Trump már tárgyalhat az orosz–ukrán háború lezárásáról, Európa aggódik az amerikai támogatás miatt

Hadházy Ákos Facebook-posztjában jelentette be, hogy elvitte a francia közszolgálati televízió stábját az Orbán-család hatvanpusztai birtoka fölé. A pilótaengedéllyel is rendelkező országgyűlési képviselő azt írta:

Nem baj, ha a franciák is tudják, hogy mi áll Orbán Viktor propagandaszólamai mögött: Európa legkorruptabb politikusa, akinek muszáj újra és újra egyre nagyobbakat hazudnia, mert túl sokat lopott már.”

A riportban egyébként röviden bemutatják Orbán Viktor édesapját és vejét, Tiborcz Istvánt, valamint megszólalnak benne helyi, felcsúti emberek is.

A független honatya legutóbb szeptemberben mutatta be, hogy állnak a luxusbirtok aktuális fejlesztései.

Talán már nincs ember, aki ne tudná, hogy egymásnak feszült tegnap Menczer Tamás és Magyar Péter. A TISZA Párt elnökének (egyébként meghiúsult) pécsi gyermekotthon-látogatásán megjelenő Menczer stílusát sokan kritizálták és parodizálták, de most Magyar Péter egy számukra pozitív hozadékról is beszámolt.

Az ellenzéki politikus azt állítja, hogy meglódult az adakozási kedv és nőtt az érdeklődés is pártjuk iránt a keddi Menczer-Magyar csörte után. Úgy fogalmaz:

„Köszönjük Orbán Viktor kocsmatöltelék kommunikációs igazgatójának, hogy a pécsi gyermekotthon előtti vállalhatatlan ordítozásának köszönhetően egy nap alatt:

• több, mint ötmillió forint értékben érkeztek egyedi támogatások a Tisza Párthoz;
• 200-an iratkoztak fel rendszeres támogatónak a rendszerváltó kártyára;
• megnőtt a TISZA Párt webshopjának a forgalma;
• több, mint 200 példányt vásároltak a Magyarország felébredt - Tégláról téglára című könyvünkből;
• több ezerrel nőtt a követőim száma a közösségi méda platformokon;
• sok tősgyökeres fideszes család jelezte, hogy Menczer tegnapi performansza volt az utolsó csepp a pohárban és 2026-ban biztosan a TISZA Pártra szavaznak.

Hozzáteszi:

Somogyi Zoltán egy réges-régi, ma már történelmi felvétel alapján próbálja meg bemutatni a magyar közéleti-politikai kommunikációs kultúra változását a rendszerváltás óta.

Ehhez az idősebbeknek még talán ismerősnek csengő Kónya-Pető-vita felvételeihez fordul a lapunknak is gyakran nyilatkozó szociológus. Az akkori két legnagyobb párt, a konzervatív MDF és a liberális SZDSZ prominens politikusainak beszélgetését azóta is sokan sok szempontból elemezték.

Kónya Imre és Pető Iván (a felvétel készítésekor mindketten pártjuk frakcióvezetői) olyan dolgokról beszélnek, mint történelmi igazságszolgáltatás vagy az értelmiség és különböző értelmiségi foglalkozások szerepe a politikai és közéletben. A közönségnek is kérdezési lehetőséget biztosító rendezvényen Kónya kifejti, hogy

A videóba folyamatosan bevágják a tegnapi "vita" részleteit, amiben a Magyar Pétertől néhány méterre megálló Menczer Tamás folyamatosan „kicsizi” politikai ellenfelét, többször teszi fel neki azt a kérdést, hogy „csak ennyit tudsz?!”, egy ponton pedig egykori párkapcsolatait, sőt gyerekével való viszonyát próbálja az orra alá dörgölni. Magyar Péter válaszul gyakran tesz megjegyzést a kormánypárti politikus szájszagára és fogai állapotára.

Természetesen egy rendezett vitaszituáció minden esetben más, mint egy spontán utcai találkozó, de így sem tanulságoktól mentes megnézni a videómontázst, amihez Somogyi annyit írt: „A hátramenetről egy gyors összehasonlítás, miközben 1991-ben az egy nagyon éles vita volt, kérdező közönség előtt természetesen, egymással leülve, a kommunista gyilkosokról és az igazságtétel lehetőségéről vitatkozva…”

„A Szegedi Tudományegyetem soha nem gátolta az új tiszai híd megépítését, ez minden szegedi polgár érdeke” – jelentette ki az Indexnek Fendler Judit, a Szegedi Tudomány Egyetem kancellárja. Korábban Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter arra utalt, az egyetem lehet az akadálya annak, hogy a városban felépítsék a harmadik Tisza-hidat.

Lázár még november közepén látogatott Szegedre, hogy tárgyaljon Botka László polgármesterrel – többek között – a város harmadik hídjának építéséről.

Lázár akkor azt is hozzátette, hogy ez az első lépés, és azt is hozzátette: amíg az egyetem ezt nem fogadja el, addig nehéz továbblépni.

Az egyetem kancellárja azonban most az Indexnek arról beszélt, hogy ők soha nem gátolták a híd építését. Fendler Judit szerint már 2021-ben kezdeményezték az egyeztetést ebben a tárgyban, hiszen egyértelmű, hogy a híd építésének része az egyetem kieső funkcióinak pótlása.

– fogalmazott a kancellár. Azt is hozzátette, hogy a végleges nyomvonal a Déli Klinikapark területén több egyetemi épületet érint, ilyen például a klinikák hőközpontja, a veszélyeshulladék-égető és a Biobank.

„Mivel a Klinikai Központ nemzeti létfontosságú rendszerelemnek minősül, a folyamatos működést és az ahhoz szükséges szolgáltatásokat biztosítani kell. A kieső funkciókat először pótolni szükséges, és utána lehet elbontani azokat. Az ÉKM elkészít egy koncepciótervet az egyetem segítségével és a kuratórium jóváhagyásával, annak mentén elindulnak a tervezések, majd a kivitelezés és az üzembe helyezés” – tette hozzá az egyetemi vezető.

Lázár János szerint a kormánynak a 2026-os országgyűlési választások előtt kell döntenie arról, hogy lesz-e pénz a híd megépítésére. Mindenesetre a minisztérium közlése szerint az építési engedélyek már megvannak a kiviteli tervekkel együtt.