HÍREK
A Rovatból

„Nem hagyhatjuk, hogy zsaroljanak minket” – Európa összefog Trump fenyegetései miatt

Az amerikai elnök 25 százalékos büntetővámot vetne ki nyolc európai országra. Brüsszelben azonnal rendkívüli egyeztetés kezdődött az ellencsapásról.


Szombat reggel Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy február 1-jétől 10, június 1-jétől pedig 25 százalékos büntetővámot vet ki nyolc európai ország – Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Finnország – összes termékére. A lépést egyetlen feltételhez kötötte: a vámok addig maradnak érvényben, amíg „meg nem születik a teljes és totális megállapodás Grönland megvásárlásáról”. Az elnök már pénteken megelőlegezte a lépést, amikor egy fehér házi rendezvényen azt mondta: „Lehet, hogy vámot vetek ki azokra az országokra, amelyek nem mennek bele Grönland ügyébe, mert szükségünk van Grönlandra a nemzetbiztonság miatt”.

A példátlan fenyegetésre Európa ritkán látott egységgel, órákon belül válaszolt. Az érintett nyolc ország vasárnap közös nyilatkozatot adott ki, amelyben teljes szolidaritásukról biztosították a Dán Királyságot és a grönlandi népet.

A Svédország kormánya által közzétett, hivatalos dokumentum szerint a vámfenyegetés „aláássa a transzatlanti kapcsolatokat, és egy veszélyes lejtmenetet indíthat el”. Az állásfoglaláshoz az Európai Unió legfőbb vezetői, António Costa és Ursula von der Leyen is csatlakoztak.

A tagállamok vezetői is élesen bírálták a washingtoni intézkedést.

A Guardian tudósítása szerint Keir Starmer brit miniszterelnök úgy fogalmazott: „Szövetségesekre vámot kivetni a közös NATO-biztonság védelme miatt teljesen helytelen”. „Semmiféle megfélemlítés vagy fenyegetés nem fog ránk hatni – sem Ukrajnában, sem Grönlandon” – közölte Emmanuel Macron francia elnök. Lars Klingbeil német alkancellár és pénzügyminiszter egyértelműen fogalmazott.

„Nem hagyhatjuk, hogy zsaroljanak minket”

mondta az n-tv-nek.

„Ez zsarolás, és nem így kell bánni a szövetségeseiddel” – nyilatkozta David van Weel holland külügyminiszter a WNL op Zondag című műsorban. Giorgia Meloni olasz kormányfő Szöulból üzent, hibának nevezve a vámemelést, amivel nem ért egyet. „A fenyegetéseknek nincs helyük a szövetségesek között” – jelentette ki Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök pedig azt írta:

„Nem hagyjuk magunkat zsarolni”.

A Trump-adminisztráció a nemzetbiztonsági érdekekkel védekezik. Scott Bessent pénzügyminiszter szerint a lépés célja egy „forró háború elkerülése” az Északi-sarkvidéken, és az Egyesült Államok gazdasági erejének kihasználása Grönland biztonságának garantálására. Ugyanakkor több vezető republikánus politikus is bírálta a módszert. Mike Pence volt alelnök egy vasárnapi interjúban elmondta, bár a célt érti, a vámok egyoldalú kivetése NATO-szövetségesekre alkotmányossági aggályokat vet fel. Thom Tillis republikánus szenátor pedig arra figyelmeztetett, hogy a szövetségesekkel való viszony megmérgezése „nagyszerű hír Putyinnak és Hszi Csin-pingnek”.

Brüsszelben vasárnap rendkívüli egyeztetést tartottak, ahol felmerült egy korábban felfüggesztett, körülbelül 93 milliárd eurós (mai árfolyamon mintegy 35,8 ezer milliárd forintos) ellenvámcsomag újraélesztése.

Hollandia 2024-ben több mint 38 milliárd euró értékben exportált az Egyesült Államokba. Szakértők szerint jogi kérdéseket is felvet, hogy Washington miként tudna különálló EU-tagállamokat célozni az egységes vámunión belül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Norvégia levélben tudatja a lakossággal: háború esetén a hadsereg lefoglalhatja az autót vagy a hajót is
A norvég fegyveres erők idén 13 500 értesítést küldenek ki a magántulajdon esetleges rekvirálásáról. A lépés célja, hogy háború esetén az állam azonnal hozzáférjen a védelemhez szükséges eszközökhöz.


„Ha háború jön, a hadsereg akár a hajódat vagy a munkagépedet is lefoglalhatja”

– több ezer norvég állampolgár kapott hétfőn hivatalos levelet a fegyveres erőktől, amelyben arról tájékoztatják őket, hogy egy esetleges háború esetén lefoglalhatják a javaikat. A cél az ország védelméhez szükséges eszközök biztosítása

A hadsereg a közleményében hangsúlyozta, hogy a levél „békeidőben semmiféle teendőkkel nem jár”. Az év folyamán összesen körülbelül 13 500 ilyen értesítést kézbesítenek, ezek kétharmada pedig csupán a korábbi években kiküldött értesítések meghosszabbítása.

A lépés hátterében a megváltozott biztonsági helyzet áll. Anders Jernberg, a norvég fegyveres erők logisztikai főnöke szerint hazája biztonsági helyzete a második világháború óta nem volt ennyire ingatag.

„Társadalmunknak fel kell készülnie a biztonsági válságokra és legrosszabb esetben a háborúra is”

– jelentette ki Jernberg, aki szerint a levelek fokozzák a felkészültséget, és csökkentik az erőforrások elosztásával kapcsolatos bizonytalanságot egy esetleges háborúban.

A lefoglalás ingatlanokat, munkagépeket és hajókat is érinthet, de tényleges rekvirálásra kizárólag háború vagy rendkívüli helyzet esetén, külön kormányzati döntés alapján kerülhet sor. A lépés súlyát növeli, hogy Norvégiának 198 kilométeres szárazföldi és jelentős tengeri határa is van Oroszországgal.

A mostani nem az első ilyen akció: a rendszert 2024-től terjesztették ki a járműveken túl épületekre, gépekre és kisebb hajókra is. Tavaly januárban mintegy 14 ezer hasonló értesítést küldtek ki.

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Minden autósnak mélyebben a zsebébe kell nyúlnia – jön a 4,3 százalékos súlyadóemelés
A gépjárműtulajdonosoknak a NAV felé kell rendezniük az inflációkövető adót. A befizetési határidő április 15-e, de június 30-ig pótlékmentes részletfizetés is kérhető.


Idén 4,3 százalékkal emelkedik a gépjárműadó, közismertebb nevén a súlyadó, mivel a mértékét 2025-től a tárgyévet megelőző év júliusi inflációjához igazítják. Tavaly ez 4,1 százalékos emelést jelentett, idén pedig a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index változása miatt kell többet fizetni.

A személyautók esetében a fizetendő adó mértéke továbbra is sávos, a jármű korától és teljesítményétől függ.

A kilowattok után fizetendő összegek a következők: a gyártási évben és az azt követő három naptári évben 375 forint; a gyártási évet követő 4–7. évben 325 forint; a 8–11. évben 250 forint; a 12–15. évben 205 forint; a 16. naptári évtől pedig 150 forint.

A tehergépjárművek, nyergesvontatók és autóbuszok adóját nem a teljesítmény, hanem a tömegük alapján határozzák meg. A légrugós vagy azzal egyenértékű rendszerrel felszerelt járművek után minden megkezdett 100 kilogrammra 925 forintot, az egyéb járműveknél pedig 1495 forintot kell fizetni. Az ideiglenesen forgalomban tartott személyszállító gépjárművek adója 10 000, a tehergépjárműveké 50 000, a próbajárműre kiadott rendszámtábla után pedig 25 000 forint a teher.

Január 1-jétől két ponton is bővült az adómentességet élvezők köre: a friss változások szerint mentesülnek a gépjárműadó alól a mezőgazdasági vontatók pótkocsijai. Emellett tágult az autóbuszok adómentessége is, így már a vasúti és közúti személyszállítást egyaránt végző vállalkozások is jogosultak a kedvezményre. Változatlanul nem kell adót fizetni többek között a környezetkímélő gépkocsik, a négykerekű segédmotoros kerékpárok, valamint a súlyos mozgáskorlátozottat vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, legfeljebb 100 kW teljesítményű járművek után.

Az adót annak a személynek kell megfizetnie, aki a járműnyilvántartás szerint az év első napján a gépjármű tulajdonosa. Amennyiben a tulajdonos és az üzembentartó személye eltér, a fizetési kötelezettség az üzembentartót terheli, akinek a neve a forgalmi engedélyben szerepel.

A gépjárműadót évente egyszer, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé kell rendezni. A befizetési határidő idén április 15. Fontos könnyítés, hogy a természetes személyek legfeljebb öthavi pótlékmentes részletfizetést is kérhetnek; a kérelmet illetékmentesen, évente egyszer, június 30-ig lehet benyújtani a NAV-hoz. Az adó aktuális összege a NAV Ügyfélportálján és a NAV-Mobil applikáción keresztül is lekérdezhető és befizethető.

A gépjárműadó beszedését 2021. január 1-jén vette át a NAV az önkormányzatoktól. Bár a köznyelv továbbra is súlyadónak hívja, a személyautóknál már 2007 óta nem a jármű tömege, hanem a teljesítménye a számítás alapja - írja a Pénzcentrum.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Debreceni poloskaper: a törvényszék visszaszólt a kormánymédiának, miután az felrótta neki a Magyar Péternek kedvező ítéletet
A Debreceni Törvényszék éles hangú közleményt adott ki, miután egy fideszes hírportál megkérdőjelezte a függetlenségét. A vádak szerintük aláássák a bírói tekintélyt, a tárgyalás helyszínét pedig különben is törvény írja elő.
Szerző: GJ - szmo.hu
2026. január 19.



Éles hangú közleményben utasította vissza a politikai elfogultság vádját hétfőn a Debreceni Törvényszék, miután a kormánymédia azzal vádolta meg, hogy Magyar Péternek kedvezett a Mediaworks elleni perben. Az ügy előzménye, hogy a bíróság pénteken első fokon a TISZA Párt elnökének javára ítélt, amiért a Magyar Nemzet és a HAON több cikkben is „Poloska Peti”-nek nevezte, illetve elpusztítandó rovarként ábrázolta. A „poloska” kifejezés tavaly március 15-én, Orbán Viktor ünnepi beszédében jelent meg és terjedt el a politikai közbeszédben.

Az ítélet után a HAON egy név nélkül jegyzett cikkben kelt ki a döntés ellen, és politikai elfogultsággal vádolta a Törvényszéket.

A Mediaworks hajdú-bihari lapja azt állította, hogy eleve azért tárgyalták Debrecenben az ügyet, hogy Magyarnak kedvezzenek. A cikk szerint a cél az volt, hogy „…már az első fokon olyan bíró tárgyalhassa az ügyet, aki kötődik a cívisváros egyeteméhez, így akár személyes kapcsolatban lehetett az oktatási dékánhelyettessel, aki az egyetemi katedra mögül állt be Magyar Péter mögé”.

A bíróság közleményében emlékeztetett, hogy az eljárásjogi törvény egyértelműen kijelöli, hol kell tárgyalni a sajtópereket: a sajtó-helyreigazítási perre annak a törvényszéknek van hatásköre és kizárólagos illetékessége, amelynek területén az alperes székhelye található.

A bíróság szerint a HAON cikke azt sugallja, hogy a debreceni igazságszolgáltatás nem független, és alkalmas a bírói tekintély aláásására. „A Debreceni Törvényszék határozottan visszautasít minden olyan megnyilvánulást, amelyben döntéseit, bíráit mindenféle transzparens leírás nélkül elfogultsággal vádolják!” – szögezték le.

A pénteki, nem jogerős ítéletben a bíróság bocsánatkérésre, 1,2 millió forint sérelemdíj megfizetésére és a további „poloskás” minősítések és ábrázolások használatának tilalmára kötelezte a Mediaworksöt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Brutális fagy jön: egyes megyékben -20 fok alá is süllyedhet a hőmérséklet
Az északkeleti vármegyékben kedd hajnalban a hőmérséklet akár -21 fokig is zuhanhat. A rendkívüli hideg miatt a HungaroMet figyelmeztetést adott ki a két leginkább érintett megyére.


Kettős veszélyre hívja fel a figyelmet a HungaroMet: kedden az ország több térségében ismét tartós, sűrű köd alakulhat ki, miközben az északkeleti megyékben extrém fagyokra kell készülni,

kedd hajnalban akár -15 foknál is hidegebb lehet. A ködös területeken zúzmara, hószállingózás és ónos szitálás is előfordulhat.

Bár napközben sokfelé csökkenhet a köd, az ország egyes részein – különösen az Alföldön, a főváros térségében és a Dunántúl bizonyos területein – borult idő maradhat. Ezzel szemben az északkeleti határvidéken és a Dunántúl több körzetében akár végig derült, napos idő is lehet. A figyelmeztető előrejelzést a rendkívüli hideg miatt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyére is kiadták.

A reggeli pára és köd helyenként tartósan megmaradhat, de lesznek olyan régiók is, ahol előbukkan a nap. Budapesten kora délután -2 fok körül alakul a hőmérséklet.

Az Időkép előrejelzése szerint számottevő csapadék nem valószínű, de a borongósabb térségekben gyenge hószállingózás előfordulhat. A Dunántúlon helyenként megélénkülhet a keleti, délkeleti szél.

Kedd hajnalra az Időkép is erős fagyokra figyelmeztet: előrejelzésük szerint a hőmérséklet általában -19 és -8 fok között alakul, északkeleten azonban néhol -20, -21 fok is lehet. Napközben -8 és 0 fok közötti értékek várhatók.

Szerdán vegyes képet mutat az időjárás: kezdetben párás, ködös, borongós és naposabb tájak is lehetnek. Napközben dél felől megnövekedhet a fátyolfelhőzet, de több helyen hosszabb-rövidebb napos időszakokra is számítani lehet. Az Alföldön és nyugaton tartósabban borongós, ködös területek is kialakulhatnak. Számottevő csapadék továbbra sem várható. Északnyugaton helyenként élénk lehet a keleti, délkeleti szél. A hideg idő folytatódik: hajnalban -20 és -8, kora délután -7 és +1 fok közötti hőmérsékletek valószínűek.

Csütörtökön többfelé erősen felhős, helyenként borongós idő várható, de naposabb tájak is lehetnek. Jelentős csapadék ekkor sem érkezik. A légmozgás többnyire gyenge vagy mérsékelt marad, Sopron környékén azonban előfordulhatnak élénk keleti, délkeleti széllökések. A reggel ismét nagyon hideg lesz, napközben pedig -5 és +4 fok közötti maximumokra van kilátás – olvasható az előrejelzésben.

Pénteken az ország nagy részén változóan felhős-napos időben lesz részünk, de lesznek tartósabban borongós, párás, ködös tájaink is. Helyenként vegyes halmazállapotú csapadékra is számíthatunk, de nem nagy mennyiségben. A Dunántúlon többfelé megélénkül a délkeleti szél. Reggel -11 és -3 fok közötti értékeket mutathatnak a hőmérők, napközben pedig -1 és +6 fok között alakulhat a legmagasabb hőmérséklet.

A HungaroMet egyébként felhívta a figyelmet, hogy a figyelmeztető előrejelzés nem jelenti a veszélyes jelenségek biztos bekövetkezését minden érintett területen, ugyanakkor ezek kialakulásának esélye megnő. A szakemberek ezért azt javasolják, hogy a következő napokban mindenki folyamatosan kövesse az aktuális figyelmeztetéseket és riasztásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk