HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor az utódlásáról: Az a képzet, hogy nélkülem ez nagyon nehezen képzelhető el, de ez nincs így

A miniszterelnök egy interjúban arról is beszélt, hogy nem szeretne egy felfegyverzett Ukrajna szomszédja lenni, és kifejtette azt is, miért ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarországra nem jöhet egyetlen migráns sem.


Orbán Viktor miniszterelnök volt a vendég a Magyar Nemzet YouTube-csatornáján hétfőn este a Pikk Extra című műsorban.

A kormányfő Bayer Zsolt publicistával és Ambrózy Áronnal, a Pestisrácok.hu munkatársával beszélgetve a teljesített vállalások között említette, hogy Magyarország kimarad az ukrajnai háborúból, „ha a fejük tetejére állnak a brüsszeliek, akkor is”. Az uniós paktum dacára „migránsokról szó sem lehet”, valamint ide sorolta a gendert betiltó törvény megalkotását, a gyermekek után járó adókedvezmény megduplázását, Európa legnagyobb adócsökkentési programját.

„Nem hiszem, hogy a teljesítményt bármilyen digitális mozgalom felül tudja írni” – tette hozzá, többször is ilyen „digitális mozgalomnak” titulálva a Tisza Pártot.

„A pokolba vezető út is jószándékkal van kiövezve, de ez nem ok arra, hogy elmenjünk a pokolba” - fogalmazott Orbán Viktor, majd kijelentette, „nekünk mindig is volt egy szervezett politikai közösségünk, amit úgy hívtak, hogy párt”, emellé építik fel a Harcosok Klubjával digitális politikai mozgalmukat, de a Tisza Párt csak ez utóbbival rendelkezik. Hozzátette, a Tisza nem hagyományos párt, hanem „egy digitális politikai mozgalom”. „Nekünk van egy európai mércével mérve is példátlanul sikeres és nagy politikai közösségünk, pártunk és annak a támogatói, a másik oldalon pedig van egy digitális politikai mozgalom, de nincs párt” – értékelt a miniszterelnök.

Hozzáfűzte: a győzelemhez mindkettőre szükség van. Nekünk ebből a kettőből másfél megvan, az ellenfélnek egy van meg – jelentette ki.

Megjegyezte: se a magyarhoz fogható politika, se az ultihoz fogható játék nincsen Európában, „mert mindenhol páros játékokat játszanak”, a páratlan forma „egy magyar dolog”.

„Tehát ha valamit el akarok érni, akkor ketten összefognak ellenem, és le kell őket vernem vagy ha nem tudsz valami jót tenni, akkor azonnal el kell rontani annak a játékát, aki tudna. Ez a magyar politika lényegét adja”

– jelentette ki Orbán Viktor.

Azt hangsúlyozta: évek múlva derül ki, hogy ami ma van, az a politika vége, lejárt-e a tényekből, programokól, munkából, eredményekből, felelősségből kiinduló politikusok ideje vagy ez maga a politika. „Amit most látok, azzal úgy vagyok, mint az öreg székely a zsiráffal: szép, szép, de otthonra nem kéne”

– fogalmazott.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: meg kell találni a módját annak, hogy komolyan lehessen beszélni az emberekkel, máskülönben „a tények egyszer csak eltűnnek”, márpedig egy kormányzó párt mellett a legerősebb érv a teljesítménye. „Ha jól csináljuk, nem überelhető, verhetetlen” – jelentette ki Orbán Viktor.

Megemlítette: a kormány az emberekkel, a helyi vezetőkkel, a cégekkel együtt „megcsinálta”, hogy a 2010-esnél egymillióval több munkahely legyen, ahogy azt is elérték, hogy 1,1-1,2 millióval több gépjárművük van az embereknek. Kitért arra is: 2010-ben 54, most 68 kiló húst eszik meg az átlagos magyar ember és a szegényebbeknél is ilyen arányban nőtt a mutató. A miniszterelnök kiemelte: ha lehet higgadtan beszélni az eredményekről és az oda vezető útról, akkor „ezt a választást nem lehet elveszíteni”.

Orbán Viktor azt is megemlítette: amíg vagyoni vagy műveltségi cenzushoz kötötték a választójogot, „más volt a politika hangütése és a politikusok testtartása”. Most általános választójog van; „lehet keseregni, jó, nem jó: így van” – jegyezte meg, hozzátéve, így „egy ország döntési jogköreit, hatalmi eloszlását a teljes közösség döntése alapján jelölik ki”.

Orbán Viktor szólt arról is: egy háborúban álló országban sem fogadható el, hogy agyonvernek embereket, ha pedig az áldozat egy uniós tagállam polgára is, akkor az Európai Unió nem maradhat csöndben. Úgy fogalmazott:

„nem lehet beszédeket mondani Ukrajna európai uniós tagságra való alkalmasságáról, másnap meg eltemetni azokat az embereket, akiket agyonvernek a kényszersorozás alkalmával”.

Azt is mondta: a magyar kormány követi, hogy mi történik, látja a családokat, ahonnan elvittek magyarokat kényszer- vagy rendes sorozás keretében, tudják, hogy mennyien haltak meg és hányan maradtak utánuk árván, és segítenek nekik. Másfelől pedig, miután az unióhoz tartozó Magyarország állampolgáráról van szó, „Brüsszelben is dörömbölünk az ajtón” és követeljük, hogy lépjen föl az ukrán kényszersorozások gyakorlatával szemben.

Az Európai Unióról szólva a miniszterelnök az EU történetének fordulópontjaként jelölte meg a britek kilépését. Addig ugyanis nagyjából egyensúly volt két koncepció között: a francia-német tengely által képviselt, a Római Birodalom mintájára elképzelt „nagy, európai, egységes birodalom” és a V4-ek és a britek által képviselt nemzetek Európája koncepció között. A britek és a V4-ek együtt minden olyan lépést meg tudtak akadályozni, ami a „mesterterv”, az Európai Egyesült Államok felé vezetett volna.

A britek kimentek, a lengyel konzervatív kormányt megbuktatták Brüsszelből, a cseheket „kirántották”, „maradtunk ketten” – mondta. Erőfölény van a birodalmi oldalon, de növekvő energiák jönnek létre a nemzetállami oldalon.

Az elmozdulásra példaként említette a migrációt, amire a „birodalmi megoldás” a migrációs paktum. Magyarországon is van párt, amelyik ezt támogatja, például a „Dobrevék” és a Tisza, és „vagyunk mi, akik ellenezzük”. Az európai emberek többsége szintén ellenzi a migrációs paktumot, egymás után lázadnak fel az országok és jelentik be, hogy nem fogják végrehajtani.

Orbán Viktor hozzátette: a genderügyben is van hasonló élménye és az ukrán háborús ügyben is ugyanez fog történni.

„Tehát ha még kitartunk, és újra létre tudjuk hozni a V4-et – amire a következő egy évben komoly esély van –, akkor az európai közhangulat változását fölhasználva ismét elő tudunk állítani egy egyensúlyt a birodalmi gondolkodás és a nemzetek Európája között” – mondta.

„Nem kis dolgokat akarnak, a háború, a genderpropaganda és a migráció támogatása mellett a brüsszeli követelések szerint meg kell szüntetnünk az államilag támogatott és védett rezsit, bele kell nyúlni a nyugdíjrendszerbe, el kell törölni a kamatokat és az árakat fékező állami szabályokat, mert a piac logikája ezt diktálja.” Ha elfogadjuk, amit Brüsszel akar, pillanatok alatt tönkremegy több százezer, de lehet, hogy 2-3 millió család is. Ezért a kérdésre, hogy érdemes-e vállalni, amit csinálunk, „az a válaszom, hogy ha nem akarunk tönkremenni, akkor csak ezt érdemes vállalnunk” – fogalmazott.

Kitért arra is: Ukrajna felvétele az unióba nagy valószínűséggel az európai egyesült államok létrehozásának befejezését jelentené, mert Ukrajna a birodalomkoncepció oldalán áll majd, hiszen nemzetként nem tud létezni, csak a brüsszeli birodalomból tartják fönn. Ukrajna felvétele tehát, túl azon a sok szörnyűségen, amit magával hozna az unióba, a nemzetek szuverenitásának jövőjéről szóló vitát is eldöntené.

Megjegyezte: ott ült azon a tanácsülésen, ahol Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy az uniónak fönn kell tartania egy egymilliós ukrán hadsereget, és jelezte: nem szeretne egy olyan ország szomszédja lenni, amelyet Ukrajnának hívnak, egymilliós hadserege van, és csak a Jóisten tudja, hogy mikor, merre fordul.

Orbán Viktor hangsúlyozta: az európai politikának Ukrajnával kapcsolatban előre kell vennie a megoldandó kérdések sorában a háborút, mert amíg háború van, semmilyen más kérdést nem lehet megoldani. Első helyen azt kell elérnünk, hogy minél hamarabb tűzszünet és béke legyen, és utána legyen egy biztonsági garancia, amely egyáltalán definiálja Ukrajnát, mert ma nem tudjuk, mi Ukrajna, nem tudjuk, hol a határa, nem tudjuk hány polgára van – szögezte le.

Ha ez megvan, azonnal meg kell állapodni az oroszokkal a békekötés vagy a tűzszünet után arról, hogy Oroszország részt vesz-e az európai gazdaságban, például jön-e onnan energia és nyersanyag, és mi részt veszünk-e az ő gazdaságukban. Meg kell állapodnunk egy fegyverzet-korlátozásról is, mert ha ez így megy tovább, és már a nemzeti össztermék 5 százalékát kellene elköltenünk fegyverekre, ebbe „bele fogunk dögleni, ez lehetetlen” – fogalmazott.

Hozzátette: ezek után kell egy stratégiai szövetséget kötnie Európának Ukrajnával anélkül, hogy Ukrajna tagja lenne az EU-nak. Vagyis megtartjuk az önállóságunkat, és ha valami nem jól működik, akkor értelemszerűen módosítjuk a megállapodásokat Ukrajnával. Ezért én ezt a többlépcsős megközelítést alkalmaznám Ukrajna esetében, ha mi adnánk a bizottság elnökét, de ez most még várat magára – összegzett.

Németországról megjegyezte, hogy a migránsválság előtt Európa legerősebb állama volt, de a migráció tönkretette őket. Szokták mondani, hogy a versenyképesség hanyatlását nem a migráció okozza, de a dolgok összefüggnek egymással, és a német identitás megrendült, amikor befogadták ezt a rengeteg migránst, „letették a fegyvert”, és elmondták, hogy az iszlám része a német kultúrának – emlékeztetett.

Kiemelte: ebből a hibából tanulnunk kéne, mert ha beengedjük a migránsokat, és jogszerűvé tesszük a tartózkodásukat, „onnantól ő te vagy, ő is Németország része”. És akkor nincs megoldás, hanem akkor vége van annak a Németországnak, ami akkor volt, mielőtt beengedték őket, mert ez mostantól az ő Németországuk is „ jegyezte meg.

„Ezért Magyarország számára, és ebben vagyok a legmegveszekedettebb – általában szelíd ember vagyok, sőt jámbor, sőt igyekszem mindenkivel megegyezni, de ”, megveszekedett vagyok abban a kérdésben, hogy ide migránsokat nem lehet beengedni, és sosem lehet elfogadni, semmilyen jogi státuszt nem szabad nekik adni, mert végünk van, nincs visszaút” – fogalmazott.

Kitért arra is: a német példa nyomán is nagyon fontos, hogy Magyarországon külföldi munkavállaló csak korlátozott ideig tartózkodhat. Magyarországon a vendégmunkásokról szóló törvény, ami lényegében a katari törvény európai átirata, a lehető legszigorúbb és a lehető legtöbb jogot tartja meg a kormány kezében. Sőt, nem is engedi meg, hogy több vendégmunkás jöjjön be, mint amennyi üres álláshely van, mert Magyarország a magyaroké, a magyar munkahelyek elsősorban a magyarok számára vannak fenntartva – szögezte le.

Emlékeztetett: a német kormány azt mondta, hogy meg fogjuk oldani, és ez jó, ami történik, nem egy baj, amit el kell hárítani, hanem egy olyan egy olyan jelenség, amit ügyesen kell kezelni, és akkor majd a hasznunkra fogunk fordítani. Ez a Soros-terv - figyelmeztetett, hozzátéve: itt is van egy mesterterv, amit ugyan a liberálisok vitatnak, hogy létezne, de megjelent írásban. Mindenki elolvashatja a saját szemével, ahol Soros György lejegyezte – a magyar tervvel szemben –, hogy minden minden évben be kell hozni egymillió migránst.

Orbán Viktor a visszavonulásáról szóló kérdésre elmondta, a Fidesz sajátos politikai képződmény, mert 1988-ban egy történelmi kataklizma előestéjén jött létre, és utána lett Európa legsikeresebb politikai közössége.

„Én már az elején is ott voltam, ezért az a képzet, hogy nélkülem ez nagyon nehezen képzelhető el. Ez meggyökeresedett, de ez nincs így”

– jelentette ki, hozzáfűzve: más vezetővel biztosan másmilyen lenne a Fidesz és a polgári nemzeti-keresztény tábor is, de „azért jól nézne ki, ha másképpen is”.

Aláhúzta: ez egy olyan politikai közösség, amelynek az ereje, a gyökérzete, a küzdőképessége, az energiája valójában abból táplálkozik az ország többsége szereti a hazáját, szereti a családját, és rejtélyes módon még őriz kapcsolatot a Jóistennel is.

„Ezért mondom, hogy fontosak a személyek, még a miniszterelnök személye sem jelentéktelen, de valójában a fa törzse a legfontosabb és az nagyon vastag” – fogalmazott Orbán Viktor.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
New York Times: Orbán Viktor „propagandaállama” kezd repedéseket mutatni
A Fidesz-közeli Nézőpont Intézet vezetőjét is idézték, aki szerint eddig nem működtek a Magyar Péter elleni lejáratókampányok. Mráz Ágoston Sámuel azonnal reagált a cikkre.


Hadházy Ákos, Kéri László és több magyar közéleti szereplő is megszólalt a The New York Times hétfőn megjelent cikkében, amely azt vizsgálja, hogy „Orbán Viktor propagandaállama” vajon kezd-e repedezni. A lap több témát is érintett: szó volt Orbán politikai irányváltásáról, a sajtó helyzetéről, a rekordméretű Budapest Pride-ról és Hatvanpusztáról is, amelyhez a Telex YouTube-csatornájára feltöltött drónfelvételt is felhasználták.

A cikkben idézték Mráz Ágoston Sámuelt, a kormánypárti Nézőpont Intézet vezetőjét is, akit a Magyar Péter ellen irányuló kampányokról kérdeztek. A lap szerint Mráz azt mondta:

„Ezek a kampányok eddig nem bizonyultak sikeresnek, az világos.”

Miközben több közvélemény-kutató intézet a TISZA Párt előretörését méri, a Nézőpont Intézet továbbra is a Fideszt tartja a legnépszerűbb pártnak. Augusztusban például azt közölték, hogy a digitális honfoglalás eredményes volt a kormánypárt számára, és 8 százalékos előnnyel vezetnek a TISZA előtt. Ugyanekkor a Publicus Intézet éppen fordított eredményt publikált: náluk a TISZA Párt vezetett 8 százalékkal.

A cikk megjelenése után Mráz Ágoston Sámuel a közösségi oldalán reagált. Azt írta: „Fake News!”. Azt is hozzátette, hogy több mint négy hónapja találkozott a New York Times újságírójával, és akkor arról beszélt, hogy 2024 júniusa és 2025 júniusa között a TISZA erősödött, de ez a többi ellenzéki párt rovására történt. Bejegyzésében így fogalmazott:

„Ehhez képest októberben a számba adni egy soha el nem hangzott mondatot még propagandának is rossz. Azt, hogy mi működik, mi nem, a közvélemény-kutatás és a választás mutatja meg. Jelzem: vezet a Fidesz!”.

Forrás: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
SZTE-kancellár: nem olyan rossz a magyar egészségügy, csak az emberek ezt tapasztalják pár dolog miatt
Fendler Judit a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján beszélt arról, hogy hiába javulnak a számok, ha az emberek nem érzik jobbnak az ellátást. Az ápolóhiány és az elmaradó szűrések sokat rontanak a helyzeten.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. október 13.



A statisztikák szerint nem olyan rossz hazánk egészségügyi ellátórendszere, mint amilyennek az emberek tapasztalják, csak éppen súlyos az ápolóhiány és a magyarok jellemzően nem járnak szűrővizsgálatokra. Erről Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja beszélt a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján tartott előadásán.

A szakértő szerint a forráshiányt a patikákra kivetett extra adóztatásával és a TB-járulék emelésével lehetne orvosolni.

Fendler hangsúlyozta: az alkoholfogyasztás nem haladja meg a V4-átlagot, de közben más egészségmutatóink (pl. a dohányzás és az elhízás arányai) rosszabbak a környező országokban tapasztaltnál.

„Nagyon rossz adat az is, hogy az egészségben eltöltött életéveink száma a legalacsonyabb, illetve a megelőzhető és elkerülhető halálozások számában sajnos nagyon előkelő helyen áll Magyarország. El kell azon gondolkodni, hogy mi az, ami ezt az óriási különbséget okozza” - fogalmazott.

A kancellár elmondta: az uniós átlaghoz képest az Eurostat és a KSH szerint sem vagyunk lemaradásban az orvosok és a nővérek számában, viszont az gondozó–ápoló személyzet létszámhiánya „ijesztő”.

„Ami természetesen probléma, az az, hogy a háziorvosok száma csökkent, és az egy háziorvosra jutó esetszám ebből kifolyólag jelentősen nőtt. Viszont pozitív, hogy az orvostanhallgatók száma jelentősen nőtt az elmúlt 14 évben. Ami aggasztó, az a gondozói létszám, az a fajta ellátás, ami nem a kórházi ápolással kapcsolatos. Ijesztő, ha megnézzük, hogy 10 százaléka az itthoni adat például a norvég adatnak” – sorolta.

Fendler azt állítja, hogy az orvosi konzultációk száma az OECD-átlag felett van, ami részben az orvosok feladatkörei miatt lehet, és szerinte az is sokat számít, hogy a lakosság eljut orvoshoz, ha akar.

A kancellár az Eurostatra hivatkozva azt mondta, bármilyen is a lakosság percepciója, a várólistáink alacsonyabbak, mint az OECD-átlag.

„Várólistákon szerepel az is, aki azt gondolja, hogy jövő nyár közepén fogja elvégeztetni a csípőprotézis-műtétet, mert előtte menne nyaralni. A várólistákon ez az adat is szerepel, és ez a tisztánlátást kicsit megnehezíti” - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a CT- és MR-vizsgálatok számával sincs gond, igaz, kevés az ilyen eszköz.

A Telex szerint a konferencia másik előadásából kiderült, hogy a Stada Hungary Kft. 22 nemzetre kiterjedő felmérése szerint Magyarország továbbra is az utolsó helyen áll abban, hogy a lakosság mennyire elégedett a közegészségügyi rendszerrel.

Az itthoni, ezerfős minta 23 százaléka elégedett, miközben a listát vezető Belgiumban ugyanez az adat 81 százalék. Súlyos betegség esetén a magyarok 28 százaléka bízik az ellátórendszerben, ezzel Szerbiával és Kazahsztánnal együtt a sor végén kullogunk.

Ugyanígy utolsók vagyunk abban is, hányan gondolják, hogy mindenki egyenlően hozzáfér az egészségügyhöz.

Fendler Judit érveit támasztotta alá az az adat is, hogy a hazai egészségügyből több tízezer ápoló hiányzik, miközben a szakmai felmérések szerint az ápolók 70 százaléka kiégett, felük pedig egyenesen depressziós. Ebben az utóbbi évek béremelései sem hoztak áttörést, a pálya a fiataloknak nem vonzó, így az ápolói átlagéletkor magas.

A kancellár azt gondolja, hogy az ellátórendszer az egészségi állapotunkhoz csak 20 százalékban járul hozzá. A forrásokat másra kellene fókuszálni, és „nem kell drága eszközöket beszerezni, vagyonokat költeni újabb kórházi infrastruktúrára és átalakítani a rendszerünket.

Nem arra kellene fordítani az egyébként is nagyon alacsony szintű forrásaink 90-95 százalékát, ami tulajdonképpen az egészségünkhöz 10-15 százalékban járul hozzá.”

Fendler méltatta a hazai szűrési rendszereket, de megjegyezte, hogy csak kevesen mennek el ilyen vizsgálatokra. Pozitívumként említette a teljes körű társadalombiztosítást, amit viszont emelni kellene, hogy több pénz jusson a gondozókra.

Hozzátette azt is, hogy fejleszteni kellene a lakossági kommunikációt, és szükség van ösztönzésre is. Példaként megemlítette azt a lehetőséget, hogy ha valaki évekig nem megy el szűrővizsgálatra, akkor emeljék meg a befizetendő járulékait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Buda Péter: Aki abban hisz, hogy minket az oroszok szeretnek, sürgősen gyógyuljon ki, ez a legcinikusabb társaság, amelyet a Föld a hátán hordott
A nemzetbiztonsági szakértő szerint Putyin nem elfoglalni akarja Európát, hanem darabokra szedni. Szerinte a nacionalista erők megerősödése Oroszország érdekeit szolgálja.


Buda Péter nemzetbiztonsági elemző szerint Oroszország célja nem a Nyugat legyőzése, hanem annak megosztása. A Helyzet: van! hétfő reggeli adásában úgy fogalmazott, az orosz információs hadviselés egy sajátos nagystratégia része, amely az orosz birodalom helyreállítására törekszik. Ennek központi eleme a felismerés, hogy Oroszország nem képes elfoglalni a Nyugatot, ezért inkább megosztani próbálja azt.

Az elemző ezzel kapcsolatban felidézte Orbán Viktor egy korábbi kijelentését is, amelyben a miniszterelnök azt mondta: „jaj, milyen butaság azt gondolni, hogy Oroszország egyszer csak úgymond bekapja Európát”. Buda Péter szerint ez a kijelentés szándékosan félrevezető, hiszen Oroszország nem területi hódításra készül, hanem a nyugati egység megbontására.

Buda Péter úgy látja, hogy

az orosz nagystratégia egyik operatív eszköze az ideológiai befolyásolás, a másik pedig a társadalmak megosztása, főként a nacionalista tendenciák erősítésével.

Ezt a célt szolgálhatta szerinte az is, amikor Vlagyimir Putyin nyilvánosan támogatásáról biztosította Orbán Viktort. A szakértő szerint az orosz elnök kijelentette, hogy a nacionalista erők megerősödésével Európa újjászületik.

Buda Péter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Remélem, senki nem veszi komolyan, hogy Putyin elnök azt szeretné, hogyha egy újjászületett Európa egységes Európa nőne itt ki tőle nyugatra a szomszédban. Oroszország mindig is pontosan az ellenkezőjét akarta.” Az elemző szerint

amikor Putyin azt mondja, örül a nacionalista erők térnyerésének, valójában annak örül, hogy az európai egység megbomlik. Úgy véli, ebben Orbán Viktor már régóta vezető szerepet játszik.

Az elemző arról is beszélt, hogy Oroszország a szövetségeseit nem valódi partnerként kezeli, hanem eszközként használja őket. Szerinte

„aki abban hisz, hogy minket az oroszok szeretnek, ebből sürgősen gyógyuljon ki. Olvasson többet hidegháborús szakirodalmat, és azonnal rá fog jönni, hogy ez a legcinikusabb társaság, amelyet a Föld a hátán hordott.”

Buda Péter szerint ha egy ország már nem hasznos Oroszország számára, egyszerűen nem foglalkoznak vele tovább. Úgy véli, az ilyen helyzetekből „mi fogunk nagyon-nagyon rosszul kijönni”. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar történelem a 20. században már több példát szolgáltatott hasonló helyzetekre - írja a 444.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Négy óra sorban állás után kaptunk időpontot ultrahangra” – a váci kórházban így zajlik az időpontkérés
A váci kórházban havonta egyetlen napon lehet személyesen időpontot kérni ultrahangra. A telefonos rendszer gyakorlatilag elérhetetlen – állítja egy Facebook-bejegyzés.


„Megalázó és bosszantó az UH időpontkérés a váci kórházban. Egy hónapban egy napon lehet személyesen!” – írta egy Facebook-felhasználó, aki szerint telefonon gyakorlatilag lehetetlen időpontot szerezni. Erika elmeséli, „több mint két órán keresztül próbálkoztunk, de természetesen nem sikerült”.

A poszt szerint nem egyedi esetről van szó, mások is hasonló élményekről számoltak be: „Sokan mesélték, hogy ők is így jártak. Igen, volt idő a beszélgetésre! Sajnos! Négy órát álltunk a földszinttől az első emeleti Röntgenig!”

A bejegyzés írója szerint „álltunk és egymást támogattuk, bíztattuk, hogy kibírjuk, már felértünk a lépcsőfordulóig 1 óra alatt!” A sorban nyolcvan év felettiek, friss protézis-műtöttek, daganatos betegek és aggódó szülők is várakoztak. „Azt mondták, maguk miatt már rég feladták volna. Sorsok, fájdalmak, aggódások, remények, elkeseredések” – írta Erika.

A poszt szerint volt, aki feladta, de sokan kitartottak: „Sokan káromkodtak és kiálltak a sorból! De ez nem megoldás! Szükségleteinket visszatartva araszoltunk tovább.”

Az első emeletig vezető út „2,5 óra alatt” telt el, és utána jött a felismerés: „Akkor láttuk meg, mi vár ránk a folyosón! Tömött sorok, rengeteg ember! Járványos időszakban oxigén nélküli folyosóra beszorítva! Ez embertelen!”

A panaszos szerint a kórház munkatársa is rossz körülmények között dolgozott: „Az egészségügyi dolgozó egy tákolt bódéban, ajtónyílásban, jó nagy huzatban, papírhegyek között állta a sarat! A fiatalembernek gratulálok a türelméért.”

A bejegyzés végén az illető azt írja: „Négy óra (4 óra!!!) sorban állás után sikerült időpontot kapni az ultrahangra!” Tanácsot is ad azoknak, akik sorba állnának: „Vigyen magával széket, asztalt, kártyát, szendvicset, vizet vagy bort, egy levél nyugtatót!”

A szerző végül így zárja a bejegyzést: „Ennek így kell lennie? Miért???”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk