Titkos kormányhatározatban rendelt el a tömeges létszámleépítést a minisztériumokban és az állami intézményekben a kormány

Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén tartott előadásában, hogy a költségvetési mutatók nem alakulnak úgy idén, ahogyan azt a kormány várta, ezért szeptember végéig felülvizsgálják az idei költségvetést.

„Távol áll tőlem, hogy az adópolitika ilyen típusú eszközeihez nyúljak, és jobb szeretem, hogy ha a dolgok kiszámítható mederben folynak, de a kormány azt is mérlegelheti, hogy ha az idei esztendőben egy rekordnyeresége van a bankoknak, márpedig négyszer annyi nyeresége van, mint a tavalyi évben, 1160 milliárd forintot ért el ez a nyereség, akkor mérlegelheti a kormány azt is, hogy még további adófrontokat nyit meg, és adóeszközökkel javítja az államháztartás gazdálkodását" - beszélt egy újabb bankadó lehetőségéről is a pénzügyminiszter.

A kormány eredetileg 3,9 százalékos GDP-arányos deficitet tervezett erre az évre, Varga most viszont már nem mondott konkrét számokat, csak annyit szögezett le, hogy a deficit kisebb lesz a tavalyi 6,2 százalékosnál.

A pénzügyminiszter a kormány gazdaságpolitikájába beleszálló Matolcsy Györgynek is visszaszólt, szerinte az infláció első számú felelőse mindenhol a jegybank. Elhibázott lépésnek tartja, hogy amikor emelte a kamatot az MNB, akkor még vette az állampapírt és a vállalati kötvényeket is, márpedig „egyszerre meleget és hideget fújni egyik gazdaságban sem lehet”.

A bejelentés után az OTP árfolyama zuhanni kezdett - írta a Portfolió. Kora délután már stabilizálódni látszik az árfolyam, de még ekkor is 5,8 százalékkal volt a tegnapi zárószint alatt.

(via 444)

A várt nyári rendkívüli nyugdíjemelési kiigazítás elmaradása miatt a nyugdíjasok szempontjából a legforróbb őszi téma, hogy végre lesz-e korrekciós nyugdíjemelés, és ha igen, akkor milyen mértékben - írta Farkas András nyugdíjszakértő a Portfolión csütörtökön. A szakértő az inflációs adatok és előrejelzések alapján azt is levezette, hogy mekkora emelésre számíthatnak majd a nyugdíjasok.

„Ezek az előzetes becslések persze nem kötik a kormányzatot, de

ezt követeli a nyugdíjasok védelmét minden lehetséges alkalommal hangsúlyozó kormányzati kommunikáció hitelességének megőrzése is” - írta Farkas András.

A szakértő szerint a jelenlegi 208.500 forintos átlagnyugdíj 2,4 százalékos emelés esetén 213.500 forintra, 3,6 százalékos emelés esetén pedig 216.000 forintra nőne. Az emelt összegű novemberi nyugdíj mellé

A kisebb mértékű emelés körülbelül 132 milliárd forintos, a nagyobb emelés pedig körülbelül 198 milliárd forintos pótlólagos költségvetési fedezetet igényel.

Lengyelország saját hadseregét szereli fel a legkorszerűbb fegyverekkel, már nem szállít hadfelszerelést Ukrajnának – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerda este a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva.

Morawieckitől azt kérdezte a műsorvezető, hogy a kormány fontolgatja-e az Ukrajnának szánt segítség csökkentését az ukrán gabonaexport körüli feszültség miatt.

– válaszolt Morawiecki.

Kifejtette: Lengyelország továbbra is fenntartja az ukrán áruk tranzitját saját területén keresztül. A varsói kormány „nem fogja kockázatnak kitenni Ukrajna biztonságát”, továbbra is betölti szerepét a délkelet-lengyelországi Rzeszówban az Egyesült Államok és a NATO közreműködésével üzemelő logisztikai központ – folytatta a miniszterelnök.

„Nagyon találónak” nevezte Morawiecki a lengyel elnöknek az ENSZ-közgyűlés keddi ülésszaka során újságíróknak tett nyilatkozatát, melyben Andrzej Duda egy vízben fuldokló emberhez hasonlította Ukrajnát. „Mindenki, aki valaha is mentett fuldoklót, tudja, hogy ez rendkívül veszélyes, mert a fuldokló őt is a mélybe ránthatja magával” – fogalmazott Duda.

Morawiecki hozzáfűzte: Ukrajna mentségére éppen azt lehet mondani, hogy „egy bestiális orosz támadás ellen védekezik (...) ez teljesen példátlan helyzetet teremt, olyat, amilyennel a második világháború óta nem szembesültünk”.

Arra a kérdésre, hogy Lengyelország továbbra is támogatni fogja-e fegyverrel Ukrajnát, Morawiecki úgy válaszolt:

– fogalmazott.

Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt elnöke ugyanakkor szerdán Wroclawban pártja választási gyűlésén kijelentette: az ukrán gabona miatt keletkezett „szerencsétlen helyzet” mit sem változtat Lengyelország viszonyán a független Ukrajna iránt. „Támogatni fogjuk a győzelméig” – húzta alá Kaczynski.

Ukrajna hétfőn panasszal fordult a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), amiért három európai uniós tagország – Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – az Európai Bizottság múlt heti döntésének ellentmondva fenntartotta az ukrán gabona importjára vonatkozó tilalmát. A lengyel importtilalom az ukrán búzát, kukoricát, repcét és napraforgómagot érinti.

Szerdán több lengyel politikus bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az ENSZ ülésszakán kedden elhangzott, az ukrán gabonaexportot tiltó országokat „színlelt szolidaritással” és „gabonathriller megvalósításával” vádoló szavait.

Mindeközben Szlovákiában is fordulhat az alapvetően ukránpárti helyzet – írja a SkyNews. A jövő hétvégén esedékes választásokon Robert Fico korábbi miniszterelnöknek jó esélye van arra, hogy visszatérjen az ország élére. Márpedig a 2018-ban távozott vezető már kijelentette:

„Le kell ülniük és meg kell állapodniuk. Oroszország nem fogja elhagyni a Krímet, nem fogja feladni az általuk irányított területeket” – fogalmazott Fico egy választási rendezvényen. Hozzátette: „Szlovákia békés ország, egyetlen töltényt sem fog küldeni Ukrajnának.”

(MTI, Portfolio)

Nem először szállt bele Matolcsy György a kormány gazdaságpolitikájába – ezúttal az Egerben megtartott Közgazdász Vándorgyűlés alkalmából – tudósít a Telex.

Az előadását azzal kezdte, hogy ő most tényleg a valóságról fog beszélni. Ezután

„Reméljük, decemberben már csak 7 százalék lesz, ez varázslat, de van velünk egy kudarc” – fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

Szerinte Magyarországon visszatért a 70-es évek inflációs képe. Mint mondta: nem az infláció vagy növekedés a dilemma. Az infláció ugyanis megeszi a növekedést, ez az 1970-es évtized fő tanulsága, hogy előbb harcolni kell az infláció ellen, és csak utána lehet növekedés.

Matolcsy szerint a jegybank időben jelezte az inflációt, de a kormány nem csatlakozott a jegybank inflációt letörő intézkedéseihez. Eleinte a kormány a magas deficittel és az élelmiszerárstoppal tüzet akart oltani olajjal, csak hozzáadott az inflációhoz.

– fogalmazott az MNB elnöke.

A Telex tudósítása szerint Matolcsy György azzal folytatta, 2022 októberében, amikor a forint nagyon rossz állapotban volt, az MNB vészhelyzeti programot vezetett be, anélkül nem lenne most reális az egy számjegyű infláció.

„Négy negyedév visszaesése tükrözi az infláció következményeit. És az infláció, mint a szegények adója, éppen a szegényektől és a nyugdíjasoktól vette el a legtöbb forrást” – fogalmazott a jegybankelnök.

Matolcsy beszélt arról is: „Tisztában kell lenni vele, hogy Magyarország kockázati megítélése nem jó, pénzügyi szempontból a legsebezhetőbb öt ország között vagyunk. Innen csak összefogva lehet továbblépni.”