HÍREK
A Rovatból

Újra 400 forint alatt az euró, miután kamatot emelt az Európai Központi Bank

A vártnál nagyobb kamatemelés erősítette az eurót, ezzel együtt pedig a forint is jobban áll már.


Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtökön úgy döntött, hogy mindhárom irányadó kamatlábát 50 bázisponttal megemeli, valamint jóváhagyta az új transzmisszióvédelmi eszközt (TPI). A lépések célja, hogy az infláció középtávon biztosan visszatérjen a 2 százalékos céljához.

Az elemzői várakozások átlagában kisebb, 25 bázispontú emelés szerepelt. A vártnál nagyobb kamatemelés erősítette az eurót, amely 1,0270 dollárra drágult 14.40 órára, miután 1,0196 dolláron jegyzeték a 14.15-ös kamatbejelentés előtti pillanatokban.

Erősödött a forint is a főbb devizákkal szemben. Az euró 399,53 forintra gyengült a kamatdöntést megelőző 400,25 forintról, a frank 403,14 forintról 401,85 forintra süllyed, a dollár jegyzése pedig 392,39 forintról 389,25 forintra csökkent.

A kormányzótanács döntése értelmében az EKB három irányadó kamatlábát 50 bázisponttal megemelte. Ennek megfelelően az irányadó refinanszírozási műveletek, az aktív oldali rendelkezésre állás és a betéti rendelkezésre állás kamatlábait 0,50 százalékra, 0,75 százalékra, illetve 0,00 százalékra emeli fel 2022. július 27-i hatállyal.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor ma bevallotta, hogy végig hazudott a kormány a kampány során
A tiszás politikusnak az is feltűnt, hogy szélsebesen eltűntek az utcákról a Fidesz háborúellenes plakátjai.


Magyar Péter a NATO főtitkár szerdai, budapesti látogatása után arról posztolt, hogy szerinte Orbán Viktor és Jens Stoltenberg közös sajtótájékoztatóján eljött az igazság pillanata.

„Ma bebizonyosodott, amit eddig is tudtunk. A NATO főtitkárával tartott mai sajtótájékoztatón Orbán Viktor bevallotta, hogy végig hazudott a kormány a kampány során, amikor azt állította, hogy a NATO be akar lépni az ukrán-orosz háborúba. Jens Stoltenberg főtitkár mellett már nem mert olyan bátran hazudozni a magyar miniszterelnök, mint a magyar embereknek a kampányban.”

A Tisza Párt alelnöke ezután egy kérdést is intézett bejegyzésében Orbán Viktorhoz:

„Miniszterelnök Úr, Miért hazudoztak a magyar embereknek hónapokon át?”

Magyar megjegyzi, hogy érdekes módon már a háborúellenes plakátok is eltűntek az utcákról.

„Észrevették, hogy a szavazás napja óta már le is került a háborús narratíva napirendről? Már a plakátok is eltűntek, mint a déli határkerítésnél a migránsok az utóbbi hónapokban.”

„Stop propaganda!” - zárja a bejegyzést a politikus.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Megjelent a 2024/2025-ös tanév rendje, ilyen hosszúak lesznek a tanítási szünetek
Nagyjából 180 napot kell majd iskolába járniuk a diákoknak. A téli szünet december 20-án, a nyári szünet pedig június 21-én kezdődik majd a következő tanévben.


Megjelent a Belügyminisztérium rendelettervezete a 2024/2025-ös tanév rendjéről, vette észre az rtl.hu.

Ezek szerint a tanítási év első tanítási napja 2024. szeptember 2. (hétfő) lesz. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2024. november 4. (hétfő).

A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. január 6. (hétfő) lesz. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. április 16. (szerda), míg a szünet utáni első tanítási nap 2025. április 28. (hétfő) lesz.

A nyári szünet 2025. június 21-én kezdődik és augusztus 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap június 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. szeptember 2. (hétfő) lesz.

A végzős középiskolásoknak az utolsó tanítási nap a középfokú iskolákban 2025. április 30. (szerda), míg a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban 2025. május 30. (péntek) lesz.

A tanítási napok száma oktatási intézménytípusonként változik. A legtöbb intézményben, kivéve a gimnáziumokat, szakgimnáziumokat és szakiskolákat, az éves tanítási napok száma 183. A nappali oktatás rendje szerint működő szakgimnáziumokban a tanítási napok száma 179 lesz, míg a gimnáziumokban és szakiskolákban 180 tanítási napot tartanak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Politikai válság: megbukhat a kormány, a kancellár napjai meg vannak számlálva Németországban?
Olaf Scholz népszerűsége mélyponton van, kormánya belső viszályokkal küzd, és a modern német történelem legnépszerűtlenebb kormányaként emlegetik. Az előrehozott választások követelése várhatóan erősödni fog az őszi tartományi választások után.


Nem az a kérdés, hogy Olaf Scholz kormánya hivatalban marad-e azután, hogy az EP-választásokon a szociáldemokraták (SPD) több mint egy évszázada nem látott gyenge eredményt értek el, hanem az, hogy meddig, írja a Politico elemzése alapján az rtl.hu. Scholzot az este „legnagyobb vesztesének” nevezte a lap, mivel a német kancellár pártja csak a harmadik helyet szerezte meg a második legtöbb szavazatot begyűjtő szélsőjobboldali AfD mögött, és Scholz a választás estéjén „eltűnt” a nyilvánosság elől.

A Politico rámutatott, hogy Scholz kormánya belső viszályokkal küzd, és a modern német történelem legnépszerűtlenebb kormányaként emlegetik. A kancellár népszerűsége mélyponton van, a németek 70 százaléka elégedetlen a munkájával.

A szabaddemokraták (FDP), a zöldek és az SPD nem tudnak megegyezni a költségvetésről, és nem valószínű, hogy a nyári szünet előtt sikerrel zárulnak a tárgyalások.

Az FDP-nek jó oka lenne kilépni a koalícióból, ha nem sikerül megegyezni a költségvetésről, amit az SPD és a zöldek EP-választási szereplése is elősegíthet. Ugyanakkor a német rendszerben „szinte lehetetlen megszüntetni” a kormányokat.

A parlament leválthatja a kancellárt, de 48 órán belül új kancellárt kell választania, vagy a kancellár kezdeményezhet bizalmatlansági szavazást, de még akkor sem biztos, hogy új választást tartanának, mert az elnök a 2021-es választásokon második helyezett CDU-t kérné fel kormányalakításra.

A Politico szerint az előrehozott választásokat sürgető hangok csak erősödni fognak szeptemberben, amikor a keleti tartományokban tartott három állami választás várhatóan az AfD győzelmével ér véget. Ez tovább növeli annak valószínűségét, hogy Scholz kancellári napjai meg vannak számlálva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergelyt is lehúzták egy kőbányai szavazólapról
Több hibás szavazólapot már sem az átadáskor, sem a számlálás során nem találtak. A hibás szavazólapról fotó is készült.


Nemcsak Szentkirályi Alexandra, hanem Karácsony Gergely neve is áthúzva szerepelt egy szavazólapon, írja a Telex. A lap egyik olvasója le is fotózta a kőbányai szavazókörben kapott papírt.

Szabó Krisztián, a helyi választási iroda vezetője a Telexnek elmondta, hogy az érintett 25. számú szavazókör szavazatszámláló bizottsága (SZSZB) nem jelentette a problémát. A lap megkeresése után azonban az SZSZB elnökétől és a jegyzőkönyv-vezetőjétől kért tájékoztatásból kiderült, hogy

egy választópolgár valóban visszaadta a főpolgármesteri szavazólapot, melyen két jelölt nevét is áthúzták.

A szavazólapok átadásakor és lebélyegzésekor az SZSZB elnöke és tagjai nem észlelték a hibát. A választópolgárok számára kötegekben előkészített szavazólapok közül a legfelsőt adták át, és nem tűnt fel nekik a kettős áthúzás.

Miután a választó visszaadta a hibás szavazólapot, az SZSZB úgy döntött, hogy rontott szavazólapként kezeli azt, és egy új, megfelelő szavazólapot adott át. További hibás szavazólapot sem az átadáskor, sem a számlálás során nem találtak, és más szavazókörökből sem érkezett hasonló bejelentés a kőbányai választási szervekhez.

Az eset kivizsgálása során nem sikerült megállapítani, hogyan történt a kettős áthúzás, így a helyi választási iroda további lépéseket nem tud tenni az ügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk