Trump már tárgyalhat az orosz–ukrán háború lezárásáról, Európa aggódik az amerikai támogatás miatt
Sajtóértesülések szerint Donald Trump már több telefonbeszélgetést folytatott európai vezetőkkel az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásáról, felismerve, hogy Ukrajnát csak kölcsönös engedmények mellett lehetne tárgyalóasztalhoz ültetni.
A Bloomberg szerint Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke már tárgyalásokat folytatott európai vezetőkkel az orosz–ukrán háború lezárásáról. Trump állítólag tisztában van azzal, hogy Ukrajnát nem lehet engedményekre kényszeríteni anélkül, hogy cserébe valamit kapjanak. Európában azonban egyre nagyobb az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy mi lesz, ha a frissen megválasztott amerikai elnök leállítja az amerikai támogatást.
Az EU vezetői a budapesti Európai Politikai Közösség találkozóján már felvetették, hogyan biztosíthatnák Ukrajna katonai támogatását, ha Trump valóban kihátrálna Kijev mögül.
Az elsődleges kérdés azonban az, készen áll-e Európa a pénzügyi és katonai terhek átvállalására. Az egyik forrás szerint az eddigi megbeszélések alapján nincs jele radikális irányváltásnak, de az Európai Bizottság máris készül arra, hogyan reagálna egy esetleges amerikai visszalépésre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben arra kérte az európai vezetőket, hogy a fegyverszállítások folytatására koncentráljanak, és ne tegyenek említést a tűzszünetről vagy Putyinnak tett engedményekről. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is megerősítette, hogy
„ha ma a béke lehetőségéről beszélünk, az azért van, mert az ukránok rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot, és mert a Nyugat támogatta Ukrajnát. Meglátjuk azonban, hogyan alakul a forgatókönyv a következő hetekben.”
Mindeközben Trump Iránnal kapcsolatos tervei is szigorodhatnak. A The Wall Street Journal értesülései szerint Trump új szankciókat tervez, amelyek célja Irán olajbevételeinek visszaszorítása és a közel-keleti fegyveres csoportok támogatásának gyengítése. Trump első ciklusában kilépett az iráni nukleáris megállapodásból, és „maximális nyomásgyakorlással” próbálta megállítani Irán nukleáris és regionális ambícióit.
Mick Mulroy, a Pentagon korábbi tisztviselője szerint Trump valószínűleg figyelembe veszi az iráni fenyegetéseket is, amelyek személyesen ellene és korábbi nemzetbiztonsági vezetői ellen irányulnak. Irán állítólag bosszút akar állni a 2020-as légicsapás miatt, amelyben életét vesztette Kászim Szulejmáni, az iráni titkosszolgálat vezetője. Trump terveit ismerők szerint az új kormányzat gyorsan és keményen fog fellépni az iráni olajbevételek csökkentésére, szankciókkal fenyegetve az iráni olajjal üzletelő külföldi szereplőket.
„Úgy gondolom, hogy a szankciók visszatérését, valamint az Irán elszigetelésére irányuló erőteljes diplomáciai és pénzügyi erőfeszítéseket fogják látni. Irán jelenleg gyenge helyzetben lévőnek tekinthető, és ez egy lehetőség arra, hogy kihasználjuk ezt a gyengeséget”
– mondta egy volt Fehér Házi tisztviselő. Az új amerikai megközelítés Európa számára is kihívást jelenthet, főleg ha Trump valóban rájuk hárítja a kelet-európai támogatás terhét.
A Bloomberg szerint Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke már tárgyalásokat folytatott európai vezetőkkel az orosz–ukrán háború lezárásáról. Trump állítólag tisztában van azzal, hogy Ukrajnát nem lehet engedményekre kényszeríteni anélkül, hogy cserébe valamit kapjanak. Európában azonban egyre nagyobb az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy mi lesz, ha a frissen megválasztott amerikai elnök leállítja az amerikai támogatást.
Az EU vezetői a budapesti Európai Politikai Közösség találkozóján már felvetették, hogyan biztosíthatnák Ukrajna katonai támogatását, ha Trump valóban kihátrálna Kijev mögül.
Az elsődleges kérdés azonban az, készen áll-e Európa a pénzügyi és katonai terhek átvállalására. Az egyik forrás szerint az eddigi megbeszélések alapján nincs jele radikális irányváltásnak, de az Európai Bizottság máris készül arra, hogyan reagálna egy esetleges amerikai visszalépésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Nem állunk jól, nem állunk jól – kiszivárgott a miniszterelnök beszéde a Harcosok Klubja edzőtáborából
Orbán hosszan beszélt az ellenfélről, a választási kampány megváltozásáról, a digitális térről és az előttük álló feladatokról. Szerinte vannak „gyalázatos állapotban lévő” választókerületeik.
Az Erzsébet-táborban 1500 aktivista gyűlt össze, akiket a Fidesz vezetői készítettek fel a következő választási kampányra. A miniszterelnök is hosszú beszédet tartott a jövőbeli feladatokról, a személyes motivációjáról és a megváltozott politikai környezetről – innen szivárgott ki a Orbán Viktor hangfelvétele a Telexhez.
Orbán már az elején jelezte, hogy nem lelkesítő beszédet tart. „Nem azért jöttem, hogy lelkesítő beszédeket mondjak nektek, mert hát minek” – mondta. A hallgatóságot játékosoknak nevezte, magát játékosedzőnek, aki a kampánycsapattal együtt készíti a meccstervet.
„Az utcai küzdelembe bevonjuk a bátorságlovagot, Lázár Jánost” – kezdte a sort Orbán arról, hogy kik segítik játékosedzői munkáját. A tervezőasztal mögött pedig Orbán Balázs ül. A miniszterelnök szeptember elején Kötcsén jelentette be, hogy a kampányt a politikai igazgatójára bízta, és a Fideszt az elmúlt választásokon győzelemre vezető Gyürk András hátrébb lépett.
Gyürk stratégiai igazgatóként „a legtitkosabb munkák műhelyében” dolgozik, ő felel a mérésekért, a mérésekből levonható következtetésekért, és a kampány stratégiai kérdéseire adható jó válaszokért. A napi kampányműködést az Orbán Balázs vezette kampányközpont csinálja. Van egy mozgósítási igazgató is, „kommandante Kubatov”, akiknek az a dolga, hogy a Fidesz mozgósítási rendszerét működőképes állapotban tartsa.
„Segítsétek őt. Nem állunk jól. Nem állunk jól”
– mondta Orbán nyomatékosan.
Ezután kifejtette, hogy arra gondol, nincsenek jó állapotban az adatbázisaik, márpedig úgy nem lehet úgy választást nyerni, ha nem ismerik névről az összes szavazót. Az aktivistáknak mindenkit ismerniük kell, kétszer-háromszor meg kell keresni az embereket. „Többször megtámadva őket mindenféle hívásokkal és kontakttal, elviszik őket választani. Ha ez nincs, akkor nem tudunk nyerni” - fogalmazott a Telex szerint.
Orbán arról is beszélt, a politika régen programoktól, teljesítményről és vezetőktől szólt. Az emberek ezek alapján szavaztak. Ma viszont nem így alakul ki a politikai közhangulat. „Hanem mondjuk reggel valaki kiírja, hogy nem tudom, melyik kormánypárti politikus feleségének 86 centiméter magas sarkú cipője volt, ami egymillió forintba került”, és aztán erről van szó egész nap. Szerinte ilyen napi impulzuskampányokká alakult át a politika. „Kicsi, jelentéktelen ügyből elindul egy hógolyó, és estére egy nagy lavina lesz belőle.” Ha nem avatkoznak be ezekbe úgy, hogy ők is beszállnak vagy bedobnak egy másikat tudatosan, akkor minden nap el fogják veszíteni a közhangulatért folyó versenyt. Ugyanis ez minden nap halmozódik, és mire eljön „az értelmes vita kampányidőszaka, addigra van egy olyan közhangulat, hogy elvesztetted a választást”.
A digitális térben ezért legalább döntetlenre kell hozni a meccset – mondta –, hogy a Fidesz valóságban meglévő előnye érvényesülhessen.
„Nem kell közben élvezni, de a melót el kell végezni”
– fogalmazott.
A kampány sikeréhez elengedhetetlen a személyes mozgósítás is. Orbán szerint nem lehet úgy választást nyerni, ha nem ismerik név szerint az összes szavazót. Azt mondta, minden választókerületi elnököt meghallgattak, és kiderült, hogy „vannak kiemelkedően jól teljesítő vk-ink, vannak gyalázatos állapotban lévő, és vannak középszerű vk-ink is. Most csak arról beszélek, hogy nincsen rendben az adatbázis.” Az aktivistáknak minden szavazót többször meg kell keresniük, hívásokkal és személyes találkozásokkal.
A harcosokat Orbán a böllérekhez hasonlította, akik reggel hatra megérkeznek a pálinkára, míg a Digitális Polgári Körök tagjai csak a disznótoros vacsorára jönnek el.
„Ők is a mi híveink, sokan vannak, akik velünk vannak, de nem fognak személyes konfliktust vállalni.” Azt mondta, már az is számít, ha csak egy percet adnak az idejükből. A harcosok a dárda hegye, a DPK-k a nyele – magyarázta.
A beszéd egyik legszemélyesebb része egy gyerekkori emlék volt: Alcsúton nézte, ahogy a tehetséges csirkék már majdnem elszöknének, de nagyanyja levágja a szárnyukat. „Jönnek a komcsik, és hopp, levágják a szárnyadat. Esélyt se kapunk!” – mondta Orbán, aki szerint ez „életem meghatározó politikai élménye”.
Kitért arra is, hogy áprilisban átvette a kampány irányítását. Akkoriban azt mondták róluk, hogy „öregek, kövérek, lusták”, most viszont már szerinte „ilyen vélemény egyszerűen nincsen”. Hozzátette: az emberek ma már vállalhatónak tartják az elmúlt 16 évet, és ennek segítésére Orbán Balázs érvelő kártyákat készít.
Az ellenfelekről is szó esett.
„Az ellenfeleink gyülekezetének a magja az rossz emberek gyülekezete”
– fogalmazott Orbán, aki szerint ezek az emberek agresszívek, meg akarják félemlíteni a másikat. Azt mondta, ha csak jószándékkal és példamutatással próbálkoznak, nem nyernek. „Ha csak ennyit teszünk, akkor nem nyerjük meg a választást, hanem nagyon szimpatikus vesztesek leszünk.”
A győzelemhez fegyelem is kell, tette hozzá. Arra kérte a harcosokat, tartsanak önvizsgálatot, és rendezzék a személyes ügyeiket. „A jó harcos bátor, mégpedig azért, mert tudja, hogy vele van az igazság.” A végén újra a fociból hozott példát: most a Fidesz támad, az ellenfél védekezik, és „fel kell őket őrölni, le kell őket gyengíteni, és a választás napján be kell vinni a végzetes csapást”.
Az Erzsébet-táborban 1500 aktivista gyűlt össze, akiket a Fidesz vezetői készítettek fel a következő választási kampányra. A miniszterelnök is hosszú beszédet tartott a jövőbeli feladatokról, a személyes motivációjáról és a megváltozott politikai környezetről – innen szivárgott ki a Orbán Viktor hangfelvétele a Telexhez.
Orbán már az elején jelezte, hogy nem lelkesítő beszédet tart. „Nem azért jöttem, hogy lelkesítő beszédeket mondjak nektek, mert hát minek” – mondta. A hallgatóságot játékosoknak nevezte, magát játékosedzőnek, aki a kampánycsapattal együtt készíti a meccstervet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vasárnap egy észak-koreai katona Dél-Koreába szökött a szigorúan őrzött szárazföldi határon – írja az AP hírügynökség.
A dél-koreai hadsereg szerint
a férfi a határ középső szakaszán lépte át a vonalat, ezután őrizetbe vették. A katona jelezte, hogy Dél-Koreában akar letelepedni.
Ez az első bejelentett eset azóta, hogy 2024 augusztusában egy észak-koreai törzsőrmester a keleti szakaszon jutott át Dél-Koreába.
A demilitarizált övezet 248 kilométer hosszú és 4 kilométer széles; aknamezők, harckocsiakadályok, szögesdrótkerítések és katonai alakulatok védik. Éppen ezért ritka, hogy valaki a szárazföldi határon próbáljon átszökni. 2017-ben egy menekülő észak-koreai katonának sikerült átfutnia a határon, akkor az északi katonák körülbelül 40 lövést adtak le rá, a dél-koreaiak pedig biztonságba húzták a sebesültet.
Az 1950–53-as koreai háború óta nagyjából 34 ezer észak-koreai érkezett Dél-Koreába, többségük Kínán keresztül, mert Kína Észak-Koreával hosszú, nehezen ellenőrizhető közös határon osztozik.
A 444 olvasója, Attila szombaton késő este ért haza budai, XII. kerületi otthonához, és nem várt események történtek a ház előtt.
„Leparkolás után gyanútlanul kiszálltunk az autóból, és körülbelül tőlünk 10 méterre,
pont a házunk bejáratánál találkoztunk szembe ezzel a vaddisznócsordával.
Gyorsan visszamenekültünk a kocsiba, a felvétel már onnan készült, ahogyan elmennek mellettünk” – írta a meglepett férfi, aki összesen 16 darab állatot számolt meg, a vaddisznók nem ijedtek meg, békésen haladtak tovább a budai éjszakában.
A váratlan esetről készült videót a 444 osztotta meg.
„Győr állomáson szünetel a vonatközlekedés, biztosítóberendezési hiba miatt.
A Győrt érintő vonalakon utazók az esti órákban jelentősen hosszabb eljutási időre, pótlóbuszos átszállásra kell számítsanak”
– írta vasárnap este 20 órakor oldalán a MÁV.
„Pótlóbuszok szervezése, a forgalom átszervezése folyamatban” – közölték. Az Emma térképes keresőn szereplő adatok szerint több vonat már 15-30 perces késésben van, de akad olyan is, ami már egy vagy akár másfél óra késést is összeszedett az eredeti menetrendjéhez képest. Győrszentiván és Öttevény, Győrszabadhegy és Győr között pótlóbuszok szállítják az utasokat.
Fél hét körül még azt írták, hogy „Győrnél biztosítóberendezési hiba lassítja a közlekedést. A Győrt érintő vonalakon utazók az esti órákban késésekre, hosszabb menetidőre kell számítsanak”. Ezután
20 óra után érkezett a hír, hogy Győrben szünetel is a vonatközlekedés.
A Telex olvasói arról számoltak be, hogy a vasárnapi legfrekventáltabb időszakban teljes összeomlást tapasztalnak. „Vonatok maradnak ki, én személyesen 1+ órás késéssel várakozok a vonaton Győr állomáson. A vonatra már áttereltek másik, kimaradt vonatokról is embereket, teljes a káosz. Semmi tájékoztatás nem érkezik” – írták.
Másik arról számoltak be, hogy a Railjet, az IC, a Regiojet is régóta várakozik a vágányokon.
„Győr állomáson szünetel a vonatközlekedés, biztosítóberendezési hiba miatt.
A Győrt érintő vonalakon utazók az esti órákban jelentősen hosszabb eljutási időre, pótlóbuszos átszállásra kell számítsanak”
– írta vasárnap este 20 órakor oldalán a MÁV.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!