HÍREK
A Rovatból

Trump és Putyin kétórás beszélgetése után megindulhatnak a tűzszüneti tárgyalások Ukrajna és Oroszország között

A Fehér Ház közölte, hogy Trump egy második hívást is indított, amelyben Macron, Meloni, Stubb, Ursula von der Leyen és Zelenszkij is részt vett. Trump szerint a Vatikán kész helyet biztosítani később a béketárgyalások számára.


Donald Trump amerikai elnök hétfő délután két órán keresztül telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A beszélgetésről a Fehér Ház is beszámolt. A Reuters információi szerint Trump közvetlenül a hívás előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is váltott néhány szót.

A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt a hívás előtt újságíróknak elmondta: „Trump belefáradt és csalódott mindkét félben.” Hozzátette, hogy az elnök „világossá tette mindkét fél számára, hogy mielőbb látni akarja a békés megoldást és a tűzszünetet.”

Trump a Truth Social nevű közösségi oldalon azt írta, hogy a beszélgetés nagyon jól sikerült. Közölte: Oroszország és Ukrajna azonnal megkezdi a tűzszüneti, és ami még fontosabb, a háború lezárásához vezető tárgyalásokat.

Hozzátette, hogy ennek feltételeit a két fél egyezteti. Szerinte a beszélgetés hangulata és hangneme kiváló volt, és ha nem így lett volna, „akkor most mondanám, mintsem később”.

Putyin és Trump a keresztnevükön szólították egymást a hívás alatt – árulta el Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója, aki korábban Moszkva washingtoni nagykövete volt. „Trump azt mondta: „Vlagyimir, bármikor felhívhatsz, szívesen felveszem és beszélgetek veled.” - írta az AP.

Putyin a beszélgetés után újságíróknak úgy fogalmazott, hogy „általánosságban a jó úton haladunk”. A RIA orosz hírügynökség szerint a két vezető egyeztetése „informatív és segítőkész volt”. Putyin szerint Oroszországnak és Ukrajnának olyan kompromisszumokat kell kötnie, amelyek mindkét fél számára elfogadhatóak, mielőtt fegyvernyugvásról dönthetnének.

Az orosz elnök kijelentette, hogy a krízis békés rendezését támogatja, és kész Kijevvel közösen dolgozni egy memorandumon, amely a jövőbeni béketárgyalások alapját képezheti.

Hangsúlyozta, hogy meg kell szüntetni a válság gyökereit, ám Kijev korábban visszautasította az ennek feltételeként megfogalmazott követeléseket, mivel azok szerintük sértik az ország szuverenitását.

Putyin elutasította azt a 30 napos feltétel nélküli tűzszünetet is, amelyet amerikai tisztviselők a beszélgetés egyik fő céljaként emlegettek. Úgy véli, a békéhez vezető leghatékonyabb utat kell megtalálni.

Zelenszkij a sajtónak elmondta, hogy Trumppal folytatott rövid beszélgetésében hangsúlyozta: Ukrajna nélkül ne szülessen döntés az ország jövőjéről. Arról is beszélt, hogy felvetette Oroszország szankcionálásának lehetőségét.

Trump szerint Oroszország átfogó gazdasági együttműködésre törekszik az Egyesült Államokkal, ha a háború véget ér. Úgy látja, a lehetőségek határtalanok, és Ukrajna is profitálhatna ebből az újjáépítés során.

Trump elmondta, hogy a beszélgetés során a kereskedelem is téma volt, ami arra utal, hogy gazdasági eszközökkel próbálhatja elősegíteni a megállapodást. Scott Bessent pénzügyminiszter az NBC „Meet the Press” című műsorában úgy fogalmazott, Trump világossá tette: ha Putyin nem mutat hajlandóságot a tisztességes tárgyalásra, további szankciók következhetnek. Szerinte a Biden-kormány idején bevezetett korábbi szankciók nem bizonyultak elégségesnek, mert nem csökkentették Oroszország olajból származó bevételeit, mivel attól tartottak, hogy ez növeli az amerikai árakat.

Az amerikai elnök már tájékoztatta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, Emmanuel Macron francia elnököt, Giorgia Meloni olasz kormányfőt, Friedrich Merz német kancellárt és Alexander Stubb finn elnököt a tárgyalások megindulásáról

A Fehér Ház közölte, hogy Trump egy második hívást is indított, amelyben Macron, Meloni, Stubb, Ursula von der Leyen és Zelenszkij is részt vett.

Trump szerint a Vatikán kész helyet biztosítani a béketárgyalások számára.

Az amerikai alelnök, JD Vance a hívás előtt kijelentette, hogy Trump akár ki is vonulhat az egyeztetésekből, ha úgy látja, Putyin nem tárgyal komolyan. „Azt mondanám, több mint nyitottak vagyunk arra, hogy otthagyjuk az egészet” – jelentette ki Rómában, miután találkozott Leo pápa XIV-gyel.

Ez volt a harmadik alkalom Trump januári beiktatása óta, hogy telefonon tárgyalt Putyinnal. Belső források szerint az elnököt már erősen frusztrálta a folyamat lassúsága.

Zelenszkij vasárnap Rómában találkozott JD Vance alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Azt nyilatkozta, hogy az isztambuli egyeztetéseken „az oroszok alacsony szintű küldöttséggel jelentek meg, akik nem hozhattak döntéseket”. Azt is hozzátette, hogy Ukrajna valódi diplomáciai munkát folytat a tűzszünet érdekében.

Pénteken Isztambulban újra találkozott az orosz és ukrán delegáció, de kevesebb mint két óra után véget értek a megbeszélések, anélkül, hogy fegyverszünet született volna. Ugyanakkor a felek megállapodtak abban, hogy ezer-ezer hadifoglyot cserélnek ki. Az ukrán hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov az ukrán televízióban azt mondta, az első cserére már a héten sor kerülhet.

Putyin visszautasította Zelenszkij ajánlatát egy személyes találkozóra Törökországban, amely az ukrán fél által javasolt 30 napos tűzszünet alternatívája lett volna.

Trump a közel-keleti útja végén így nyilatkozott: Putyin azért nem ment el Törökországba, mert ő maga sem volt ott. „Ő és én találkozni fogunk, és vagy megoldjuk, vagy nem” – mondta újságíróknak, miközben felszállt az Air Force One-ra. „Legalább tudni fogjuk. Ha nem oldjuk meg, az is érdekes lesz.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Megittam a kávémat, megköszöntem az együttműködés lehetőségét és távoztam” – Lázár János szerint a bábolnaiaknak nem kellett az 1 milliárdja
A miniszter szerint a bábolnai polgármester azt mondta neki, hogy „ő ennél sokkal többre gondolt, sokkal többet szeretne”.


„Nem tudom, hogy mi a polgármester asszony problémája, mert amellett, hogy nagyra becsülöm a munkáját, egy együttműködési javaslattal jártam nála május 6-án” – mondta hétfői videójában Lázár János.

Az építési és közlekedési miniszter a videóban azt próbálta elmagyarázni, hogy ígérete ellenére miért nem kap kártalanítást Bábolna a ragadós száj- és körömfájás járvány miatt ott elhelyezett ötezer állattetem után.

Lázár elismételte a tárca korábbi közlését, vagyis, hogy szerinte a bábolnai polgármester, Horváth Klára elutasította az egymilliárdos kártérítési ajánlatot.

Azt mondta, azért ment el Bábolnára a száj- és körömfájás járvány után, mert szerinte „Bábolnát megilleti egyfajta kompenzáció”, amiért a járvány miatt letölt állatok közül ötezret a település melletti dögtemetőben temettek el.

„Ez nyilvánvaló aggodalmat keltett, riadalmat, pánikot, félelmet gerjesztett a bábolnaiakban, és szerettem volna ezt az együttműködést kisimítani” - mondta a miniszter.

„Ezért ajánlottam egymilliárd forint rendkívüli támogatást - körülbelül ennyi az iparűzési adó bevétele Bábolnának - és felajánlottam 100 milliós nagyságrendben a jövőre nézve az ATEV támogatását a város civil szervezetei és civil közösségei számára. (…) Azt mondta a polgármesterasszony, hogy ő ennél sokkal többre gondolt, sokkal többet szeretne. Megittam a kávémat, megköszöntem az együttműködés lehetőségét és távoztam”

- fogalmazott Lázár.




„Nagyon sajnálom, a bábolnaiak forduljanak a polgármester asszonyhoz”

- jegyezte meg végül a miniszter.

A bábolnai polgármester ugyanakkor azt állítja, hogy ő nem állt el az ajánlattól. Horváth Klára szerint a májusi találkozó valóban nem a legbarátságosabb hangnemben zajlott, mert eléggé forrtak az indulatok akkoriban, ugyanakkor „hülye lenne az a polgármester, aki egy ilyenre nemet mond”. Szerinte a város azóta is abban a hiszemben levelezett a miniszterrel és minden érintettel, hogy a támogatások úton vannak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Jön az újabb hidegfront: zivatar, felhőszakadás, jégeső és lehűlés érkezik szerdára
Jelentősen visszaesnek a maximumok, és lesz, ahol 30 millimétert meghaladó csapadék is eshet 24 óra alatt.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. július 14.



A hétvégén visszatérő kánikula hamarosan véget ér - írja az Időkép. A lehűléssel együtt pedig jelentősebb csapadékot is kapunk egy szerdán érkező hidegfrontnak és a vele együtt érkező nedvesebb légtömegnek köszönhetően.

A kánikula kedden már mérséklődik a többfelé megélénkülő északnyugati szél hatására, és egy összeáramlási vonal mentén főként keleten készülhetünk záporokra, zivatarokra, melyeket felhőszakadás, viharos széllökések és apró szemű jégeső is kísérhet.

Az igazi öntözést azonban a szerdai front hozza meg. Ekkor a záporok, zivatarok mellett főként a Dunántúlon és délen csendes, áztató eső is kialakulhat,

ami a délnyugati tájakon néhol akár 30 millimétert meghaladó csapadékot hagyhat maga után 24 óra alatt.

Jelentősen visszaesnek a maximumok, már csak délkeleten alakulhat 30 fok körül a hőmérséklet, miközben északnyugaton mindössze 22-24 fokig hűl a levegő.

A két országrész között így jelentős, akár 10 fokot meghaladó hőmérsékleti kontraszt alakulhat ki.

További záporok, zivatarok csütörtökön is több helyen előfordulhatnak. Keleten, délkeleten kezdetben csendes, áztató eső is hullhat. A csúcshőmérsékletek ekkor már csak 20-27 fok között várhatóak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor az utódlásáról: Az a képzet, hogy nélkülem ez nagyon nehezen képzelhető el, de ez nincs így
A miniszterelnök egy interjúban arról is beszélt, hogy nem szeretne egy felfegyverzett Ukrajna szomszédja lenni, és kifejtette azt is, miért ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarországra nem jöhet egyetlen migráns sem.


Orbán Viktor miniszterelnök volt a vendég a Magyar Nemzet YouTube-csatornáján hétfőn este a Pikk Extra című műsorban.

A kormányfő Bayer Zsolt publicistával és Ambrózy Áronnal, a Pestisrácok.hu munkatársával beszélgetve a teljesített vállalások között említette, hogy Magyarország kimarad az ukrajnai háborúból, „ha a fejük tetejére állnak a brüsszeliek, akkor is”. Az uniós paktum dacára „migránsokról szó sem lehet”, valamint ide sorolta a gendert betiltó törvény megalkotását, a gyermekek után járó adókedvezmény megduplázását, Európa legnagyobb adócsökkentési programját.

„Nem hiszem, hogy a teljesítményt bármilyen digitális mozgalom felül tudja írni” – tette hozzá, többször is ilyen „digitális mozgalomnak” titulálva a Tisza Pártot.

„A pokolba vezető út is jószándékkal van kiövezve, de ez nem ok arra, hogy elmenjünk a pokolba” - fogalmazott Orbán Viktor, majd kijelentette, „nekünk mindig is volt egy szervezett politikai közösségünk, amit úgy hívtak, hogy párt”, emellé építik fel a Harcosok Klubjával digitális politikai mozgalmukat, de a Tisza Párt csak ez utóbbival rendelkezik. Hozzátette, a Tisza nem hagyományos párt, hanem „egy digitális politikai mozgalom”. „Nekünk van egy európai mércével mérve is példátlanul sikeres és nagy politikai közösségünk, pártunk és annak a támogatói, a másik oldalon pedig van egy digitális politikai mozgalom, de nincs párt” – értékelt a miniszterelnök.

Hozzáfűzte: a győzelemhez mindkettőre szükség van. Nekünk ebből a kettőből másfél megvan, az ellenfélnek egy van meg – jelentette ki.

Megjegyezte: se a magyarhoz fogható politika, se az ultihoz fogható játék nincsen Európában, „mert mindenhol páros játékokat játszanak”, a páratlan forma „egy magyar dolog”.

„Tehát ha valamit el akarok érni, akkor ketten összefognak ellenem, és le kell őket vernem vagy ha nem tudsz valami jót tenni, akkor azonnal el kell rontani annak a játékát, aki tudna. Ez a magyar politika lényegét adja”

– jelentette ki Orbán Viktor.

Azt hangsúlyozta: évek múlva derül ki, hogy ami ma van, az a politika vége, lejárt-e a tényekből, programokól, munkából, eredményekből, felelősségből kiinduló politikusok ideje vagy ez maga a politika. „Amit most látok, azzal úgy vagyok, mint az öreg székely a zsiráffal: szép, szép, de otthonra nem kéne”

– fogalmazott.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: meg kell találni a módját annak, hogy komolyan lehessen beszélni az emberekkel, máskülönben „a tények egyszer csak eltűnnek”, márpedig egy kormányzó párt mellett a legerősebb érv a teljesítménye. „Ha jól csináljuk, nem überelhető, verhetetlen” – jelentette ki Orbán Viktor.

Megemlítette: a kormány az emberekkel, a helyi vezetőkkel, a cégekkel együtt „megcsinálta”, hogy a 2010-esnél egymillióval több munkahely legyen, ahogy azt is elérték, hogy 1,1-1,2 millióval több gépjárművük van az embereknek. Kitért arra is: 2010-ben 54, most 68 kiló húst eszik meg az átlagos magyar ember és a szegényebbeknél is ilyen arányban nőtt a mutató. A miniszterelnök kiemelte: ha lehet higgadtan beszélni az eredményekről és az oda vezető útról, akkor „ezt a választást nem lehet elveszíteni”.

Orbán Viktor azt is megemlítette: amíg vagyoni vagy műveltségi cenzushoz kötötték a választójogot, „más volt a politika hangütése és a politikusok testtartása”. Most általános választójog van; „lehet keseregni, jó, nem jó: így van” – jegyezte meg, hozzátéve, így „egy ország döntési jogköreit, hatalmi eloszlását a teljes közösség döntése alapján jelölik ki”.

Orbán Viktor szólt arról is: egy háborúban álló országban sem fogadható el, hogy agyonvernek embereket, ha pedig az áldozat egy uniós tagállam polgára is, akkor az Európai Unió nem maradhat csöndben. Úgy fogalmazott:

„nem lehet beszédeket mondani Ukrajna európai uniós tagságra való alkalmasságáról, másnap meg eltemetni azokat az embereket, akiket agyonvernek a kényszersorozás alkalmával”.

Azt is mondta: a magyar kormány követi, hogy mi történik, látja a családokat, ahonnan elvittek magyarokat kényszer- vagy rendes sorozás keretében, tudják, hogy mennyien haltak meg és hányan maradtak utánuk árván, és segítenek nekik. Másfelől pedig, miután az unióhoz tartozó Magyarország állampolgáráról van szó, „Brüsszelben is dörömbölünk az ajtón” és követeljük, hogy lépjen föl az ukrán kényszersorozások gyakorlatával szemben.

Az Európai Unióról szólva a miniszterelnök az EU történetének fordulópontjaként jelölte meg a britek kilépését. Addig ugyanis nagyjából egyensúly volt két koncepció között: a francia-német tengely által képviselt, a Római Birodalom mintájára elképzelt „nagy, európai, egységes birodalom” és a V4-ek és a britek által képviselt nemzetek Európája koncepció között. A britek és a V4-ek együtt minden olyan lépést meg tudtak akadályozni, ami a „mesterterv”, az Európai Egyesült Államok felé vezetett volna.

A britek kimentek, a lengyel konzervatív kormányt megbuktatták Brüsszelből, a cseheket „kirántották”, „maradtunk ketten” – mondta. Erőfölény van a birodalmi oldalon, de növekvő energiák jönnek létre a nemzetállami oldalon.

Az elmozdulásra példaként említette a migrációt, amire a „birodalmi megoldás” a migrációs paktum. Magyarországon is van párt, amelyik ezt támogatja, például a „Dobrevék” és a Tisza, és „vagyunk mi, akik ellenezzük”. Az európai emberek többsége szintén ellenzi a migrációs paktumot, egymás után lázadnak fel az országok és jelentik be, hogy nem fogják végrehajtani.

Orbán Viktor hozzátette: a genderügyben is van hasonló élménye és az ukrán háborús ügyben is ugyanez fog történni.

„Tehát ha még kitartunk, és újra létre tudjuk hozni a V4-et – amire a következő egy évben komoly esély van –, akkor az európai közhangulat változását fölhasználva ismét elő tudunk állítani egy egyensúlyt a birodalmi gondolkodás és a nemzetek Európája között” – mondta.

„Nem kis dolgokat akarnak, a háború, a genderpropaganda és a migráció támogatása mellett a brüsszeli követelések szerint meg kell szüntetnünk az államilag támogatott és védett rezsit, bele kell nyúlni a nyugdíjrendszerbe, el kell törölni a kamatokat és az árakat fékező állami szabályokat, mert a piac logikája ezt diktálja.” Ha elfogadjuk, amit Brüsszel akar, pillanatok alatt tönkremegy több százezer, de lehet, hogy 2-3 millió család is. Ezért a kérdésre, hogy érdemes-e vállalni, amit csinálunk, „az a válaszom, hogy ha nem akarunk tönkremenni, akkor csak ezt érdemes vállalnunk” – fogalmazott.

Kitért arra is: Ukrajna felvétele az unióba nagy valószínűséggel az európai egyesült államok létrehozásának befejezését jelentené, mert Ukrajna a birodalomkoncepció oldalán áll majd, hiszen nemzetként nem tud létezni, csak a brüsszeli birodalomból tartják fönn. Ukrajna felvétele tehát, túl azon a sok szörnyűségen, amit magával hozna az unióba, a nemzetek szuverenitásának jövőjéről szóló vitát is eldöntené.

Megjegyezte: ott ült azon a tanácsülésen, ahol Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy az uniónak fönn kell tartania egy egymilliós ukrán hadsereget, és jelezte: nem szeretne egy olyan ország szomszédja lenni, amelyet Ukrajnának hívnak, egymilliós hadserege van, és csak a Jóisten tudja, hogy mikor, merre fordul.

Orbán Viktor hangsúlyozta: az európai politikának Ukrajnával kapcsolatban előre kell vennie a megoldandó kérdések sorában a háborút, mert amíg háború van, semmilyen más kérdést nem lehet megoldani. Első helyen azt kell elérnünk, hogy minél hamarabb tűzszünet és béke legyen, és utána legyen egy biztonsági garancia, amely egyáltalán definiálja Ukrajnát, mert ma nem tudjuk, mi Ukrajna, nem tudjuk, hol a határa, nem tudjuk hány polgára van – szögezte le.

Ha ez megvan, azonnal meg kell állapodni az oroszokkal a békekötés vagy a tűzszünet után arról, hogy Oroszország részt vesz-e az európai gazdaságban, például jön-e onnan energia és nyersanyag, és mi részt veszünk-e az ő gazdaságukban. Meg kell állapodnunk egy fegyverzet-korlátozásról is, mert ha ez így megy tovább, és már a nemzeti össztermék 5 százalékát kellene elköltenünk fegyverekre, ebbe „bele fogunk dögleni, ez lehetetlen” – fogalmazott.

Hozzátette: ezek után kell egy stratégiai szövetséget kötnie Európának Ukrajnával anélkül, hogy Ukrajna tagja lenne az EU-nak. Vagyis megtartjuk az önállóságunkat, és ha valami nem jól működik, akkor értelemszerűen módosítjuk a megállapodásokat Ukrajnával. Ezért én ezt a többlépcsős megközelítést alkalmaznám Ukrajna esetében, ha mi adnánk a bizottság elnökét, de ez most még várat magára – összegzett.

Németországról megjegyezte, hogy a migránsválság előtt Európa legerősebb állama volt, de a migráció tönkretette őket. Szokták mondani, hogy a versenyképesség hanyatlását nem a migráció okozza, de a dolgok összefüggnek egymással, és a német identitás megrendült, amikor befogadták ezt a rengeteg migránst, „letették a fegyvert”, és elmondták, hogy az iszlám része a német kultúrának – emlékeztetett.

Kiemelte: ebből a hibából tanulnunk kéne, mert ha beengedjük a migránsokat, és jogszerűvé tesszük a tartózkodásukat, „onnantól ő te vagy, ő is Németország része”. És akkor nincs megoldás, hanem akkor vége van annak a Németországnak, ami akkor volt, mielőtt beengedték őket, mert ez mostantól az ő Németországuk is „ jegyezte meg.

„Ezért Magyarország számára, és ebben vagyok a legmegveszekedettebb – általában szelíd ember vagyok, sőt jámbor, sőt igyekszem mindenkivel megegyezni, de ”, megveszekedett vagyok abban a kérdésben, hogy ide migránsokat nem lehet beengedni, és sosem lehet elfogadni, semmilyen jogi státuszt nem szabad nekik adni, mert végünk van, nincs visszaút” – fogalmazott.

Kitért arra is: a német példa nyomán is nagyon fontos, hogy Magyarországon külföldi munkavállaló csak korlátozott ideig tartózkodhat. Magyarországon a vendégmunkásokról szóló törvény, ami lényegében a katari törvény európai átirata, a lehető legszigorúbb és a lehető legtöbb jogot tartja meg a kormány kezében. Sőt, nem is engedi meg, hogy több vendégmunkás jöjjön be, mint amennyi üres álláshely van, mert Magyarország a magyaroké, a magyar munkahelyek elsősorban a magyarok számára vannak fenntartva – szögezte le.

Emlékeztetett: a német kormány azt mondta, hogy meg fogjuk oldani, és ez jó, ami történik, nem egy baj, amit el kell hárítani, hanem egy olyan egy olyan jelenség, amit ügyesen kell kezelni, és akkor majd a hasznunkra fogunk fordítani. Ez a Soros-terv - figyelmeztetett, hozzátéve: itt is van egy mesterterv, amit ugyan a liberálisok vitatnak, hogy létezne, de megjelent írásban. Mindenki elolvashatja a saját szemével, ahol Soros György lejegyezte – a magyar tervvel szemben –, hogy minden minden évben be kell hozni egymillió migránst.

Orbán Viktor a visszavonulásáról szóló kérdésre elmondta, a Fidesz sajátos politikai képződmény, mert 1988-ban egy történelmi kataklizma előestéjén jött létre, és utána lett Európa legsikeresebb politikai közössége.

„Én már az elején is ott voltam, ezért az a képzet, hogy nélkülem ez nagyon nehezen képzelhető el. Ez meggyökeresedett, de ez nincs így”

– jelentette ki, hozzáfűzve: más vezetővel biztosan másmilyen lenne a Fidesz és a polgári nemzeti-keresztény tábor is, de „azért jól nézne ki, ha másképpen is”.

Aláhúzta: ez egy olyan politikai közösség, amelynek az ereje, a gyökérzete, a küzdőképessége, az energiája valójában abból táplálkozik az ország többsége szereti a hazáját, szereti a családját, és rejtélyes módon még őriz kapcsolatot a Jóistennel is.

„Ezért mondom, hogy fontosak a személyek, még a miniszterelnök személye sem jelentéktelen, de valójában a fa törzse a legfontosabb és az nagyon vastag” – fogalmazott Orbán Viktor.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté egy AI-videót posztolt Magyar Péterről, ahogy átvágja a határkerítést
A Fidesz frakcióvezetője posztjában Nagy Boldizsártól, a Tisza szakértőjétől idézett megfogalmazásokat, aki a Kocsis szerint egy tiszás fórumon beszélt arról, hogyan gondolkodnak ők az illegális migrációról.


„Igen, ezek ugyanazok, mint a régi bevándorláspártiak, csak más a gúnyájuk. (...) Igen, ez a Tisza programja” - írta hétfőn megosztott videójához Kocsis Máté.

A Fidesz frakcióvezetője posztjában Nagy Boldizsártól, a Tisza szakértőjétől idézett megfogalmazásokat, aki a Kocsis szerint egy tiszás fórumon beszélt arról, hogyan gondolkodnak ők az illegális migrációról.

Kocsis a posztban egy mesterséges intelligenciával készült videót is mellékelt. A videón a meganimált Magyar Péter látható, amint átvágja a határkerítést és ezen jót nevet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: