Trump már tárgyalhat az orosz–ukrán háború lezárásáról, Európa aggódik az amerikai támogatás miatt
Sajtóértesülések szerint Donald Trump már több telefonbeszélgetést folytatott európai vezetőkkel az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásáról, felismerve, hogy Ukrajnát csak kölcsönös engedmények mellett lehetne tárgyalóasztalhoz ültetni.
A Bloomberg szerint Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke már tárgyalásokat folytatott európai vezetőkkel az orosz–ukrán háború lezárásáról. Trump állítólag tisztában van azzal, hogy Ukrajnát nem lehet engedményekre kényszeríteni anélkül, hogy cserébe valamit kapjanak. Európában azonban egyre nagyobb az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy mi lesz, ha a frissen megválasztott amerikai elnök leállítja az amerikai támogatást.
Az EU vezetői a budapesti Európai Politikai Közösség találkozóján már felvetették, hogyan biztosíthatnák Ukrajna katonai támogatását, ha Trump valóban kihátrálna Kijev mögül.
Az elsődleges kérdés azonban az, készen áll-e Európa a pénzügyi és katonai terhek átvállalására. Az egyik forrás szerint az eddigi megbeszélések alapján nincs jele radikális irányváltásnak, de az Európai Bizottság máris készül arra, hogyan reagálna egy esetleges amerikai visszalépésre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben arra kérte az európai vezetőket, hogy a fegyverszállítások folytatására koncentráljanak, és ne tegyenek említést a tűzszünetről vagy Putyinnak tett engedményekről. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is megerősítette, hogy
„ha ma a béke lehetőségéről beszélünk, az azért van, mert az ukránok rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot, és mert a Nyugat támogatta Ukrajnát. Meglátjuk azonban, hogyan alakul a forgatókönyv a következő hetekben.”
Mindeközben Trump Iránnal kapcsolatos tervei is szigorodhatnak. A The Wall Street Journal értesülései szerint Trump új szankciókat tervez, amelyek célja Irán olajbevételeinek visszaszorítása és a közel-keleti fegyveres csoportok támogatásának gyengítése. Trump első ciklusában kilépett az iráni nukleáris megállapodásból, és „maximális nyomásgyakorlással” próbálta megállítani Irán nukleáris és regionális ambícióit.
Mick Mulroy, a Pentagon korábbi tisztviselője szerint Trump valószínűleg figyelembe veszi az iráni fenyegetéseket is, amelyek személyesen ellene és korábbi nemzetbiztonsági vezetői ellen irányulnak. Irán állítólag bosszút akar állni a 2020-as légicsapás miatt, amelyben életét vesztette Kászim Szulejmáni, az iráni titkosszolgálat vezetője. Trump terveit ismerők szerint az új kormányzat gyorsan és keményen fog fellépni az iráni olajbevételek csökkentésére, szankciókkal fenyegetve az iráni olajjal üzletelő külföldi szereplőket.
„Úgy gondolom, hogy a szankciók visszatérését, valamint az Irán elszigetelésére irányuló erőteljes diplomáciai és pénzügyi erőfeszítéseket fogják látni. Irán jelenleg gyenge helyzetben lévőnek tekinthető, és ez egy lehetőség arra, hogy kihasználjuk ezt a gyengeséget”
– mondta egy volt Fehér Házi tisztviselő. Az új amerikai megközelítés Európa számára is kihívást jelenthet, főleg ha Trump valóban rájuk hárítja a kelet-európai támogatás terhét.
A Bloomberg szerint Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke már tárgyalásokat folytatott európai vezetőkkel az orosz–ukrán háború lezárásáról. Trump állítólag tisztában van azzal, hogy Ukrajnát nem lehet engedményekre kényszeríteni anélkül, hogy cserébe valamit kapjanak. Európában azonban egyre nagyobb az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy mi lesz, ha a frissen megválasztott amerikai elnök leállítja az amerikai támogatást.
Az EU vezetői a budapesti Európai Politikai Közösség találkozóján már felvetették, hogyan biztosíthatnák Ukrajna katonai támogatását, ha Trump valóban kihátrálna Kijev mögül.
Az elsődleges kérdés azonban az, készen áll-e Európa a pénzügyi és katonai terhek átvállalására. Az egyik forrás szerint az eddigi megbeszélések alapján nincs jele radikális irányváltásnak, de az Európai Bizottság máris készül arra, hogyan reagálna egy esetleges amerikai visszalépésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszatérhet a Kata, és az uniós pénzek is megérkeznek – Orbán Viktor és miniszterei nagy bejelentéseket tettek a gazdasági évnyitón
Az MKIK elnöke felvetette, hogy a katások újra számlázhassanak cégeknek, de az adót a vállalatok fizetnék. A kormány az élelmiszerárak csökkentéséről is tárgyal. A miniszterelnök közölte: az uniós pénzek meg fognak érkezni Magyarországra.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitót tartott szombaton a Puskás Arénában, ahol Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke is felszólalt. Az eseményen szó esett a gazdaság helyzetéről, az infláció alakulásáról, a bérek növekedéséről és az adózás lehetséges változásairól.
Nagy Elek beszédében kiemelte, hogy a kamarát egy tudásalapú szervezetté szeretné fejleszteni, amely segíti a vállalkozásokat a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kihívásai között eligazodni. Szerinte az MI fontos szerepet játszhat a kis- és középvállalkozások működésében, ezért elengedhetetlen, hogy minél hamarabb megtanulják annak használatát.
A kataadózás kérdése is szóba került, Nagy Elek felvetette, hogy elképzelhető egy olyan változtatás, amely lehetővé tenné a katások számára, hogy újra számlázhassanak cégeknek, de az adót ebben az esetben a megrendelő fizetné meg.
Nagy Márton szerint 2024 a gazdasági fordulat éve lehet, ugyanakkor az amerikai gazdasági intézkedések hatással vannak a világgazdaságra. Megjegyezte, hogy a vámintézkedések nem az import drágítását célozzák, hanem arra ösztönzik a vállalatokat, hogy az Egyesült Államokba települjenek.
A magyar gazdaság helyzetéről szólva elmondta, hogy a vendéglátás és a repülőtéri forgalom rekordokat döntött januárban, a lakáspiac és az autópiac is élénk. Hangsúlyozta, hogy az inflációs hatások és a béremelések kiegyenlítették egymást, így három év alatt a reálbérek 8,7 százalékkal nőttek.
A kormány egyeztetéseket folytat a nagyobb élelmiszerláncokkal az árak csökkentéséről.
Nagy Márton elmondta, hogy a hat legnagyobb lánc közül ketten már tettek ígéretet az árak mérséklésére, négy azonban még nem.
Varga Mihály szerint a világ több nagy gazdasági térsége is kihívásokkal néz szembe, és az európai gazdaság az elmúlt hatvan év egyik leggyengébb eredményét mutatja. Az inflációval kapcsolatban kiemelte, hogy „a világpiaci ár drágulásakor a kereskedők gyorsan árat emelnek, visszafelé ez már nem igaz”. Példaként említette, hogy bár a cukor világpiaci ára jelentősen csökkent, ez a hazai árakban nem tükröződik.
A GDP-adatok alapján úgy látja, hogy a magyar gazdaság növekedésnek indult, és jó esély van arra, hogy visszatérjen az élénkebb gazdasági pályára.
Orbán Viktor beszédében a munkahelyteremtést nevezte az egyik legfontosabb feladatnak. Elmondta, hogy
jelenleg körülbelül 300 ezer magyar állampolgár van, aki munkába állítható, és ehhez képzésekre is szükség lesz.
A miniszterelnök Brüsszelben folytatott tárgyalásairól is beszélt. Kiemelte, hogy „jó oka volt” az Ukrajnával kapcsolatos uniós döntés megvétózására, mivel az szerinte arról szól, hogy „még több fegyvert és pénzt kell küldeni az országba”.
Megjegyezte, hogy a háború három éve alatt a magyar gazdaság 20 milliárd eurót vesztett, és Magyarország érdekelt abban, hogy a konfliktus minél előbb véget érjen.
Orbán Viktor szerint
Magyarország stratégiai szövetséget épít ki az Egyesült Államokkal, és egy gazdasági együttműködési csomag is készül, amely segítheti a magyar gazdaságot. Hozzátette, hogy szerinte a vámháború elkerülhetetlen.
A miniszterelnök szerint az Európai Unió célja Ukrajna gazdasági támogatása és gyorsított csatlakoztatása, de úgy látja, hogy ez jelentős kockázatokat hordozhat az uniós gazdaságra nézve.
Végezetül buzdította az iparkamara tagjait a véleménynyilvánító szavazáson való részvételre, és kijelentette, hogy „minden uniós pénz meg fog érkezni Magyarországra”.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitót tartott szombaton a Puskás Arénában, ahol Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke is felszólalt. Az eseményen szó esett a gazdaság helyzetéről, az infláció alakulásáról, a bérek növekedéséről és az adózás lehetséges változásairól.
Nagy Elek beszédében kiemelte, hogy a kamarát egy tudásalapú szervezetté szeretné fejleszteni, amely segíti a vállalkozásokat a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kihívásai között eligazodni. Szerinte az MI fontos szerepet játszhat a kis- és középvállalkozások működésében, ezért elengedhetetlen, hogy minél hamarabb megtanulják annak használatát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ilyen volt a tüntetés az egészségügyért: best of fotók a Kossuth téri tömegről és felszólalókról
Rengetegen vettek részt a megmozduláson, ahol megszólalt a szakszervezet mellett Tapasztó Orsolya, Hábetler András és Gryllus Dorka, de üzent Gálvölgyi János is.
Szombat délután a Kossuth térre hívták a szervezők mindazokat, akik kiállnak a magyar egészségügyben dolgozók mellett és hallatni akarják hangjukat a jobb hazai egézségügyi ellátásért.
Szombat délután a Kossuth térre hívták a szervezők mindazokat, akik kiállnak a magyar egészségügyben dolgozók mellett és hallatni akarják hangjukat a jobb hazai egézségügyi ellátásért.
Szentkirályi Alexandra brüsszelezve üzent Magyar Péternek, aki cserébe a bátor nőket köszöntette nőnap alkalmából
Nőnap alkalmából Szentkirályi Alexandra egy Facebook-videóban kritizálta Magyar Pétert, míg a Tisza Párt elnöke bejegyzésében a nőket köszöntötte és a társadalmi egyenlőség fontosságát hangsúlyozta.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője a Facebookra feltöltött videójában arról beszélt, hogy Magyar Péter napok óta tulipánokat osztogat a kamerák előtt, hogy ezzel is jelezze, fontos számára a nőnap. Szentkirályi szerint azonban mindez csak egy üres gesztus, mert közben „szokás szerint fenyegetéseket és sértéseket is szór”. Hozzátette, hogy
„egy szál virágtól még senki nem felejti el, hogyan bánik Brüsszel embere a nőkkel”.
A politikus azt is mondta, hogy Magyar környezetében sokan tudnának mesélni arról, milyen a nők helyzete mellette, majd úgy fogalmazott: „lelki terror, megaláztatás, lekicsinylés, esetenként fizikai bántalmazás azért, hogy a nő tudja, hol a helye”. Véleménye szerint Magyar Péter „a nőkön vezeti le a haragját”, és szerinte „jó lenne, ha megtanulna végre uralkodni magán”.
Magyar Péter is megszólalt nőnap alkalmából, azonban ő egy támogató üzenetet tett közzé a közösségi oldalán. A bejegyzésében azt írta:
„Gyertek velünk, foglalkozzunk közösen nőügyekkel! Hallassátok a hangotokat, törjük át közösen a magyar nőket ma még korlátozó üvegplafont! A magyar nők problémái minden magyar problémái, a teljes magyar társadalom problémái.”
Azt is hozzátette, hogy a női példaképek ma is inspirációt adhatnak:
„Ma is szükség van Zrínyi Ilonákra, Margit hercegnőkre, Teleki Blankákra, Hugonnai Vilmákra, bátor nőkre és csendes hősökre!”
Videón is üzent:
A kormány nőkkel kapcsolatos politikáját többször érte kritika – írja a 24.hu. A napokban Cseh Katalin momentumos képviselő bevitte a parlamentbe Mérő VeraLúg című könyvét, amely Renner Erika történetét dolgozza fel. Nyolc fideszes képviselő – köztük Orbán Viktor és Pintér Sándor – olvasatlanul küldte vissza a könyvet a kiadónak, Illés Boglárka pedig áttette egy másik asztalra.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője a Facebookra feltöltött videójában arról beszélt, hogy Magyar Péter napok óta tulipánokat osztogat a kamerák előtt, hogy ezzel is jelezze, fontos számára a nőnap. Szentkirályi szerint azonban mindez csak egy üres gesztus, mert közben „szokás szerint fenyegetéseket és sértéseket is szór”. Hozzátette, hogy
„egy szál virágtól még senki nem felejti el, hogyan bánik Brüsszel embere a nőkkel”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
