Tovább tart az olaj-láz, hiába van a nyakunkon a globális felmelegedés
Tény, hogy világszerte csökken a nyersolaj iránti kereslet, nem utolsó sorban azért, mert egyre nyilvánvalóbbá válik a fosszilis fűtőanyagok szerepe a klímaváltozásban. Ennek ellenére, hogy szakértől az olajtermelés újabb fellendülését jósolják. Ennek ráadásul nem is kizárólag a korábbi olajnagyhatalmak állnak a hátterében, várhatóan csatlakozik hozzájuk Brazília, Kanada, Norvégia és Guyana, amelyek eddig nem erről az oldalukról híresültek el.
A négy ország a tervek szerint 2020-ban napi egymillió hordó olajat dob piacra, majd 2021-ben ezt további egymillióval növelné. Jelenleg az egész világ nyersolaj-termelése napi 80 millió hordó, és már így is túlkínálat van, azzal együtt, hogy a venezuelai és iráni exportot amerikai szankciók sújtják.
Ez a dömping minden bizonnyal még lejjebb nyomja majd az olajárakat.
Az olcsóbb olaj nehezítheti a felmelegedés elleni küzdelmet, mert nehezebb lesz a fogyasztókat és az ipart leszoktatni fosszilis fűtőanyag-függésükről. Az Egyesült Államokban például az elmúlt évek csökkenő olajára ida vezetett, hogy ismét nő a nagyobb autók és terepjárók népszerűsége.
Ráadásul négy olyan országról van szó, amelyek jelenleg sokkal stabilabbak az olyan hagyományos olajtermelőknél, mint a már említett Venezuela, Líbia, vagy a Perzsa-öbölmenti országok
– emlékeztet a New York Times
Ez az utánpótlás váratlannak mondható, hiszen jelenleg Guyanában egyáltalán nem folyik olajtermelés, a norvég és brazil termelés már régóta hanyatlóban van, Kanadában pedig az új olajvezetékekkel és magas gyártási költségekkel szembeni ellenállás öt éven keresztül megkurtította a beruházásokat. És bár a kormányok és az energia-befektetők kezdenek ráébredni a szénhidrogének káros környezeti hatására, a feltárásokról évekkel ezelőtt hozott döntések kövétkeményei most érnek be.
Norvégia annak ellenére növeli olajtermelését, hogy az ország tiszteletben kívánja tartani a párizsi klímaegyezményt. Nemzeti vagyonalapja csökkentette a befektetéseket egyes olajcégeknél, és nemzeti olajtársasága, az Equinor ígéretet tett arra, hogy erősíti a szélenergia-termelést. Mindazonáltal a társaság, amely éppen ezért változtatta meg nevét Statoilról Equinorrá, hogy hangsúlyozza: elkötelezettje a megújuló energiáknak is, emlékeztet arra, hogy a párizsi egyezmény is világosan kimondja: még mindig szükség van az olajra.
A skandináv ország olajtermelése közel két évtized után néhány héttel ezelőtt lendült fel, amikor az Equinor megkezdte a termelést a Johan Sverdrup mélytengeri olajmezőn. Ez a terület a becslések szerint 440 ezer hordó olajat termel naponta, ezzel az ország jelenlegi, 1,3 milliós termelését jövőre 1,6, majd 2021-ben 1,8 millióra növeli.
Brazíliában is egymás után nyílnak a tengeri olajkutak. A termelés tavaly napi 300 ezer hordóval nőtt, a tervek szerint 2021-ig további napi 460 ezer hordó várható.
