SZEMPONT

Újra napirenden az ásványkincs-megállapodás, de miért fontos ez ennyire Trumpnak?

Ukrajna ásványkincse a béke záloga, vagy a háború valódi oka? Alighanem mindkettő. És úgy tűnik, hogy a lerohant ország előbb-utóbb kénytelen lesz lemondani a ritkaföldfémek és más ásványkincsek jelentős részéről.

Szerző: Gábor János, Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo - szmo.hu
2025. március 14.

Bár február végén csúfos kudarcba fulladt az ukrán-amerikai ásványkincs-megállapodás aláírása, a jelek szerint Donald Trump továbbra sem tett le róla. A Reuters úgy tudja, az amerikaiak már az amerikai elnök keddi kongresszusi beszéde előtt szerettek volna dűlőre jutni az ügyben, hogy Trump a beszédében eldicsekedhessen vele, de ez végül nem sikerült. Az elnök ugyanakkor arról beszélt, levelet kapott Zelenszkijtől, amelyben jelezte, hogy kész aláírni a megállapodást.

A megállapodás Ukrajnának is érdekében áll, mert külföldi - jelen esetben amerikai - partnerség nélkül talán sosem látna pénzt a kihasználatlan lelőhelyeiből. Márpedig az anyagi forrásokra nagyon nagy szüksége van és lesz, hiszen jelentős területeket kell egy az egyben újra felépíteni az orosz invázió után.

Ukrajna jelentős ipari nyersanyag- és ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik, viszont ezek egy része olyan területeken található, amelyeket az orosz hadsereg jelenleg is támad vagy már elfoglalt. De mekkora szerep jut ezeknek az ásványkincseknek az invázióban és a majdani béketárgyalásokon?

Az oroszoknak valójában a ritkaföldfémek kellenek?

Nem sokkal az orosz invázió 2022 február 24-i megindítása előtt Szvetlana Grincsuk ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrásokért felelős helyettes miniszter arról beszélt az ENSZ-ben, hogy az ország értékes ritkaföldfém-készletei a világ tartalékainak körülbelül 5 százalékát teszik ki, miközben Ukrajna a Föld felszínének csak 0,4 százalékát foglalja el.

Ukrajnában komoly mennyiségben találhatók olyan lényeges ipari nyersanyagok, mint lítium, kobalt, grafit, tantál vagy nióbium, meg persze néhány ritkaföldfém, köztük szkandium, lantán, cérium és neodímium. Ezek az anyagok kulcsszerepet játszanak modern informatikai eszközök, elektromos autók és például zöld energia fejlesztéséhez szükséges rendszerek gyártásában is.

Az Ukrajnai Nemzeti Tudományos Akadémia jelentése szerint az ország csak lítiumból mintegy 500 ezer tonnával rendelkezik. Két fontos lelőhelyén pedig, a Donyecki területen található Sevcsenkivszkijben és a Kruta Balka országrészben fekvő Zaporizzsjában jelenleg is harcok dúlnak.

„A lítium a nagy hatékonyságú energiatárolása révén gyakorlatilag nélkülözhetetlenné vált az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásában, ezért az ukrán területek felszabadításának támogatása felgyorsíthatja és kiszélesítheti Ukrajna, valamint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának partnerei számára a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférést” – mondta a 2022-es találkozón Grincsuk. A politikus nyilván azt remélte, hogy hazája nem válik háború sújtotta övezetté, ha még időben tető alá hoz egy nemzetközi megállapodást az ásványkincsek kitermeléséről. Nem volt rá ideje. Most, három évvel és 300-400 ezer halottal később, az ásványok, köztük a ritkaföldfémek kapják a főszerepet a béketárgyalások előkészítése során.

Nyilatkozatháború és alkudozás előzte meg az amerikai-ukrán találkozót

Bár Trump és Zelenszkij látványos összeveszése mindenkit megdöbbentett, nem minden előzmény nélkül történt. A Fehér Ház először Moszkvával - az ukránok és az európai országok nélkül - kezdett egyeztetni a béke feltételeiről. Donald Trump korábban is élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt, sőt, egyenesen Ukrajnát okolta a háború kirobbanásáért. Az ukrán elnök erre azzal reagált, hogy az amerikai elnök „dezinformációs térben él”.

Az amerikai sajtó beszámolói szerint Trump ezen kijelentései azután hangzottak el, hogy Zelenszkij nem volt hajlandó aláírni az ásványkincsekkel kapcsolatos megállapodás első tervezetét. A találkozótól nyilván mást remélt az amerikai elnök, mert az előzetes nyilatkozatokban sokat finomított az álláspontján: igyekezett elmaszatolni például, hogy Zelenszkijt diktátornak nevezte.

Ami az ásványkincsek jelentős részének átadásáról szóló szerződést illeti, továbbra is hiányozhattak belőle olyan elemek, amelyek Ukrajna számára kellő biztonsági garanciát vagy további katonai támogatást jelentenek. Márpedig Zelenszkij világossá tette, hogy ezek nélkül nem írja alá, hiszen országának további fegyverellátmányra van szüksége Putyin seregeivel szemben, akik ukrán álláspont szerint Európa más országait is fenyegetni fogják, ha nem állítják meg őket. Trump ehhez képest azt mondta a Fehér Házban, hogy „én középen állok, Ukrajna és Oroszország pártján is”, ami egyértelműen jelzi a távolságtartását és ez éles ellentétben állt Zelenszkij követeléseivel.

Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Pedig az ukrán elnök már tavaly ősszel jelezte, hogy hajlandó hozzáférést biztosítani országa ritkaföldfém-készleteihez, amelyek értékét ezermilliárd dollárra becsülte - idézi fel a Telex. Február elején aztán megerősítette, hogy a további amerikai támogatásokért cserébe az USA részesedést kaphat az ásványkincsekből. Nem sokkal később újra felajánlotta az együttműködést, a katonai segítség folytatását kérve, majd hetek tárgyalásai vezettek el a washingtoni, végül kudarcba fulladt találkozóhoz.

A megállapodás, amely a kedélyek lenyugvása után - más tartalommal - minden bizonnyal újra asztalra kerül, egy ukrán–amerikai pénzügyi alap létrehozásáról is rendelkezik, de ennek részletes feltételeit csak további tárgyalásokon véglegesítik.

Az elképzelés szerint Ukrajna a jövőbeli ásványkincs-kitermelésekből (pl. ritkaföldfémekből, olajból és földgázból) származó bevételeinek ötven százalékát fizeti be az alapba és az amerikaiak állják a másik felét, ezzel hosszú távú pénzügyi kötelezettséget vállalva „egy stabil és gazdaságilag prosperáló Ukrajna” kialakítására. Cserébe kivennék a részüket a kelet-európai állam nagy mennyiségben rendelkezésre álló ásványkincseiből, amelyekre nagy szüksége van az elszálló nyersanyagáraktól szenvedő világpiacnak és a jelentős importra szoruló USÁ-nak is.

Növekszik a kereslet a grafit, a nikkel és a ritkaföldfémek iránt

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) becslése szerint a világ szén-dioxid-semlegességi céljának elérése érdekében a megújuló energiába történő beruházásokat 2030-ig a duplájára, 2050-re pedig a háromszorosára kell növelni. Az Antonio Guterres ENSZ-főtitkár által 2024-ben összehívott szakértői testület szerint az energiaátmenet – amely a fosszilis forrásokról a tiszta technológiákra való áttérést jelenti – 2030-ig megháromszorozza a réz, a lítium, a nikkel, a kobalt és más anyagok iránti keresletet. Emellett a következő két évtizedben a réz és a ritkaföldfémek iránti kereslet várhatóan több mint 40, a nikkel és a kobalt iránti 60-70, a lítium iránti pedig közel 90 százalékkal növekszik - írja az ENSZ fentebb hivatkozott riportja.

Mindez egyet jelent: új bányákat kell üzembe helyezni, méghozzá hamar.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) arra jutott, hogy a termelés jelentős bővítésére van szükség ahhoz, hogy 2030-ig teljesíteni lehessen az alapvető ásványi anyagok iránti keresletet. Az IEA szakértői úgy számolnak, hogy a globális szén-dioxid-semlegességi célok eléréséhez 2030-ig további 50 lítium-, 60 nikkel- és 17 kobaltbányát kell nyitni. Ez az őrületes üzlettel kecsegtető lehetőség Ukrajna területén vajon kihez kerül?

A képen sárgával az ásványkincsekben gazdag ún. Ukrán-pajzs kontinentális földkéregrész. Keleti és dél-keleti részének jó része jelenleg orosz megszállás alatt áll.

Ábra: Alex Tora/Wikipedia

A háború nélkül az oroszok talán képbe sem kerültek volna, de egy nekik kedvező békével hivatalosan is birtokba vehetnének olyan területeket, amelyek alatt jelentős nyersanyagkészlet lapul, míg az amerikaiak a katonai segítségért vagy a sokat emlegetett biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna más területein szállhatnának be a kitermelésbe. Jelen helyzetben úgy tűnik, Ukrajna csak az ásványkincsei – és bizonyos területei – beáldozásával tudja majd elérni az áhított békét. Nehéz megítélni, hogy egy ekkora invázió után mi a lehető legjobb opciója, de önerőből talán bele sem tudott volna vágni a nagyszabású kitermelésbe.

Ukrajna nagy mennyiségű kritikusan fontos ásványkincs felett rendelkezik

A szomszédos országban található ásványokat széles körben használják többek között az elektronikában, az akkumulátorgyártásban, az orvosi eszközökben, az űrtechnológiában és a védelmi iparban. A BBC az Ukrán Földtani Szolgálatra hivatkozva azt írja, az ország mintegy 19 millió tonnás készlettel bír az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához használt grafitból, ezzel a világ öt vezető grafitkitermelője közé tartozik. Náluk található továbbá Európa titánkészletének hét százaléka, így kiemelten fontos szállítói a repülőgépek, erőművek és más ipari létesítmények építéséhez szükséges nyersanyagnak.

Az öreg kontinens lítiumkészletének harmada ugyancsak ukrán föld alatt rejtőzik, és ez a fém kulcsfontosságú az akkumulátorgyártásban.

Ukrajnában található egyébként berillium és urán is, amelyek elengedhetetlenek a nukleáris fegyverek és reaktorok gyártásához, és szintén bőséggel bányászható az országban réz, ólom, cink, ezüst, nikkel, kobalt, illetve mangán. Mindezen felül jönnek a ritkaföldfémek, amelyek nélkülözhetetlenek a fegyvergyártásban, a szélturbinák és az elektronikai eszközök előállításában, illetve számos más modern iparágban.

Mennyit szereztek meg mindebből az oroszok?

Jelen állás szerint Ukrajna egyes ásványkincs-lelőhelyeinek jelentős részét Oroszország megszállta. Julija Szviridenko ukrán gazdasági miniszter azt állítja, az elfoglalt területeken található erőforrások értéke eléri a 350 milliárd dollárt (kb. 134 ezer milliárd forintot), míg a kanadai SecDev geopolitikai kockázatelemző már 2022 során arra jutott, hogy

Oroszország ellenőrzése alá vonta az ukrán szénbányák 63 százalékát, valamint a mangán-, cézium-, tantál- és ritkaföldfém-készletek felét is.

Dr. Robert Muggah, a SecDev vezetője szerint ezek az ásványkincsek stratégiai és gazdasági szempontból játszanak szerepet Oroszország folyamatos agressziójában. Azáltal, hogy Moszkva megszerezte őket, Ukrajnát jelentős bevételektől fosztotta meg, miközben növelte a saját nyersanyagkészletét és nagyobb befolyást szerzett a globális ellátási láncokban.

Miért érdeklik az Egyesült Államokat Ukrajna ásványkincsei?

Muggah úgy fogalmazott, a kritikus ásványok „a 21. századi gazdaság alapját jelentik”, hiszen kulcsfontosságúak a megújuló energiaforrások, a hadiipar és az ipari infrastruktúra szempontjából, ezáltal egyre nagyobb szerepet játszanak a geopolitikában és a geogazdaságban.

Az Egyesült Államok számára azért is kiemelten fontos az ukrán ásványkincsek egy részének megszerzése, mert csökkenteni szeretné a függőségét Kínától. A Geological Investment Group adatai szerint Peking a világ ritkaföldfém-készleteinek 75 százalékát ellenőrzi, és 2023-ban korlátozta egyes ásványok exportját az Egyesült Államokba, majd 2024 decemberében teljes tilalmat rendelt el bizonyos ritkaföldfémek kivitelére.

Mire menne Kijev egy amerikaiakkal kötött megállapodással?

A Világgazdasági Fórum adatai alapján az országban kb. húszezer ásványkincslelőhely található, amelyek 116 különböző nyersanyagot tartalmaznak, de 2022-ben, az orosz invázió kezdetekor ezeknek csupán 15 százalékát hasznosították. A jelentős lítiumtartalék nagyrészt érintetlen volt, és ugyanez igaz a ritkaföldfémekre is, amelyeket egyáltalán nem kezdtek el kitermelni – a szükséges befektetések hiánya miatt.

A lítium bányászat környezeti hatása. A kép illusztráció - a világ legnagyobb, Ausztráliában működő lítiumbányájában készült.

Fotó: Calistemon/Wikipedia

„Ha sikerül amerikai befektetőket vonzani az ásványkincsek kiaknázásához, az óriási előnyt jelentene Ukrajna gazdaságának” – nyilatkozta még a washingtoni balhé előtt az ukrán Geological Investment Group bányászati tanácsadó cég vezérigazgatója. Irina Szuprun szerint a kérdéses ásványkincsek kitermelése rendkívül összetett és költséges feladat, de az amerikai egyezséggel eljutnának hozzájuk azok a technológiák, amelyek hiányoznak a bányászati iparukból. A megállapodás aláírására számítva hozzátette:

Megkapjuk a tőkét is, ami több munkahelyet és adóbevételt jelent. Bevételünk lesz az ásványkincsek kitermeléséből.

Az ukrán érdek tulajdonképpen világos: a lehető legkevesebb veszteséget hosszútávon akkor tudja elérni, ha alkut köt az amerikaiakkal. De – ha ez egymáshoz közelebb kerülő álláspontok mentén meg is történik – van valami, amivel egyelőre sem a lerohant ország vezetése, sem Suprun nem számol, és ez az, hogy a kritikus nyersanyagok, különösen a lítium bányászata jelentős hátrányokkal jár. Rendkívül energiaigényes, nagy karbonlábnyommal járó folyamatok ezek, amelyek nyomán hatalmas mennyiségű hulladék is keletkezik. Persze helyben. Ezt jelen állás szerint a háborútól elgyötört ukrán lakosság lesz kénytelen elviselni a saját biztonsága érdekében.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Negyven év után felnyitotta apja sírját, sokkolta, amikor kiderült, hogy egy idegen maradványai voltak benne

A kaliforniai férfi exhumáltatta 1985-ben eltűnt apja sírját, hogy kiderüljön, pontosan hogyan halt meg. A 2022-es vizsgálat azonban kimutatta, hogy a sírban egy ismeretlen férfi nyugszik, ezért a hatóságok újranyitották az évtizedes ügyet. A férfi pedig már abban sem biztos, hogy apja meghalt-e egyáltalán.

KÉK HÍREK

Motoros rendőröknek hajtott egy menekülő autós a budai Várnegyedben

A sofőr egy buszsávos szabálytankodás után fogta menekülőre: az autósüldözés az Andrássy útról indult, végül a Csónak utcában ért véget. A két elgázolt motoros nem sérült meg, egy másik rendőr viszont könnyű sérüléseket szenvedett.

BUDAPEST

Visszatér a legendás kabrió Ikarus, több nosztalgiajárat is indul Budapesten júniusban

A BKK júniusban is folytatja a nosztalgiaszezont, melynek egyik fénypontja a különleges, nyitott tetejű Ikarus busz visszatérése. A hónapban a Múzeumok Éjszakáján és a fogaskerekű 152. évfordulóján is különleges járművek közlekednek majd.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást

Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.

M.M. / Fotó: Pottyondy Edina/YouTube - szmo.hu
2026. június 09.

Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

Kapcsolódó

Orbán Viktor egy rövid mondattal üzent Sulyok Tamásnak a vasárnapi szimpátiatüntetés után

A volt miniszterelnök a közösségi oldalán osztott meg egy fotót az eseményről, melyhez csak egy rövid üzenetet írt a köztársasági elnöknek címezve. Sulyok Tamást korábban Magyar Péter szólította fel arra, hogy mondjon le a tisztségéről.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A 36. emeletről ugrott a halálba egy család, miután a 9 éves beteg kisfiút hazaküldték a kórházból

Egy indiai származású család halt meg egy dél-londoni toronyháznál május végén. A barátok szerint az anya mentálisan összeomlott, miután súlyosan beteg fiuk állapota nem javult.

KULT

A Disney+ váratlanul ledobta az év egyik legszórakoztatóbb sorozatát: az Alice és Steve egy igazi dramedy-gyöngyszem

Ilyennek képzelem, ha a Fleabag, a Szexoktatás és az Office egy nagyon rossz ötlet után közös gyereket vállal. A végeredmény egyszerre szívszorító, abszurd és brutálisan vicces. Mindenki szeret valakit, akit éppen gyűlöli ugyan azt a személyt. És ettől válik az egész ennyire ellenállhatatlanná. Leülsz elé és ledarálod, más megoldás nincs…

KÉK HÍREK

Rabszolgaként tartottak fogva egy nőt Pátrohán: ütötték-verték, végül kidobták a holttestét

A pátrohai férfit 14 év fegyházra, feleségét 10 év börtönre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék első fokon. Az ítélet nem jogerős, a pár fellebbezett a halált okozó testi sértés és emberkereskedelem miatt kiszabott büntetés ellen.

SZEMPONT

„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta

A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.

F. O. - Fotó: Facebook/Jámbor András - szmo.hu
2026. június 10.

Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.

Kapcsolódó

A Parlamentben kellett elmagyarázni a Micimackót Németh Balázsnak, miután megsértődött Pottyondy videóján

Tanács Zoltán miniszter tartott irodalomórát a fideszes politikusnak, miután a képviselő felháborodott Pottyondy Edina szavain. A jelenet nagy derültséget keltett, a miniszter magyarázatát taps fogadta az ülésteremben.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Fegyveresek lövöldöztek egy johannesburgi nyomortelepen, 12 embert megöltek

A dél-afrikai rendőrség szerint a támadók egy kisbusszal érkeztek, majd több helyszínen is tüzet nyitottak. A vérengzésben további kilenc ember sebesült meg, a hatóságok hajtóvadászatot indítottak.

KULT

Megszólalt a Centrál Színház Alföldi Róbertről: kiderült, láthatják-e a nézők a művészt az új évadban

Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója a Molnár Áron által megfogalmazott vádak után kiállt a rendező mellett. Az igazgató szerint Alföldi Róbert nemcsak a meglévő darabjait viheti tovább, de a következő évadban új bemutatót is kap.

KÉK HÍREK

Hatalmas csarnoktűz Nyírbátorban, hetvenegy embert kellett kitelepíteni - Videó és fotógaléria a helyszínről

Éjszaka kigyulladt egy csarnoképület Nyírbátorban, az Árpád utcában. A katasztrófavédelem közlése szerint a lángokat reggelre körülhatárolták, de a hosszan tartó utómunkálatok még hátravannak.

SZEMPONT

Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban

A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

DKA - szmo.hu
2026. június 09.

Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.

Kapcsolódó

Török Gábor elmondta, mi a legnagyobb különbség Orbán Viktor és Magyar Péter között

A politikai elemző a Facebook-oldalán hasonlította össze a volt és a jelenlegi miniszterelnök kormányzását. Szerinte Orbánnak a hatalom volt a cél, míg Magyar a nyilvánosságban éli meg a politikát.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Az egyik legkegyetlenebb vadászati módszert akarja eltöröltetni 25 ezer magyar

A kotorékozás ellen indított civil kezdeményezés kevesebb mint két hét alatt vált országos üggyé, miután átlépte a 25 ezer aláírást. Az aláírók azt követelik a jogalkotóktól, hogy törvényben tiltsák meg az állatok föld alatti megtámadását.

KÉK HÍREK

Videó: Budapesten mosta a maffia pénzét egy hálózat, a két szír vezető szökésben van - a lakosság segítségét kéri a rendőrség

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda egy összehangolt akcióban számolt fel egy pénzmosó hálózatot, ami erre a célra átalakított autókban hordta be az országba és küldte tovább a készpénzkötegeket. A hatóságok 18 helyszínen tartottak kutatást, és több mint 540 millió forintnyi vagyont vontak el, 10 embert gyanúsítanak.

KULT

13 évesen meg akarták erőszakolni, nem tudta, mi a különbség a Star Wars és a Star Trek közt, és inkább okos akart lenni, mint filmsztár – 45 érdekesség a 45 éves Natalie Portmanről

John F. Kennedyt, Anakin Skywalkert, Francisco Goyát, VIII. Henriket és Thort is magába bolondította, nem véletlenül.

SZEMPONT

Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt

Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.

F. O. - szmo.hu
2026. június 10.

Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés: