HÍREK
A Rovatból

Trump tanácsadója üzent: a Krím elesett, a békére kell összpontosítani nem az elvett ukrajnai terület visszaszerzésére

Az újraválasztott amerikai elnök korábban többször is kijelentette, hogy egyetlen nap alatt képes lenne véget vetni a háborúnak, bár részleteket ezzel kapcsolatban nem közölt. Most munkatársa mondott pár dolgot.


Donald Trump tanácsadója, Bryan Lanza szerint a Trump-kormányzat az ukrajnai háborúban a béke megteremtésére kíván koncentrálni, nem pedig az elvesztett területek visszaszerzésére. A Republikánus Párt stratégája a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy Trump célja a háború lezárása, és egy reális béketerv kidolgozása, amelyre az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is nyitott.

Lanza szerint az új kormányzat a békekötés kérdésében arra kíváncsi, hogy Zelenszkij miként látja a „reális béke” megvalósulását. Ha Zelenszkij azt mondja, hogy csak akkor lehet béke, ha a Krím visszakerül Ukrajnához, az Lanza szerint azt mutatja, hogy nem komolyak az ukrán elnök békés szándékai - írja a 444.hu.

„A Krím visszaszerzése irreális elvárás, és nem célja az Egyesült Államoknak”

– mondta Lanza.

A Krím-félszigetet 2014-ben annektálta Oroszország, majd 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, és azóta az ország keleti részének jelentős részeit megszállta. Trump, aki korábban már beszélt Zelenszkijjel, többször is kijelentette, hogy egyetlen nap alatt képes lenne véget vetni a háborúnak, bár részleteket ezzel kapcsolatban nem közölt.

Az ukrán elnöki hivatal egy forrása szerint a Trump és Zelenszkij közötti beszélgetés „meleg és kellemes hangvételű” volt. Az ukrán fél azonban tart attól, hogy Trump béketerve Ukrajna érdekeinek figyelmen kívül hagyásával egyoldalúan csupán a háború lezárását szolgálhatja.

Lanza kijelentései szerint Trumpék nem támogatják Ukrajna területi követeléseit, különösen a Krím visszaszerzését, és az Egyesült Államok inkább a harcok befejezését és a béke megteremtését helyezné előtérbe.

„Ha Zelenszkij azt mondja, hogy a harcok csak akkor érhetnek véget, ha visszaszerzik a Krímet, akkor van egy hírünk számára: a Krímnek vége. Ha ez a prioritás, akkor Ukrajna magára marad”

– nyilatkozta Lanza.

A béke mellett kiálló republikánus bírálta a Biden-kormányzat és az európai országok támogatását Ukrajnának, mondván, hogy ezek nem biztosították Ukrajnának a szükséges fegyverzetet és támogatást a háború sikeres megvívásához. Lanza szerint a nyugati országok nem oldották fel a korlátozásokat időben ahhoz, hogy Ukrajna győzni tudjon, így Ukrajna jelenleg nem rendelkezik elegendő katonai erővel ahhoz, hogy visszafoglalja a megszállt területeket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a hét elején gratulált Trump győzelméhez, és azt mondta, Trump kijelentése, miszerint képes lenne lezárni az ukrajnai háborút, figyelemre méltó. Ezzel Putyin is jelezte, hogy nyitott lenne egy olyan békekötésre, amely nem tartalmazza a megszállt területek visszaadását Ukrajnának.

A háború folytatásának és a béketárgyalásoknak kérdésében az amerikai politikai vita középpontjában áll az a kérdés, hogy folytatódjon-e az USA fegyverszállítmányai Ukrajnának, és azok milyen feltételekhez köttessenek. Egy májusi dokumentum szerint, amelyet Trump két volt nemzetbiztonsági tanácsadója írt, az USA továbbra is támogatná Ukrajnát, de csak akkor, ha Kijev hajlandó lenne tárgyalni Moszkvával.

Az ukrán fél azonban már korábban elutasította a területek feladását célzó kompromisszumot. Zelenszkij a közelmúltban ismertette győzelmi tervét, amely az ukrán területek és szuverenitás visszaszerzését irányozza elő, elutasítva bármilyen területi engedményt.

Trump szándékai a béketeremtésre irányulnak, de ellenfelei figyelmeztetnek arra, hogy megközelítése Európa biztonságát is veszélybe sodorhatja, mivel az Ukrajna érdekeit figyelmen kívül hagyó békekötés Oroszország megerősödéséhez és a konfliktus kiterjedéséhez vezethet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Húsz év után lemond egy fideszes képviselő – ezt üzente Orbán Viktornak
Riz Gábor húsz év után adta át az ózdi választókerület vezetését. Utódjának már sok sikert kívánt, de képviselőként még folytatja a munkát a 2026-os választásokig.


Riz Gábor húsz év után jelentette be, hogy lemond az ózdi központú borsodi választókerület elnöki tisztségéről – szúrta ki az ATV. A hírt a Facebook-oldalán tette közzé, ahol azzal kezdte bejegyzését: „Ne kergesd az időt, ha kell, úgyis eljön.”

A politikus arról írt, hogy húsz évvel ezelőtt Orbán Viktortól, a Fidesz elnökétől vette át a választókerület vezetésére szóló megbízólevelet, amely azóta már 71 települést foglal magába Nyugat-Borsodban.

„Benyújtottam Elnök úrnak – akitől húsz éve azt átvettem – lemondásom a választókerületi elnökségi kinevezésemről”

– közölte, hozzátéve, hogy utódjának, Dr. Csuzda Gábornak sok sikert kíván a feladathoz.

Riz Gábor köszönetet mondott azoknak, akikkel együtt dolgozott az elmúlt években: a helyi szervezeti tagoknak, polgármestereknek és aktivistáknak. Mint írta, velük együtt építették a keresztény-konzervatív értékközösséget, és közös munkájuknak köszönhetően kiváló eredményeket értek el az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választásokon.

A bejegyzésben utódjának is üzent:

„Őrizze meg a közbizalmat értékeink iránt, tartsa egyben azt a sikeres csapatot, akikre mindenben számíthattam és akik segítsége nélkül nincs eredményes politikai munka.”

A képviselő arról is beszámolt, hogy parlamenti munkáját a 2026-os választásokig tovább folytatja. Kiemelte, hogy választói támogatása nélkül nem sikerült volna közel 60 százalékos eredményt elérnie a legutóbbi választáson.

Riz Gábor jelezte, hogy amikor kijelölik utódját az országgyűlési munkára is, minden segítséget megad majd neki. Bejegyzését azzal zárta:

„Elnök úr! Köszönöm a húszévi bizalmat!”

A Szabad Európa közben arról számolt be, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy korábbi fórumon jelezte: várhatóan a képviselőjelöltek harmadát lecserélik 2026-ra. A lap szerint több ismert politikus, köztük Németh Zsolt, Lázár János, Simicskó István és Fürjes Balázs sem indul újra egyéniben. Budapesten pedig Dunai Mónika kivételével minden választókerületi elnök személye megváltozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond
A Mandínernek adott interjúban az MNB-alapítványok ügyéről és a feljelentésről is szó volt. Gulyás szerint, ha a vádak igaznak bizonyulnak, felelősségre kell vonni az érintetteket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 02.



Gulyás Gergely videós interjút adott a Mandiner Reakció című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban több témát is érintett, köztük Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét is, vette észre a Telex.

A beszélgetés során Gulyás azt mondta, hogy szerinte Magyar Péter pszichés állapota miatt sem alkalmas arra, hogy közhatalmat gyakoroljon. Hozzátette:

„Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, akkor sok mindenben volt vele vitám, de abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond.”

A miniszter kitért arra a hangfelvételre is, amelyen Varga Judit hallható. A felvételen az akkor még igazságügyi miniszterként dolgozó politikus 2023-ban beszélgetett volt férjével, Magyar Péterrel a Völner–Schadl-ügyről. A hanganyagot Magyar Péter hozta nyilvánosságra, majd az ügyészségnek is átadta. Gulyás ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ilyet „a náci házmesterek és a kommunista besúgók csináltak.”

Az interjúban szóba került az Állami Számvevőszék feljelentése is, amely az MNB-alapítványokat érinti. Gulyás Gergely szerint a kormánynak nem volt, és nem is lehet köze a jegybank működéséhez. Úgy fogalmazott, hogy amikor ezek az állítólagos cselekmények történtek, a balliberális sajtó úgy mutatta be a jegybank vezetését, mint amely a kormánnyal szemben állva alternatív gazdaságpolitikát képvisel. Hozzátette: az ügyet ki kell vizsgálni, és ha a vádak egy büntetőper során beigazolódnak, a felelősöket felelősségre kell vonni.

A teljes interjút itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Trump bepöccent: az Egyesült Államok nem közvetít tovább Oroszország és Ukrajna között
Tammy Bruce szerint Trump csalódott, mert a háborús felek nem tesznek valódi lépéseket a béke irányába.


Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:

„Nem fogjuk körbe repkedni a világot, hogy közvetítsünk a felek között”.

A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.

Tammy Bruce hangsúlyozta, hogy

az Egyesült Államok nem oldja fel a jelenleg is érvényben lévő szankciókat Oroszországgal szemben.

A szóvivő Marco Rubio külügyminiszter álláspontját is ismertette: a miniszter úgy döntött, hogy az Egyesült Államok változtat a hozzáállásán és szerepvállalásán. Bár a jövőben is támogatják majd a békefolyamatot, közvetíteni nem fognak Ukrajna és Oroszország között.

Korábban J.D. Vance amerikai alelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy szerinte a konfliktus nem ér véget egyhamar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Drámai döntés: alkotmányellenesnek nyilvánították Németország legnagyobb ellenzéki pártját
A német titkosszolgálat szerint az AfD veszélyt jelent a demokratikus rendre. Már lehallgatásokra és besúgók beépítésére is joguk van a hatóságoknak.


A német Alkotmányvédelmi Hivatal mostantól hivatalosan is alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért pártot, vagyis az AfD-t – számolt be róla a Spiegel.

Ez a döntés azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok könnyebben kérhetnek engedélyt a párt és tagjai megfigyelésére, például telefonlehallgatásra, lehallgatók telepítésére vagy informátorok beépítésére.

Korábban csak három tartományi szervezetet – a türingiai, a szászországi és a szász-anhalti szervezetet – minősítették alkotmányellenesnek. Az országos pártot eddig csak „gyanúsan” szélsőségesként kezelték. A hivatal most „bizonyítottan szélsőséges” minősítést adott a pártnak.

A döntést egy több mint ezer oldalas jelentéssel támasztották alá, amelyet a hivatal a szövetségi belügyminisztériumnak nyújtott be.

A dokumentumban számos példával és bizonyítékkal mutatják be, hogy az AfD nézetei szembemennek a német alkotmányos renddel.

A Spiegel cikke szerint a jelentés kiemeli, hogy a párt „etnikai alapon” értelmezi a nép fogalmát, és nem tekinti németnek azokat az állampolgárokat, akik muszlim többségű országokból származnak. A jelentés szerint ez „nem összeegyeztethető a szabad demokratikus renddel”.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal eredetileg már tavaly év végén le akarta adni a jelentést, ám a kormánykoalíció felbomlása és az előrehozott választások miatt ezt elhalasztotta.

A 2025-ös szövetségi választáson az AfD 20 százalékos eredménnyel a CDU–CSU mögött a második helyen végzett, ami a párt történetének eddigi legjobb eredménye. A kampány során Elon Musk is kiállt a párt mellett, és interjút készített a párt kancellárjelöltjével, Alice Weidellel.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: