Mint azt megírtuk, Orbán Viktor szerdán közölte, hogy a kormányülésen döntöttek arról, hogy létrehoznak egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot. Ebből fizetik majd e két terület költségeit. Az alapba pedig úgy kerül pénz, hogy "kötelezzük a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét részét ebbe az alapba fizessék be" - mondta.

A Demokratikus Koalíció (DK) bírálja, az LMP és a Mi Hazánk kiterjesztené a kormánynak azt a szerdai döntését, amely szerint bizonyos nagy cégeknek a rezsivédelmi és a honvédelmi alapba kell befizetniük extraprofitjuk egy részét - írja az MTI.

A DK szerint a kormány a magyar emberekkel fizetteti meg "elhibázott politikájának és féktelen korrupciójának árát".

Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy ezek a cégek a rendkívüli adójukat a szolgáltatásaik árának emelésével fogják előteremteni. Orbán új adóit a tisztességes magyar emberek fogják kifizetni - tartalmazza a Kálmán Olga frakciószóvivő által jegyzett közlemény.

A DK ügyvezető alelnöke így reagált:

Egy másik ellenzéki párt, az

és amelyből épületszigetelési és megújulóenergia-fejlesztéseket lehetne finanszírozni. Az energiaválságra az energiafüggetlenség a megoldás, arra pedig csak a zöldenergián és az energiahatékonyságon keresztül vezet az út - közölték.

Az Ungár Péter frakcióvezető által jegyzett közleményben arra is kitértek: annak kimondását is hiányolták a kormányfőtől, hogy a közszférában mielőbbi béremelésre van szükség. Erre láthatóan továbbra sincs szándék, ezért újba bebizonyosodott, hogy ez a kormány a saját munkavállalóit nem megvédi, hanem cserbenhagyja - közölte az LMP.

"Orbán Viktor bejelentésével, hogy két éven keresztül megadóztatják az extraprofitot termelő nagy cégeket; a bankokat, a biztosítókat, a nagykereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, a kormány tulajdonképpen végrehajtja a Mi Hazánk járványszolidaritási adóról szóló korábbi javaslatát" - tartalmazza a közlemény.

Felidézték, a Mi Hazánk már több mint két évvel ezelőtt követelte, hogy vessenek ki különadót az extraprofitot termelő multikra, például a tech óriáscégekre, a kereskedelmi láncokra, a gyógyszeripari vállalatokra és a kaszinókra. A kormány azonban a multik adóztatása helyett éveken át a jövő nemzedék eladósítását választotta, évtizedek óta nem látott mértékűre növelve az államadósságot - írták.

"A kormány mostani döntéséből is kihagyta a gyógyszeripari cégeket és a Fidesz oligarcháinak érdekeltségeibe tartozó kaszinókat, amelyek pedig sokmilliárdos extraprofitra tettek szert az elmúlt években is. Követeljük, hogy ezekre is vonatkozzon a különadó és az oligarchák hatalmának megtörése érdekében javasoljuk a gazdasági közszereplő fogalmának bevezetését, hogy a milliárdos közbeszerzések nyerteseire is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozzon" - olvasható a Toroczkai László pártelnök által jegyzett közleményben.

Hadházy Ákos egy képpel reagált:

Jámbor András képviselő szerint az "extraprofit megadóztatása jó döntésnek tűnik. Kérdés, hogy éri el a kormány, hogy ezt ránk, fogyasztókra ne hárítsák át a nagycégek" - teszi fel a kérdést.

A Jobbik szerint semmiféle probléma nem lenne azzal, hogy a közteherviselés felé mozdulva egy válságidőszakban mindenki vállalja a szükséges terheket. Úgy vélik, a gond azzal van, hogy a kormány a korábbi hasonló esetekben, a bankadó és a tranzakciós illeték kivetésekor hagyta, hogy a pénzintézetek ezeket áthárítsák az ügyfelekre.

- közölte Facebook-bejegyzésében Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke, aki arra szólított fel: a családok védelmének indokával ne lehessen a családokra újabb terheket hárítani.

A Fidesz a kereskedőktől is hozzájárulást vár, de a "saját" zsebébe nem nyúl, pedig megtehetné a magyarok érdekében, például az alapvető élelmiszerek áfájának 0 százalékosra történő leszállításával - tette hozzá a Jobbik politikusa.

Az MSZP társelnöke, Tóth Bertalan bejegyzésében úgy fogalmazott:

A párt azt javasolja továbbá, hogy a bevételből az energiaárak és a honvédelem finanszírozása mellett a szakmunkás minimálbérig csökkentsék a fizetéseket terhelő adókat, hogy ki tudják fizetni az emberek a brutálisan megdrágult élelmiszereket, az alapvető élelmiszerek áfakulcsát vigyék le 5 százalékra, a leginkább rászorulók részére pedig vezessék be az élelmiszerkupont.

"Azt akarjuk, hogy azon gyermeket nevelő családok, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a létminimum szintjét, az egyszülős családok, az alacsony nyugdíjban részesülő nyugdíjasok, a súlyos fogyatékossággal élők, a szociális segélyből élő munkanélküliek, a hajléktalanok, a szociális ösztöndíjban részesülő felsőfokú tanulmányokat végzők kapjanak olyan, havonta 20 ezer forint értékű támogatást, amit csak alapvető élelmiszerekre lehet elkölteni!" - tette hozzá Tóth Bertalan.

Pintér Sándor 2022. június 30-i hatállyal – indokolás nélkül – visszavonta a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója, Opauszki András ezredes kinevezését, és 2022. július 1. hatállyal igazgatónak nevezte ki Jeney Áron alezredest – közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.

A miniszter szintén 2022. június 30-i hatállyal visszavonta Kiss Attila vezérőrnagy, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének vezetői megbízását is, és 2022. július 1-jétől a Belügyminisztérium Rendészeti Államtitkárság Rendészeti Államtitkári Kabinet kabinetfőnöki beosztásába vezényelte. A tárcavezető a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének 2022. július 1-i hatállyal Czinege László dandártábornokot, Heves megye rendőrfőkapitányát nevezte ki.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot 2022. július 1-jétől – megbízott rendőrfőkapitányként – Nagy Zsolt ezredes irányítja.

Romló háborús helyzet Ukrajnában, ajtón kopogtató háborús gazdasági válság és energiaválság, ez ma a kínálat az európai vezetők számára - fogalmazott Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában.

Először az európai uniós csúcsról beszélt, amelyen megadták Ukrajna tagjelölti státuszát. A miniszterelnök jelezte, hogy ez nem jelenti azt, hogy a tagfelvételi tárgyalások meg is kezdődnek, ehhez feltételeket kell teljesíteni, többek közt a magyar elvárásokat is, ez segíti az ott élő magyarok jogainak érvényesítését is. A kormányfő elmondta, hogy amikor az ukrán elnökkel beszélt telefonon, Volodimir Zelenszkij megköszönte Magyarország támogatását.

Orbán azt is megemlítette, hogy "hiába akarták vállvetve más országokkal", például Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal, hogy Bosznia-Hercegovina is tagjelölti státuszt kapjon, ezt még nem tudták elérni. Mint mondta, szerinte még mindig értetlenség, vagy nem kellő tudás mutatkozik az európai vezetőkben a tekintetben, hogy a balkáni országok unióba való felvétele milyen létszükséglet lenne a migrációs helyzetet figyelembe véve. Azt ígérte, hogy folytatják a küzdelmet az osztrákokkal, a szlovénokkal és a horvátokkal. Arra is kitért, hogy Magyarország továbbra sem támogatja a gázembargót, erről nem is hajlandó tárgyalni, mert nincs miről.

Az e heti NATO-csúcsról azt mondta, hogy "súlyosabb" volt. Orbán szerint lassan szembe kell nézni a realitásokkal, és bár a NATO még nem tart itt, de közelít ehhez a ponthoz. Mint mondta, hiába szállít több nyugati ország fegyvereket Ukrajnának, a háborúban a katona a legfontosabb, az meg fogytán.

- jegyezte meg a miniszterelnök. Elmondása szerint a NATO-csúcson még nem volt szó arról, mi lesz akkor, ha az ukrán front összeomlik, de a helyzet egyre rosszabb, Ukrajna már naponta 100-1000 katonát veszít a háborúban.

Orbán úgy véli, hogy hiába figyelmeztetett előre a háború Oroszország, az előkészítés semmiképpen nem ad elegendő választ és indokot arra, hogy egy ország megtámadjon egy másikat és nyílt háborút folytasson vele, akkor is ha az oroszok ezt különleges katonai hadműveletnek nevezik. Háborúról van szó, ahol tízezrek halnak meg, és Magyarország ebbe nem akar belekeveredni - jelentette ki.

Azt mondta, úgy jött haza a NATO-csúcsról, hogy hallotta a vészcsengőt a fejében. Figyelmeztetett, hogy bár most még úgy tűnik, hogy a frontvonalban lévő ukrán városok messze vannak, távoli, idegen helyek, de ha gyorsan változik a katonai helyzet, olyan városok nevét fogjuk hallani, amelyeket ismerünk, mert

Éppen ezért meg kell erősíteni Magyarország haderőképességét, ehhez pedig gyors képességfejlesztési munkát kell elvégezni.

Hozzátette, hogy emberfelettinek tűnő munkával kell radikálisan megnövelni a védőképességünket, ehhez megfeszített munkát fog kérni a honvédelmi minisztertől, a katonai vezetőktől és a beosztottaiktól is.

Arra is kitért, hogy

Orbán kiemelte, hogy a védelemre való felkészülés években, jóe esetben félévben mérhető, néhány hét alatt ezt nem lehet megtenni.

Hogy mit mondott még a miniszterelnök a rádióinterjúban, ebben a cikkben olvashatod el:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa még tavaly márciusban, állampolgári bejelentés alapján indított eljárást a Háttér Társaság A Család az család elnevezésű kampányának kisfilmje miatt, ami az RTL-en társadalmi célú hirdetésként volt látható.

A Médiatanács azt vizsgálta, hogy a reklám megfelelt-e a gyermekvédelmi követelményeknek, vagyis, hogy jogszerűen sugározta-e a csatorna 5 és 21 óra között, vagy ezt csak később tehette volna meg, este 9 és hajnali 5 óra között. A testület arra jutott, hogy a társadalmi célú hirdetést csak éjszaka lehetett volna leadni – írja az RTL.hu.

Azzal érveltek, hogy „a korhatári besorolás a gyermekek védelmét szolgálja az önmagáért felelős és a társadalmi együttélésre alkalmas személyiség kialakulását veszélyeztető műsorokkal szemben”. A Médiatanács szerint ezek közé sorolhatók azok a műsorok, amelyek olyan magatartásmintákat, világnézeteket vagy értékrendet támogatnak, amelyek „szemben állnak a társadalmilag elfogadott normákkal”. Ilyen érzékeny témának számíthat

• A halál ábrázolása,
• A családon belüli bántalmazás, konfliktusok és a feszültségek bemutatása, és mindezen belül a gyermekek helyzete, örökbefogadása,
• Az azonos nemű párok gyermeknevelésének kérdése.

A Médiatanács határozata ellen a Háttér Társaság és az M-RTL Zrt. is fellebbezett, a döntést pedig a Fővárosi Törvényszék áprilisban meg is semmisítette, ezt csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is helybenhagyta. A Törvényszék indoklásában kitért az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy más ügyben hozott korábbi döntésére, amiben megállapították, hogy

A Törvényszék azzal sem értett egyet, hogy a Médiatanács szerint a reklámban csak ellenségeskedő kommenteket olvasnak fel, miközben a társadalom véleménye ennél árnyaltabb.

– áll a Törvényszék indoklásában.

Szerintük nem helytálló az az érvelés sem, hogy a kicsik nem értik, a nagyobbakban pedig szorongást és bizonytalanságot kelt a hirdetés. A Törvényszék indoklásában ugyanis azt írta, hogy azok a kisebb gyerekek, akik még nem fogják fel a reklám tartalmát, azokra nem is hat a kisfilm, a nagyobbaknak pedig szokniuk kell annyi feszültséghez, ami a reklámban megjelenik, hiszen „a teljes életet hasonló állapotok között kell majd ügyesen leélniük.”

Az RTL Híradó arról kérdezte az MNB elemzőit, miért nőnek nálunk jobban az élelmiszerárak. Ők az alacsonyabb termelékenységről beszéltek. Vagyis, hogy ugyanannyi üzemben, ugyanannyi idő alatt kevesebb terméket képesek előállítani Magyarországon, mint máshol a régióban.

„A következő hónapokra előrejelzett akár 16 százalékos infláció hány százalékos élelmiszerár-emelkedést feltételez? Mi az oka, hogy Magyarországon jobban emelkednek az élelmiszerárak mint a többi uniós tagállamban?” – ezeket a kérdéseket tette fel az RTL Híradó a jegybank elemzőinek.

– mondta Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója, aki megjegyezte, az árdrágulás nemcsak Magyarországon probléma, hanem mindenhol máshol is.

Ha Magyarországon külön vizsgáljuk a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszereket, azt látjuk, hogy a feldolgozott élelmiszerek ára emelkedik még gyorsabban itthon, mint külföldön. Baksay szerint ezen az segítene, ha javulna a termelékenység mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszer-feldolgozóiparban. Vagyis magasabb termelékenység alacsonyabb áremelkedéshez vezethetne.