Török Gábor: Ha a miniszterelnök mondja meg, ki a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé
A politikai elemző a közmédia függetlenségét kérdőjelezte meg, miután Magyar Péter kommentje után visszavonták az M1 Híradó új főszerkesztőjének megbízatását. A miniszterelnök ugyanis jelezte, nem hinné, hogy valóban a hétfőn kinevezett Hajdú Gábor lesz a főszerkesztő, aki korábban Mészáros Lőrinc cégcsoportjánál dolgozott.
„Ha a miniszterelnök mondja meg, hogy ki (nem) lehet a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé” – ezzel a gondolattal reagált Török Gábor politikai elemző a közmédia körüli legújabb személyi döntésekkel kapcsolatos hírekre.
Ahogy megírtuk, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. hétfőn bejelentette, hogy az augusztus második felében induló M1 Híradó főszerkesztője Hajdú Gábor lesz. Ezután a sajtóban megjelent, hogy Hajdú az elmúlt években a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál volt kommunikációs szakember, és kommunikációs specialistaként dolgozott a Mészáros-csoportnál. Magyar Péter nem lehetett elégedett a választással, ugyanis a kinevezésről szóló Telex-cikk alá azt kommentelte: „nem hinném…”. Kedden aztán közleményben jelentette be a közmédia vezetősége, hogy visszavonták Hajdú Gábor és Borsa Miklós megbízatását. A döntést azzal indokolták, hogy „a megújuló közmédia hírszolgáltatásának a társadalom bizalmát vissza kell állítania”.
Török Gábor szerint ezt helyzetet is ugyanazzal a mércével kellene megítélni, mint a korábbi kormányok idején.
„És akkor képzeljük el, hogy Orbán Viktortól miniszterelnökként egy újságíró megkérdezi, mit szól ahhoz a friss bejelentéshez, amely szerint XY lesz az M1 híradójának vezetője. Mire ő azt válaszolja, hogy szerintem nem lesz. Majd másnap nem is lesz”.
„Azt gondolom, hogy kétféle válaszunk lehet: – ez teljesen normális. – ha a miniszterelnök mondja meg, hogy ki (nem) lehet a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé. Javaslatom: gondolkodjunk most is így erről.”
„Ha a miniszterelnök mondja meg, hogy ki (nem) lehet a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé” – ezzel a gondolattal reagált Török Gábor politikai elemző a közmédia körüli legújabb személyi döntésekkel kapcsolatos hírekre.
Ahogy megírtuk, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. hétfőn bejelentette, hogy az augusztus második felében induló M1 Híradó főszerkesztője Hajdú Gábor lesz. Ezután a sajtóban megjelent, hogy Hajdú az elmúlt években a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál volt kommunikációs szakember, és kommunikációs specialistaként dolgozott a Mészáros-csoportnál. Magyar Péter nem lehetett elégedett a választással, ugyanis a kinevezésről szóló Telex-cikk alá azt kommentelte: „nem hinném…”. Kedden aztán közleményben jelentette be a közmédia vezetősége, hogy visszavonták Hajdú Gábor és Borsa Miklós megbízatását. A döntést azzal indokolták, hogy „a megújuló közmédia hírszolgáltatásának a társadalom bizalmát vissza kell állítania”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.
„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”
– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.
Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:
„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”
Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.
A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.
Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.
Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.
„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”
– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jámbor András: Míg a kisnyugdíjasoktól spórolást várunk el, a fesztiválokon, koncerteken megy a fényshow
A volt országgyűlési képviselő a szerinte méltánytalan tehermegosztást bírálta az energiaválság idején. Szerinte érdemes lenne az energiába kerülő show-elemekből lejjebb tekerni a zenei rendezvényeken.
Jámbor András a Facebookon közzétett posztjában üdvözölte, hogy a kormány az energiaválság kezelése során a nagyvállalatok áramfogyasztásának visszaszorítását helyezte előtérbe a lakossági korlátozásokkal szemben. A kommunikációs tanácsadó szerint helyes volt a döntés, ugyanakkor ironikusan kommentálta, hogy olyan cégek, mint a Nestlé vagy az akkumulátorgyárak csökkentik a fogyasztásukat.
Szerinte a közösségi összetartozás fontos, és sokaknak jelent sokat, ha a klímájuk lejjebb kapcsolásával úgy érezhetik, tesznek az országért. Hangsúlyozza, helyes lépés volt, „hogy nem az embereken, hanem a cégeken verik le a port. Többek között azokon, akik a klímakatasztrófát okozzák.”
„Pont ezért vicces olvasni, hogy például a globálisan egyik legnagyobb környezetszennyező cég, a Nestlé milyen nagylelkűen hozzájárul a válság kezeléséhez az energiafogyasztás csökkentésével, amit ő maga is okozott”, hozzátéve, hogy az akkugyárak is „tényleg cukik”. Hozzáfűzte azt is: kíváncsian várja, hogy a válsághelyzet elmúltával ezek a cégek hogyan kívánnak érdemben tenni a klímaválság ellen a „borzasztó sok milliárdos – nem forint – profitjukból.”
Szerinte „jogosak azok az elvárások, hogy míg kisnyugdíjasoktól, nehezebb helyzetben lévő, akár középosztálybeli honfitársainktól spórolást várunk el, addig a fesztiválokon, koncerteken megy a fényshow.”
Példaként említi a Fradi-drukkerek transzparensét, amit szintén jogosnak tartott, mivel a Fradi–Vasas meccset előrehozták a villanyfény mellőzése miatt, míg mások szórakozását nem korlátozták.
Leszögezi, nem a rendezvények lemondására van szükség: „nem kell a Majka-koncertet lemondani, és reméljük, mire a Sziget elkezdődik, vége lesz a válságnak”. Ugyanakkor szerinte „érdemes lenne például az energiába kerülő show-elemekből addig is lejjebb tekerni a koncerteken, fesztiválokon.”
Úgy gondolja, a spórolásnak nem kell önmarcangolásnak lennie, és a szolidaritás a legfontosabb, amiből Magyarország eddig „jelesre vizsgázik”.
A kormány a múlt héten kialakult energiaválságra reagálva döntött a nagyfogyasztók korlátozásának előtérbe helyezéséről. A krízishelyzetet a hetek óta tartó extrém hőség és a Duna rekordalacsony vízállása okozta, ami veszélyeztette a Paksi Atomerőmű hűtését.
A termeléskiesés veszélye miatt a kabinet a lakossági ellátás védelmét tűzte ki elsődleges célul, ezért az ipari szereplőket kérték fogyasztásuk csökkentésére, és ahol lehet, a home office elrendelését javasolták az irodaházak terhelésének mérséklése érdekében.
A felhívások nyomán sajtóhírek szerint több vállalat, köztük az Auchan és a Tesco áruházlánc is önkéntes takarékossági intézkedéseket vezetett be.
Címképünkön: Moby (Richard Melville Hall) amerikai dalszerző, énekes, producer, DJ koncertje a Budapest Parkban augusztus 1-jén.
Jámbor András a Facebookon közzétett posztjában üdvözölte, hogy a kormány az energiaválság kezelése során a nagyvállalatok áramfogyasztásának visszaszorítását helyezte előtérbe a lakossági korlátozásokkal szemben. A kommunikációs tanácsadó szerint helyes volt a döntés, ugyanakkor ironikusan kommentálta, hogy olyan cégek, mint a Nestlé vagy az akkumulátorgyárak csökkentik a fogyasztásukat.
Szerinte a közösségi összetartozás fontos, és sokaknak jelent sokat, ha a klímájuk lejjebb kapcsolásával úgy érezhetik, tesznek az országért. Hangsúlyozza, helyes lépés volt, „hogy nem az embereken, hanem a cégeken verik le a port. Többek között azokon, akik a klímakatasztrófát okozzák.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít
Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.
Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.
Panyi azt írta,
„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”
Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”
A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.
Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”
Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”
Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.
„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”
Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:
„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.
Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.
Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.
Panyi azt írta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.
„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.
Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”
Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.
„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.
A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.
A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.
„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”
– mondta a polgármester.
Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.
„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.
A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.
„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”
– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.
Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.
A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.
„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.
Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”
A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”
Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.
„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
