Vlagyimir Putyin még 2018-ban mutatott be több új fegyvert, köztük szuperszonikus rakétát, víz alatti drónokat és lézerfegyvereket is. A Reuters beszámolója szerint Jurij Boriszov a katonai fejlesztésekért felelős orosz miniszterelnök-helyettes egy moszkvai konferencián arról beszélt, hogy
az újfajta lézereket már széles körben használják Ukrajnában, hogy ellensúlyozzák a nyugati országokból érkező "fegyveráradatot".
Boriszov konkrétan a Zadira nevű fegyverről beszélt, amely képes megsemmisíteni az ellenséges drónokat. A miniszterelnök-helyettes egy keddi tesztre hivatkozott, amelynek során a lézer öt másodperc alatt lángba borított egy tőle 5 kilométerre lévő drónt. Boriszov egy másik rendszert is említett, a Pereszvetet, amellyel akár a föld felett másfél kilométeres magasságban keringő műholdakat lehet megzavarni. A Reuters megjegyzi, ez utóbbi fegyverről keveset tudni, de 2017-ben az állami média azt közölte, hogy a Pereszvetet a Roszatom segítségével fejlesztették ki.
A cikk szerint Boriszov bejelentése azt mutatja, hogy
Oroszország jelentős előrelépéseket ért el a lézerfegyverek fejlesztése terén.
Igaz, ezek harctéri hatékonyságáról egyelőre csak orosz beszámolók vannak.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor a náci Németország "csodafegyverekről" szóló bejelentéseivel hasonlította össze az oroszok közlését. Szerinte azért dobnak be ilyen információkat, mert "már látják, hogy ez a háború elveszett".
Vlagyimir Putyin még 2018-ban mutatott be több új fegyvert, köztük szuperszonikus rakétát, víz alatti drónokat és lézerfegyvereket is. A Reuters beszámolója szerint Jurij Boriszov a katonai fejlesztésekért felelős orosz miniszterelnök-helyettes egy moszkvai konferencián arról beszélt, hogy
az újfajta lézereket már széles körben használják Ukrajnában, hogy ellensúlyozzák a nyugati országokból érkező "fegyveráradatot".
Boriszov konkrétan a Zadira nevű fegyverről beszélt, amely képes megsemmisíteni az ellenséges drónokat. A miniszterelnök-helyettes egy keddi tesztre hivatkozott, amelynek során a lézer öt másodperc alatt lángba borított egy tőle 5 kilométerre lévő drónt. Boriszov egy másik rendszert is említett, a Pereszvetet, amellyel akár a föld felett másfél kilométeres magasságban keringő műholdakat lehet megzavarni. A Reuters megjegyzi, ez utóbbi fegyverről keveset tudni, de 2017-ben az állami média azt közölte, hogy a Pereszvetet a Roszatom segítségével fejlesztették ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Magyar Orvosi Kamara szerint óriási a baj, így számolnák fel az orvosbárók rendszerét
A Magyar Orvosi Kamara egy vitairatban tette közzé javaslatait az úgynevezett orvosbárói struktúrák lebontására. A felmérésük szerint az orvosok közel 90 százaléka elvárja a döntéshozóktól a jelenség visszaszorítását.
A boríték helyét átvették a pozíciók és a kapcsolati hálók – a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint az úgynevezett orvosbárói hatalom a hálapénz kivezetése után nem tűnt el, csupán átalakult, és ma a köz- és a magánegészségügy határterületein termeli újra magát.
A szervezet egy kedden közzétett vitairatban tett le konkrét javaslatcsomagot a szerintük rendszerszintű torzulásokat okozó struktúrák lebontására – derül ki a MOK oldalán megjelent anyagból.
A Kamara szerint az orvosbárói hatalom három fő pilléren nyugszik: a pozíció-, a tudás- és az eszközmonopóliumon.
Ennek felszámolására konkrét intézkedéseket javasolnak, többek között a vezetői pozíciók (osztályvezető, tanszékvezető) időkorlátossá tételét és rotációját, például kétszer négyéves ciklusokban, ahol az újrapályázás feltétele egy független szakmai és etikai értékelés.
Emellett szorgalmazzák az átlátható, érdemeken alapuló kinevezési rendszert, a felső vezetők számára nyilvános vagyonnyilatkozatot, valamint a beszerzések és a pályázati források elosztásának független auditját. A tudásmonopóliumok megtörésére a tudásmegosztás intézményesítését, a független, alulról szerveződő etikai rendszer létrehozását sürgetik.
A javaslatok mögött komoly orvosi elégedetlenség áll: egy tavaly decemberi, 4000 fős kamarai felmérés szerint a szakma 93 százaléka úgy látja, léteznek a definíciónak megfelelő orvosbárók a rendszerben.
Forrás: MOK
A megkérdezettek közel fele számolt be arról, hogy a karrierjét már negatívan befolyásolta ezen szereplők jelenléte, és közel 90 százalékuk várja el a döntéshozóktól a visszaszorításukat.
A felmérés szerint az elmúlt három évben a leggyakoribb torzító hatás az autoriter döntéshozatal, a rokoni kapcsolatok által befolyásolt előmenetel és a betegutak irányítása volt.
A kormányzat korábbi lépése, a hálapénz kriminalizálása és a jelentős béremelés a Kamara szerint történelmi jelentőségű volt, de önmagában nem számolta fel a torz hatalmi viszonyokat.
A vitairat szerint a hálapénz 2021-es betiltása után a hatalmi struktúrák gyorsan alkalmazkodtak. A befolyásos szereplők a gyorsan bővülő magánszektorban építették tovább a pozícióikat, kihasználva az állami ellátás szűkülő kapacitásait.
Az állami várólisták növekedése egyenesen üzletfelhajtó erőként szolgálja az orvosbárókat, miközben az állami pozíciójukat és kapcsolataikat megtartják a betegutak és a kollégák feletti kontroll érdekében.
Sőt, egyes állami intézmények alapítványokon, belsős cégeken keresztül alakítanak ki informális magáncsatornákat. A Kamara szerint mindez súlyos következményekkel jár a betegbiztonságra és az orvosi utánpótlásra nézve.
A MOK szerint a megoldás a strukturális garanciák kiépítése, amelyek megakadályozzák a hatalom informális koncentrációját.
A boríték helyét átvették a pozíciók és a kapcsolati hálók – a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint az úgynevezett orvosbárói hatalom a hálapénz kivezetése után nem tűnt el, csupán átalakult, és ma a köz- és a magánegészségügy határterületein termeli újra magát.
A szervezet egy kedden közzétett vitairatban tett le konkrét javaslatcsomagot a szerintük rendszerszintű torzulásokat okozó struktúrák lebontására – derül ki a MOK oldalán megjelent anyagból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Matolcsy Ádám visszavágott Magyar Péternek: Személyemet ismételten rossz színben tünteti fel
Matolcsy György fia visszautasította a Tisza Párt elnökének állítását, miszerint most kapott letelepedési engedélyt Dubajban. Az RTL Híradóval azt közölte, már több mint négy éve rendelkezik tartózkodási engedéllyel.
„Pontatlan és személyemet ismételten rossz színben tünteti fel” – így reagált Matolcsy Ádám, Matolcsy György volt jegybankelnök fia az RTL-nek Magyar Péter kijelentésére, mely szerint most kapott letelepedési vízumot az Egyesült Arab Emírségekben.
Matolcsy Ádám szerint a valóság ezzel szemben az, hogy már több mint négy éve rendelkezik tartózkodási engedéllyel.
„A munkám miatt rendszeresen külföldön tartózkodom, mindazonáltal gyakran látogatok Magyarországra is. Az Egyesült Emírségek területén több mint négy éve rendelkezek ún. residency permit-tel”
– közölte az RTL Híradóval. További részleteket a ma esti adásban lehet megtudni.
A volt jegybankelnök fia a napokban a Telex kérdésére, miszerint a választások előtt valóban Dubajba szállította-e a vagyontárgyait, ahogy azt a 444.hu megírta, azt állította, ez valótlan állítás.
„Bútoripari vállalkozásom a közel-keleti régióban is rendelkezik megbízásokkal, így a térségbe irányuló szállítmányozás korábban is, és jelenleg is folyamatos üzleti tevékenység része”
– magyarázta.
Az MNB-üggyel kapcsolatban is kérdezte a lap, arra a kérdésre nem válaszolt, hogy az elmúlt egy évben kereste-e őt bármilyen hatóság. Azt viszont hangsúlyozta, hogy „személyesen semmilyen formában nem vett részt az alapítványi befektetésekben és az azokkal kapcsolatos döntésekben.”
A Legfőbb Ügyészség kedden jelentette be, hogy a továbbiakban a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja az eljárást az MNB-ügyben. A közlemény szerint a lépésre azért volt szükség, mert „a nyomozás szakszerűsége és időszerűsége ügyészségi nyomozás keretében biztosítható”.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke így reagált a döntésre: „A legfőbb ügyész megvárta, míg a Nemzeti Bank kirablói lelépnek a lopott szajréval. Semmit nem tett. Aztán egy év késéssel az ügyészséghez vonta a nyomozást… Eső után köpönyeg” – írta közösségi oldalán.
„Pontatlan és személyemet ismételten rossz színben tünteti fel” – így reagált Matolcsy Ádám, Matolcsy György volt jegybankelnök fia az RTL-nek Magyar Péter kijelentésére, mely szerint most kapott letelepedési vízumot az Egyesült Arab Emírségekben.
Matolcsy Ádám szerint a valóság ezzel szemben az, hogy már több mint négy éve rendelkezik tartózkodási engedéllyel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megegyeztek a pártok: hat bizottságot kap az ellenzék, május 9-én alakulhat meg az új parlament
A kormányoldal és az ellenzék megállapodott a parlamenti bizottsági helyek elosztásáról. Bujdosó Andrea, a Tisza Párt megválasztott parlamenti frakcióvezetője szerint készen állnak arra, hogy a jövő héten lezárják az egyeztetéseket, hogy az alakuló ülést május 9-én meg lehessen tartani.
Megállapodás született a kormányoldal és az ellenzék között a parlamenti bizottsági elnöki, alelnöki és tagi tisztségek megosztásáról, amelynek értelmében hat bizottságot vezethet majd az ellenzék.
Az egyezségről Gulyás Gergely leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő keddi tárgyalás után. Tolmácsolta az új kormánytöbbség feltételét is a megegyezéssel kapcsolatban.
„A bizottsági helyek megosztásáról szóló egyezséggel kapcsolatban az új kormánytöbbség azt jelezte, hogy ezt nem tekinti biankó felhatalmazásnak, azaz az egyes személyek esetén is kontrollt kíván gyakorolni az ellenzéki pártok által jelölt bizottsági és országgyűlési tisztviselők felett”
– mondta Gulyás Gergely az MTI tudósítása szerint.
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt megválasztott parlamenti frakcióvezetője az egyeztetést követően arról beszélt újságíróknak, hogy a bizottsági struktúrában sikerült megállapodniuk, a tárgyalást konstruktívnak nevezte. Úgy fogalmazott, élnek, de nem élnek vissza azzal a felhatalmazással, amit a szavazók bizalmából kaptak. Hangsúlyozta, hogy átgondolták az ellenzéki pártok kéréseit, és nagyvonalúan jártak el.
Azt is elmondta, hogy az alakuló üléshez kapcsolódó egyeztetések következő körét jövő hét keddre tervezik, amikor már az Országgyűlés alelnökeinek, illetve a bizottságok elnökeinek és alelnökeinek személye lesz a téma.
„Vannak még technikai kérdések, amelyeket meg kell beszélni, de azt gondolom, készen állunk arra, hogy a jövő héten lezárjuk ezeket az egyeztetéseket, és az alakuló ülést május 9-én meg lehessen tartani”
– mondta.
Arról is beszélt, hogy az ülésrenddel kapcsolatban később nyilatkoznak. A házszabály módosítása szükséges ahhoz, hogy az ülésrend változzon, az ezzel kapcsolatos terveikről viszont még nem tudott részleteket megosztani. Bujdosó Andrea azt is közölte, hogy a költségvetés vélhetően később fog a parlament elé kerülni.
A tervezett húsz parlamenti bizottsággal kapcsolatban azt mondta, a bizottsági struktúra leképezi a minisztériumit, emellett lesznek olyan bizottságok is, amelyek állandó részei a parlamenti munkának.
A részletek kidolgozása még hátravan, a Fidesz-KDNP csütörtökön tárgyal a Mi Hazánkkal arról, hogy az ellenzéken belüli tisztségek megosztása pontosan hogyan történjen.
A Mi Hazánk korábban már jelezte, kulcspozíciókat követel a parlamentben, megnövekedett frakciójára hivatkozva.
Nem ez az egyetlen nyitott kérdés, amelyben a leköszönő és az új kormányoldalnak dűlőre kell jutnia. Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn kérte a távozó kormánytól a május 13-án lejáró háborús veszélyhelyzet május 31-ig történő meghosszabbítását.
Gulyás Gergely erre úgy reagált, olyan megoldást fognak találni, ami elfogadható az új kormánynak.
Ennek két technikai lehetőségét vázolta: az egyik a veszélyhelyzet meghosszabbítása a kért időpontig, a másik pedig a veszélyhelyzeti szabályok törvényi szintű elfogadása az átmeneti időszakra.
A miniszter jelezte, a leköszönő kormány mindkét megoldásra nyitott.
A pártok közötti egyeztetések már korábban megkezdődtek az új Országgyűlés felállásáról. Ennek keretében Magyar Péter bejelentette, hogy a parlament alakuló ülésének napjára országos rendezvényt hirdetett a Kossuth térre.
Megállapodás született a kormányoldal és az ellenzék között a parlamenti bizottsági elnöki, alelnöki és tagi tisztségek megosztásáról, amelynek értelmében hat bizottságot vezethet majd az ellenzék.
Az egyezségről Gulyás Gergely leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő keddi tárgyalás után. Tolmácsolta az új kormánytöbbség feltételét is a megegyezéssel kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kocsis Máté: A Tisza-kormány „mézes hetei” nem tartanak majd sokáig
A Fidesz frakcióvezetője szerint Magyar Péteréknek hamarosan fájdalmas döntéseket kell hozniuk. Úgy véli, hogy a Tisza Párt nem fogja tudni kiszolgálni a konzervatív szavazókat, ezért a rossz kormányzati intézkedések után a jobboldali szavazók visszatérhetnek Fideszhez.
Kocsis Máté a Fidesz-frakció podcastműsorban beszélt a választási vereség utáni időszakról, a párt jövőjéről és a Tisza Párt térnyeréséről Németh Balázsnak.
Kocsis Máté az interjú elején arra a felvetésre reagált, hogy az elmúlt héten „eltűnt”, mondván, a kampány után a gyerekeivel töltött időt.
Szerinte a Tisza Párt propagandistái és szavazói most azt üzenik a Fidesznek, hogy maradjanak csendben.
„Tehát ez a liberális demokrácia, vagy Tisza-demokrácia, hogy mostantól csendben kellene lennünk”
– fogalmazott.
A politikus elmondta, a Fidesz a választás éjszakáján elismerte a vereséget és gratulált a győztesnek, az átadás-átvétel pedig elindult. Azt állítja, a kampányban a Tisza Párt részéről rengeteg álhír és hazugság hangzott el, például arról, hogy a Fidesz nem adja majd át a hatalmat, vagy hogy módosítják a választási törvényt.
„Tehát semmi nem volt igaz abból, amit mondtak, és ez csak a választással kapcsolatos”
– jelentette ki. Azt is mondta:
a Tisza-kormány „mézes hetei” nem tartanak majd sokáig, mert hamarosan fájdalmas döntéseket kell hozniuk.
A frakcióvezető úgy véli, a Fidesz kampánya azért nem volt sikeres, mert egy olyan, jelenleg békében élő országban beszéltek egy „közel-távoli jövőben” bekövetkező veszélyről, ami az embereket nem érdekelte. Ezzel szemben a Tisza Párt ajánlata „aktuális, rövid lejáratú volt, és úgy szólt, hogy változás kell most”.
Az interjúban szóba került, hogy Magyar Péter édesanyja feljelentést tett ellene, ami miatt a parlamentnek a mentelmi jogáról is szavaznia kell. Kocsis Máté elmondta, nem fog a mentelmi joga mögé bújni.
„Szemben Magyar Péterrel, én nem bújok a mentelmi jogom mögé. Én magam is támogatni fogom és meg fogom szavazni, hogy adjanak csak ki szépen”
– közölte, hozzátéve, hogy szerinte az eljárás végén vélhetően Magyar Péterrel szemben is lehet majd eljárásokat indítani.
A jövőbeli politikai felelősségre vonásokkal kapcsolatban Kocsis Máté úgy látja, hogy bár „állami vegzálás” lehet, nem hisz abban, hogy politikusok listák alapján fognak ítélkezni. Szerinte az igazságszolgáltatásnak megvan a maga integritása.
„Azt mondom, akinek nincs félnivalója, annak nem kell, hogy féljen”
– mondta.
Hozzátette, hogy különösen sajnálja azokat az idős törzsszavazókat, akik „szó szerint belebetegedtek ebbe a vereségbe”. A Fidesz szavazóinak biztatásként azt üzente, a vereséget nem kell túldramatizálni. Szerinte a Tisza Párt nem fogja tudni kiszolgálni a konzervatív szavazókat, ezért a rossz kormányzati intézkedések után a jobboldali szavazók visszatérhetnek, de csak akkor, „ha visszakapják azt a Fideszt, amit régen nagyon szerettek”.
Ehhez szerinte a pártnak meg kell tisztulnia.
„Egy tiszta Fideszt, egy megújult Fideszt, olyat, amelyikben nincsenek kompromittálódott emberek, olyat, amiben olyanok ülnek csak, akik el tudnak számolni a vagyonukkal”
– vázolta a jövőképet.
Ennek érdekében drasztikus lépéseket tart szükségesnek. „Meggyőződésem, hogy a bejutó képviselőink — inkább többségét, mondjuk ki — le kell cserélni” – mondta. Hozzáfűzte: „Most spártaiakra van szükségünk, nem az athéniakra.”
Úgy véli, a választási eredményben a hazai kritikák mellett egy „brutál kemény külföldi kampány” is szerepet játszott. „Az Európai Unió szerintem meg akarta mutatni, hogy lehetetlen, hogy patrióta kormánya legyen bárkinek” – állította. Szerinte Brüsszel üzenete a kontinens többi országa számára az, hogy aki nem áll be a sorba, az bukni fog.
Végezetül megvédte a győzteskompenzációs választási rendszert, mondván, az az ország stabilitását szolgálja, függetlenül attól, hogy éppen ki kormányoz. „A magyar választási rendszer jó így. Tehát ez nincs elrontva, ez így jó” – zárta gondolatait.
Kocsis Máté a Fidesz-frakció podcastműsorban beszélt a választási vereség utáni időszakról, a párt jövőjéről és a Tisza Párt térnyeréséről Németh Balázsnak.
Kocsis Máté az interjú elején arra a felvetésre reagált, hogy az elmúlt héten „eltűnt”, mondván, a kampány után a gyerekeivel töltött időt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
