Tűzszünetet kötött Izrael és a Hamász, fogolycsere is várható
Izrael és a Hamász történelmi tűzszüneti megállapodást kötött, melynek része egy nagyszabású fogolycsere is: Izrael ezer palesztin rabot engedne szabadon a Hamász által fogva tartott izraeli túszokért cserébe.
Izrael és a Hamász tűzszüneti megállapodást kötött, írja a BBC amerikai partnere, a CBS News értesülései alapján. A megállapodást a közvetítési folyamatot irányító katari miniszterelnök irodájában zárták le, aki külön-külön egyeztetett a Hamász és Izrael küldötteivel.
A remények szerint a tűzszünet a gázai konfliktus lezárásának első lépése lehet. Az egyezmény tartalmazza a fogolycserét is: a Hamász által fogva tartott izraeli túszokért cserébe Izrael közel ezer palesztin foglyot adna át, akik közül többen már évek óta börtönben vannak.
A Hamász 2023 októberében 251 embert ejtett foglyul, amikor megtámadta Izraelt. Közülük 94-en még mindig a Hamász túszai, de Izrael szerint valójában csupán 60 lehet közülük életben.
Az izraeli kormány megerősítette, hogy prioritásként kezelik a fogságba esett állampolgárok kiszabadítását. A fogolycsere pontos menetrendje egyelőre nem ismert, de a tárgyalások előrelépést jelentenek a konfliktus lezárásában.
Az Egyesült Államok megválasztott elnöke, Donald Trump, a Truth Social nevű közösségi platformján írt a tűzszüneti megállapodásról. Posztjában közölte: „Megállapodtunk a közel-keleti térségben fogva tartott túszokról. A szabadon engedésük hamarosan megkezdődik. Hálásan köszönöm!”
Izrael és a Hamász tűzszüneti megállapodást kötött, írja a BBC amerikai partnere, a CBS News értesülései alapján. A megállapodást a közvetítési folyamatot irányító katari miniszterelnök irodájában zárták le, aki külön-külön egyeztetett a Hamász és Izrael küldötteivel.
A remények szerint a tűzszünet a gázai konfliktus lezárásának első lépése lehet. Az egyezmény tartalmazza a fogolycserét is: a Hamász által fogva tartott izraeli túszokért cserébe Izrael közel ezer palesztin foglyot adna át, akik közül többen már évek óta börtönben vannak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányban elutasította Donald Trump elnök sürgősségi kérelmét, amelynek célja az volt, hogy közel 2 milliárd dollárnyi külföldi segélyt zároljanak. A döntés után még tisztázni kell, hogy a kormány pontosan milyen kötelezettségeket köteles teljesíteni.
Trump kormányzata január 20-án, az elnök első hivatali napján több ezer segélyprogramot állított le. A lépést azzal indokolták, hogy fel kell mérni, ezek mennyiben állnak összhangban az Egyesült Államok külpolitikai céljaival. A döntés ellen több kedvezményezett és nonprofit szervezet is tiltakozott, mert szerintük az intézkedés súlyos következményekkel járhat: veszélyeztetheti az egészségügyi ellátást, vállalkozásokat tehet tönkre, és politikai instabilitást okozhat.
Az amerikai döntés után Magyarországon is vizsgálat indult az amerikai támogatások ügyében. A kormány fel akarja deríteni, hogy kik és milyen összegű támogatásban részesültek az Egyesült Államokból. A feladatra egy kormánybiztost neveztek ki, László Andrást, aki korábban a Megafon influenszere is volt. Az ő feladata, hogy az USA-ban feltárja a magyar érintetteknek juttatott támogatásokat.
A Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányban elutasította Donald Trump elnök sürgősségi kérelmét, amelynek célja az volt, hogy közel 2 milliárd dollárnyi külföldi segélyt zároljanak. A döntés után még tisztázni kell, hogy a kormány pontosan milyen kötelezettségeket köteles teljesíteni.
Trump kormányzata január 20-án, az elnök első hivatali napján több ezer segélyprogramot állított le. A lépést azzal indokolták, hogy fel kell mérni, ezek mennyiben állnak összhangban az Egyesült Államok külpolitikai céljaival. A döntés ellen több kedvezményezett és nonprofit szervezet is tiltakozott, mert szerintük az intézkedés súlyos következményekkel járhat: veszélyeztetheti az egészségügyi ellátást, vállalkozásokat tehet tönkre, és politikai instabilitást okozhat.
Az amerikai döntés után Magyarországon is vizsgálat indult az amerikai támogatások ügyében. A kormány fel akarja deríteni, hogy kik és milyen összegű támogatásban részesültek az Egyesült Államokból. A feladatra egy kormánybiztost neveztek ki, László Andrást, aki korábban a Megafon influenszere is volt. Az ő feladata, hogy az USA-ban feltárja a magyar érintetteknek juttatott támogatásokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ismét feszültség Trump és Zelenszkij között: az USA visszafogja a hírszerzési adatokat
A CIA egyelőre nem oszt meg Kijevvel olyan adatokat, amelyekkel Oroszország területén csaphatnának le. A döntés Trump és Zelenszkij összetűzése után született, de az amerikaiak szerint csak átmeneti lépés.
Az Egyesült Államok egy időre felfüggesztette bizonyos hírszerzési információk megosztását Ukrajnával. A CIA igazgatója, John Ratcliffe megerősítette, hogy Kijev mostantól nem kap olyan adatokat, amelyeket Oroszország területén végrehajtott támadásokhoz használhatna fel.
A döntés hátterében az áll, hogy Donald Trump amerikai elnök kétségeit fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békefolyamat iránti elkötelezettségével kapcsolatban.
„Trumpnak volt egy komoly kérdése azzal kapcsolatban, hogy Zelenszkij elnök elkötelezett-e a békefolyamat mellett, ezért azt mondta, tartsunk szünetet"
Bár az Egyesült Államok korlátozta bizonyos információk megosztását, egy ukrán tisztviselő a Sky News-nak azt mondta, hogy az adatátadás nem állt le teljesen. Az amerikai hírszerzés továbbra is megoszt olyan információkat Ukrajnával, amelyeket az Oroszország által megszállt ukrán területeken harcoló orosz erők elleni műveletekben használhatnak fel.
Ratcliffe szerint
a korlátozás nem lesz hosszú távú.
Hozzátette, hogy Zelenszkij egy levélben biztosította az amerikai vezetést a békekötés iránti elkötelezettségéről. „Úgy gondolom, hogy vállvetve fogunk dolgozni Ukrajnával azon, hogy visszaszorítsuk az ottani agressziót, és jobb helyzetbe hozzuk a világot, hogy végül ezek a béketárgyalások előrehaladhassanak" – mondta a CIA igazgatója.
A döntés előzményei között szerepel Trump és Zelenszkij találkozója, amely feszült légkörben zajlott. Az amerikai elnök és alelnöke összekülönbözött az ukrán elnökkel, és nem sikerült megállapodni egy olyan szerződésről sem, amely lehetővé tette volna az Egyesült Államok számára Ukrajna ásványkincseinek kiaknázását.
A találkozó után Trump bejelentette, hogy szünetelteti Ukrajna katonai támogatását. A legtöbb nyugati vezető ezután kiállt Kijev mellett, Orbán Viktor azonban nem csatlakozott hozzájuk. Moszkvában pedig valószínűleg elégedetten fogadták a hírt.
Zelenszkij később jelezte, hogy kész újratárgyalni a vitás kérdéseket, így az amerikai hírszerzési együttműködés is hamarosan folytatódhat.
Az Egyesült Államok egy időre felfüggesztette bizonyos hírszerzési információk megosztását Ukrajnával. A CIA igazgatója, John Ratcliffe megerősítette, hogy Kijev mostantól nem kap olyan adatokat, amelyeket Oroszország területén végrehajtott támadásokhoz használhatna fel.
A döntés hátterében az áll, hogy Donald Trump amerikai elnök kétségeit fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békefolyamat iránti elkötelezettségével kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Balázs zavarba jött a kérdéstől: Putyin akkor gyenge vezető?
Orbán Balázs nem értette, miért következik Orbán Viktor szavaiból, hogy Putyin gyenge vezető lenne. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a mondat valójában nem erről szólt, hanem a béketeremtésről.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy sajtótájékoztatón kapott kérdést arról, hogy Vlagyimir Putyin gyenge vezetőnek számít-e. A kérdés Orbán Viktor egy korábbi Facebook-bejegyzésére utalt, amelyben a miniszterelnök azt írta: „Az erős vezetők békét csinálnak. A gyengék háborút.” A 444 újságírója ennek alapján rákérdezett, hogy Putyin, aki háborút indított Ukrajna ellen, Orbán Balázs szerint gyenge vezetőnek tekinthető-e.
A politikai igazgató először azt válaszolta: „Nem értem a logikáját.” Miután az újságíró emlékeztette arra, hogy Putyin háborút kezdett, Orbán Balázs úgy fogalmazott: „Nem arra vonatkozik az idézet, hogy ki indít háborút és ki nem, hanem, hogy ki tud békét csinálni.” Később hozzátette, hogy Orbán Viktor bejegyzése arra utalt, hogy „nem tudnak nemzetközi intézmények békét csinálni.”
A miniszterelnök Facebook-posztjában ugyanakkor nem szerepeltek nemzetközi intézményekre vonatkozó megjegyzések. A bejegyzés szerint Orbán Viktor úgy véli, hogy Donald Trump „bátran kiállt a béke mellett”, és ezt sokaknak „nehéz megemészteni”.
A 444 újságírója egy másik kérdést is feltett Orbán Balázsnak azzal kapcsolatban, hogy a kormány vitatja-e Ukrajna államiságát.
Orbán Viktor egy korábbi beszédében „Ukrajna nevű területről”, Orbán Balázs pedig „Ukrajna nevű problémáról” beszélt.
A politikai igazgató a kérdésre azt felelte: „Nem, arról beszélünk, hogy hogyan kell lezárni ezt a konfliktust.”
Ahogy arról már írtunk, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, korábban vitát váltott ki azzal a kijelentésével, miszerint Magyarország nem állt volna ellen egy orosz inváziónak, ahogy Ukrajna tette. Ezek a megjegyzések bírálatokat váltottak ki, különösen az ellenzék részéről, akik szerint ezzel megsértette az 1956-os forradalom emlékét. Orbán Balázs később tisztázta, hogy szavait félreértették, és hangsúlyozta, hogy tiszteli a forradalom hőseit.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy sajtótájékoztatón kapott kérdést arról, hogy Vlagyimir Putyin gyenge vezetőnek számít-e. A kérdés Orbán Viktor egy korábbi Facebook-bejegyzésére utalt, amelyben a miniszterelnök azt írta: „Az erős vezetők békét csinálnak. A gyengék háborút.” A 444 újságírója ennek alapján rákérdezett, hogy Putyin, aki háborút indított Ukrajna ellen, Orbán Balázs szerint gyenge vezetőnek tekinthető-e.
A politikai igazgató először azt válaszolta: „Nem értem a logikáját.” Miután az újságíró emlékeztette arra, hogy Putyin háborút kezdett, Orbán Balázs úgy fogalmazott: „Nem arra vonatkozik az idézet, hogy ki indít háborút és ki nem, hanem, hogy ki tud békét csinálni.” Később hozzátette, hogy Orbán Viktor bejegyzése arra utalt, hogy „nem tudnak nemzetközi intézmények békét csinálni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Macron újra Washingtonba vinné Zelenszkijt – Most a brit kormányfő is csatlakozik hozzájuk
A francia és a brit vezető saját béketervet rakott össze, amit az USA-nak mutatnának be. Trump és Zelenszkij legutóbbi találkozója botrányba fulladt, az ukrán elnök sietve távozott a Fehér Házból.
Emmanuel Macron francia elnök ismét Washingtonba készül, hogy találkozzon Donald Trumppal, Volodimir Zelenszkijjel és Sir Keir Starmerrel – erről a francia kormány szóvivője számolt be a Sky News szerint.
A találkozó pontos témáját nem hozták nyilvánosságra, de Macron és Starmer vasárnap bejelentették, hogy egy közös béketervet dolgoztak ki, amelyet az Egyesült Államoknak szeretnének bemutatni.
A múlt héten mindkét európai vezető külön-külön látogatott el Washingtonba. Macron a hét elején tárgyalt Trumppal a Fehér Házban, néhány nappal később pedig Starmer is találkozott az amerikai elnökkel. A megbeszélések sikeresek voltak, Volodimir Zelenszkij látogatása viszont feszültséget okozott. Az ukrán elnök múlt pénteken elhagyta a Fehér Házat, miután éles szóváltás alakult ki közte, Trump és az amerikai alelnök, J. D. Vance között. A nyilvános találkozón Trump azt mondta, hogy Zelenszkij „a harmadik világháborúval játszik”, majd később a közösségi oldalán azt írta, hogy az ukrán elnök tiszteletlenül viselkedett az Egyesült Államokkal szemben.
Ahogy már beszámoltunk róla, kedden egy fehér házi forrás közölte, hogy Trump felfüggesztette az Ukrajnának szánt amerikai katonai segélyszállítmányokat. Ugyanezen a napon délután Zelenszkij levélben jelezte, hogy Ukrajna kész a fegyverszünetre és a békekötésre is.
Vasárnap Londonban tartottak egy csúcstalálkozót, amelyet a brit miniszterelnök kezdeményezett. Az eseményen 16 ország vezetője, a NATO főtitkára, valamint az Európai Unió és az Európai Bizottság elnöke vett részt, Törökországot a külügyminiszter képviselte. A megbeszéléseken többek között védelmi kérdésekről, egy új szövetségi rendszer alapjairól és Ukrajna támogatásáról volt szó.
Starmer bejelentette, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és „talán még egy-két másik” ország saját béketervet állít össze, amelyet az Egyesült Államok elé terjesztenek. Macron hétfőn hozzátette, hogy a terv egy hónapos részleges tűzszünetet javasol Oroszország és Ukrajna között.
Emmanuel Macron francia elnök ismét Washingtonba készül, hogy találkozzon Donald Trumppal, Volodimir Zelenszkijjel és Sir Keir Starmerrel – erről a francia kormány szóvivője számolt be a Sky News szerint.
A találkozó pontos témáját nem hozták nyilvánosságra, de Macron és Starmer vasárnap bejelentették, hogy egy közös béketervet dolgoztak ki, amelyet az Egyesült Államoknak szeretnének bemutatni.
A múlt héten mindkét európai vezető külön-külön látogatott el Washingtonba. Macron a hét elején tárgyalt Trumppal a Fehér Házban, néhány nappal később pedig Starmer is találkozott az amerikai elnökkel. A megbeszélések sikeresek voltak, Volodimir Zelenszkij látogatása viszont feszültséget okozott. Az ukrán elnök múlt pénteken elhagyta a Fehér Házat, miután éles szóváltás alakult ki közte, Trump és az amerikai alelnök, J. D. Vance között. A nyilvános találkozón Trump azt mondta, hogy Zelenszkij „a harmadik világháborúval játszik”, majd később a közösségi oldalán azt írta, hogy az ukrán elnök tiszteletlenül viselkedett az Egyesült Államokkal szemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
