Törölte a járatukat a Wizz Air, 1000 euró ráfizetéssel jutottak haza két nappal később
A nő és férje vasárnap délben tudta meg, hogy az esti járatuk nem indul. Végül kedden egy másik városból, egy másik légitársaság járatával jutottak haza.
Mint arról mi is beszámoltunk, többször is volt példa arra mostanában, hogy a Wizz Air váratlanul törölte egy járatát megfelelő tájékoztatás és segítségnyújtás nélkül. Így maradt hoppon Antal Barbara és családja is, akik esküvőre utaztak Marbellára, a hazaút viszont káoszba fulladt. Kálváriájukat az RTL Híradónak mesélte el Barbara.
A család nagy része rendben hazaért egy Bécsbe tartó járattal vasárnap, az Angliában élő Barbaráék járatát azonban törölték. Ebéd közben kapták a hírt, hogy az esti járatuk nem indul. Az ezt közlő levélben lévő linkek azonban nem működtek, így nem tudták átrakni a foglalásukat egy másik járatra. Mivel telefonon sem tudták elérni a légitársaságot, a repülőtéren érdeklődtek a teendőkről a Wizz Air pultjánál.
Ott azonban közölték velük, hogy a következő gép csak három nappal később indul. Se szállásban, se ellátásban nem tudtak segíteni nekik, annyit mondtak nekik, hogy kérjenek számlát a szállásról és az étkezésről, ezek költségeit később visszatérítik.
A nő és férje végül kedden egy másik városból, egy másik légitársaság járatával jutott haza. A két nap csúszás közel 1000 euróba került nekik, amit nem akar veszni hagyni.
"Nemcsak a pénz miatt, hanem az emberi jogok miatt is el fogok menni a végsőkig"
- mondta Barbara az RTL Híradónak, hozzátéve, hogy ha kell, ügyvédi segítséget kér.
A fogyasztóvédelmi hatóság az RTL Híradó megkeresésére szerdán azt közölte, hogy az utasok az induló repülőtér országának fogyasztóvédelmi hatóságához fordulhatnak. A budapesti kormányhivatalhoz pedig nem érkezett panasz törölt járatokkal kapcsolatban.
A Technológiai és Ipari Minisztérium viszont azt közölte, vizsgálják, ki a felelős azért, hogy vasárnap több száz Budapestre érkező utas éjszakázott a reptéren, mert nem volt, aki kiadja nekik a feladott csomagjaikat.
VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja
Mint arról mi is beszámoltunk, többször is volt példa arra mostanában, hogy a Wizz Air váratlanul törölte egy járatát megfelelő tájékoztatás és segítségnyújtás nélkül. Így maradt hoppon Antal Barbara és családja is, akik esküvőre utaztak Marbellára, a hazaút viszont káoszba fulladt. Kálváriájukat az RTL Híradónak mesélte el Barbara.
A család nagy része rendben hazaért egy Bécsbe tartó járattal vasárnap, az Angliában élő Barbaráék járatát azonban törölték. Ebéd közben kapták a hírt, hogy az esti járatuk nem indul. Az ezt közlő levélben lévő linkek azonban nem működtek, így nem tudták átrakni a foglalásukat egy másik járatra. Mivel telefonon sem tudták elérni a légitársaságot, a repülőtéren érdeklődtek a teendőkről a Wizz Air pultjánál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába a rengeteg üres hely, nem adnak jegyet az InterCityre a Budapest-Pécs vonalon
A MÁV a szakaszos vonatpótlások miatt korlátozza a jegyeladást a Budapest–Pécs vonalon, még akkor is, ha a szerelvényen van szabad hely. A vasúttársaság a rendelkezésre álló pótlóbuszok szűkös kapacitásához igazítja az eladható jegyek számát.
Egyre több utas számol be arról, hogy a MÁV jegypénztárainál „telt házra” hivatkozva nem tud jegyet venni a Budapest és Pécs között közlekedő InterCity-járatokra, miközben a vonatok szinte üresek – írja a Blikk.
Egyikük a múlt csütörtökön Kelenföldön próbált jegyet venni a 13 óra 32 perckor Pécsre induló InterCityre. A pénztárhoz érve azonban váratlan elutasításban volt része.
„A pénztáros bele sem nézett a termináljába, kapásból rávágta, hogy nincs hely, sem az első, sem a másodosztályra” – emlékezett vissza az esetre, ami miatt végül a következő vonatra volt kénytelen jegyet váltani.
A visszajelzések alapján a jelenség nem egyedi, hanem mindennapos gyakorlat a dél-dunántúli fővonalon.
A vasúttársaság egy korábbi megkeresésre lényegében elismerte, hogy a vonatjegyek értékesítését szándékosan a rendelkezésre álló pótlóbuszok kapacitásához igazítják.
Ezzel a módszerrel elkerülik, hogy a csatlakozásnál az utasok az állomáson rekedjenek, mert nem férnek fel a buszokra. Az InterCity-k így akár üres helyekkel is elindulhatnak, ha a pótlásra szánt buszokon már nincs elég hely.
A kellemetlenségek a pótlóbuszos szakaszon folytatódtak. Az utasoknak a korábbi években megszokott, nagy csomagterű turistabuszok helyett ezúttal helyi, városi közlekedésre tervezett járművekkel kellett utazniuk.
„Ezeken a buszokon nincs hova tenni a csomagokat” – mutatott rá a logisztikai hibára az egyik utas.
Szerinte emiatt a közlekedőfolyosó is teljesen megtelik a felcipelt bőröndökkel, vagy az utas melletti ülésre kerülnek a csomagok, ami miatt amúgy is jóval kevesebb az ülőhely, miközben az emberek nyomorognak.
A MÁV egy 1,15 milliárd forintos beruházás keretében végzi a Rétszilas és Dombóvár közötti szakasz karbantartását, a munkák idején több InterCity-szakaszt pótlóbusz fed le. A MÁV hivatalos közleménye szerint a kapacitásokat az átlagos kereslethez igazítják, és szükség esetén bővítenek, a vágányzár idejére pedig napi három pár új Volán-expresszbuszt is beállítottak a két város között.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium az elmúlt hetekben több, átláthatóságot érintő lépést is kommunikált: visszakapcsolták a késéseket mutató élő vonatkövető rendszert, miközben a vasúttársaság korlátozott járműkapacitással küzd, amit az is jelez, hogy népszerű járatokon, például az Adria InterCityn is bérelt kocsikat kell bevetni.
Egyre több utas számol be arról, hogy a MÁV jegypénztárainál „telt házra” hivatkozva nem tud jegyet venni a Budapest és Pécs között közlekedő InterCity-járatokra, miközben a vonatok szinte üresek – írja a Blikk.
Egyikük a múlt csütörtökön Kelenföldön próbált jegyet venni a 13 óra 32 perckor Pécsre induló InterCityre. A pénztárhoz érve azonban váratlan elutasításban volt része.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
HVG: Palotaforradalom tört ki az ügyészségen, miután az aranykonvoj-ügy miatt lemondott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője az aranykonvoj-ügy miatt távozott posztjáról, ami után több főügyész is szembefordult a vezetéssel. A konfliktus hátterében a titkosszolgálatok jogellenesnek vélt beavatkozása áll, ami a legfőbb ügyész pozícióját is megrengetheti.
„Palotaforradalom” tört ki az ügyészségen, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál múlt hétfőn lemondott. Ez egy olyan dominót dönthet el, amely a legfőbb ügyész székét és a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját is magával ránthatja az ukrán aranykonvoj-ügyben, ahol a szálak egészen a korábbi kormányig vezethetnek – írja a HVG.
A Legfőbb Ügyészség hivatalosan „nyomozástaktikai” vitával magyarázta a távozást, de a háttérben ennél jóval súlyosabb konfliktusok húzódnak.
A lemondás valódi oka a HVG információi szerint az, hogy
a főügyész nehezményezte a titkosszolgálatok, különösen az Alkotmányvédelmi Hivatal jogalap nélküli beavatkozását a büntetőeljárásba.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőinek tanúvallomásai megerősítik, hogy az ukrán pénzszállítókat csak azután hallgathatták ki, hogy a titkosszolgálat munkatársai már végeztek a bilincsben és csuklyában tartott tanúkkal.
A pénzügyőrök számára az is gondot okozott, hogy a feljelentés nem tartalmazta, milyen bűncselekményből származik a pénz, ami a pénzmosás megállapításának alapfeltétele. Egy NAV főosztályvezető a meghallgatásán arról beszélt, hogy komoly kétségei voltak az eljárás megalapozottságával kapcsolatban.
„Mivel a magyar jogszabályok szerint az autonóm pénzmosás nincsen büntetve, ezért kérdések voltak bennem, hogy ezzel mit fogok tudni kezdeni” – mondta.
Hozzátette, abban bízott, hogy a titkosszolgálatoknak biztosan vannak adataik. „Engem igazából az nyugtatott meg, hogy a feljelentésben szerepelt, hogy az Információs Hivatal adatai alapozzák meg a feljelentést, amelyet az AH tesz meg a legfőbb ügyésznek címezve. Számomra ezen szervek jelenléte alapján egyfajta megnyugvás volt, hogy valamilyen adatuk biztos, hogy van.”
A jogi aggályok mellett az ügyészségen belüli intézményi harc is kiéleződött.
Miután Fürcht Pál akadékoskodni kezdett, a Legfőbb Ügyészség a feje fölött átnyúlva instruálta a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetőjét, hogy az ügyet úgy kezelje, mintha a titkosszolgálatoknak nem lett volna közük az ukránok jogellenes fogva tartásához.
Mivel ez nem formális utasítás, hanem „iránymutatás” volt, az érintett ügyész nem jelenthetett be elfogultságot, miközben a karrierjét kockáztatta volna, ha nem hajtja végre.
Fürcht lemondása után több főügyész is mögé sorakozott fel, amit a HVG-nek belső források „palotaforradalomként” jellemeztek. A felelősségi kérdések így már nem kerülhetik meg a végrehajtó szervek vezetőit.
Ha a nyomozás során sem a titkosszolgálatok, sem az ügyészség, sem a NAV felelőssége nem állapítható meg, a gyanúsítotti kör középpontjába a Terrorelhárítási Központ és annak leváltott főigazgatója, Hajdu János kerülhet.
A volt Orbán-kormány tagjaihoz – például Farkas Örs államtitkárhoz, Rogán Antal miniszterhez vagy Orbán Viktor volt kormányfőhöz – csak abban az esetben lehetne eljutni, ha Hajdu János vallomást tenne arról, hogy tőlük kapta az utasítást a rajtaütésre.
A személyi következmények a rendszer csúcsát is érinthetik.
Amennyiben a belső feszültségek Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondásához vezetnek, az utódját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel.
Egy 2024-es törvénymódosítás óta a posztra már nem kizárólag ügyészek közül lehet jelöltet állítani, így a merítés jóval tágabb lehet.
Mint ismert, március 5-én a TEK és a NAV látványos akcióban csapott le az ukrán aranykonvojra, és mintegy 27 milliárd forint értékű vagyont foglalt le. Május elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Magyarország visszaadta a pénzt és az aranyat az ukrán állami Oscsadbanknak.
„Palotaforradalom” tört ki az ügyészségen, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál múlt hétfőn lemondott. Ez egy olyan dominót dönthet el, amely a legfőbb ügyész székét és a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját is magával ránthatja az ukrán aranykonvoj-ügyben, ahol a szálak egészen a korábbi kormányig vezethetnek – írja a HVG.
A Legfőbb Ügyészség hivatalosan „nyomozástaktikai” vitával magyarázta a távozást, de a háttérben ennél jóval súlyosabb konfliktusok húzódnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás a fizetéscsökkentéséről szóló törvényt már aláírta, a „lex Orbánt” még nem
A Magyar Közlönyben már megjelent a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó állami pénzek csökkentéséről szóló törvény. A hétfőn megszavazott Alaptörvény-módosítást viszont még nem írta alá a köztársasági elnök.
Nyolc évnél húzza meg a plafont a parlament a miniszterelnöki mandátumoknál, miközben júliustól a képviselői juttatásokat is megvágják, a köztársasági elnök bére is nagyot esik, de az alkotmánymódosítás még államfői aláírásra vár.
A Magyar Közlönyben már megjelent a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó állami pénzek csökkentéséről szóló törvény, amelyet Sulyok Tamás államfő aláírt.
Júliustól a tiszteletdíj-kalkuláció alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz.
A lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérletre fordítható keret 52 százalékkal, az alkalmazottakra fordítható pedig 30 százalékkal csökken.
Magyar Péter miniszterelnök számításai szerint az új szabályozással az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kerül majd kevesebbe. A képviselői tiszteletdíj csökkentése kihat Sulyok Tamás fizetésére is.
Az államfő illetménye a mindenkori házelnök fizetéséhez kötött, így júliustól 6 millió 482 ezer forint helyett 4 millió 192 ezer forintra lesz jogosult
az Országgyűlés elfogadta a Tisza Párt Alaptörvény-módosítási javaslatát is, amelynek legfontosabb eleme, hogy nyolc évre korlátozták a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.
Ez a módosítás a kihirdetését követő napon léphet hatályba, ám az államfő egyelőre nem írta alá.
A Fidesz, illetve újraválasztott elnöke, Orbán Viktor az Alaptörvény-módosítását elutasította, mert álláspontjuk szerint az „szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével”.
Nyolc évnél húzza meg a plafont a parlament a miniszterelnöki mandátumoknál, miközben júliustól a képviselői juttatásokat is megvágják, a köztársasági elnök bére is nagyot esik, de az alkotmánymódosítás még államfői aláírásra vár.
A Magyar Közlönyben már megjelent a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó állami pénzek csökkentéséről szóló törvény, amelyet Sulyok Tamás államfő aláírt.
Júliustól a tiszteletdíj-kalkuláció alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone akciójelenetei miatt ezen a hétvégén két napra leáll az M2-es metró a Deák Ferenc tér és az Örs vezér tere között.
A BKK közlése szerint a korlátozás szombat üzemkezdettől vasárnap üzemzárásig tart, a lezárt szakaszon pótlóbusz közlekedik.
Az Örs vezér terénél a Fehér úti autóbusz-végállomáson, valamint a Kerepesi út befelé vezető oldalán, a metrómegálló után lehet felszállni a pótlásra. A járat a Deák Ferenc térről a 9-es autóbusz Kőbánya irányú megállóhelyéről indul vissza.
Aki a belváros felé tartana, a BKK javaslata szerint az 1-es és 3-as villamosokról a 7-es, a 7E, a 8E, a 110-es, a 112-es és a 133E autóbuszokra is átszállhat. Az 1-es villamosról Zugló vasútállomásnál, a 3-as villamosról pedig a Bosnyák térnél érdemes ezt megtenni.
A döntés naponta körülbelül százezer utast érinthet.
A lezárás oka egy amerikai akciófilm forgatása. A Telex információi szerint a stáb a Stadionok állomás alagúti részében dolgozik Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone részvételével. A forgatást nem tudják a forgalomtól elszeparáltan intézni, ezért van szükség a metróvonal egy részének teljes leállítására.
A Metróért Egyesület szerint a beavatkozás mértéke aránytalan. Bíró Endre, az egyesület vezetője a forgalom leállítását túlzásnak tartja az M2-es vonal legforgalmasabb részén.
„egy ilyen forgatást meg lehet valósítani bármelyik metróvonalon, de, hogy két teljes napra leálljon a forgalom az M2-es vonal legforgalmasabb részén, azt túlzásnak tartjuk.”
Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone akciójelenetei miatt ezen a hétvégén két napra leáll az M2-es metró a Deák Ferenc tér és az Örs vezér tere között.
A BKK közlése szerint a korlátozás szombat üzemkezdettől vasárnap üzemzárásig tart, a lezárt szakaszon pótlóbusz közlekedik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
