Trump arra készül, hogy hamarosan elhagyhatja a kórházat, az orvosai szerint még nincs túl a veszélyen

Vasárnap tárgyalóasztalhoz ültek Genfben Európa, az Egyesült Államok és Ukrajna magasrangú vezetői. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a G20-csúcs után közleményben közölte, hogy bár egy megállapodásnak véget kell vetnie az öldöklésnek, az nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait.

Kiemelték, hogy az EU-nak három alapvető elvárása van:

• a határokat nem lehet erővel megváltoztatni;
• Ukrajna haderejének méretét nem korlátozhatják úgy, hogy az védtelenné tegye egy későbbi támadással szemben;
• és az Európai Uniónak központi szerepet kell játszania a béke szavatolásában.

– mondta az Európai Bizottság elnöke. A bizottsági elnök szerint Ukrajna az európai utat választotta, és szuverén országként joga van megválasztani a saját sorsát.

A vita alapja egy 28 pontos amerikai keretjavaslat, amelyet európai fővárosokban is bemutattak. A kiszivárgott vázlat szerint Ukrajna lemondana a Donbasz egészéről, haderejét a jelenlegi körülbelül 880 ezerről 600 ezer fősre csökkentené, és elengedné a NATO-csatlakozás tervét. Cserébe egy külön biztonsági megállapodás garantálná, hogy egy jövőbeli orosz támadás az egész transzatlanti közösség biztonságát fenyegeti, bár ez nem jelentene automatikus katonai beavatkozási kötelezettséget. Az amerikai kormány azóta részben kihátrált a terv mögül, Donald Trump elnök szombaton úgy fogalmazott, a javaslat „nem az utolsó ajánlatom”, ugyanakkor november 27-ig, csütörtökig határidőt adott Kijevnek a válaszra. Hozzátette, ha Volodimir Zelenszkij nem fogadja el a csomagot, „akkor harcolhat tovább, amíg csak a kis szíve bírja.”

Az európai vezetők már a G20 johannesburgi csúcstalálkozója mellett kiadott közleményükben jelezték, hogy a tervezet „alapot adhat”, de „további munkára szorul”. Kijev hivatalos álláspontja is egyértelmű.

– jelentette ki Hrisztina Hajovisin, Ukrajna helyettes ENSZ-nagykövete. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében az ország egyik legnehezebb pillanatáról beszélt, és kijelentette: „Az igazi, ‘méltóságteljes’ béke mindig ‘garantált biztonságon és igazságon’ alapul.”

Süteménykészítés közben üzent a Fidesznek Magyar Péter vasárnap délután, miután a kormánypárt bejelentette, mikor dönt a 2026-os jelöltjeiről. A Tisza Párt elnöke a Facebookon osztott meg egy fotót arról, hogy éppen habos almást süt a gyerekeinek, a nagymamája receptje alapján.

A képhez fűzött bejegyzésben úgy fogalmazott:

Magyar Péter ezzel arra a szombati hírre reagált, hogy a Fidesz választmányi elnöksége a közmédiával közölte: a párt a 2026-os országgyűlési választás 106 egyéni képviselőjelöltjéről jövő januárban dönt. Ez a menetrend követi a korábbi gyakorlatot, 2022-ben is január végén véglegesítették a jelöltek listáját. A kormánypárti oldalon magabiztosságot sugallnak.

„2010 óta minden országos választást megnyertünk, pontosan tudjuk, hogy mit kell tenni a hazánkért. A magyarok újra és újra bizalmat szavaztak nekünk” – fogalmazott korábban a Fidesz felkészüléséről Kubatov Gábor pártigazgató.

Mindeközben a Tisza Párt egy nyílt, előválasztáshoz hasonló folyamatban szűkíti a lehetséges jelöltjeinek körét a 106 egyéni körzetben.

via Blikk

Vasárnap reggel elindult a Tisza Párt jelöltállításának első fordulója, amelyben délig a szavazásra jogosultaknak már közel a negyede le is adta a voksát – írta a 24.hu. A szavazás hétfő este 19 óráig tart, azt pedig, hogy az egyes körzetekben melyik két jelölt jutott tovább, kedd reggel teszik közzé. A második, már mindenki számára nyitott fordulót november 25. és 27. között tartják, a párt végleges egyéni jelöltjeinek névsorát pedig november 30-án ismertetik.

Magyar Péter szerint a kormánypártok „nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy egy párt valódi szakembereket, és nem zsarolható, levitézelt szavazógombokat jelöl országgyűlési képviselőnek.” A Tisza Párt alelnöke szerint ezzel bebizonyították, hogy a párt „nem egy one man show” - fogalmazott vasárnapi videójában a Facebookon.

– tette fel a kérdést Magyar, aki arra biztatta támogatóit, hogy használják ki „az orbáni maffia bénultságát”.

A jelöltállításra pár napja Orbán Viktor miniszterelnök is reagált, szerinte a Tisza jelöltjei „túl baloldaliak, túl brüsszeliek és túl kockázatosak”, és lényegében ugyanazt a társaságot látja, mint amit a kormány ellenzéke eddig is felmutatott. A kormánypártok a saját jelöltállításukkal nem sietnek: a közmédiának adott tájékoztatás szerint a Fidesz–KDNP leghamarabb januárban nevezi meg hivatalosan az egyéni képviselőjelöltjeit.

A Tisza Párt november elején szervezte át a jelöltállítási folyamatát, amikor a Tisza Világ applikáció helyett a Nemzet Hangja weboldalra helyezték át a szavazást. „Orbán Viktorék célja egyértelmű, meg akarnak minket félemlíteni…” – írta akkor. A jelöltaspiránsok névsorát november 17-én éjfélig töltötték fel a körzetek felületeire. Magyar Péter a budapesti 3. számú választókerületben indul előválasztás nélkül, két körzetben (Szabolcs 1. és Borsod 7.) pedig technikai okokból halasztást jelentettek be.

A Kárpát-medencében felújított 3800 és újonnan felépített 200 templom egyikéből „sem lesz se mecset, se bevásárlóközpont” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap Hajdúdorogon. A miniszterelnök-helyettes annak apropóján beszélt, hogy megáldották a 320 millió forint kormányzati és egyházi forrásból megújult görögkatolikus székesegyházat, írta az MTI.

Semjén Zsolt adatai szerint a templomok mellett felújítottak 2200 plébániát és parókiát, 400 egyházi iskolát és 400 óvodát, amiből 200 vadonatúj.

„Együtt vagyunk állam és egyház, mert egyszerre vagyunk polgárai a hazánknak, és tagjai az egyházunknak” – mondta.

Hozzátette: „Fontos tudatosítani, hogy keresztény civilizációnk alapját jelentő személy fogalma – amin az emberi jogok alapulnak – a keresztény teológiából ered.” Kocsis Fülöp érsek-metropolita a székesegyház megáldásakor arról beszélt, a „gyermekeket be kell vezetni a templomba, hogy iránytű és útmutató legyen”.

via Telex