HÍREK
A Rovatból

Trump már tárgyalhat az orosz–ukrán háború lezárásáról, Európa aggódik az amerikai támogatás miatt

Sajtóértesülések szerint Donald Trump már több telefonbeszélgetést folytatott európai vezetőkkel az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásáról, felismerve, hogy Ukrajnát csak kölcsönös engedmények mellett lehetne tárgyalóasztalhoz ültetni.


A Bloomberg szerint Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke már tárgyalásokat folytatott európai vezetőkkel az orosz–ukrán háború lezárásáról. Trump állítólag tisztában van azzal, hogy Ukrajnát nem lehet engedményekre kényszeríteni anélkül, hogy cserébe valamit kapjanak. Európában azonban egyre nagyobb az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy mi lesz, ha a frissen megválasztott amerikai elnök leállítja az amerikai támogatást.

Az EU vezetői a budapesti Európai Politikai Közösség találkozóján már felvetették, hogyan biztosíthatnák Ukrajna katonai támogatását, ha Trump valóban kihátrálna Kijev mögül.

Az elsődleges kérdés azonban az, készen áll-e Európa a pénzügyi és katonai terhek átvállalására. Az egyik forrás szerint az eddigi megbeszélések alapján nincs jele radikális irányváltásnak, de az Európai Bizottság máris készül arra, hogyan reagálna egy esetleges amerikai visszalépésre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben arra kérte az európai vezetőket, hogy a fegyverszállítások folytatására koncentráljanak, és ne tegyenek említést a tűzszünetről vagy Putyinnak tett engedményekről. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is megerősítette, hogy

„ha ma a béke lehetőségéről beszélünk, az azért van, mert az ukránok rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot, és mert a Nyugat támogatta Ukrajnát. Meglátjuk azonban, hogyan alakul a forgatókönyv a következő hetekben.”

Mindeközben Trump Iránnal kapcsolatos tervei is szigorodhatnak. A The Wall Street Journal értesülései szerint Trump új szankciókat tervez, amelyek célja Irán olajbevételeinek visszaszorítása és a közel-keleti fegyveres csoportok támogatásának gyengítése. Trump első ciklusában kilépett az iráni nukleáris megállapodásból, és „maximális nyomásgyakorlással” próbálta megállítani Irán nukleáris és regionális ambícióit.

Mick Mulroy, a Pentagon korábbi tisztviselője szerint Trump valószínűleg figyelembe veszi az iráni fenyegetéseket is, amelyek személyesen ellene és korábbi nemzetbiztonsági vezetői ellen irányulnak. Irán állítólag bosszút akar állni a 2020-as légicsapás miatt, amelyben életét vesztette Kászim Szulejmáni, az iráni titkosszolgálat vezetője. Trump terveit ismerők szerint az új kormányzat gyorsan és keményen fog fellépni az iráni olajbevételek csökkentésére, szankciókkal fenyegetve az iráni olajjal üzletelő külföldi szereplőket.

„Úgy gondolom, hogy a szankciók visszatérését, valamint az Irán elszigetelésére irányuló erőteljes diplomáciai és pénzügyi erőfeszítéseket fogják látni. Irán jelenleg gyenge helyzetben lévőnek tekinthető, és ez egy lehetőség arra, hogy kihasználjuk ezt a gyengeséget”

– mondta egy volt Fehér Házi tisztviselő. Az új amerikai megközelítés Európa számára is kihívást jelenthet, főleg ha Trump valóban rájuk hárítja a kelet-európai támogatás terhét.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter előre közölte, hogy rokona az MTA elnöke
Magyar Péter hétfőn az MTA 200. ünnepi közgyűlésén jelezte, hogy az akadémia leköszönő elnökéhez, Freund Tamáshoz rokoni szálak fűzik. A Tisza Párt elnöke ezt azután közölte, hogy korábban bírálatok érték, mert sógorát jelölte igazságügyi miniszternek.


Magyar Péter hétfőn délelőtt részt vett a Magyar Tudományos Akadémia 200. ünnepi közgyűlésének nyitányán, ahol beszédet is mondott. Már az érkezését is élőben közvetítették, így azt is, ahogy Szabó Bálint volt szegedi önkormányzati képviselő azt kérdezgette a leendő miniszterelnöktől, hogy lemond-e a mentelmi jogáról. Magyar erre úgy reagált: „Legyen szíves kívül maradni! Ez nem egy cirkusz.” Majd miután arra kérte a körülötte lévőket, hogy ne engedjék tovább a tüntetéseken való trombitálásairól ismertté vált Szabót, az mondta: „szerencsére egyre kevesebb a bohóc”.

A Tisza Párt elnöke az MTA elnökével vonult be az Akadémia székházába, és még az ünnepi közgyűlés kezdete előtt jelezte, hogy

Freund Tamás távoli rokona, az édesanyja másodunokatestvére.

Azt mondta, még azelőtt tisztázni akarta ezt, hogy „a sajtó kikutatná”. Minden bizonnyal azért tartotta fontosnak közölni a rokoni szálat, mert múlt héten többen bírálták azért, hogy az igazságügyi miniszteri posztra a sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte.

Az MTA leköszönő elnöke, Freund Tamás előzetesen annyit mondott, hogy az Akadémia nagy reményekkel várja az új kormánnyal való együttműködést. „Volt, ami nem sikerült korábban, reméljük, most minden sikerül a hazai tudományosság javára” – fogalmazott.

Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn és kedden tisztújító közgyűlést tart a Magyar Tudományos Akadémia. A Közgyűlés új elnököt, főtitkárt, főtitkárhelyettest, alelnököket és elnökségi tagokat választ, mivel a jelenlegi tisztségviselők megbízatása lejár.

A 200. közgyűlés ünnepi nyitányán előbb Freund Tamás mondott köszöntőt, majd Magyar Péter is beszédet tartott. A díszünnepségen részt vesz Tanács Zoltán leendő tudományos-technológiai miniszter is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyarérettségi: Arany János versét elemezhették a vizsgázók
A középszintű magyarérettségi második részében Arany János „A tölgyek alatt” című versét elemezhették a diákok. A másik választható feladat a létösszegző versek témaköre volt, három költő műve alapján.


Hétfőn délelőtt a magyar nyelv és irodalom írásbeli második, szövegalkotási részében Arany János egyik kései versének elemzése vagy a létösszegző költészet témakörének kifejtése volt a feladat a középszinten vizsgázó diákok számára – írta az Eduline. A vizsgázóknak 150 percük volt a feladat megoldására.

A diákoknak Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versét kellett értelmezniük, vagy egy olyan esszét írniuk, amely három különböző magyar költő művén keresztül mutatja be a létösszegző líra sajátosságait. Középszinten 500–800 szavas fogalmazást vártak, amivel legfeljebb 40 pontot lehet szerezni. Az emelt szinten vizsgázókra egy 600–800 szavas műértelmezés és egy 250–450 szavas reflektáló szöveg megírása várt.

A vizsga után jelenhetnek meg az első szaktanári értékelések és nem hivatalos megoldási javaslatok, amelyekből kiderülhet, a szakértők hogyan látták a feladatokat.

Az első részben Jókai Mór életét összefoglaló szöveget kellett értelmezni, majd kitölteni egy irodalmi kérdéssort.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézheted élőben Magyar Péter beszédét az MTA 200. közgyűlésének ünnepi ülésén
A leendő miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémia tisztújító közgyűlésének ünnepi nyitányán mond beszédet. Mutatjuk, hol követheted élőben.


Május 4-5-én tisztújító közgyűlést tart a Magyar Tudományos Akadémia. A Közgyűlés új elnököt, főtitkárt, főtitkárhelyettest, alelnököket és elnökségi tagokat választ, mivel a jelenlegi tisztségviselők megbízatása lejár.

Hétfő délelőtt, a 200. közgyűlés ünnepi nyitányán Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mond köszöntőt, majd Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök mond beszédet. A díszünnepségen részt vesz Tanács Zoltán leendő tudományos-technológiai miniszter is.

Az eseményeket élőben lehet követni ebben a videóban:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Pétert a TEK helyett a Készenléti Rendőrség fogja védeni
Lecseréli az Orbán Viktor védelmére is létrehozott fegyveres szervezetet az új miniszterelnök. Helyettük a rendőrségre bízza biztonságát.


Magyar Péter hétfőn tájékoztatta Hajdu János tábornokot a TEK főigazgatóját, hogy, hogy május 9-től a miniszterelnök személyi védelmét a Készenléti Rendőrség látja el - erről a politikus számolt be a közösségi oldalán.

A rendszerváltás óta a miniszterelnökök személyi védelmét különböző fegyveres szervezetek látták el. Az Orbán-kormányok idején a Terrorelhárítási Központ ügyelt Orbán Viktor biztonságára bel- és külföldi eseményein.

A szervezetet viszont Orbán Viktor hozta létre, ezért Magyar Péter valószínűleg nem bízik TEK-esekben, és/vagy nem akar az elődje embereivel mutatkozni.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő korábban azt mondta, hogy a TEK-nek már akkor védenie kellett volna Magyart, amikor miniszterelnök-jelöltté vált. Azonban a központ megalakulása óta csak Orbán Viktort védte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk