenyegették meg azt a roma aktivistát, aki a gyöngyösi Lázárinfón tüntetett, de amikor hétfőn feljelentést akart tenni, a rendőrségen állítása szerint elküldték – számolt be róla az RTL Híradó. Sikos Katalin a csatornának arról beszélt,

a zaklatások mindennapossá váltak, miután kormánypárti politikusok bűnözőnek nevezték a demonstrálókat.

„Egy buszmegállóban egy idősebb hölgy elém köpött, és elég trágár szavakkal illetett” – mondta Sikos Katalin, aki szerint az elmúlt napokban az ehhez hasonló atrocitások „eléggé gyakoriak” lettek. Úgy érzi, ráégett a bélyeg, amit a kormányoldal ragasztott a tüntetőkre.

„Megkaptam ezt a bélyeget, hogy bűnözőnek kiáltottak ki, holott életemben nem voltam egy napot sem börtönben, soha nem voltam büntetve, és nyilván kihatással van a magánéletemre”

– fogalmazott.

Az aktivista az elmúlt napokban annyi fenyegetést kapott, hogy már csak akkor mer kimenni az utcára, ha muszáj. Főleg azért, mert gyakran 10 éves, súlyosan autista fiával közlekedik, és attól tart, nem tudná megvédeni egy támadás esetén. Elmondása szerint leginkább egy férfi videói ijesztették meg, aki részletesen beszélt arról, hogyan bántaná a hozzá hasonló nőket. Az egyik felvételen a férfi arról beszél, hogy „mindet koporsóba kell tenni. Kitépni a hajukat, levágni a fejüket.”

Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor hétfőn elment a rendőrségre feljelentést tenni, ám onnan állítása szerint elküldték.

„A panaszkezelő irodában a hölgy azt mondta, hogy csak a bíróságon tudok eljárást indítani becsületsértés miatt” – idézte fel a történteket Sikos Katalin.

Az RTL Híradó által megkérdezett Tran Dániel ügyvéd szerint a rendőröknek intézkedniük kellett volna. A jogász elmondta:

„Aki mással szemben erőszakos cselekmény elkövetését helyezi kilátásba, akár szóban, akár írásban, az bűncselekményt követ el, nevezetesen a zaklatás második fordulatos alapesetét.”

A Büntető Törvénykönyv ezt akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetheti. Az ügyvéd hozzátette, ilyen esetekben a magyar jogszabályok alapján akkor indulhat eljárás, ha a sértett 30 napon belül kifejezetten kéri az elkövető felelősségre vonását. A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság adatvédelmi okokra hivatkozva nem adott érdemi választ az ügyben.

Lázár János építési és közlekedési miniszter január végén egy balatonalmádi fórumon a magyarországi cigányságot „belső tartalékként” említette, akik szerinte a vonatmosdók takarítására lennének alkalmasak.

A kijelentés országos felháborodást váltott ki, ami után a miniszter bocsánatot kért. A gyöngyösi Lázárinfón feszült hangulatban tiltakoztak a kijelentés ellen, mire a kormányoldal, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is arról kezdett beszélni, hogy a Tisza Párt „bűnözőket” és „fizetett provokátorokat” vezényelt a helyszínre.

A Tisza Párt és Magyar Péter visszautasította a vádakat. A kormánypárti narratívának ellentmond az is, hogy

a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábban közölte: a gyöngyösi rendezvényen senkit nem igazoltattak, így rendőrségi adatbázisból sem azonosíthattak „bűnözőket”.

Az ügyben most az a kérdés, hogy Sikos Katalin tesz-e 30 napon belül írásbeli magánindítványt, és a hatóságok a súlyos fenyegetések ellenére indítanak-e nyomozást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Dobrev Klára bejelentése: a letartóztatott alpolgármester lesz a DK képviselőjelöltje a Fejér megyei 5-ös körzetben
A dunaújvárosi alpolgármestert milliós vesztegetéssel gyanúsítják egy közbeszerzés miatt. A DK koncepciós eljárásról beszél.


„Nem hátrálunk, nem engedünk” – jelentette ki Dobrev Klára hétfőn Dunaújvárosban, miután bejelentette, hogy

a vesztegetéssel gyanúsított és nemrég egy hónapra letartóztatott alpolgármestert, Mezei Zsoltot a pártja a történtek ellenére is elindítja az áprilisi választáson

a Sárbogárd központú, Fejér megye 5-ös számú választókerületben.

Dobrev Klára szerint koncepciós eljárás zajlik, és hozzátette: „a hazug vádak végül ugyanúgy el fognak bukni a bíróságon, ahogy más DK-s politikusok elleni vádak is elbuktak”.

A DK elnöke a Tisza Pártot is bírálta, mondván, az április 12-i választás lassan már nem is arról szól, hogy leváltsák az Orbán-rendszert, hanem arról, hogy „ki tudja jobban eltüntetni a baloldalt”.

A rendőrség még január végén tartott házkutatást Mezei Zsoltnál, akit az ügyészség aznap hivatali vesztegetés elfogadásának gyanújával hallgatott ki.

A gyanú szerint az alpolgármester egy közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódóan előbb havi 500 ezer, majd később 5 millió forintot kért egy cégtől. A Fővárosi Törvényszék múlt hét elején rendelte el Mezei letartóztatását február 28-ig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk