Új KRESZ-szabályt vezetnének be a friss jogsisokra vonatkozóan Magyarországon
Az újdonsült módosítás szerint két évnél régebbi jogosítvánnyal vezethetnének 400 lőerő teljesítmény feletti személygépkocsikat a sofőrök. A változtatás 2026-tól léphet életbe.
2026-tól változhatnak a jogosítványhoz kapcsolódó szabályok Magyarországon: egy új KRESZ-módosítási javaslat szerint a friss jogosítvánnyal rendelkező sofőrök két évig nem vezethetnének 300 kilowattnál (azaz nagyjából 400 lóerőnél) nagyobb teljesítményű személyautókat – számolt be róla az atv.hu.
A szakemberek szerint erre azért lenne szükség, mert
az utóbbi években több olyan baleset is történt, amelyet fiatal sofőrök okoztak közvetlenül azután, hogy megszerezték a vezetői engedélyüket, és nagy teljesítményű autóval közlekedtek.
A módosítás értelmében például egy közel 500 lóerős amerikai terepjárót sem vezethetnének azok, akik nemrég tették le a jogosítványt – akár fiatalok, akár idősek. A tervezet célja a balesetek számának csökkentése az utakon.
„Egy nagyon pici gázadásnál is olyan bődületes erő van a kerekekben, hogy maga az úton tartás és az autó kordinációja egy gyakorlott sofőrnek a képességét kívánja”
– mondta az ATV Híradónak Huszár István, a Husz Car Autószervíz szervíztanácsadója.
Horváth László szakoktató szerint a szülőknek is fontos szerepe van abban, hogy milyen autóba ültetik be a jogosítványt frissen megszerző gyerekeiket. Úgy fogalmazott: „A gázt, azt tudjuk nyomni, azonban az a profi vezető, aki meg is tud állni, de egy nagy teljesítményű autót kellő gyakorlattal lehet vezetni, és így óva intem a szülőket attól, hogy amikor megvan a vizsga, akkor ilyen nagy teljesítményű autót vegyenek”.
A KRESZ tervezett módosítását 2026 elején tárgyalja a parlament.
2026-tól változhatnak a jogosítványhoz kapcsolódó szabályok Magyarországon: egy új KRESZ-módosítási javaslat szerint a friss jogosítvánnyal rendelkező sofőrök két évig nem vezethetnének 300 kilowattnál (azaz nagyjából 400 lóerőnél) nagyobb teljesítményű személyautókat – számolt be róla az atv.hu.
A szakemberek szerint erre azért lenne szükség, mert
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A papír erősebb, mint az együtt töltött évek” – júliustól rengetegen eshetnek el az özvegyi nyugdíjtól
Július 1-jétől a törvény a házassági anyakönyvi kivonatot tekinti elsődlegesnek, függetlenül attól, hogy a felek ténylegesen együtt éltek-e. A módosítás a jogbiztonságot hivatott erősíteni, de sok élettársi kapcsolatban élő számára jelenthet hátrányt.
Július 1-jétől a papíron fennálló házasság felülírja a tényleges együttélést az özvegyi nyugdíjnál, ami azt jelenti, hogy a törvényes házastárs akkor is előnyt élvez, ha már évek óta külön élt az elhunyttól, míg a vele közös háztartást vezető élettárs nem lesz jogosult. A legfontosabb változás, hogy a jövőben a „külön élő házastárs” kategóriája megszűnik a nyugdíjtörvényben, így a jogosultság megállapításakor nem a tényleges együttélés, hanem a jogilag rendezett házassági státusz lesz a döntő – írta a Blikk. A külön élő, de el nem vált házastárs akkor is jogosulttá válhat az ellátásra, ha korábban nem részesült tartásdíjban. Egy másik, de csak 2026. július 1-jétől hatályos szigorítás szerint az élettársak számára új kizáró ok lép életbe.
Nem állapítható meg részükre özvegyi nyugdíj, ha akár nekik, akár az elhunytnak a halál időpontjában egy másik személlyel hivatalosan házassága állt fenn.
Ezt a szabályt csak a 2026. július 1-je után bekövetkezett haláleseteknél kell majd alkalmazni. A már megállapított ellátásokat a változások nem érintik. Könnyítés ugyanakkor, hogy a 65. életévüket betöltött személyekkel kötött házasságok esetén a jogosultsághoz szükséges időbe beleszámítható a házasságkötést közvetlenül megelőző, megszakítás nélküli élettársi együttélés is.
Így ha egy pár például 7 évig élt együtt, majd 65 éves kor felett házasodtak össze és 4 évig voltak házasok, az együttesen 11 évnek számít, ami megalapozhatja a jogosultságot.
Ha több jogosult is van – például egy tartásdíjban részesülő elvált házastárs és egy közös gyermeket nevelő élettárs –, az özvegyi nyugdíjat egyenlő arányban osztják meg közöttük. Az élettársi kapcsolatot továbbra is igazolni kell, amire a legegyszerűbb mód az azonos bejelentett lakcím. Ennek hiányában közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat, az Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába való bejegyzés, tanúk vallomása vagy egyéb okiratok, például vagyonjogi szerződés vagy végrendelet is szolgálhat bizonyítékul.
A jogszabály-módosításokról már januárban megjelentek az első hírek, amelyek jelezték, hogy a kormány a külön élő házastársak jogosultságát bővítené, míg az élettársi igényeknél szigorítás várható. Június elején a részletszabályok is napvilágot láttak, megerősítve a „külön élő házastárs” kategória kivezetését és az élettársi jogosultság új kizáró okát, valamint részletezve a 65 év feletti házasságokra vonatkozó beszámítási szabályt. A jogalkotó a vitás helyzetek csökkentése érdekében a jogilag egyértelműbb házassági köteléket helyezi előtérbe az özvegyi nyugdíj megállapításánál.
Július 1-jétől a papíron fennálló házasság felülírja a tényleges együttélést az özvegyi nyugdíjnál, ami azt jelenti, hogy a törvényes házastárs akkor is előnyt élvez, ha már évek óta külön élt az elhunyttól, míg a vele közös háztartást vezető élettárs nem lesz jogosult. A legfontosabb változás, hogy a jövőben a „külön élő házastárs” kategóriája megszűnik a nyugdíjtörvényben, így a jogosultság megállapításakor nem a tényleges együttélés, hanem a jogilag rendezett házassági státusz lesz a döntő – írta a Blikk. A külön élő, de el nem vált házastárs akkor is jogosulttá válhat az ellátásra, ha korábban nem részesült tartásdíjban. Egy másik, de csak 2026. július 1-jétől hatályos szigorítás szerint az élettársak számára új kizáró ok lép életbe.
Nem állapítható meg részükre özvegyi nyugdíj, ha akár nekik, akár az elhunytnak a halál időpontjában egy másik személlyel hivatalosan házassága állt fenn.
Ezt a szabályt csak a 2026. július 1-je után bekövetkezett haláleseteknél kell majd alkalmazni. A már megállapított ellátásokat a változások nem érintik. Könnyítés ugyanakkor, hogy a 65. életévüket betöltött személyekkel kötött házasságok esetén a jogosultsághoz szükséges időbe beleszámítható a házasságkötést közvetlenül megelőző, megszakítás nélküli élettársi együttélés is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem így beszél az emberséges Magyarország” – két jogvédő szervezet is a kormányt bírálja
Az Amnesty International és a Magyar Helsinki Bizottság is kritizálta a kormány migrációs kommunikációját. A szervezetek a kirekesztő nyelvhasználat helyett tényeken alapuló, higgadt párbeszédet sürgetnek.
Kedden a Magyar Helsinki Bizottság is bírálta a kormány menekültügyi kommunikációját, egy nappal azután, hogy az Amnesty International is hasonló tartalmú közleményt adott ki – számolt be róla a 444.hu.
A Helsinki Bizottság szerint az előző rendszerrel való szakításnak van egy fontos fokmérője.
„Az Orbán-rendszer pusztító örökségétől való elszakadás egyik fontos mércéje lehet, hogy a félelemkeltést és a félrevezetést felváltja-e a tényeken alapuló, felelős döntéshozatal és az őszinte, higgadt párbeszéd a nyilvánossággal. Erre a menekültügy területén is szükség van”
– írták.
Az Amnesty International hétfőn, a parlament ülése közben posztolta, hogy
„Nem így beszél az emberséges Magyarország”.
A szervezet szerint a kormánynak változtatnia kell azon a kirekesztő nyelven, amit a korábbi vezetés használt „Legyünk végre olyan ország, ahol egyetlen kiszolgáltatott csoportot sem használnak fel politikai célokra” – tették hozzá.
A jogvédők szerint Magyarországnak olyan menekültügyi szabályozásra van szüksége, amely egyszerre garantálja a határok ellenőrzését, a jogállami működést és az üldözöttek jogainak tiszteletben tartását.
A szervezetek felhívták a figyelmet az Európai Unió Bíróságának ítéletére is, amely napi egymillió eurós bírságot szabott ki Magyarországra, mert az ország nem biztosította a jogszerű menekültügyi eljárások lehetőségét.
A Helsinki Bizottság szerint a büntetés terhétől csak átgondolt, jogszerű és emberséges megoldásokkal lehet megszabadulni, nem pedig újabb táborok építésével.
A jogvédők emellett kiemelték a 2024-ben Vitnyédről kitelepített, Ukrajnából menekült kárpátaljai családok ügyét is, akiknek szerintük valódi segítséget kellene nyújtani.
Magyar Péter múlt héten beszélt arról, hogy egy belügyi előterjesztés egy lehetséges vitnyédi menekülttábor építéséről tárgyalt hónapokon át az Orbán-kormány. A dokumentum szerint egy 500 fős, minimális komfortfokozatú létesítményt hoztak volna létre közel 5 milliárd forintból, ami politikai vihart kavart, mivel ellentmondott a kormány korábbi kommunikációjának.
A Tisza-kormány múlt hét végén Jámbor András volt országgyűlési képviselő kritikájára elismerte, hogy hibáztak, amikor egy, a kormány hivatalos Facebook-oldalán megjelent bejegyzésük a Fidesz korábbi kommunikációjára emlékeztetett.
Kedden a Magyar Helsinki Bizottság is bírálta a kormány menekültügyi kommunikációját, egy nappal azután, hogy az Amnesty International is hasonló tartalmú közleményt adott ki – számolt be róla a 444.hu.
A Helsinki Bizottság szerint az előző rendszerrel való szakításnak van egy fontos fokmérője.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Master Good termelési igazgatója cáfolta, hogy speciális kártyával korlátoznák a mosdóhasználatot a húsüzemükben. Tóth László szerint a műszakvezetőnek joga van felülbírálni a gyakori kikéredzkedést, mert sokan valójában dohányozni mennek ki.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a Master Good húsüzemében egy speciális „pisikártya” korlátozza a mosdóhasználatot, egy 200 fős műszakra pedig mindössze tíz ilyen engedély jut. A cég szerint mindez nem igaz, a folyamatos termelés és a szigorú higiéniai előírások indokolják a szabályozást.
A szakszervezet dolgozói beszámolók alapján állítja, hogy a kártyarendszer korlátozza a dolgozókat – írja a hvg.hu. A vállalat szerint azonban ilyen kártya nincs, minden dolgozónak van egy saját mágneskártyája, amivel a jogosultsági szintjének megfelelően mozoghat a gyár területein, és a higiéniai kapun keresztül hagyhatja el a munkaterületét.
„Pisikártya nem létezik” – szögezte le a Master Good termelési igazgatója, Tóth László.
A termelés a gyárban soha nem áll meg, ezért a dolgozók rotációban mennek szünetre, ekkor van lehetőségük a mosdót is használni. Ha valakinek ezen kívül van szüksége kimenni, azt jeleznie kell a vezetőjének, mivel a szalag mellett álló embert helyettesíteni kell.
Tóth László szerint a magas higiéniai követelmények miatt a dolgozók többrétegű védőruhát viselnek, ezért „a fel- és leöltözéssel együtt egy pisilés nagyjából 10 percet vesz igénybe.”
Bár a cég nem korlátozza, ki hányszor mehet ki, a művezetőnek joga van felmérni, hogy „indokolt-e egy órán belül többször is vécére menni”. A cég szerint ugyanis „gyakran ezen a címen cigarettázni szöknek ki a dolgozók.”
A vállalat vezetése furcsállja a panaszt, mert a gyárban van panaszláda és a HR-esek is tartanak fogadóórát, de a mosdóhasználattal kapcsolatos kritika eddig nem jutott el a menedzsmenthez.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a Master Good húsüzemében egy speciális „pisikártya” korlátozza a mosdóhasználatot, egy 200 fős műszakra pedig mindössze tíz ilyen engedély jut. A cég szerint mindez nem igaz, a folyamatos termelés és a szigorú higiéniai előírások indokolják a szabályozást.
A szakszervezet dolgozói beszámolók alapján állítja, hogy a kártyarendszer korlátozza a dolgozókat – írja a hvg.hu. A vállalat szerint azonban ilyen kártya nincs, minden dolgozónak van egy saját mágneskártyája, amivel a jogosultsági szintjének megfelelően mozoghat a gyár területein, és a higiéniai kapun keresztül hagyhatja el a munkaterületét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pócs János vakuval videózta Magyar Pétert, aki ezután betiltaná a mobilozást a parlamentben
A fideszes képviselő bekapcsolva hagyta a telefonja vakuját, miközben a miniszterelnök felszólalását videózta. A közjáték után Magyar bejelentette, a Tisza-frakció javaslatot tesz a közösségimédia-használat és a videózás korlátozására az ülésteremben.
Egy bekapcsolva felejtett telefonvaku zavarta meg kedden a parlamenti ülést, miután Pócs János fideszes képviselő videózni kezdte a felszólaló Magyar Péter miniszterelnököt. A kormányfő azonnal félbeszakította a Mi Hazánk frakcióvezetőjének, Toroczkai Lászlónak címzett válaszát, és közvetlenül a fideszes politikusnak üzent.
„Pócs képviselő úr, legalább a reflektort kapcsolja ki a telefonján, hogyha videózik. Köszönöm szépen”
– mondta Magyar, majd Forsthoffer Ágnes házelnökhöz fordult, kérve, hogy szóljon a képviselőknek, tartsák be a rendet, mert van, aki már vakuval videózik közben.
A házelnök ezután megkérte a jelenlévőket, hogy ne zavarják a felszólalókat videózással. Magyar Péter még annyit tett hozzá az esethez: „Ne csináljunk már színházat ebből a házból, legyen szíves, képviselő úr!” – írta a hvg.hu.
A közjáték után a miniszterelnök jelezte, hogy a Tisza-frakció konkrét lépéseket tenne a hasonló esetek elkerülésére.
Bejelentette, hogy javaslatot fognak tenni a házszabály módosítására, amely megtiltaná a képviselőknek a közösségi média használatát és a videófelvételek készítését az ülésteremben.
„A Tisza-frakció javaslatot fog tenni arra, hogy legyen tilos a közösségi média használata és videófelvétel készítése” – fogalmazott a Klubrádió beszámolója szerint.
Az incidens éppen akkor történt, amikor Magyar Péter Toroczkai László napirend előtti felszólalására reagált. A Mi Hazánk elnöke arról beszélt, hogy egy országot „meg lehet szállni tankokkal, és meg lehet szállni bankokkal”, és azzal vádolta a kormányt, hogy a bankok oldalára állt.
A miniszterelnök ezt visszautasította, hangsúlyozva: „A kormány minden intézkedése a magyar emberek érdekét védi, akár Budapesten élnek, akár vidéken”. A kormányfő a kamatstopról is beszélt, elmondva, hogy a Tisza-kormány visszatért a féléves hosszabbításhoz, a kivezetést szabályozó törvényt pedig társadalmi egyeztetésre bocsátották.
Egy bekapcsolva felejtett telefonvaku zavarta meg kedden a parlamenti ülést, miután Pócs János fideszes képviselő videózni kezdte a felszólaló Magyar Péter miniszterelnököt. A kormányfő azonnal félbeszakította a Mi Hazánk frakcióvezetőjének, Toroczkai Lászlónak címzett válaszát, és közvetlenül a fideszes politikusnak üzent.
„Pócs képviselő úr, legalább a reflektort kapcsolja ki a telefonján, hogyha videózik. Köszönöm szépen”
– mondta Magyar, majd Forsthoffer Ágnes házelnökhöz fordult, kérve, hogy szóljon a képviselőknek, tartsák be a rendet, mert van, aki már vakuval videózik közben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
