„Hadd folyjon az olaj!” – Trump bejelentette az iráni-amerikai megállapodást a békéről
A megállapodás értelmében megnyílik a Hormuzi-szoros, szakértők szerint azonban az olajszállítás nem fog azonnal visszaállni a háború előtti szintre. Az egyezmény egy 60 napos tűzszünet-hosszabbítást is tartalmaz, de Izrael libanoni hadműveletei veszélyeztetik a sikerét.
„Hadd folyjon az olaj!” – ezzel a felkiáltással jelentette be Donald Trump vasárnap egy közösségi médiás bejegyzésben, hogy megállapodás született az Egyesült Államok és Irán között az ellenségeskedések lezárásáról. Az amerikai elnök közölte, hogy
a globális olajkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros megnyílik a kereskedelmi hajózás előtt, az Egyesült Államok pedig feloldja a haditengerészeti blokádot.
A bejelentés igen kedves születésnapi ajándék volt Trump számára, ám a részletek egyelőre szűkösek, és a megállapodás sikerét több tényező is veszélyezteti – írja a BBC.
A mostani megállapodás egy 60 napos tűzszünet-hosszabbításról is rendelkezik, ami alatt a felek technikai egyeztetéseken dolgozzák ki a részleteket. JD Vance amerikai alelnök a Fox Newsnak adott interjújában arról beszélt, hogy
a megállapodásba beépítették, hogy Irán soha nem juthat nukleáris fegyverhez, és az Egyesült Államok képes lesz ellenőrizni a megfelelést.
Nyitott kérdés maradt azonban, hogy milyen korlátozások vonatkoznak majd az urándúsításra, és mi lesz Irán már meglévő, magasan dúsított uránkészletével.
Az iráni fél óvatosabban fogalmazott. Az ország Legfelső Nemzetbiztonsági Tanácsa vasárnap közleményt adott ki, amelyben a végső megállapodás feltételeiről írtak.
Közölték, hogy „a végső tárgyalásokat elhalasztják mindaddig, amíg a másik fél nem teljesíti a memorandum szerinti kötelezettségeit”.
Energiapiaci szakértők arra figyelmeztettek, hogy az olajszállítás nem fog azonnal visszaállni a háború előtti szintre. Az AP hírügynökség szerint a tankhajók torlódásának felszámolása, az aknák eltávolítása és a termelés helyreállítása hetekig is eltarthat.
A helyzetet tovább bonyolítja Izrael szerepe. Trump az Axiosnak arról beszélt, hogy dühös volt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre a hétvégi, Libanon elleni csapások elrendelése miatt, mert attól tartott, hogy ezek a katonai akciók megfúrhatják a már majdnem véglegesített iráni egyezményt.
Ha Izrael újabb hadműveletekbe kezd, Irán ismét lezárhatja a szorost, veszélybe sodorva a világgazdaságot.
Az egyezménynek komoly amerikai belpolitikai tétje is van. Vance alelnök elismerte, hogy a háború a magas energiaárak miatt sok amerikainak okozott nehézséget, és ígéretet tett az árak csökkenésére. „Az elsődleges üzenetem az amerikai népnek: köszönöm” – mondta. A novemberi félidős kongresszusi választások előtt a republikánusokra egyre nagyobb nyomás nehezedik. Egy friss YouGov-felmérés szerint az amerikaiak 63 százaléka elégedetlen Trump gazdaságkezelésével. Ha a benzinárak érdemben csökkenni kezdenek, az kézzelfogható jele lehet a helyzet javulásának a választók számára.
„Hadd folyjon az olaj!” – ezzel a felkiáltással jelentette be Donald Trump vasárnap egy közösségi médiás bejegyzésben, hogy megállapodás született az Egyesült Államok és Irán között az ellenségeskedések lezárásáról. Az amerikai elnök közölte, hogy
a globális olajkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros megnyílik a kereskedelmi hajózás előtt, az Egyesült Államok pedig feloldja a haditengerészeti blokádot.
A bejelentés igen kedves születésnapi ajándék volt Trump számára, ám a részletek egyelőre szűkösek, és a megállapodás sikerét több tényező is veszélyezteti – írja a BBC.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába a rengeteg üres hely, nem adnak jegyet az InterCityre a Budapest-Pécs vonalon
A MÁV a szakaszos vonatpótlások miatt korlátozza a jegyeladást a Budapest–Pécs vonalon, még akkor is, ha a szerelvényen van szabad hely. A vasúttársaság a rendelkezésre álló pótlóbuszok szűkös kapacitásához igazítja az eladható jegyek számát.
Egyre több utas számol be arról, hogy a MÁV jegypénztárainál „telt házra” hivatkozva nem tud jegyet venni a Budapest és Pécs között közlekedő InterCity-járatokra, miközben a vonatok szinte üresek – írja a Blikk.
Egyikük a múlt csütörtökön Kelenföldön próbált jegyet venni a 13 óra 32 perckor Pécsre induló InterCityre. A pénztárhoz érve azonban váratlan elutasításban volt része.
„A pénztáros bele sem nézett a termináljába, kapásból rávágta, hogy nincs hely, sem az első, sem a másodosztályra” – emlékezett vissza az esetre, ami miatt végül a következő vonatra volt kénytelen jegyet váltani.
A visszajelzések alapján a jelenség nem egyedi, hanem mindennapos gyakorlat a dél-dunántúli fővonalon.
A vasúttársaság egy korábbi megkeresésre lényegében elismerte, hogy a vonatjegyek értékesítését szándékosan a rendelkezésre álló pótlóbuszok kapacitásához igazítják.
Ezzel a módszerrel elkerülik, hogy a csatlakozásnál az utasok az állomáson rekedjenek, mert nem férnek fel a buszokra. Az InterCity-k így akár üres helyekkel is elindulhatnak, ha a pótlásra szánt buszokon már nincs elég hely.
A kellemetlenségek a pótlóbuszos szakaszon folytatódtak. Az utasoknak a korábbi években megszokott, nagy csomagterű turistabuszok helyett ezúttal helyi, városi közlekedésre tervezett járművekkel kellett utazniuk.
„Ezeken a buszokon nincs hova tenni a csomagokat” – mutatott rá a logisztikai hibára az egyik utas.
Szerinte emiatt a közlekedőfolyosó is teljesen megtelik a felcipelt bőröndökkel, vagy az utas melletti ülésre kerülnek a csomagok, ami miatt amúgy is jóval kevesebb az ülőhely, miközben az emberek nyomorognak.
A MÁV egy 1,15 milliárd forintos beruházás keretében végzi a Rétszilas és Dombóvár közötti szakasz karbantartását, a munkák idején több InterCity-szakaszt pótlóbusz fed le. A MÁV hivatalos közleménye szerint a kapacitásokat az átlagos kereslethez igazítják, és szükség esetén bővítenek, a vágányzár idejére pedig napi három pár új Volán-expresszbuszt is beállítottak a két város között.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium az elmúlt hetekben több, átláthatóságot érintő lépést is kommunikált: visszakapcsolták a késéseket mutató élő vonatkövető rendszert, miközben a vasúttársaság korlátozott járműkapacitással küzd, amit az is jelez, hogy népszerű járatokon, például az Adria InterCityn is bérelt kocsikat kell bevetni.
Egyre több utas számol be arról, hogy a MÁV jegypénztárainál „telt házra” hivatkozva nem tud jegyet venni a Budapest és Pécs között közlekedő InterCity-járatokra, miközben a vonatok szinte üresek – írja a Blikk.
Egyikük a múlt csütörtökön Kelenföldön próbált jegyet venni a 13 óra 32 perckor Pécsre induló InterCityre. A pénztárhoz érve azonban váratlan elutasításban volt része.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Mandiner című vicclap az államhoz kerül, mi leszünk a kiadói, nekünk kell meghatározni a tartalmát
A miniszterelnök az Országgyűlésben beszélt a lap jövőjéről, amelyet egyúttal „vicclapnak” is nevezett. A bejelentés a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) felszámolásáról szóló vita közben hangzott el.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, a kormány határozná meg a Mandiner tartalmát, miután a lap állami kiadásba kerül. Magyar Péter az Országgyűlésben beszélt erről, a lapot „vicclapnak” nevezve.
„Értem én, hogy fáj neked, hogy a Mandiner című vicclap most már az államhoz kerül, és mi leszünk a kiadói, nekünk kell majd meghatározni azt a tartalmat, amit ott le fognak adni” – mondta a kormányfő Orbán Balázs fideszes politikusnak, a lapot tulajdonló Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnökének.
A kijelentésre Orbán Balázs reagált. A fideszes politikus szerint
„Magyarország miniszterelnöke a parlamentben kiabálja, hogy ő fogja kiadni a Mandiner lapot, márpedig még a kommunizmus idején sem merték a politikusok ilyen nyíltan megfogalmazni ez irányú ambícióikat”
Az éles vita az Alaptörvény 16. módosításának tárgyalásán alakult ki. A parlament ezen a napon fogadta el a módosítást, amely megteremtette a jogi alapot a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) felszámolásához. Ezen alapítványokba helyezett át korábban az Orbán-kormány ezermilliárd forintnyi állami vagyonelemet.
A miniszterelnök a vitában azt is hozzátette Orbán Balázs felé: „Értem, hogy probléma neked, hogy a Libri és egyéb dolgok visszakerülnek a jogos tulajdonosaikhoz, de ahhoz is gratulálok neked, hogy nevetés nélkül el tudtad mondani, hogy mennyi fajta jó dolgot tettek a kekvák a magyar felsőoktatással, és általában a magyar oktatással”.
Bár a Mandiner mellett az InfoRádió is az MCC Alapítványhoz tartozik, a rádió jövőjéről egyelőre nem esett szó a miniszterelnök felszólalásában.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, a kormány határozná meg a Mandiner tartalmát, miután a lap állami kiadásba kerül. Magyar Péter az Országgyűlésben beszélt erről, a lapot „vicclapnak” nevezve.
„Értem én, hogy fáj neked, hogy a Mandiner című vicclap most már az államhoz kerül, és mi leszünk a kiadói, nekünk kell majd meghatározni azt a tartalmat, amit ott le fognak adni” – mondta a kormányfő Orbán Balázs fideszes politikusnak, a lapot tulajdonló Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnökének.
A kijelentésre Orbán Balázs reagált. A fideszes politikus szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
HVG: Palotaforradalom tört ki az ügyészségen, miután az aranykonvoj-ügy miatt lemondott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője az aranykonvoj-ügy miatt távozott posztjáról, ami után több főügyész is szembefordult a vezetéssel. A konfliktus hátterében a titkosszolgálatok jogellenesnek vélt beavatkozása áll, ami a legfőbb ügyész pozícióját is megrengetheti.
„Palotaforradalom” tört ki az ügyészségen, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál múlt hétfőn lemondott. Ez egy olyan dominót dönthet el, amely a legfőbb ügyész székét és a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját is magával ránthatja az ukrán aranykonvoj-ügyben, ahol a szálak egészen a korábbi kormányig vezethetnek – írja a HVG.
A Legfőbb Ügyészség hivatalosan „nyomozástaktikai” vitával magyarázta a távozást, de a háttérben ennél jóval súlyosabb konfliktusok húzódnak.
A lemondás valódi oka a HVG információi szerint az, hogy
a főügyész nehezményezte a titkosszolgálatok, különösen az Alkotmányvédelmi Hivatal jogalap nélküli beavatkozását a büntetőeljárásba.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőinek tanúvallomásai megerősítik, hogy az ukrán pénzszállítókat csak azután hallgathatták ki, hogy a titkosszolgálat munkatársai már végeztek a bilincsben és csuklyában tartott tanúkkal.
A pénzügyőrök számára az is gondot okozott, hogy a feljelentés nem tartalmazta, milyen bűncselekményből származik a pénz, ami a pénzmosás megállapításának alapfeltétele. Egy NAV főosztályvezető a meghallgatásán arról beszélt, hogy komoly kétségei voltak az eljárás megalapozottságával kapcsolatban.
„Mivel a magyar jogszabályok szerint az autonóm pénzmosás nincsen büntetve, ezért kérdések voltak bennem, hogy ezzel mit fogok tudni kezdeni” – mondta.
Hozzátette, abban bízott, hogy a titkosszolgálatoknak biztosan vannak adataik. „Engem igazából az nyugtatott meg, hogy a feljelentésben szerepelt, hogy az Információs Hivatal adatai alapozzák meg a feljelentést, amelyet az AH tesz meg a legfőbb ügyésznek címezve. Számomra ezen szervek jelenléte alapján egyfajta megnyugvás volt, hogy valamilyen adatuk biztos, hogy van.”
A jogi aggályok mellett az ügyészségen belüli intézményi harc is kiéleződött.
Miután Fürcht Pál akadékoskodni kezdett, a Legfőbb Ügyészség a feje fölött átnyúlva instruálta a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetőjét, hogy az ügyet úgy kezelje, mintha a titkosszolgálatoknak nem lett volna közük az ukránok jogellenes fogva tartásához.
Mivel ez nem formális utasítás, hanem „iránymutatás” volt, az érintett ügyész nem jelenthetett be elfogultságot, miközben a karrierjét kockáztatta volna, ha nem hajtja végre.
Fürcht lemondása után több főügyész is mögé sorakozott fel, amit a HVG-nek belső források „palotaforradalomként” jellemeztek. A felelősségi kérdések így már nem kerülhetik meg a végrehajtó szervek vezetőit.
Ha a nyomozás során sem a titkosszolgálatok, sem az ügyészség, sem a NAV felelőssége nem állapítható meg, a gyanúsítotti kör középpontjába a Terrorelhárítási Központ és annak leváltott főigazgatója, Hajdu János kerülhet.
A volt Orbán-kormány tagjaihoz – például Farkas Örs államtitkárhoz, Rogán Antal miniszterhez vagy Orbán Viktor volt kormányfőhöz – csak abban az esetben lehetne eljutni, ha Hajdu János vallomást tenne arról, hogy tőlük kapta az utasítást a rajtaütésre.
A személyi következmények a rendszer csúcsát is érinthetik.
Amennyiben a belső feszültségek Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondásához vezetnek, az utódját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel.
Egy 2024-es törvénymódosítás óta a posztra már nem kizárólag ügyészek közül lehet jelöltet állítani, így a merítés jóval tágabb lehet.
Mint ismert, március 5-én a TEK és a NAV látványos akcióban csapott le az ukrán aranykonvojra, és mintegy 27 milliárd forint értékű vagyont foglalt le. Május elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Magyarország visszaadta a pénzt és az aranyat az ukrán állami Oscsadbanknak.
„Palotaforradalom” tört ki az ügyészségen, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál múlt hétfőn lemondott. Ez egy olyan dominót dönthet el, amely a legfőbb ügyész székét és a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját is magával ránthatja az ukrán aranykonvoj-ügyben, ahol a szálak egészen a korábbi kormányig vezethetnek – írja a HVG.
A Legfőbb Ügyészség hivatalosan „nyomozástaktikai” vitával magyarázta a távozást, de a háttérben ennél jóval súlyosabb konfliktusok húzódnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlan rendelettel ismerte be Trump, hogy mekkora bajban van az amerikai hadsereg
Az amerikai elnök egy elnöki irányelvben rendelte el a hadiipar felpörgetését a Védelmi Termelési Törvény alkalmazásával. A dokumentum a megcsappant lőszerkészleteket „közvetlen fenyegetésnek” nevezi a nemzetbiztonságra.
„Közvetlen fenyegetést” jelent az Egyesült Államok védelmi készültségére a lőszerek és egyéb hadianyagok vészesen megcsappant raktárkészlete – derül ki egy kedden nyilvánosságra hozott elnöki irányelvből. A Donald Trump által jegyzett dokumentum szerint a készletek feltöltése évekbe telhet.
Az elnök a dokumentumban utasította a hadügyminisztériumot az amerikai hadiipari termelés azonnali fokozására, és ehhez egy hidegháborús időket idéző törvényt, a Védelmi Termelési Törvényt is bevetette.
A rendelet külön felhatalmazást ad Pete Hegseth hadügyminiszternek, hogy a védelmi ipar szereplőivel rugalmasabb megállapodásokat kössön a gyártás felpörgetése érdekében.
Az elnöki beismerés éles ellentétben áll a miniszter napokkal korábbi nyilatkozatával: Hegseth vasárnap a CBS News „Face the Nation” című műsorában még „gyártott történetnek” nevezte azokat a felvetéseket, amelyek szerint az amerikai haderő lőszerhiánnyal küzdene.
A készletek apadásának legfőbb oka valójában az ukrajnai háború támogatása, ami miatt Európában, így Magyarországon is, felgyorsult a lőszergyártás. Ezzel párhuzamosan a technológiai váltás is kihívások elé állította a Pentagont: a hadviselés jövőjét jelentő, mesterséges intelligenciára épülő autonóm fegyverrendszerek fejlesztése mellett a hagyományos tüzérségi lőszerekből is hatalmas mennyiséget kellene gyártani.
A probléma gyökerét a globális ellátási láncok törékenysége jelenti. A legmodernebb fegyverekhez szükséges ritkaföldfémek piacát szinte teljesen Kína uralja, amely korábban már élt az exportkorlátozás fegyverével, ezzel is rámutatva az amerikai hadiipar egyik legfőbb sebezhetőségére. Az elmúlt években a hadiipari együttműködés a szövetségesekkel, köztük Magyarországgal is felértékelődött.
Az irányelv szerint a „korlátozott gyártási kapacitás, a törékeny ellátási láncok, a hosszú beszerzési idő, és az ehhez kapcsolódó előállítási szűk keresztmetszetek akadályozhatják az Egyesült Államokat abban, hogy legyártsa, fenntartsa és bővítse azon lőszereket, rakétákat és felszereléseket, amik szükségesek a nemzet védelméhez”.
„Közvetlen fenyegetést” jelent az Egyesült Államok védelmi készültségére a lőszerek és egyéb hadianyagok vészesen megcsappant raktárkészlete – derül ki egy kedden nyilvánosságra hozott elnöki irányelvből. A Donald Trump által jegyzett dokumentum szerint a készletek feltöltése évekbe telhet.
Az elnök a dokumentumban utasította a hadügyminisztériumot az amerikai hadiipari termelés azonnali fokozására, és ehhez egy hidegháborús időket idéző törvényt, a Védelmi Termelési Törvényt is bevetette.
A rendelet külön felhatalmazást ad Pete Hegseth hadügyminiszternek, hogy a védelmi ipar szereplőivel rugalmasabb megállapodásokat kössön a gyártás felpörgetése érdekében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
