News here
hirdetés

HÍREK

Ukrajna elleni „idegen zászlós” orosz provokációra figyelmeztet az amerikai titkosszolgálat

Az Egyesült Államok szerint így teremtenék meg az oroszok az indokot a katonai invázióra. A Kreml határozottan tagadta a vádakat.
Fotó: MTI/AP - szmo.hu
2022. január 15.


Link másolása

hirdetés

Az Egyesült Államok által nyilvánosságra hozott információk szerint Oroszország már elhelyezte a szabotőröket Ukrajnában. Ennek célja, hogy „hamis zászlós" műveletet hajtsanak végre, amit ürügyként használhatnak az orosz támadáshoz. Ez a támadás Washington szerint a következő hónapban kezdődhet. Mindeközben nagyszabású kibertámadás érte az ukrán kormányzati oldalakat. és nem állt le az orosz csapatok áramlása az ukrán határ felé.

Az egy héten át tartó diplomáciai tárgyalások sikertelenek voltak Genfben, Brüsszelben és Bécsben. Eközben Moszkva folyamatosan úgy állítja be a válságot, mintha Ukrajna fenyegetné Oroszországot, noha semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott erről – írja a Guardian.

Szergej Ribakov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn

„vaskos, vízálló, golyóálló, jogilag kötelező érvényű garanciákat" követelt. Egészen pontosan azt szeretné, hogy a NATO ígéretet tegyen: egyetlen kelet-európai országot sem vesz fel a szervezet sorai közé. Továbbá önként kivonul az 1997 után felvett országok területéről.

Erre Jens Stoltenberg NATO főtitkár úgy reagált, hogy ez „nem tárgyalási alap". Két nappal később, a NATO brüsszeli tárgyalásai után egy másik külügyminiszter-helyettes, Alexander Grusko erőszakkal fenyegetőzött, ha nem kapják meg, amit akarnak. „Van egy sor jogi katonai-technikai intézkedésünk, amelyeket akkor fogunk alkalmazni, ha valódi fenyegetést érzünk a biztonságunkra nézve, és már most is érezzük" - mondta.

hirdetés

Csütörtökre, amikor a tárgyalások eljutottak az EBESZ-hez, ahol Oroszország és Ukrajna is tag, diplomáciai patthelyzet alakult ki. Alekszandr Lukasevics, Oroszország EBESZ-nagykövete

„az igazság pillanatára" figyelmeztetett, amelynek „katasztrofális következményei" vannak, ha Oroszország „érdekeit megsértik".

A CNN szerint ugyanezen a napon az ukránok arra ébredtek, hogy egy hatalmas kibertámadás érte a kormány weboldalait. Oroszország nem vállalta a felelősséget, de Európa vezető diplomatája, Josep Borrell nem hagyott kétséget afelől, hogy szerinte ki áll a támadás mögött, mondván: „Nehéz megmondani, hogy ki áll mögötte. Nem hibáztathatok senkit, mert nincs bizonyítékom, de egyértelműen sejthető." Borrell ellenlépést ígért: „Minden erőforrásunkat mozgósítjuk, hogy segítsünk Ukrajnának a kibertámadás kezelésében."

Mindeközben Jen Psaki, a Fehér Ház szővivője azt nyilatkozta:

„Olyan információink vannak, amelyek arra utalnak, hogy Oroszország már előre pozícionált egy csoport ügynököt, hogy idegen zászlós műveletet hajtson végre Kelet-Ukrajnában. Az ügynököket városi hadviselésre képezték ki, és robbanóanyagokat használnak szabotázsakciók végrehajtására az ott állomásozó orosz erők ellen."

John Kirby, a Pentagon szóvivője szerint Moszkva „előre elrendelte az ügynökök egy csoportját". Ennek célja egy „olyan műveletet végrehajtása, amely úgy néz ki, mint egy támadás ellenük vagy az orosz ajkú emberek ellen Ukrajnában", hogy okot teremtsen a „potenciális invázióra".

Egy amerikai tisztviselő azt állította, hogy a közösségi médiában a dezinformációt jó előre fokozták, mondván:

„Az orosz hadsereg azt tervezi, hogy néhány héttel a katonai invázió előtt elindítja ezeket a provokációkat. Ez a január és február közepe közötti időszakban kezdődhet meg."

A Kreml határozottan tagadta a vádakat.

A feszült várakozás és a diplomáciai fenyegetőzés újra felébreszti az európaiak kényelmetlen emlékeit. Jeppe Kofod dán külügyminiszter „teljességgel elfogadhatatlannak" nevezte Putyin lépéseit, mondván, hogy „megpróbál visszavezetni minket a hidegháború leghidegebb, legsötétebb napjaiba". Azonban Putyin látszólag hajthatatlannak tűnik, nem hátrál meg. A történelmi felelősség a kontinens vezetőinek vállára szakad, akik egyre inkább tudatában vannak annak, hogy végzetes döntések várhatnak rájuk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Havi 24 millió forintot keres a Puskás Akadémia iráni támadója
Sahab Zahedi az orosz-ukrán háború miatt költözött Magyarországra, ahol hosszabbított csapatával.

Link másolása

hirdetés

A labdarúgó NB I. egyik, ha nem a legjobban fizetett játékosává lépett elő Sahab Zahedi az ukrán tribuna.com értesülései szerint, amiről itthon a Blikk adott hírt.

A lap Viktor Vacko újságíró nyilatkozatát idézi, aki részleteket árult el a perzsa támadó magyarországi szerződéséről. A szakértő úgy fogalmazott: „Sahab a Puskás Akadémia történetében rekordot jelentő szerződést kapott, az egyik legnagyobbat a magyar labdarúgásban”.

Zahebi közel 800 ezer eurót (320 millió forint) fog keresni ebben a szezonban, ez több mint 60 ezer euró (24 millió forint) havonta.

A Zorja Luhanszktól érkezett 26 éves Sahab Zahedi az orosz–ukrán háború után igazolt hazánkba, és az elmúlt idényben 8 mérkőzésen 4 gólt szerzett a felcsúti együttesben, ami nem kimagasló eredmény egy csatártól. A német Transfermarkt által 1 millió euróra (400 millió forint) értékelt támadóra szüksége van a hazai bajnokságban bronzérmes klubnak, mert a Puskás július 21-én már nemzetközi kupameccset játszik. Az Európa-konferencialigában a portugál Vitória SC-hez látogat két hét múlva a csapat.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Lemondott az egészségügyi és a pénzügyminiszter Nagy-Britanniában, veszélyben a kormány
Alakul a kormányválság: mindkettejük bizalma megrendült Boris Johnsonban.

Link másolása

hirdetés

Lemondott kedden Rishi Sunak brit pénzügyminiszter és Sajid Javid egészségügyi miniszter; mindketten a kormányfő, Boris Johnson iránti bizalmuk megrendülésével indokolták döntésüket.

A BBC szakértője, Chris Mason úgy fogalmazott: „Aminek ma este tanúi vagyunk – percről percre a szemünk előtt lejátszódva – az a kormány esetleges összeomlása.”

A lap egy másik politikai szerkesztőjének, Nick Wattnak pedig Johnson egyik legközelebbi szövetségese azt nyilatkozta:

„Holnap ilyenkor mindennek vége lesz. Egyetlen miniszterelnök sem élheti túl két magas rangú miniszter ilyen lemondását.”

A liberálisok és a Munkáspárt vezetői már fel is szólították Johnsont a lemondásra. A Labour elnöke, Keir Starmer azt mondta: „Egyértelmű, hogy ez a kormány most összeomlik.”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Ha azt hitted, már nem lesz rosszabb: a 410 forintot nyaldossa az euró estére
A magyar fizetőeszköz egyetlen nap alatt 1,2 százalékot veszített értékéből.

Link másolása

hirdetés

A magyar forint fekete napja a mai – nem túlzás ezt állítani, hiszen azok után, hogy napközben rekordon, 405 forinton állt egy euró, estére újabb, vaskos történelmi mélypontot ért el a magyar fizetőeszköz. Ugyanis

délutánra 409 forint fölé emelkedett az árfolyam.

Ez 1,2%-os gyengülést jelent a magyar deviza szempontjából mindössze egy nap alatt, miközben a régióban a lengyel zloty árfolyama 0,6%-kal csökkent, a cseh korona pedig stagnált. A háború kitörése óta a forint 14,5%-kal gyengült az euróval szemben, miközben a lengyel zloty 4,5%-kal, a cseh korona pedig csak egy százalékkal – írja a Porfolio.hu.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Jóváhagyta az euró bevezetését Horvátországban az Európai Parlament
Az árakat szeptember 5-étől már kunában és euróban is ki kell majd írni.

Link másolása

hirdetés

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén támogatta, hogy Horvátország huszadik országként csatlakozzon az euróövezethez január elsején - közölte az uniós parlament kedden.

A 539 szavazattal, 45 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott EP-jelentés szerint Horvátország teljesíti az euró jövő év eleji bevezetésének összes feltételét.

Az EP-képviselők a jelentésben megjegyezték: a horvátországi árak szintje az euróövezethez való csatlakozáskor már nagyobb mértékben hasonlít a többi eurózóna-tagéhoz, mint más tagállamoké a csatlakozásuk idején. Ennek ellenére az Európai Parlament folyamatos erőfeszítést vár a horvát kormánytól, hogy a további árkonvergencia fenntartható módon valósuljon meg, és hogy az euró bevezetése ne vezessen mesterséges áremelkedéshez.

Az EP álláspontját most továbbítják a bevezetés véglegesítéséről döntő eurózóna-tagoknak - tájékoztatott az uniós parlament.

A folyamat azzal zárul majd, hogy az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően, várhatóan még júliusban az euró horvátországi bevezetéséhez szükséges három jogszabályt fogad el. Megállapítják azt az árfolyamot is, amelynek alapján 2023. január elsején a kuna euróvá konvertálódik.

Horvátországban az árakat szeptember 5-étől kunában és euróban is ki kell majd írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig marad érvényben.

A kunát - az euró hivatalos bevezetésének időpontjától - költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.

hirdetés

Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az "euróövezet előszobájának" tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában vezették be az eurót.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: