News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Újraindulnak a közlekedési vizsgák hétfőtől

Első körben a korábban lemondott vizsgákat bonyolítják le. A veszélyhelyzetre tekintettel a részvétel kötelező feltétele az orrot és szájat eltakaró maszk viselése.

Link másolása

hirdetés

A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) a járványügyi védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásához, az erről szóló jogszabályokhoz igazodva április 19-én újraindítja vizsgáztatási, vizsgálati és utánképzési tevékenységeit a közúti, a vasúti, a hajózási és a drón területen is. Hétfőtől a társaság ügyfélszolgálati irodáiban a járványügyi előírások betartásával ismét lehetővé válik a személyes ügyintézés - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A társaság munkatársai megkezdték a szervezést:

első körben a korábban lemondott közlekedési vizsgákat bonyolítják le, az érintett ügyfelek kiértesítése folyamatban van.

Ők a leállás előtt beadott jelentkezésük alapján, a már megfizetett díj ellenében vehetnek majd részt az újrainduló vizsgákon, vizsgálatokon és utánképzéseken. A vizsgázók elsődlegesen a képzőszervek útján kapnak tájékoztatást az új időpontokról.

A vizsgaközpont a bevált gyakorlatnak megfelelően csak ott szervez vizsgákat és képzéseket, ahol járványügyi szempontból biztonságos körülményeket tud teremteni.

A részvétel kötelező feltétele az orrot és szájat eltakaró maszk viselése. A társaság minden helyszínen kézfertőtlenítőt biztosít, a védőtávolság betarthatósága érdekében korlátozza az egyszerre vizsgázók számát. A veszélyhelyzetre tekintettel rugalmasan kezelik akár a vizsga napján beérkező lemondásokat is, és ilyen esetben ingyenesen biztosítanak új időpontot.

A közleményben Mosóczi László, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta: „a vizsgaközpont 2020-ban már bizonyította, hogy a járványhelyzetben is képes megteremteni és fenntartani a biztonságos közlekedési vizsgáztatás feltételeit”. Tavaly a közel két hónapos kényszerű leállás dacára több mint 680 ezer vizsgát bonyolítottak le. Az ügyhátralék gyors ledolgozása érdekében szükség esetén készek akár hivatali időn túli vagy hétvégi időpontot is biztosítani az ügyfelek számára.

hirdetés

A múlt hónapban bevezetett korlátozásokkal összhangban a KAV március 8-án függesztette fel a járművezetők és közlekedési szakemberek vizsgáit.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Kövér László: „Tisztességes pedagógusok nem a fizetésüktől teszik függővé teljesítményüket”
Az Országgyűlés elnöke elismerte, hogy a pedagógusok bérezése lemaradt a többi ágazathoz képest.

Link másolása

hirdetés

A tanárok és az oktatás helyzetét hosszútávú stratégiai kérdésként kell kezelni, de szükség van a tanárok béremelésére – erről beszélt Kövér László hétfő este a HírTV Napi Aktuális című műsorában. Az Országgyűlés elnöke elismerte, béremelésre szükség van, a pedagógusok jelenlegi fizetése ahhoz a munkához és felelősséghez képest, ami terheli és kötelezi őket, nem méltányos.

Hozzátette:

más kérdés, hogy a bérezés az oktatás színvonalával rövid távon nem függ össze, hiszen a tisztességes pedagógusok nem a fizetésüktől teszik függővé teljesítményüket.

Felidézte: 2010 után a pedagógusok voltak az elsők, akikre az akkori ciklusban a Fidesz-KDNP-kormány gondolt. Közben egyfajta bérverseny alakult ki mind a piaci szereplők, mind a különböző állami szektorok között, és így relatíve a pedagógusok bérezése lemaradt az többi ágazathoz képest. „Ezt (a lemaradást) senki nem vitatja” – jelentette ki, a vita abban van, hogyan és milyen ütemben, feltételek mellett tud a kormány mindenki számára megnyugtató módon változtatni. Úgy vélte, ezen a helyzeten semmilyen sztrájk nem fog tudni segíteni és nem lehet a meglévő jogszabályokat félretenni, egy nem létező jogi kategóriával élve polgári engedetlenségi akciót indítani a gyerekeink rovására.

Kövér László szerint rövid távú megoldást senki sem várhat a kérdésben, rövid távon – amennyire a kormány lehetőségeiből adódik –, „tűzoltó jelleggel” orvosolják azokat az anomáliákat, amik ilyen mértékű bérlemaradásból fakadnak. Hosszú távon azonban olyan megoldást kell találni, amiben az aktuális bérszínvonal mellett – ki-ki a saját szakmájában – igazságosnak és méltányosnak tartsa a keresetét.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Zsiday Viktor: Pánikhangulat alakult ki a lakosságban a hívások alapján
A szakember szerint félő, hogy egyre inkább euróban határozhatjuk majd meg sok árucikk és ingatlannak az árát, így a forint csak másodlagos lesz.

Link másolása

hirdetés

A Portfolio Checklist című podcast műsorában beszélt Zsiday Viktor, a Citadella alap portfólió menedzsere a hazai gazdaság kilátásairól, a forint árfolyamáról és az inflációról.

Zsiday szerint a forint árfolyamát sok külső tényező befolyásolja, amit a jelenlegi lejtőre a jegybanki változtatás lökött.

Van ez a lehetetlen szentháromság, ami azt mondja ki leegyszerűsítve, hogy a szabad tőkemozgás, a forintárfolyam és a kamatok közül kettőt tud a monetáris politika meghatározni, őszig úgy tűnt, hogy az árfolyamot fogják stabilizálni, de ez most változni látszik

- mondta a szakember.

Azzal folytatta, hogy a jegybank sokáig próbálta stabilizálni a forintot, időközben végül megijedhettek attól, hogy a magas kamatok rosszak lesznek a hazai gazdaságnak, majd kiszálltak, csakhogy a hátraarcot bünteti a piac. A forint gyengülése azonban az inflációs várakozások széthullásához vezetett, aminek köszönhetően kialakult egy olyan felfogás, hogy a forint úgyis tartósan gyengül. Így a cégek mentalitásban is változás állt be, és úgy gondolkodnak, hogy minden évben bért, vagy árat kell emelniük. Zsiday szerint ezzel viszont egy olyan rendszerbe léptünk át, ahonnan a gazdaságot nagyon nehéz visszakormányozni.

„A legnagyobb félelmem, hogy Magyarországon átalakultak az inflációs várakozások, és mindenki úgy készül a következő időszakra, hogy úgyis árat fogok emelni. Úgyis bért kell emelnem, ha nem is akarok. Ez a spirál egy önerősítő folyamattá válik, és már vált is, amit aztán nagyon nehéz letörni.”

A szakértő arra is kitért, hogy azon hívások, melyeket az elemzői szektorban dolgozók kaptak az elmúlt napokban, azt mutatják, hogy

hirdetés
pánikhangulat alakult ki a lakosságban, ami könnyen tőkemenekítéssé válhat. Ez pedig egy veszélyes folyamat.

Arról nem is beszélve, hogy egyre inkább euróban határozhatjuk majd meg sok árucikk és ingatlannak az árát, így a forint csak másodlagos lesz.

Zsiday attól viszont nem tart, hogy államcsőd következne be. Ugyanis kevés a hamarosan lejáró devizaadósság, mindemellett az MNB devizatartaléka bőven elegendő ahhoz, hogy ezek kifizethetővé váljanak. A jegybank pedig forintot akármikor tud teremteni, tehát klasszikus államcsődtől nem kell tartani, attól nagyon messze vagyunk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Megszólalt a Kölcsey igazgatója is: „A döntéshozók vajon tájékozódtak róla, hogy kik azok az emberek, akiket elküldenek? Tudják, hogy milyen űr marad utánuk?”
Az intézményvezető felsorolja kirúgott kollégái érdemeit, és felhívja a figyelmet arra, mekkora problémát okozott az öt tanár elbocsátása.

Link másolása

hirdetés

Nyilvános Facebook-poszttal jelentkezett Fazekas Csaba, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója. Ez az az intézmény, ahonnan a tankerület öt pedagógust bocsátott el, miután részt vettek az oktatás problémáinak megoldását célzó polgári engedetlenségi mozgalomban. A tanárok mellett péntek este és hétfő reggel is szolidaritási akciót szerveztek az iskola diákjai és a szülők.

„Az elmúlt időszak pedagógus munkabeszüntetései kétségbeesett segélykiáltások az oktatás válságos helyzetének jelzése céljából. Nem valakik ellen irányultak és irányulnak, hanem valamiért: az oktatás ügyének a szolgálatáért. Az egyre súlyosabb tanárhiány közepette például azért, hogy legyen nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülése a pedagógus szakmának”

– írja az intézményvezető, aki ezután felsorolja az elbocsátott pedagógusok érdemeit.

Molnár Barbara testnevelő, iskolánk korábbi diákja, a Kölcsey volt az első és eddig egyetlen munkahelye. Kiváló sportolóként sok dicsőséget szerzett a gimnáziumnak országosan, nemzetközileg is, legutóbb a salzburgi maraton győzteseként 2022 májusában. A tanítványai - hozzá hasonlóan - minden évben ott voltak az atlétika Diákolimpia országos döntőiben.”

Ocskó Emese matematika-francia szakos tanár. Francia-magyar két tanítási nyelvű osztályokban oktatott matematikát francia nyelven. Az elmúlt években ő volt a francia nyelvi tábor egyik fő szervezője. Lelkes osztályfőnök, aki kirándulások mellett diákcseréket is szervezett.”

Palya Tamás matematika és kémia szakos tanár. Mindkét szakját tanította, egyik végzős osztályunk osztályfőnöke, a Közalkalmazotti Tanács Elnöke. Kiváló tehetséggondozó, az elmúlt években döntős diákot készített fel az Irinyi János Kémiaversenyen és a kémia OKTV-n. Egy eredményes pályázat keretében ő alakította ki tanítványaival az iskolában a természettudományos szabaduló szobát. Szabad idejében társasjáték-klubot és természetjáró kört vezetett.”

hirdetés

Sallai Katalin magyartanár, iskolánk korábbi diákja, 1988 óta, azaz 34 éve tanít a gimnáziumban. Megtehette volna, hogy augusztus 1-jétől megindítja a nyugdíjaztatását, de akkor december 1-jén fel kellett volna állnia, és két érettségiző osztályát át kellett volna adnia egy új kollégának. A végzős osztályainak az alap órákon kívül az év végi vizsgára felkészítő, gyakoroltató foglalkozásokat is indított. Több mint tíz éven át versfelolvasó délutánokat szervezett. Nagy hangsúlyt fektetett szabadidős, kulturális tevékenységekre, tanította növendékeit a toleranciára, az elfogadásra a Baltazár Színházzal közös projektekben.”

Törley Katalin franciatanár, iskolánk korábbi diákja. Az elmúlt években a két tanítási nyelvű tagozatunkon francia nyelvet tanított az előkészítő évfolyam magas óraszámban tanuló csoportjainak, továbbá francia civilizáció tantárgyból készítette föl az érettségi vizsgára a diákokat. Ehhez a tantárgyhoz nincsen tankönyv, a tananyagot ő maga állította össze. Idén is voltak érettségiző csoportjai. Szeptemberben egy kollégájával megvalósította azt a projektet, amelyik az elmúlt két évben országos szinten elmaradt: külföldi nyelvtanulási programot szervezett egy osztálynak (a diákok családoknál laktak, nyelviskolában tanultak egy héten át)” – írja Fazekas Csaba.

Az igazgató a tankerületi és más vezetőkhöz is szól:

„A döntéshozók vajon tájékozódtak róla, hogy kik azok az emberek, akiket elküldenek? Tudják, hogy milyen űr marad utánuk?”

Fazekas Csaba szerint „e felsorolásból világosan érthető, hogy diákjaink tanuláshoz való jogait súlyosan megsértette a döntéshozó. [...] Van olyan érettségiző tanulónk, aki most elveszítette a magyar- és a matematikatanárát, aki egyben az osztályfőnöke volt” – írja.

Szerdán országos tiltakozó megmozdulást terveznek a tanárok és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), estére pedig a diákok és a Tanítanék mozgalom készül hídfoglalással és koncertekkel egybekötött demonstrációra a Kossuth téren.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Németországban, Belgiumban és Ausztriában is olcsóbbak egyes élelmiszerek, mint nálunk
Messze hazánkban drágultak a legnagyobbat az alapvető élelmiszerek, régiós társainkat is jócskán „lehagytuk”.

Link másolása

hirdetés

Hosszú ideje élelmiszerárstop van több terméken Magyarországon, a búzalisztért, a kristálycukorért vagy épp a csirkefarhátért is ugyanannyit fizetünk az év eleje óta.

A Népszava most összehasonlította, hogy hogyan állnak a magyar árak más európai ország polcaival összehasonlítva. A különbségek elsőre nem mindig tűnnek jelentősnek, de sok helyen rosszabbul állunk, mint több nyugat-európai ország. A lap számításai szerint például

egy budapesti háziasszony olcsóbban tudna cukrot vásárolni Belgiumban, rizst Spanyolországban vagy Franciaországban, és napraforgóolajat Ausztriában, mint itthon.

A napraforgó olaj például itthon – átszámítva – 1,74 euróba kerül, míg Ausztriában 1,19-ért is hozzá lehet jutni. Az 1,7 százalékos UHT tejnél több országot is leköröztünk már a 0,9 eurós árral: a spanyoloknál a Carrefour áruházláncban ugyanez 0,78, Németországban pedig 0,79 euró – írja a Népszava.

Miközben hazánkban a bérek olykor a harmadát sem teszik ki egy osztrák vagy német keresetnek, az alapvető élelmiszerekért sokszor alig kevesebbet vagy épp valamivel többet kell költenünk. Így a néhány eurocentesnek tűnő különbségek a vásárláskor már jelentős nehézséget jelentenek más országokhoz képest.

Az uniós statisztikai hivatal számaiból dolgozva egyértelműen kiderült: az élelmiszerár-robbanás messze Magyarországon a legsúlyosabb, augusztusra egészen drámai mértéket öltött, és azóta tovább romlott a helyzet. Míg az EU-ban átlagosan 14 százalékos élelmiszerár-emelkedést számolt az Eurostat, ez az adat ugyanekkor Magyarországon 34 százalékos volt. A szomszédos országokban általánosságban 15-20 százalékról beszélhetünk.

hirdetés

A portál összehasonlította az árakat a 2015-ös számokkal is, ahol a különbség még drámaibb:

7 év alatt az unióban átlagban 27 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, míg Magyarországon a drágulás 70 százalékos volt.

Az utánunk jövő, szintén hatalmas drágulással számoló Litvánia, Bulgária, Lettország és Észtország 50 százalékos drágulással kellett, hogy operáljon, míg a szomszédos Romániában ez alatt az idő alatt 25-30 százalékos volt az áremelkedés.

A Népszava megjegyzi azt is: a leggyorsabban éppen az egyik alapélelmiszernek számító kenyér drágul Magyarországon. Míg az unióban a 2015-ös árszintet alapul véve a nyár végére átlagosan „mindössze” 30 százalékkal drágult a kenyér, addig

nálunk augusztusra már az uniós átlag bő négyszeresével, 127 százalékkal volt drágább, mint hét évvel ezelőtt.

Ebben a tekintetben a "második helyezett" Bulgáriában is "csak" 78 százalékos volt a drágulás.

Magyarországon ugyanakkor nemcsak a kenyér egyre inkább „luxuscikk”, hanem hasonló ütemben, az uniós átlag cirka duplájával emelkednek a különféle húsok, a tojás, a zöldségek és gyümölcsök, a szeszes italok árai is – jegyzi meg a lap.

Orbán Viktor és kormánya szerint a drágulás oka egyértelműen Brüsszel szankciós politikája, arra azonban a miniszterelnök múlt heti rádióinterjújában nem tért ki, hogy ha így van, akkor az unió országaiban miért sokkal kisebb az áremelkedés mértéke. A Népszava által megkérdezett Molnár László, a GKI vezérigazgatója szerint ezek a mondatok egyszerű propagandafogások.

Szerinte az, hogy most ennyire elszaladtak az élelmiszerárak, egyértelműen a magyar hatásoknak köszönhető.

Sőt, mivel júliusig az élelmiszeres cégek is a rezsicsökkentett üzemanyag-és energiaszámlákat fizették, a kedvezményes energiaárak felszámolása csak később épül be az árakba.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: