Török Gábor: A korábbi ellenzék számára egy tömegsír lesz a 2026-os választás
A Fidesz és a Tisza Párt kétpólusú küzdelme a választási kampány utolsó heteire olyannyira kiéleződött, hogy Magyar Péter már a rendszerváltás utáni legnagyobb győzelmet vetítette előre. A kormánypárt erre azzal a narratívával reagált, hogy az ellenzék valójában a vereségére készül, és azt nem fogja elfogadni, ezért a Fidesznek a szavazás után is kampányüzemmódban kell maradnia.
A két tábor közötti feszültséget a közvélemény-kutatók rendkívül eltérő mérései is fokozták, előrevetítve egyfajta hitelességi válságot. Ahogy a Medián ügyvezetője fogalmazott, a felmérések a politikai harcnak is részévé váltak. Mindeközben a korábbi ellenzéki pártok látványosan a háttérbe szorultak: Dobrev Klára a DK múltját és elveit védte az új kihívókkal szemben, a Jobbikban pedig Z. Kárpát Dániel visszalépése jelezte a párt nehéz helyzetét. Ebben a politikai helyzetben elemezte a választási kampányt Török Gábor az ELTE Jurátus nevű lapjának.
A politilógus szerint a kampány valójában nem egy hónapja, hanem évek óta tart, mivel a választók többsége már jóval a hivatalos kampányidőszak előtt eldönti, kire szavaz. Éppen ezért a kampány alatti tematizálásnak korlátozott a tétje, leginkább a bizonytalan szavazók megnyeréséről szól. Az elemző szerint egy ilyen szimmetrikusnak látszó politikai helyzetben a tematizációnál fontosabbá vált az erődemonstráció.
Szerinte a politikusok Facebook-oldalain is látszik, hogy többet foglalkoznak azzal, hogy „nekik van nagyobb”, mint a konkrét politikai tartalmakkal.
Török Gábor szerint a győzelmi várakozások terén fontos változás történt. Míg korábban fej-fej mellett mérték a Fidesz és a Tisza Párt győzelmét várók arányát, a legutóbbi felmérésekben már a Tisza Párt került előnybe.
A közvélemény-kutatók közötti hatalmas különbségeket – például a Medián 23 százalékos Tisza-előnyét a biztos szavazók körében, szemben a Nézőpont 6 százalékos Fidesz-fórjával – Török Gábor példa nélkülinek nevezte. „Ilyen távolságokat, ilyen össze nem egyeztethető számokat soha nem láttunk” – állította, hozzátéve, hogy a korábbi választások előtt a komolyan vehető intézetek adatai közelítettek egymáshoz. Szerinte a választás az igazság pillanata lesz a kutatók számára is, és biztosan lesz hitelességi válság. „Aki nagyon mellé lőtt, az szerintem hosszú időn keresztül fogja viselni ezt a bélyeget” – fogalmazott.
A kampányhajrában bevetett „atombombák” hatásában az elemző nem igazán hisz. Úgy látja, egy ennyire polarizált társadalomban, ahol két teljesen eltérő valóságértelmezés létezik, nehéz olyan ügyet találni, ami egy elkötelezett szavazót eltántorítana. Ezek legfeljebb a bizonytalanokra lehetnek hatással, de ez korlátozott.
Kitért arra is, miért tematizálja a Fidesz Orbán Viktor korát és munkabírását. Az elemző szerint erre azért van szükség, mert megjelent egy közel húsz évvel fiatalabb, elképesztő politikai munkát végző kihívó. Lázár János „duracell elemes” hasonlatai és a testalkatról szóló megjegyzései is erre a kihívásra adott válaszok.
A két vezető között szerinte egyfajta furcsa, férfias versengés alakult ki arról, ki alszik kevesebbet vagy kinek van nagyobb tömege. „Kicsit furcsa ez, mert nyilván egy átlagember számára ez egy nagyon óvodás, nagyon férfias, macsó játéknak látszik” – mondta, de hozzátette, hogy ez hat a szavazókra. Megjegyezte, Orbán Viktor politikai értelemben nem idős, de a fiatalabb kihívó miatt a Fidesznek foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel.
A választási vereség következményeiről szólva Török Gábor úgy vélte, a vesztes párt reakciója nagyban függ a vereség mértékétől. Bár elképzelhetőnek tartja, hogy egy vereség megroppantja akár a Fideszt, akár a Tiszát, a konzervatívabb előrejelzést tartja valószínűbbnek, vagyis hogy egyik párt sem fog szétesni.
„Szerintem egy ilyen kétpárti szerkezetben bárki is kerül kormánya, az ellenzéke komolyan hiheti azt, hogy neki esélye lesz az esetleges elégedetlenséget meglovagolni, és ez elég csábító ahhoz, hogy a belső konfliktusokat időben lerendezzék” – fejtette ki.
A kispártok esélyeit latolgatva Török Gábor egyedül a Mi Hazánkat látja esélyesnek a parlamentbe jutásra, a DK-nak és a Kutya Pártnak erre szerinte nincs lehetősége. Egy ilyen kétosztatú versenyben a figyelem a két nagy szereplőre irányul, ami megnehezíti a kicsik dolgát. Az elemző szerint a 2010-től 2024-ig tartó domináns pártrendszernek most egy időre vége, és egy kétosztatú pártrendszer van kialakulóban.
A régi ellenzéki pártok sorsát illetően rendkívül borúlátó.
Szerinte a DK-nak és a hozzá hasonló pártoknak egyéni körzetben sincs esélyük mandátumot szerezni, mert a választók pártokra, nem pedig személyekre szavaznak. A DK indulását sok ellenzéki szavazó szemében nem érdemnek, hanem „bűnnek” tartja, mert azzal a Tisza Párt győzelmét veszélyeztetik.
Ugyanakkor úgy látja, a baloldali szavazók nem tűntek el, így hosszabb távon egy új baloldali formáció megjelenhet.
Karácsony Gergely esetleges jövőbeli szerepével kapcsolatban Török Gábor úgy gondolja, hogy a magyar baloldalnak az újjászerveződéshez új vezetőkre lesz szüksége. Abból a történelmi tapasztalatból indul ki, hogy „amikor egy korszak véget ér, akkor magával rántja a politikai ellenfeleit is”.