HÍREK
A Rovatból

Trump tanácsadója üzent: a Krím elesett, a békére kell összpontosítani nem az elvett ukrajnai terület visszaszerzésére

Az újraválasztott amerikai elnök korábban többször is kijelentette, hogy egyetlen nap alatt képes lenne véget vetni a háborúnak, bár részleteket ezzel kapcsolatban nem közölt. Most munkatársa mondott pár dolgot.


Donald Trump tanácsadója, Bryan Lanza szerint a Trump-kormányzat az ukrajnai háborúban a béke megteremtésére kíván koncentrálni, nem pedig az elvesztett területek visszaszerzésére. A Republikánus Párt stratégája a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy Trump célja a háború lezárása, és egy reális béketerv kidolgozása, amelyre az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is nyitott.

Lanza szerint az új kormányzat a békekötés kérdésében arra kíváncsi, hogy Zelenszkij miként látja a „reális béke” megvalósulását. Ha Zelenszkij azt mondja, hogy csak akkor lehet béke, ha a Krím visszakerül Ukrajnához, az Lanza szerint azt mutatja, hogy nem komolyak az ukrán elnök békés szándékai - írja a 444.hu.

„A Krím visszaszerzése irreális elvárás, és nem célja az Egyesült Államoknak”

– mondta Lanza.

A Krím-félszigetet 2014-ben annektálta Oroszország, majd 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, és azóta az ország keleti részének jelentős részeit megszállta. Trump, aki korábban már beszélt Zelenszkijjel, többször is kijelentette, hogy egyetlen nap alatt képes lenne véget vetni a háborúnak, bár részleteket ezzel kapcsolatban nem közölt.

Az ukrán elnöki hivatal egy forrása szerint a Trump és Zelenszkij közötti beszélgetés „meleg és kellemes hangvételű” volt. Az ukrán fél azonban tart attól, hogy Trump béketerve Ukrajna érdekeinek figyelmen kívül hagyásával egyoldalúan csupán a háború lezárását szolgálhatja.

Lanza kijelentései szerint Trumpék nem támogatják Ukrajna területi követeléseit, különösen a Krím visszaszerzését, és az Egyesült Államok inkább a harcok befejezését és a béke megteremtését helyezné előtérbe.

„Ha Zelenszkij azt mondja, hogy a harcok csak akkor érhetnek véget, ha visszaszerzik a Krímet, akkor van egy hírünk számára: a Krímnek vége. Ha ez a prioritás, akkor Ukrajna magára marad”

– nyilatkozta Lanza.

A béke mellett kiálló republikánus bírálta a Biden-kormányzat és az európai országok támogatását Ukrajnának, mondván, hogy ezek nem biztosították Ukrajnának a szükséges fegyverzetet és támogatást a háború sikeres megvívásához. Lanza szerint a nyugati országok nem oldották fel a korlátozásokat időben ahhoz, hogy Ukrajna győzni tudjon, így Ukrajna jelenleg nem rendelkezik elegendő katonai erővel ahhoz, hogy visszafoglalja a megszállt területeket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a hét elején gratulált Trump győzelméhez, és azt mondta, Trump kijelentése, miszerint képes lenne lezárni az ukrajnai háborút, figyelemre méltó. Ezzel Putyin is jelezte, hogy nyitott lenne egy olyan békekötésre, amely nem tartalmazza a megszállt területek visszaadását Ukrajnának.

A háború folytatásának és a béketárgyalásoknak kérdésében az amerikai politikai vita középpontjában áll az a kérdés, hogy folytatódjon-e az USA fegyverszállítmányai Ukrajnának, és azok milyen feltételekhez köttessenek. Egy májusi dokumentum szerint, amelyet Trump két volt nemzetbiztonsági tanácsadója írt, az USA továbbra is támogatná Ukrajnát, de csak akkor, ha Kijev hajlandó lenne tárgyalni Moszkvával.

Az ukrán fél azonban már korábban elutasította a területek feladását célzó kompromisszumot. Zelenszkij a közelmúltban ismertette győzelmi tervét, amely az ukrán területek és szuverenitás visszaszerzését irányozza elő, elutasítva bármilyen területi engedményt.

Trump szándékai a béketeremtésre irányulnak, de ellenfelei figyelmeztetnek arra, hogy megközelítése Európa biztonságát is veszélybe sodorhatja, mivel az Ukrajna érdekeit figyelmen kívül hagyó békekötés Oroszország megerősödéséhez és a konfliktus kiterjedéséhez vezethet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Donald Tusk keményen beszólt Orbánnak: „Európa árulója vagy hasznos idióta”
A lengyel miniszterelnök éles szavakat fogalmazott meg magyar kollégájára. Történelmi párhuzamot is vont egy görög árulón keresztül.


Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy új európai biztonsági formátum kialakításáról beszélt, amelyben Törökország szorosabb bevonására is törekednének. A politikus szerint diplomáciai offenzívára van szükség, hogy Európa biztonságát megerősítsék. Emellett bejelentette, hogy a lengyel kormány tervezi az alapvető katonai kiképzés bevezetését minden felnőtt férfi számára.

Tusk a szokásos diplomáciai nyelvezetet félretéve éles kritikát fogalmazott meg Orbán Viktorral szemben, aki az Európai Tanács tegnap esti ülésén nem volt hajlandó aláírni az Ukrajnával kapcsolatos megállapodást.

A lengyel miniszterelnök szerint Oroszország arra törekszik, hogy „az európai érdekek árulóit vagy hasznos idiótákat” használja fel a nyugati országok közötti megosztottság előidézésére.

„Ön sem akart volna tegnap Orbán Viktor bőrében lenni... miután a svédek, a dánok, a franciák, mindenki, kivétel nélkül – a szlovák [Robert Fico] hallgatott ugyan, de végül velünk szavazott – Ukrajna jövőjéről beszélt”

– mondta Tusk az újságíróknak.

Tusk, aki maga is történész, egy történelmi példával is érzékeltette mondanivalóját. A görög Ephialtész árulására utalt, aki Kr. e. 480-ban a thermopülai csatában a perzsáknak szolgáltatta ki honfitársait.

„Végül mind azok megvetették, akik felbérelték, mind pedig azok, akiket elárult” – mondta a lengyel miniszterelnök.

(The Guardian)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump Magyarországra küldheti a Németországból kivont amerikai katonákat
Az amerikai elnök elégedetlen Európa védelmi kiadásaival. A The Telegraph szerint egyes NATO-tagállamokba helyezné át a németországi katonákat.


Donald Trump amerikai elnök azt fontolgatja, hogy

átcsoportosítja a Németországban állomásozó amerikai csapatok egy részét Kelet-Európába, a lehetséges célpontok között Magyarország is szerepel

– írja a brit The Telegraph.

Az Egyesült Államok jelenleg mintegy 35 ezer aktív katonát állomásoztat Németországban. Trump többször is hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia saját védelmében. Egy, a Fehér Házhoz közel álló forrás szerint az elnök egyre elégedetlenebb azzal, hogy Európa szerinte a háborút szorgalmazza. „Trump dühös, mert úgy látja, hogy Európa háborúba akarja sodorni magát” – mondta a forrás.

A The Telegraph úgy tudja,

Trump azokat a NATO-tagállamokat részesítené előnyben a csapatok átcsoportosításánál, amelyek az elmúlt időszakban növelték védelmi kiadásaikat. A lap szerint Magyarország is felmerült lehetőségként, mivel „szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal”.

Brian Hughes, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivője a kérdéssel kapcsolatban azt mondta: „Bár egyelőre nincs konkrét bejelentés, az amerikai hadsereg mindig mérlegeli a csapatok átcsoportosítását a világ különböző pontjain, hogy a legjobban kezelje az érdekeinket fenyegető aktuális veszélyeket.”

Trump korábban már hozott hasonló döntéseket. Első elnöki ciklusa alatt mintegy 12 ezer katonát vont ki Németországból, azonban ezt a lépést Joe Biden később leállította. Jelenleg mintegy 160 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot az ország határain kívül, közülük a legtöbben Németországban állomásoznak.

A The Telegraph információi szerint Trump elképzelése része annak a tervnek, hogy a NATO-kötelezettségvállalásokat úgy alakítsák át, hogy azok a magasabb védelmi kiadásokkal rendelkező tagországokat részesítsék előnyben. Az elnök többször bírálta a NATO-tagállamokat, mert szerinte nem teljesítik a GDP-arányos védelmi kiadási célokat, és ezzel aránytalan terhet rónak az Egyesült Államokra. „Amikor először találkoztam a NATO-val, észrevettem, hogy egyes országok egyáltalán nem fizetnek. Azt mondtam, várok a második találkozóig” – mondta Trump az Ovális Irodában. – „És akkor világossá tettem: ha nem fizetnek, mi nem fogjuk őket megvédeni.”

A The Telegraph szerint Trump döntése összefügghet azzal, hogy Magyarország a csütörtöki brüsszeli EU-csúcson megvétózta az Ukrajna támogatásának megerősítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, amelyet az összes többi uniós tagállam jóváhagyott. Orbán Viktor korábban többször is ellenezte az Oroszország elleni uniós szankciókat, és gyakran hangoztatta, hogy a konfliktus ügyében eltérő álláspontot képvisel.

A lap szerint az amerikai kormány már hosszabb ideje fontolgatja csapatainak európai jelenlétének újragondolását. A müncheni biztonsági konferencia előtt Christoph Heusgen, a rendezvény vezetője arról beszélt: „Az Egyesült Államok valószínűleg be fogja jelenteni, hogy jelentős számban vonja ki katonáit Európából.”

A The Telegraph megjegyzi, hogy a republikánus JD Vance is felvetette a németországi amerikai jelenlét csökkentését. A politikus szerint az amerikai adófizetők nem fogják elfogadni, hogy az ország katonái olyan helyen állomásozzanak, ahol szerinte korlátozzák a szólásszabadságot. „Több ezer amerikai katona van Németországban. Ön szerint az amerikai adófizetők ezt támogatni fogják, ha valakit Németországban bebörtönöznek egy sértő tweet miatt? Természetesen nem” – mondta Vance a Konzervatív Politikai Akciókonferencián (CPAC).

Az amerikai elnök tervei szerint az Egyesült Államok európai katonai kontingensét 20 százalékkal csökkentené, miközben pénzügyi hozzájárulást kérne a maradó csapatok fenntartásához.

Európai vezetők egyre jobban aggódnak, hogy Trump gyengíteni fogja az Egyesült Államok elkötelezettségét a kontinens biztonsága iránt. Brüsszelben ezért rendkívüli egyeztetéseket tartottak arról, hogy hogyan erősíthetnék meg saját védelmi képességeiket.

Forrás: Blikk, Telegraph


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Minket is sokként ért”: bezárt a győri Xantus János Állatkert egy rendkívül veszélyes betegség miatt
Az állatkertben több olyan faj is él, amelyek fogékonyak lehetnek erre a pusztító betegségre. Ezért az ő védelmükben hozták meg a szigorú intézkedéseket.


Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség, a vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen - jelentette be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos. A telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található, március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tünetei. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket. Pásztor Szabolcs elmondta, ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon - írta az MTI. A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.

A győri állatkert a közösségi oldalán írt meg, hogy bezárnak. Az állatkert állatorvosa, dr. Bagó Bálint egy rövid videóban elmagyarázta, hogy miért volt szükség a drasztikus intézkedésre.

A bejegyzésük szerint

a Győri Xantus János Állatkert járványveszély miatt, lakóinak egészségügyi védelme érdekében ideiglenesen bezárta a kapuit.

"Az állatkertünkben rengeteg, a betegségre fogékony állatot tartunk. Közülük több faj, mint a törpevíziló, vagy az alföldi anoa természetben kihalás szélén álló fajok, illetve európai tenyészprogram keretében vannak nálunk, mint a zsiráf és az afrikai elefánt. Ezért sajnálattal közöljük, hogy a hatóság határozata és lakóink biztonsága érdekében az állatkert a zárlat hatósági feloldásáig zárva tart.

VIDEÓ: A Győri Állatkert állatorvosa


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor válaszolt arra, tényleg TEK-esekkel akarták-e kimenekíteni a boszniai szerb elnököt, Milorad Dodikot
A magyar miniszterelnök és a külügyminiszter is elutasította a felvetést, bár egy újságíró szerint több forrás is megerősítette, hogy a TEK-nek nem a gyakorlatozás volt a valós célja.


Milorad Dodik barátjának nevezte Orbán Viktort, februárban, miután letöltendő börtönre ítélték, nem jogerősen. A magyar miniszterelnök támogatásáról biztosította őt. A boszniai szerb vezető arról is beszélt, hogy a magyar terrorelhárítás vezetői is az országba érkeztek.

A TEK azt közölte, hogy egy nemzetközi gyakorlaton vesznek részt. Egy angol portál azonban azt állította, hogy mindez csak egy fedősztori volt. Valójában egy titkos kiküldetést teljesítettek, és Dodik kimenekítése lett volna a feladatuk, ha a hatóságok megpróbálták volna őt letartóztatni.

Orbán Viktor és Szijjártó Péter azonban azt mondták, hogy nem ez volt a cél.

A miniszterelnök közölte: "Ilyen terv nem volt". A külügyminiszter pedig azt mondta, hogy mindenben a nemzetközi előírásokat követték, és ezek megkérdőjelezését nem fogadják el.

Panyi Szabolcs VSquare újságírója azt mondta az RTL Híradónak, hogy több forrással is beszélt, akik azt állították, hogy ha Dodikot letartóztatták volna, akkor a tekesek megpróbálták volna valamilyen módon, a horvát határon át - Horvátország és hatóságai tudta nélkül - Magyarországra menekíteni.

A boszniai ország kormánya az oroszbarát Dodikot azzal vádolja, hogy a polgárháborút lezáró daytoni békeegyezményt megsértette. A magyar kormány azonban a szerb vezető mellé állt. Emiatt a védelmi miniszter nem engedte hétfőn, hogy leszálljon a magyar külügyminiszter helyettesének gépe Szarajevóban. Szijjártó Péter ennek kapcsán azt mondta a Híradónak: jobb lenne, ha az ország vezetői inkább az együttműködésre koncentrálnának, mert Magyarország sokat segíthetne nekik az európai integrációban.

Csütörtökön Bosznia-Hercegovina horvát államelnöke hivatalosan is kérte az Európai Uniótól, hogy a közös uniós békekontingensből vonják ki a magyar katonákat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: